Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-08 / 238. szám
1992. október 8., csütörtök 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG A pusztaszemesiek kérdeztek, a képviselő válaszolt Elfelejtettek dönteni az óvodaépítésről Előtérben a háttér Fordulatok és fordulók a kormány és a szakszervezetek vitájában Eltérőek a vélemények a kormány és a szakszervezetek közötti párbeszéd legutóbb lezajlott fordulójáról. Elhangzottak jó reményeket sejtető, illetve „null-szaldót”, azaz helybenjárást érzékeltető megnyilatkozások is. Abban viszont egybecsengenek az értékelések, hogy a tárgyalásoknak, a konszenzus keresésének folytatódnia kell. Kölcsönmunkások a Szolnoki Cukorgyárban A Szolnoki Mezőgép Vállalat száznál több dolgozóját adta kölcsön idénymunkára a szomszédos cukorgyárnak. Az üzemben korábban a gyártási szezonban nyugdíjasokat alkalmaztak répa- feldolgozásra, illetve az ehhez kapcsolódó kiegészítő munkákra. Pillanatnyilag a mezőgépnél a kelleténél több a munkás, közülük az új megrendelések gyártásának megkezdéséig foglalkoznak most idénymunkával. A kölcsönadott munkásokat decemberben várják vissza az anyavállalathoz. Szociális otthont avattak Letenyén Bővítéssel egybekötött rekonstrukció révén 180 személyessé alakították át a Zala megyei önkormányzat időseket befogadó letenyei szociális otthonát. A régi kúriaépület tetőterében kialakított 2-4 ágyas szobákkal újabb harminc személy elhelyezését oldották meg. Zalában jelenleg csaknem másfél száz idős rászoruló vár elhelyezésre. Kevesebb bor termett A Földművelésügyi Minisztérium becslései szerint az idei szőlőtermelés mintegy tíz százalékkal elmarad a tavalyitól. A hosszan tartó csapadékhiány miatt a szőlőszemek létartalma csökkent és a mustok savösszetétele is kedvezőtlenül alakult. Tovább csökkent a hazai szőlőkertek területe is. Learatták a rizst Félezer hektárt meghaladó területről aratták le, csépelték el és hordták fedél alá a rizst a kisújszállási Nagykún Tsz-ben, ezzel a termőtájon befejeződött a vízi gabona betakarítása. A lecsapolt táblákról hektáronként négy tonnánál is több szemet szállítottak a gabonaipar karcagi hántoló malmába. A hazai rizsszükségletnek csupán az egynegyedét fedezi az itthoni termés. A Pick Rt kedvez a sertéstartóknak Felárral bíztatja a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt a vele szerződésben álló sertéstenyésztőket. A hónap végéig 5 forintos időszaki felárat adnak a sertés kilogrammjáért. Csongrádban több mint 28 százalékkal esett vissza a sertésállomány. 20 forintos felárral díjazzák az első osztályú árut. Fűtéstechnikai tanácskozás Országos fűtéstechnikai tanácskozást tartottak Gyulán az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Békés megyei csoportja és a békéscsabai Kőrös Kazángyártó és Gépipari Kft szervezésében. A szeminárium részvevői huszonnégy előadást hallgattak meg a legkorszerűbb hazai fűtési berendezésekről, a gazdaságos energiafogyasztást segítő műszaki megoldásokról, a fűtésszabályozás új lehetőségeiről s a bemutatkozó hazai vállalatok új termékeiről. (Folytatás az 1. oldalról) A faluban élő fiataloknak klubot alakítottak ki, a berendezésekre 70 ezer forintot költöttek. Utak épültek a községben, kész a sáros mellékutcák alapkövezése, szilárd burkolatot kapott a Petőfi és a Dózsa György utca. Mindez félmillió forintjába került az önkormányzatnak. Megkezdték a járdaépítést, ezt jövőre folytatják. Az önkormányzat csaknam 13 millió forintból gazdálkodhat az idén, s a várható kiadások nem érik el a 10 milliót. A hárommillió forint maradvány kapcsán ismertette azt a lakossági kezdeményezést, hogy létesítsenek óvodát a községben. Évente mintegy 15 gyermek elhelyezésével számolnak. Bár a maradék pénzből a szükséges előírások figyelembevételével kialakíthatnának egy óvodát (a tervek szerint 2,1 millióba kerülne a kivitelezés, 980 ezerbe a belső berendezések), ám a fenntartás problémát jelentene. Ha megkapnák a gyermekek utáni 19 ezer forintot, illetve a szülői térítési díjakat, az önkormányzatnak így is 630 ezer forintjába kerülne A kormányzat mértéktartó becslése szerint jelenleg 600 ezer munkanélküli él hazánkban. Ez a szám pedig biztosan növekedni fog — nemcsak szakértők jelzik a rosszabbodó tendenciát, hanem az utca embere is nap nap után a saját bőrén érzi a gazdaság nehézségeit. Igaz: a munkanélküli-segélyen élők egy része találhatna legalábbis tennivalót magának, de a pénzügyi szabályozás, illetve az ellenőrzés lazasága nem teszi érdekeltté ebben. Nem értem, miért épp a régóta megérdemelt nyugdíjukra készülő idős embereket kényszeríti majd az államapparátus újabb esztendők ledolgozására. Ha engednék az unokákkal játszani, évente. Elsősorban a falugyűlésen megjelent dr. Gaál Antal országgyűlési képviselőnek címezte a kérdést: vajon marad-e a 19 ezer forintos támogatás, illetve a községek évi 2 millió forintos támogatása, mivel elterjedt a híre, hogy ezt is megvonják. Dr. Kiss Pál körjegyző arról tájékoztatta a polgárokat: a környék településeinek orvosai és polgármesterei arról tanácskoztak, hogy célszerű lenne Baltonföldváron is éjszakai orvosi ügyeletet kialakítani. A végleges döntést azonban további tárgyalások előzik majd meg. A falugyűlés résztvevői közül többen kérdeztek, illetve mondtak véleményt. Jáni Lajos kőműves társai nevében fölajánlotta, hogy térítésmentesen elvégeznék a kőműves munkát az óvoda kialakításánál. A helyi óvoda mellett kardoskodott Grószmann Tiborné is, mivel a kicsik utaztatása fárasztó, másrészt a felügyelet hiánya miatt, a szülők naponta aggódnak. Szunics Imréné — nagy taps közepette — azt kérte számon az országgyűlési képviselőtől, hogy amit két kertet művelni, pihenni a 30- 40 évet már leszolgálókat, munkahelyük újabb lehetőséget jelentene azoknak, akik segélyen élnek. Elismerem: különféle köz- gazdasági elméletekkel, grafikonokkal, kötetnyi számadattal alá lehet támasztani azt az érvelést is, hogy a kormányzat helyesen gondolkodik, amikor nem kívánja tovább duzzasztani a nyugdíjasok 2,7 milliós táborát. A járandóság azonban nem könyöradomány! Hogy jogosultságot szerezhessünk rá, hosszú évtizedeken át bérünk jelentős részét visszatartja az állam. S nem a becsületesen dolgozó többség a felelős azért, hogy rosz- szul megjelölt gazdasági célok éve ígértek, miért nem teljesült. Mennyi terhet akarnak még a lakosság nyakába varrni? Fekete László arra volt kiváncsi, hogy mi lesz a kisfalvak sorsa, Balatonföldvár miért nem ad anyagi segítséget a helyi óvoda kialakításához, amikor eddig kiszipolyozta a környező községeket. Tóth Lajos arra kérdezett rá: ki képviseli ma a magyar munkásság érdekeit, miért nincs igazi szakszervezet? A képviselő több mint másfél órás beszédében főleg országos dolgokról szólt — különösen az elmúlt 40 év elnyomó politikájának következményeiről —, ám kevés konkrétumot említett a nehéz sorsú falvak gondjainak megoldási lehetőségeiről. A bekiabálásokból sem mentes falugyűlésen azt is megkérdezték tőle: miért van ennyi ország- gyűlési képviselő, és vajon a választók érdekeit képviselik-e. A pusztaszemesi falugyűlésen az országos gondok elvették a figyelmet a helyiekről, a kisfalvakéról, így aztán arról sem döntöttek, hogy legyen-e óvoda a községben. Krutek József szolgálatába állították fizikai és szellemi erejét, s most az ország nehézségekkel küszködik. Nem a legvédtelenebbek nadrágszíját kellene újra meghúzni! Akiket a tervezett korhatár- emelés érzékenyen érint, valamikor a Horthy-rendszerbe születtek „bele”. Még fiatalon átélték Hitler őrjöngését, és téglahegyeket mozgatva részt vettek a haza újjáépítésében. Rákosi személyi kultusza, az 1956-os forradalom, megtorlások, a „legvidámabb barakk” következett. Túlélték mindezt. Vajon meddig bírják — főképp a magukra maradt magányos, idős emberek — az újabb megpróbáltatásokat? Czene Attila A munkavállalók és a kormányzat között hosszú hónapok óta zajló polémiának talán legváratlanabb fejleménye az a szeptember 10-i bejelentés volt, hogy a szakszervezetek között létrejött a vagyonmegosztásról szóló megállapodás. A volt SZOT-vagyon és az ágazati szakszervezetek vagyonának sorsáról ugyanis korábban olyannyira eltérő volt az érintettek álláspontja, hogy megegyezésre szinte semmi esély nem volt. A szakszervezeti egység felé tett lépés hátterében megfigyelők szerint elsősorban a kormányzati oldal szintén meglepő „húzása”, a szakszervezeti választásokról szóló törvényjavaslat parlament elé terjesztése állt. A jogszabálytervezetből tudniillik az érdekképviseletek még nyomokban is alig vélték fölfedezni azokat az elemeket, amelyekben szerintük a kormánnyal előzetesen közös nevezőre jutottak. A törvényjavaslat a korábbihoz képest pusztán annyi engedményt tartalmazott, hogy a választásokon indulók köréből kihagyta a nem szakszervezeti jellegű szervezeteket, a még csak megszületőben levő szociális alapítványt és a munkanélküliek szervezetét. Ami a szembenálló felek álláspontját illeti: az érdekképviseletek szerint egyetlen szavazási aktussal kellene véglegesen elosztani a szakszervezeti vagyont. A kormány háromévenként ismétlődő — azaz hat évig tartó — szavazási menetekkel véli a megosztást igazságosan lebonyolítani. Ez utóbbi elgondolásról anyagi természetű vita is kibontakozott, mert egy-egy választási forduló kb. 1,5 milliárd forintba kerül, ami kivált akkor nagy összeg, ha figyelembe vészük, hogy a felosztandó SZOT-vagyon értéke 4,2 milliárd forint. Az érdekképviseletek szerint annak kell állnia a számlát, aki elrendeli a választások megtartását, a kormányzat viszont csupán a kiadások egy részét fedező támogatásra vállalkozik. Véleménykülönbség van abban is, hogy a szakszervezetek — éppen takarékossági okokbó — az üzemi tanácsi és a szak- szervezeti választások együttes lebonyolítását, a kormányzat oldal a kettő időbeni elkülönítő sét szorgalmazza. Az Országgyűlésnek sürgős séggel beterjesztett szakszer vezeti törvényjavaslat a leg utóbbi véleménycsere nyomár egyelőre parkoló pályára került s további sorsa bizonytalan. Sz. G „A megyéről a világnak Somogy Megye Közgyűlése a megye arculatának kifejezésére kommunikációs mottó kialakítását határozta el, s erre a lap hasábjain pályázatot hirdetett. A Somogyi Hírlap 1992. szeptember 24-i számában közzétettük „A megyéről a világnak” c. pályázat eredményeit. Ezt követően az ország egész területén szakemberek bevonásával teszteltük, hogy milyen kifejezések tükrözik vissza legjobban Somogy jellegzetességeit. Ennek eredménye alapján bocsátjuk szavazásra a legjobbnak ítélt szlogeneket, s a legtöbb szavazatot elnyert jelmondat lesz Somogy megye kommunikációs mottója. Kérjük, hogy a mellékelt szavazólapot 1992. október 15-ig az alábbi címre küldjék: Somogy Megye Közgyűlése Alpok-Adria Ügyviteli Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. A nyertes mottó beküldői között díjakat sorsolunk ki: 1 db kétszemélyes, 1 hetes üdülőbeutaló az 1993-as nyári idényre, a Balaton partjára 1 db Szász Endre-grafika 1 db Csikós Nagy Márton-fafaragás 5 db díszes megyei címer bőrből §*< SZAVAZÓLAP Somogy megye kommunikációs mottójának kiválasztásához Az Önnek legjobban tetsző mottó előtti betűt karikázza be. Az a szavazat érvényes, melyen egy bekarikázott betű van. A / „Vadvirágos Somogyország” B/ „Százszorszép Somogyország” Cl „Somogy az élő természet” Dl „Lankás Somogy Magyarország szép vidéke” Beküldő neve:.................................................................................... lakcíme: .............................................................................................. 1 20 hektárnyi területen kezdték meg a cukorrépa betakarítását a magyaratádi termelőszövetkezetben. A kiszedett répát egyenesen a gyárba szállítják. A szakemberek hektáronként 350 mázsás termésre számítanak. (Fotó: Gyertyás László) Miért nem pihenhetnek az idős emberek?
