Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-31 / 256. szám
1992. október 31., szombat SOMOGYI HÍRLAP — A HIT VILAGA 7 Tízparancsolat és agykutatás Exkluzív interjú Szentágothai János professzorral Szentágothai János nemzetközi hírű, elismert természet- tudós, s az is köztudomású, hogy hívő keresztény. Korunk kérdéseiről, a vallásos világnézetről és a természettudományos kutatásról beszélgettünk vele. Kezdjük a dolgok legelején: hogyan látja a professzor a Genezist, a világ keletkezését? — A genezis teremtéstörténete szinte természettudományos jellegű. A világ kultúrtörténetében nagyon sok elmélet létezik a teremtésről; az egyetlen a bibliai, amely kvázi természettudományos. — Csak nem kell mindent szó szerint érteni, például a teremtés hat napját... , Csodálatos Genezis — Világos. A különböző ősapáknak a Szentírásban olvasható életkorából vissza lehetne számolni, hogy Ádám valamikor hatezer évvel ezelőtt élt. Mi azonban tudjuk, hogy már ötven-, sőt százezer évvel ezelőtt is élt Európában, és bizonyára másutt is, a homo sapiens. Valóság az eredendő bűn is: az emberi tudat, közelebbről az, hogy tudjuk, aki született, az meg is fog halni. Ezt semmilyen állat nem tudja. Tehát a lényeg az, hogy a vallásos keresztények és zsidók — ezeket én egy kalap alá veszem — megértsék: a Genezis története csodálatos, metaforikus valami. Én, a zsidó-keresztény ideológiának elkötelezett hívője hiszek abban, hogy ami létrejött, az nem véletlenül jött létre. Ahogyan ma mondjuk: az ősrobbanás idején minden be volt programozva. Azt is a Genezis könyve mondja az emberiségnek: „Sokasodjatok és szaporodjatok, és töltsétek be a Földet!” Hát betöltöttük. Nem szabad az emberiség létszámát a végtelenségig növelni. — Tehát korlátozni kell a születéseket, tervezni a családok létszámát? Egyes egyházi férfiak másképp látják ezt. — Nézetem szerint az, hogy egyes vallások vallási princípiumot csinálnak abból, hogy nem lehet a születést szabályozni, az helytelen. Én ellenzem az abortuszt, az nem szü- letészábályozási eszköz, vannak erre más eszközök. — Előfordul, hogy nincs más lehetőség. — Jó, azért kell kompromisszum. Az emberiség mindig valamiféle társadalmi kompromisszummal szabályozta a szaporodást. Egyes távoli szigeteken szigorúan megszabták, hogy hány gyerek maradhat életben, mert pontosan tudták, hány ember tud ott megélni. Afrikában és másutt az AIDS-szel és más szörnyű betegségekkel „szabályozták” a létszámot. A keresztény ideológia tehát kell nekünk, de kellő formában a tudománnyal ötvözve. A zsidó-keresztény hitvallás teóriát ad arra vonatkozólag: mi az értelme annak, hogy vagyunk, és hogy kell viselkednünk egymás iránt. Mindez benne van a Tízparancsolatban. Ha az emberek betartanák a Tízparancsolatot, már olyan nagy bajok nem lennének. — Az emberi tudatról azonban Ön a hit mellett a tudomány oldaláról szerzett és tett az emberiség közkincsévé ismereteket. Tudat, ideg — Egészen fiatalon, 16-17 éves poromban saját, otthoni mikroszkópomban láttam először emberi agysejteket. Golgi módszerével, amely egy króm ezüst-csapadékos módszer, aránylag könnyen lehet különböző központi idegrendszeri sejteket úgy láthatóvá tenni, hogy kézzel metszeteket készítünk. Sokat finomítottunk azóta ezen, elektromik- roszkóppal, modern módszerekkel, különböző elemekkel tudjuk követni, hogy honnan hova, mivel kapcsolódik, mi az átvivőanyag stb. Lényegileg a múlt század végén már ismert volt az agyvelő alapvető szerkezete. A magasabbrendű állatok agyvelejének szerkezetéről volt elképzelése. Én pedig úgy gondoltam: ha egyszer megismerem az ideg- rendszer szerkezetét, abból el tudom olvasni a működését, ha idegsejt-egységről követek egy reflexpályát, azoknak az egymáshoz való kölcsönös kapcsolódását kiderítem. Az idegsejtet állatkísérletekben egy-egy ponton elroncsoltam, a belőle kijövő nyúlványok szétestek, s ezeket mikroszkóp alatt láthatóvá lehet tenni. Ezzel szereztem meg a hírnevemet. — És ha szabad így mondani: az első ellenségeit is... )— Első közleményeim 1937-38-ban jelentek meg; nem hittek nekem, sokan mondták, hogy ezek marhaságok. Aztán rájöttek, sőt túl korán jöttek rá, hogy ebből mégis lesz valami. Igaz, hogy évtizedekkel később, de atom- erőmű-felszereltségű intézetek csinálták ugyanazt Amerikában, amit én annak idején a saját laboratóriumomban. Tehát amin én hónapokig dolgoztam és nagy fantáziával következtettem ki, amire én akkor nagyon büszke voltam, azt ma egy kezdő a mostani módszerekkel három nap alatt meg tudja csinálni. Mégis: van bennem egy belső öntudat, megbékélés a sorssal, s ez onnan származik, hogy a magam idejében helyesen láttam meg bizonyos dolgokat. A tudomány azonban azóta tovább fejlődött, ma már az ember idegműködését szinte le tudjuk hallgatni. — Most is ugyanúgy és talán ugyanannyit is dolgozik, kutat, professzor úr. Mi foglalkoztatja ez idő tájt? — Jelenlegi gondolkodásomat az köti le, hogy vajon az agyműködésnek milyen jellegű fenoménja az, amikor a tudati vagy a tudathoz hasonló működések lezajlanak. Az én naiv elképzelésem az volt, hogy ha megismerek egy szerkezetet, akkor megismerem annak az értelmét is. No, igenám, csakhogy mi lenne, ha mondjuk, egy világégés után jönne egy más civilizáció, ásatásokat végezne, és találna egy számítógépet! Tudnák-e, hogy az mire való? Mindez rendkívül izgalmas, ez köt le mostanában. A modern zsidó-keresztény vallás világA reformáció emléknapja 1517. október 31-én egy Agoston-rendi szerzetes, Luther Márton 95 tételből álló iratot tűzött ki a wittenbergi vártemplom kapujára, s ebben vitára hívta ki a teológusokat a katolikus búcsú — indulgentia - hatékonyságáról. (A búcsú ebben a fogásban a már megbocsátott bűn után .szamaradé büntetéstartozás eltörlésre szolgált.) Ezt a nevezetes napot, ok- ,öer 31-ét tekintjük a reformáció kezde- ének, s ezért emlékeznek meg róla ekkor a protestáns egyházak. Luther Márton 1438. november 10-én született a németországi — szászországi — Eislebenben. A gimnázium, majd az slőkészítő, tehát filozófiai tanulmányok slvégzése után, 1505-ben jogi tanulmányokba kezdett. Ekkor azonban az érzékeny lelkű ifjút egy közelében lecsapó vil- ám, majd pedig egyik barátjának elvesztése — párbajban ölték meg — annyira megrendítette, hogy atyja ellenzésével és évfolyamtársai gúnyolódásával mit sem térődve belépett az Ágoston-rendbe. _elki tökéletességet kereső mély vallásossággal, ritka szigorúsággal tartotta be a szerzetesi élet reguláit. A próbaév elteltével fölvették a szerzet rendes tagjai <özé, és letette fogadalmát. Akkoriban kezdte elmélyülten tanulmányozni a Szentírást. 1507-ben szentelték pappá, s a következő esztendőben már megbízták a kevéssel előbb alapított wittenbergi agyetemen a filozófia tanításával. Innen Erfurtba került, ahol belekeveredett a rendben kitört viszálykodásba: a 'endi vikárius egységesítő terveinek né- aány kolostor ellenszegült, s ezek az iigynevezett obszervánsok ügyük intézésére Luthert választották szószólójuknak; témába küldték, hogy „merész és erős mellemével” keljen védelmükre. A fiatal, buzgó szerzetes 1510-1511 elén járt az „örök városiban, ahol a „pogány” (antik) szellemiségű reneszánsz életstílus fájdalmas csalódást okozott a auritán Luthernek. Már egy megváltozott .uther folytatta tanulmányait, s 1512. ok- óber 12-én Wittenbergben megszerezte a teológiai doktorátust. Ezután rendi elöl- árója neki adta át az egyetem bibliai tanszékének vezetését. Itt 1516-ig zsoltármagyarázatokat is előadott. Ekkoriban — nyilatkozataival — egyre élesebben bírálta a kor hibáit. 1515-ben az Ágos- ton-rend gothai konventje Luthert 11 kolostor vikáriusává választotta, s ez elősegítette eszméinek gyorsabb terjedését. Luther Márton új teológiájának első hívei is rendtársai közül kerültek ki, s hamarosan kanonokok és professzorok csatlakoztak hozzá, akik rövidesen megnyerték maguknak Bölcs Frigyes szász választó- fejedelmet is. A nyilvánosság először az egyetemi avatásokkal kapcsolatos disputákon szerzett tudomást az új tanokról. Ezekben élesen kikelt Arisztotelész és a skolasztika ellen, amely az ember jóra való képességét hirdette. Azt vallotta, hogy az ember az eredendő, bűn miatt képtelen Isten törvényeinek maradéktalan megtartására. 1517-ben került sor a katolikus egyház nagyszabású, Tetzel-féle búcsúhirdetésére. Luther, aki kezdettől — római útjlától — fogva ellenezte az egyházi gyűjtéseket a költséges reneszánsz építkezések fedezésére, hiszen a búcsút pénzadományokért lehetett elnyerni, ekkor dolgozta ki 95 tételben az egyházi búcsú jogosságát vitató iratát, s azt kifüggesztette Wittenbergben a vártemplom kapujára. Ez volt az a csepp, amelytől túlcsordult a pohár. A búcsúval kapcsolatos pénzgyűjtés és a sűrű egyházi adózás miatt amúgy is elégedetlen nemesség, polgárság és a lovagi rend tetszéssel fogadta Luther bátor fellépését, s a tételek nem várt, hatalmas mozgalmat indítottak el. Vita vitát követett, s egymás után jelentek meg 1520-ban Luther főbb reformá- ciós program iratai. Az 1521. január 3-án kiadott pápai bulla Luthert és kövei őit egyházi átokkal sújtotta, májusban pedig a wormsi ediktum megfosztotta a birodalom jogvédelmétől. Ekkor Bölcs Frigyes Wartburg várába rejtette, ahol Luther né- rom hónap alatt görög eredetiből németre fordította az Újszövetséget. Hamarosan elkezdte az egyházi reformok gyakorlati megvalósítását. A németre fordított istentiszteletek számára ..... .........-................. i i i mi11> v,i I, ... v km * opvir» erncor ihaec* isr< «vmirip»»uvn_ « **- A(THER.NA.\\. MtKIWt txjifW&jjj ihi'« 1VAE t J. L. Cranach: Luther arcképe 36 éneket írt, többek között az „Erős vár...” kezdetűt. 1529-ben kiadta az ifjúság és a nép vallásos nevelése szempontjából rendkívül jelentős Kis és Nagy Kátét, s megkezdődött a reformációhoz csatlakozó területek önálló egyházi szervezése a fejedelmek vezetésével. Jóváhagyta az „Ágostai Hitvallást”, és az 1537-re, Mantuába hirdetett zsinatra az úgynevezett Schmalkaldeni Cikkek-hen foglalta össze tanítását. Ez a Luthert követő evangélikus egyház hitvallása. Luther végrendeletét a magyarországi Evangélikus Egyház levéltára őrzi. 1546-ban Luthernek szülőhelyére kellett utaznia; ott érte február 18-án a halál. Wittenbergben temették el. Tanításának lényege, ha egyetlen mondatba akarjuk foglalni, hogy egyedül a hit üdvözít, az a hit, hogy Jézus elfedi bűneinket. Ez az alaptétel, amelyből Luther minden további tételt levezetett. Luther Márton fellépése és törekvése az addigi Európában egyedüli római katolikus egyház reformálására felmérhetetlen jelentőségű és következményű, mert ez jelenti a szellemi Újkor beköszöntét. Dr. Csonkaréti Károly képe ebben is mindig itt van, a tudatom hátterében. Az emberi lélek — A lélek fogalma nagyon ködös a Bibliában is, de nekünk nem elfelejteni kell, hanem tudományosan átértékelni. Tehát a lélek: az az agyamban lezajló információ-áramlás. Ha Isten mindentudó és mindeható, akkor minden volt, létező és leendő ember az Isten tudatában van jelen. Az utolsó napon, amiben én hiszek, föltételezem, ha van egy Teremtő, akkor valamikor számadást csinál. — És végül, az eddigiekhez kapcsolódva: hogyan képzeli Ön az örökkévalóságot, a feltámadást? — Biztosan nem úgy megy végbe, hogy mennyei karokban, pálmaágakkal integetve zsoltárokat fogunk énekelni... Várkonyi Endre Szolgálat kényszer nélkül Az egyházak állami támogatásáról Most folynak az egyházaknak nyújtandó anyagi támogatást szabályozó törvény előkészítési munkálatai. Hogy miért van erre szükség? Könnyű belátni. Míg évszázadokig az egyházak rendelkeztek olyan birtokokkal, amelyekkel működésüket fenn tudták tartani, addig nálunk a második világháború után ezektől megfosztattak. A társadalomnak — ezreknek, millióknak — szüksége van az egyházakra, tevékenységükhöz a feltételeket meg kell teremteni. Az evangélium hirdetése, a hitélet szervezése cselekvési területüknek egy szelete. Ezeken túl is szükségük van a közösségeknek az egyházakra — gondoljunk az egészségügyre, a szociális gondozásra vagy az iskolai oktatásra, a tehetséggondozásra. Ezeken a területeken a különböző rendek és felekezetek — az elmúlt negyven évbeli háttérbe szorítottságuk ellenére is — óriási tapasztalatokkal rendelkeznek. Szolgáltatásaik minősége azért volt különb, azért lehetett különb, mint a „világié”, mert az apáca tanárnő és az apáca ápolónő egész életét, érzéseit, gondolatait a hivatásának szentelhette. Nem kellett erejét a családja, az életfeltételek előteremtése, lelki egyensúlyának kiharcolása érdekében szétforgácsolnia. Szolgált egy hitet, amelynek tárgyiasulása a beteg gondozása vagy a gyermek ismereteinek bővítése, nevelése. A negyvenkét magyar bejegyzett egyházból tizenkettő kért vissza ingatlant. Az ingatlanok visszaadása azonban önmagában nem teremti meg a működéshez szükséges feltételeket. A költségvetés jelenleg 1,9 milliárd forintot biztosít az egyházak támogatására. Ennek szétosztásáról az egyházak közösen döntöttek. Ebben az összegben nem szerepel az a — csúnya szóval — „fejpénz”, amit a közoktatási intézmények kapnak típusonként és gyerekenként. Támogatás kérdésében a nemzetközi gyakorlat megoszlik, csakúgy, mint abban, hogy egy országban hány főtől tekintik hivatalos egyházi közösségnek a gyülekezeteket. Nálunk száz, de Csehországban tízezer, Szlovákiában húsz-ezer — talán nem véletlenül —, Ausztriában kétezer. Németorszában tartományonként változik ez a szám, de általában ezer hívő szükséges a felekezt alapításhoz. Felpezsdült a hitelét, többen vesznek részt miséken, istentiszteleteken, sokkal többen igénylik az egyházak szolgáltatásait, mint pár évvel ezelőtt. Többen igényelnek keresztelőt, esküvőt, bár ettől nem lesz jobb a világ. Az egyházakkal szemben megnövekedett társadalmi igény viszont feladatokat ró az államra is. Az előző rendszertől örökölt állami támogatás rendszere — mivel önálló létezésük nem biztosított — olyan köldökzsinór, mely az egyházakat a kormányhoz köti. A feladat az, hogy ez ne jelentsen függőséget, ne jelentse az ellenszolgáltatás kényszerét. Folyik a törvényelőkészítés. Józsa Ágnes