Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-31 / 256. szám

1992. október 31., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Mosdósra kerül a tüdőgondozó Somogy megye közgyűlése határozati javaslatként terjesz­tette elő a Kaposi Mór Kór­házban működő tüdőgondo­zónak a Mosdósi Tüdő- és Szívkórházba való áthelyezé­sét. Az elgondolást dr. Andrá- sofszky Barna a tüdő- és szív­kórház orvos-igazgatója ter­jesztette a közgyűlés elé és javaslatát szakmai, és gazda­sági szempontokkal alátá­masztotta. A közgyűlés dön­tése alapján 1993. január else­jétől a tüdőgondozó a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház szakam­bulanciájaként működik. Az üresen maradó kaposvári gondozó hasznosítására az intézet vezetőinek kell kidol­gozni a koncepciót. A szociál­pszichológia mai helyzetéről Ezzel a címmel tart előadást Balázs József politológus hét­főn délután 18 órakor a ka­posvári TIT székházban. Félezer újabb „agykontrollos” Kaposváron második alka­lommal rendeztek agykont- roll-tanfolyamot. A dr. Dómján László vezette negyvenórás kurzusnak ezúttal a Pannon Agrártudományi Egyetem Ka­posvári Állattenyésztési Kara adott otthont. Somogy külön­böző pontjairól négyszázhat- vanan sereglettek össze, hogy elsajátítsák a speciális szel­lemi tréning alapjait. A nép­szerű tanfolyam végzősei — köztük orvosok, pedagógu­sok, középiskolások, főiskolai hallgatók — tegnap este talál­koztak az egyetemen. ✓ Átalakuló egészségügyi ellátás Az egészségügy komplex Helyzetéről tárgyalt tegnap a Dalatonkeresztúri önkormány- :at képviselő-testülete. Az eszmecserére azért került sor, mert a háziorvoslás bevezeté­sével módosult a térség egészségügyi ellátása, és az önkormányzatoknak is na­gyobb szerepet kell vállalniuk s hálózat működtetésében. A 3alatonkeresztúron, Márián és Újlakon szolgálatot teljesítő (ét háziorvos jelenlegi státu­szát és feladatkörét is tisztázni szeretné a testület. Az ülésen észt vett dr. Vörös Katalin, Vlarcali tiszti főorvosa is. Nem adja fel a kaposvári Fidesz November 3: újabb menet a lakáseladás-ügyben Szita Károly: A koncepció marad, de más a megközelítés Kaposvár önkormányza­tának Fidesz-frakciója még februárban javaslatot tett az önkormányzati bérlakások elidegenítési föltételeinek módosítására. Elképzelé­süknek az volt a lényege, hogy a bérlőnek is előnyös, ha a forgalmi érték 30 száza­lékán vásárolja meg a la­kást. Sőt, aki készpénzzel fi­zet, az az említett összegből még kapott volna 40 száza­lék kedvezményt. így elke­rülhető lett volna a részletfi­zetés is. A több variációban kimunkált javaslatot a köz­gyűlés elvetette. Szeptember 1-jén a Fi­desz javasolta a lakásügy új­ratárgyalását. Ezt a közgyű­lés november 3-ra tűzte ki. Mi az oka, hogy fölmelegítet­ték az ügyet? — kérdeztük Szita Károly alpolgármes­tert. — Véleményünk szerint az önkormányzati lakások eladásáról nem lehet az ár­megállapítás mai rendszere nélkül beszélni. Ez viszont nagyon szűkszavúan tájé­koztatja a leendő vásárlókat. A bérlők nem kapnak megfe­lelő tájékoztatást az ingatlan műszaki állapotáról és a várható karbantartási, üze­meltetési költségekről. A la­kók pedig szükségképpen magasnak tartják az eladási árat. A bérlakások értékesí­tésénél nem egyszerűen szabadpiaci viszonyokról van szó. A bérlők szinte utolsó tartalékaik felélésével szeret­nék megszerezni a lakást. — Mi a lényege az újabb javaslatnak? — Sokkal részletesebben kell tájékoztatni a bérlőket arról, hogy mit vásárolnak, és ezzel mire vállalkoznak. Elemezni kell az értékelést végző, monopolhelyzetű In- köz tevékenységét és más szervezetek bevonásának lehetőségét. Korábbi javas­latunk koncepcionális ele­meit megtartjuk, mert a vételár más megközelítés­ben is elérhető. Nem az ár kialakítása során alakulna ki különbség, hanem a részlet- fizetés vagy az egy összegű fizetés vállalása között. Úgy ítéljük meg, hogy az újabb javaslatunkkal a város pol­gárai és az önkormányzat is jól járhatnak. Védtelen világban élünk Gyorsan változik körülöttünk a világ. Napról napra szület­nek kisebb-nagyobb cégek, de jó részük csak nagyon rövid ideig lesz a gazdaság szereplője. Százmillárdokra tehető a tartozásuk az államnak és dolgozóiknak. Öncsődök, szaná­lások jelzik dicstelen útjukat. A vezetők, tulajdonosok persze számos esetben nem ve­szítenek; még időben új számlát nyitnak egy új bankban, s új vállalatot alapítanak. Kft-t a legtöbb esetben, mert ennél a társasági formánál a gazda nem felel teljes vagyonával vál­lalkozásáért. Más. Megyeri Gézáné Ádándról hívott, a 31-565-ös tele­fonszámról. Mint elpanaszolta: 460 ezer forinttal, plusz az összeg 4 százalékos kamatával tartozik férjének jó ideje a siófoki Kék Balaton Kisszövetkezet. Közben pedig filléres gondjaik vannak — mondta. — Lényegében az én táppén­zemből tengődünk. ígérték, hogy kifizetik a tartozást, de rá egy hétre inkább öncsődöt jelentettek, s érdeklődésünkre közölték, hogy ne nagyon számoljunk a pénzzel. Megyeri Gézáné azt is elmondta: Váhof Kft néven a szövetkezet ve­zetői céget alapítottak, s arra a számlára is voltak befizeté­sek az elvégzett munkák után. Egy fóti kft például az alvállal­kozó — festőként dolgozó férjnek fizetett volna közvetlenül — a Kék Balaton Kisszövetkezet vezetője azonban ehhez nem járult hozzá. (Megyeriék időközben polgári pert nyertek. Sajnos, hiába van az igazság az ő oldalukon, pénzt mégsem látnak). Védtelen világban élünk. Czene Attila A napokban kezdték meg a szőlöoltványok árusítását Ka­posváron az Agroker gyümölcsfa-ierakatánál. A helyi áfészszakcsoport tizennégyezer szál oltványt szállított a le- rakathoz. (Fotó: Gyertyás László) 16 település határában vannak földjeik Vállalkozások Kaposmérőben (Folytatás az 1. oldalról) — Szántóterületeink két­harmada alkalmas az üzemi méretű növénytermesztésre — mondta Szabó József. — Eze­ken a területeken továbbra is a már bevált egyszerű vetész- szerkezetet alkalmazzuk. A dombos és távol fekvő táblá­kon igen magasak a költségek. A hetvenes évek végén már felszámolták a ráfizetéses szarvasmarhatartást, és fej­lesztették a péterpusztai te- nyész- és hízósertéstelepet, valamint a- Kaposmérő-Kongó pusztai hizlaldát. Évente 4000 hízójuk kiváló alapanyag a húskombinátnak. Az elnök véleménye szerint az átalakulás után sem lesz remény arra, hogy a termelés­ből fedezzék adósságaikat: a hitelezőiket vagyonfelélésből elégítik ki. A további működés feltételeit a holding típusú szövetkezet kialakításában látják. Külső és belső, valamint egyéni és cso­portos vállalkozások működ­tetnék a vagyont. Ez nem mást, mint a korábban már Kia­lakított belső vállalkozási rend­szer továbbfejlesztése. A ser­téstenyésztő belső vállalkozás például átalakul kft-vé, a dol­gozók saját anyagi forrásaikból adják össze a vállalkozás törzstőkéjét. A működéshez szükséges vagyont: az épüle­tet, az állatot, az eszközöket, a készleteket bérbe kapják a va­gyonkezelő holdingközponttól. Önállóan gazdálkodnak és az eredményt a bevitt vagyonuk arányában osztják fel egymás közt. A kertészet az elnök sze­rint továbbra sem tudja felvenni a versenyt az alföldi termálker­tészetekkel. A 10 ezer négy­zetméteres üvegház hasznosí­tása szintén vállalkozóra vár. A kárpótlás is adott éppen elég fejtörést a Latinka terme­lőszövetkezet vezetőinek. A kárrendezési hivatal mintegy 23 ezer aranykorona értékű igényt jelzett, amellyel szem­ben csupán 9880 aranykorona értéket tudtak kijelölni. — A tagi tulajdon megma­radt ugyan, de lényegesen át­rendeződött. Simonfán például mindössze 60 hektár terüle­tünk van, ebből 10 hektár csu­pán a szántó. Az önkormány­zat határában a nyilvántartott tagi tulajdon viszont mintegy 4000 aranykorona értékben 470 hektár. Tagi tulajdonú föl­djeink 16 település határában elszórtan vannak. Ha a talaj elbírja, indulnak a vetőgépek. A hatalmas üveg­házban talajmaró készíti elő a palántaágyakat. Feslik már a gondozott rózsa bimbója is. A nagy hírű mérői káposztát a bi­ciklin és autón egyaránt járó­kelő „kártevőktől” jobban kel­lene védeni. Újmajorban a központ neve mellett nemsokára már a me­zőgazdasági vállalkozások sora is bizonyítja: új forma, új szemlélet, új boldogulás. Mészáros Tamás Ki állja a pluszköltségeket a diákokért? Zics nem fizet, Tab kéri a pénzt Felháborodottan kereste föl a Somogyi Hírlap munkatár­sát Ginder József zicsi lakos — aki augusztus 25-ig a tele­pülés polgármestere volt —, bemutatva azt a levelet, ame­lyet dr. Garabon Károly tabi városi jegyző írt alá. Kiegyensúlyozott a fonyódi költségvetés „Igazolatlanul hiányzó turisták” — 11 millió a sportra Csődöt mondott betörők Csütörtökre virradó éjszaka smeretlen tettesek betörtek a tereki postahivatalba, ahol negpróbálták felfeszíteni a ráncélszekrényt. Kísérletük izonban csődöt mondott, a mackó” 130 ezer forintos tar­almával szerencsére ellenállt. Befektetők ösztönzése Nemrégiben folytatott tár- lyalást Jákli Péter megyei fő- egyző az NGKM-ben dr. iánki Frigyes főosztályveze- ővel arról, hogy milyen lehe- őségek vannak a külföldi be­etetések ösztönzésére So- nogy megyében. A Magyar iefektetési és Fejlesztési tt-nél pedig a közép távú gyüttműködés aktuális fel- datairól tárgyaltak. Az Állami Vagyonügynökségnél a me- yei vállalkozói központ köz- eműködésével történő priva- zálásról tárgyaltak. Ennek lényege: sajnálattal ér­tesítik a szülőket, hogy gyerme­küket a levél kézhezvételét kö­vetően a továbbiakban a tabi önkormányzat által működtetett óvodában és iskolában nem tud­ják fogadni. A zicsi önkormány­zat ugyanis megtagadta, hogy létszámarányosan hozzájáruljon a kiadáshoz. Hol van akkor a szabad iskolaválasztás lehető­sége? — kérdezte Ginder Jó­zsef. Az ügy előzményéhez tar­tozik, hogy Balha Gyuláné zicsi jegyző október 14-i dátummal levelet írt a Tabi Polgármesteri Hivatalnak. Zics képviselő-testü­letének döntése értelmében a vidékre járó gyermekek oktatási költségeit nem vállalják át, mivel az alapfokú oktatás helyben megoldott, alsó tagozatos. álta­lános iskolát és óvodát működ­tetnek. A feladat ellátására megállapodást nem is kötöttek más önkormányzattal, csak a felsőtagozatosok oktatásának finanszírozására a törökkoppá- nyi önkormányzattal. Friss Józsefné zicsi alpolgár­mestertől a jelenlegi helyzet iránt érdeklődtem. — Október 26-án délelőtt jegyzőnőnkkel együtt fölkeres­tem a tabi polgármesteri hiva­talt, ahol megállapodtunk, hogy mindkét önkormányzat még egyszer visszatér a kialakult helyzetre. A gyerekeket pedig — egy-egy óvodást és felsőta­gozatost, két alsótagozatost — a félévi szünetig továbbra is fo­gadják Tabon. A képviselő-tes­tület januári ülésén úgy döntött, hogy — mivel a faluban biztosí­tott az alsó tagozatos képzés és az óvodai ellátás — a különbö- zetet a továbbiakban már nem fizeti ki a gyerekek után. Ezt áp­rilisban falugyűlésen ismertettük a lakossággal. Ott mindenki el­fogadta, s egyetértett azzal, hogy mi az önkormányzat dön­tése az 1992/93-as évre. Mivel a tabiak levele váratlanul és felké­születlenül érte a szülőket — egyik napról a másikra kellett volna kivenni gyermeküket az óvodából és az iskolából —, el­jártunk a tabi illetékeseknél. Most megpróbálunk kompro­misszumot kötni a szülőkkel és a tabi veztőkkel is. Ha a szülők továbbra is Tabra kívánják já­ratni a gyerekeket, akkor zsebbe kell nyúlniuk és a külön- bözetet meg kell téríteniük. Krutek József Csütörtökön a késő estébe nyúlt a fonyódi önkormányzat ülése, amelyen többek között az első háromnegyed év pénzügyi mérlegét vitatták meg a képvise­lők. A megbízható pénzügyi ter­vezésnek és gazdálkodásnak köszönhetően az 1992. évi 408,5 millió forint bevétel 82 százalékát szeptember 31-ig produkálták a szakemberek, a kiadási oldalon is hasonló a té­tel: 78 százalék, azaz 321 millió forint. A helyi adókból — épít­mény, idegenforgalmi — már eddig is jóval túllépték a terve­zettet, ám az örömbe némi üröm is vegyül. A kurtakszából szár­mazó bevétel a tervezett 13 mil­lió forint helyett várhatóan csak 9 millió körül lesz, s emiatt az ál­lami támogatás — ez minden helyi forintot megdupláz — is ennek arányában csökken. Ez azonban még nem elég bünte­tés; a már folyósított összeg egy részét kamatostul vissza kell fi­zetni az államkasszába. Erről viszont nem a pénzügyesek, hanem azok az osztrák, német, svájci turisták tehetnek, akik a nyáron igazolatlanul hiányoztak a balatoni úszóleckékről. A fonyódi kiadások jelentős részét — 249 millió forintot — az intézmények fenntartása teszi ki, de jutott az óvoda és iskola felújítására, a sportélet támoga­tására is. Az önkormányzat sportszeretetét bizonyítja, hogy két év alatt 11 millió forintot utal­tak át az egyesület számlájára. A legnagyobb tételt, 6 millió fo­rintot a sportcsarnok tetőszer­kezetének átépítésére fordítot­ták. S. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom