Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-30 / 255. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 30., péntek Rossz a vállalkozói törvény Úttörő szerepben a Kisosz A hivatal helyett döntsenek szakemberek (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Király Béla országgyű­lési képviselő: ...kezdemé­n yezésüket igen pozitívnak tekintem, mindenben kész va­gyok együttműködni szerveze­tükkel.” Minarik György, az Apeh el­nöke: ....Felvetéseikkel alap­v etően egyetértek és javasla­taikat az ellenőrzési munka valamint az adózást érintő jogszabályalkotás során figye­lemmel fogom kísérni...” Tardos Márton, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője: „A továbbiakban is igyekszünk a levelükben említett javaslato­kat parlamenti munkánkban érvényesíteni”. Teljes körű érdekvédelmet! Az adótörvények jövő évi változásával kapcsolatban tett észrevételek felkeltették a szakemberek és politikusok figyelmét egyaránt. A Kisosz Somogy Megyei Szervezete azonban teljes körű érdekvé­delmet sürget. Erről beszélge­tett munkatársunk Hajdinák József elnökkel és Kertész Rezső titkárral. — A vállalkozói törvény már a megjelenése pillanatában sem volt alkalmas arra, hogy betöltse szerepét — mondta Hajdinák József. — Azzal per­sze egyetértünk, hogy állam- polgári jogon bárki vállalkoz­hasson. Az engedélyek kiadá­sát azonban szakmai feltéte­lekhez kellene kötni. Ha végig megyek a Balaton-parton, azt láthatom; a tisztességes ven­déglátáshoz semmi köze nincs annak, ami itt történik. Pedig ide jár fél Európa — a kóklerek lejáratják az egész szakmát. — Sokan kinevezik a garázsukat diszkontáruház­nak, aztán néhány nap múlva a vásárlóknak felbontják hely­ben már a sört is — fűzte to­vább a gondolatot Kertész Rezső. — Az országot tömegével árasztották el alkalmi árusok. Emiatt is szorgalmazzuk, hogy a vállalkozói törvény módosí­tásával egy időben olyan, nyugati típusú kamarai tör­vényt kell alkotni, amely képes megszüntetni a káoszt. Ennek lényege: minden vállalkozó­nak valamelyik szakmai ka­marához kelljen tartoznia. Ez az érdekképviseleti szerv dönthetne arról, hogy lehet például vásárt rendezni, s megvédhetné az üzletet bér­lőket, hogy a butik előtt öt mé­terrel felállított asztalkáról al­kalmi árus üzletelhessen. El­bírálhatná, hogy ki kapjon mű­ködési engedélyt, s dönthetne etikai ügyekben. Ez a feladat eddig az önkormányzatokat terhelte, nekik azonban nincs elegendő szakemberük. Egy kézben kellene tartani az ér­dekvédelmi és közjogi felada­tokat. Van persze információ arról: „fent” külön intézmény- rendszer, hivatal felállításán gondolkodnak, ahová beterel­hetnék a vállalkozókat. Ebben az esetben azonban nem fog megtisztulni a szakma. A képzés problémái — 1945 előtt az ipartestüle­tek tartották kezükben a kép­zést — vette vissza a szót Hajdinák József. — Nyilván egy jó vendéglős, egy jó ke­reskedő tud jó szakembereket nevelni. Vissza kell hát adni kezükbe a jogkört: képezze­nek ők, mestervizsgáztassa­nak ők, s csak az arra érde­meseknek adjanak működési engedélyt. — Tehát Ön szerint nem megfelelő a középiskolai szakmai képzés színvonala? — A gyakorlati, szakmai is­mereteknek nagyobb hang­súlyt kellene kapni — mondta a Kisosz megyei elnöke. — Szükséges volna jobban ösz- szehangolni az iskolák és a gyakorló vendéglátósok, ke­reskedők munkáját. Az elmé­let ugyanis magában keveset ér — a gyerekek pedig kevés Hajdinák józsef és Kertész Rezső időt töltenek gyakorlattal. Per­sze, sok kárt is okoznak, hogy csak a felhasznált alapanyagokat említsem, de megtanulni a szakmát csak csinálva lehet. Sajnos, olyan szabályozók vannak életben, amelyek nem teszik érdekeltté a vállalkozókat a képzésben. Tervünk szerint a kamara választaná ki azt a szak­mai elitet, amelynek feladata lenne az utánpótlás kineve­lése. Ezt jelenleg nem látjuk biztosítva. Mindenkit vitára hívnak — A Kisosznak van megfe­lelő tapasztalata és vannak olyan szakembereink, akikre büszkék lehetünk — folytatta Hajdinák József. — Ezeket az értékeket szeretnénk átmen­teni, s a kormány, illetve az önkormányzatok szakértői­ként is szeretnénk segíteni a jogalkotói munkát. — Mi soha nem mondtuk, hogy miénk az egyetlen jó öt­let — tette hozzá Kertész Re­zső. — Csak nyílt vitát aka­runk, melyben mindenki el­mondhatja a véleményét. Szétzilálni valamit egy pillanat műve. Majd egymillió vállal­kozó él jelenleg az országban: nem mindegy hát, miképp épül fel az intézményrend­szer, amely alapjaiban dönt a következő 15-20 esztendő le­hetőségeiről. Új szereposztást akarunk: amit eddig a hivatal­nokok intéztek, az végre szakemberek kezébe kerül­jön. Az előzetes beszélgeté­sek alapján egyébként a tele­pülések jegyzői örülnének, ha a gondoknak ezt a részét át­vállalnánk. A két vezető elmondta: je­lenleg beszélgetnek azokkal a gyakorló kereskedőkkel, aki­kért a törvény készül. A nyílt vitával azt szeretnék elérni: ne a pillanatnyi politikai érdekek döntsenek a vállalkozókról. Czene Attila EGY MODELLKÍSÉRLET TAPASZTALATAI Bővülő falugondnoki hálózat Élelmiszer-gazdaság a Dél-Dunántúlon Tudományos ülés Kaposváron A magyar falvak „népbeteg­sége” a körzetesítés miatti sor­vadás, az elöregedés és a mig­ráció okozta „hontalanság” az elmúlt negyven évben króni­kussá vált. Különösen az apró­falvas, 500 lélekszám alatti tele­pülések sínylették meg az új gazdák gondatlanságát: infrast­ruktúrájuk elsorvadt, lakóik — akik még megmaradtak a pusz­tuló falvak romos házaiban — először az önellátásra rendez­kedtek be, majd megöregedvén, a szociális ellátás keserves „konyháján” ették a kiszolgálta­tottak fekete kenyerét. A pusztu­lást nem mindenki nézte tétle­nül. Csírájában már a 60-as években, de valójában a 80-as évek elején indult el Borsodból az a mozgalom, amelynek szor­galmazója Kemény Bertalan, az azóta alakult Falufejlesztési Társaság elnöke lett. A falvak „megmentője” egy somogyi ta­pasztalatcsere után döntött úgy, hogy megalakítja a falugondnoki hálózatot. A Borsod megyei közgyűlést sikerült meggyőznie a kezdeményezés hasznossá­gáról, azóta az északi megyé­ben már 24 falugondnok mun­kálkodik a köz javára. o Ki is az a falugondnok? Amo­lyan mindenes, aki a falu ügyes-bajos dolgira figyel, intézi ügyeit és cserébe nem vár el­lenszolgáltatást. Aki az utcán topogó idős asszony kezéből ki­veszi a nehéz kosarat, aki ki­váltja a gyógyszert, elmegy vá­sárolni, kitölti és feladja a csek­ket, utánajár a késlekedő nyug­díjnak, orvost hív, ha kell és a fórumokon is segítő szándékkal képviseli a falubelieket. Mindezt hallva az ember hajlamos a szkepticizmusra: van-e ilyen önzetlen ember? A választ az idő adta meg. Borsod után Baranyában és Somogybán is egyre több a fa­lugondnok. Megyénkben a ta­valy óta működő hét település­hez, újabb öt csatlakozott azért az igénnyel, hogy falugondnokot tarthasson. A falvak, kiváltképp a szóban forgó kistelepüléseken általában nagyon szegény, idős emberek élnek, akik nem tudják finanszírozni a tevékenységgel együttjáró kiadásokat. A Népjó­léti Minisztérium szociálpolitikai osztálya Szanyi Éva ösztönzé­sére tavaly 20 millió forintot szánt a kezdeményezés támo­gatására. Ez azt jelentette, hogy az önkormányzatoknak a mű­ködtetési összeg két-, a minisz­tériumnak pedig egyharmadát kellett biztosítani ahhoz, hogy zökkenő nélkül működhessen az egyszemélyes vállalkozás. A dolog erkölcsi oldaláról, a meg­bízhatóságról és önzetlenségről a kiválasztott személynek kellett tanúbizonyságot tenni a falugyű­lés előtt. A társadalmi kontroll ez esetben talán még fontosabb, mintha egy testület, intézmény képviselőit szelektálná. Ahol egyetlen személyre van bízva egy kis közösség sorsa, ott nem lehet, nem szabad tévedni. A modellkísérlet jövőre befejező­dik. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a kis közösségek jó­nak, pótolhatatlannak tartják a falugondnok „intézményét". © Tavaly nyáron a balatonföld- vári Jogar továbbképző köz­pontban 15 falugondnok jelölt próbálta elsajátítani a munka alapjait. Ott találkoztam Simon László luzsoki ( Ormánság) és Bulla Imre godisai falugondno­kokkal. A luzsoki fiatalember azelőtt boltosként is segített a rászorulóknak. Most, hogy pol­gármester lett, még fontosabb­nak tartotta a gondoskodást. Bulla Imre ugyancsak polgár- mesterként látja el a tisztjét és nem lát abban semmi összrfér- hetetlenséget, hogy köztisztvi­selőként társadalmi tevékeny­ségét is legálisan végezze. Ha mélyebben belegondolunk, rá­jövünk: minden polgármester­nek kicsit falugondnoknak is kel­lene lenni. © Gadány, Bedegkér, Somogy- fajsz, Somogyaracs, Péter- hida-Komlósd. Aki nem Somogy földjén látta meg a napvilágot, az nem is sejti, hogy e falunevek mögött elmaradott, elöregedett, kis lélekszámú falvak rejtőznek. Somogy megye önkormányzata és a Népjóléti Minisztérium ta­valy meghirdetett pályázatán 3 millió önkormányzati és 5 millió 800 ezer forint minisztériumi támogatást nyert az öt település a falugondnokság kiépítésére. És egy újdonság: Visnyeszéplak térségében a Biofarm Zselic Alapítvány is benyújtotta pályá­zatát. Az egyedi esetet a köz­gyűlés bírálja el. Az intézményesülés minden megnyilvánulásától ódzkodó fa­lugondnokság mára mégis a szerveződés felé halad. Szeret­nék, ha a jövő évtől a támogatá­sokat beépítenék a normatív fi­nanszírozási rendszerbe. Arra is számítanak, hogy a központi támogatás lassan elapad és ak­kor saját erőből kell fenntartani a hálózatot. Ahol már kiépült és bevált a falugondnokság pótol­hatatlan egyszemélyes „intéz­ménye", ott várhatóan életben is tartják. Hiszen a falugondnok munkája nélkül a kis települések lakóinak élete, a falvak jövője is megkérdőjeleződik. Várnai Ágnes A kaposvári állattenyésztési tudományos napoknak soké­ves hagyománya van, és kez­dettől fogva annak is, hogy mindig az adott időszak leg­időszerűbb témájával foglal­koznak a tudomány és a gya­korlat szakemberei. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári kara no­vember 10-én rendezi meg egy sor társszervezővel együtt a hagyományos tudományos konferenciát. A társrendezők sorában többek között ott van a Magyar Tudományos Aka­démia agrárközgazdasági szakbizottsága, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, az MTA pécsi akadé- maiai bizottsága élelmi­szer-ipari és táplálkozás-tu­dományi munkabizottsága — és lehetne sorolni. A széles körű összefogásnak az a ma­gyarázata, hogy ezúttal egy Jó ütemben halad a betaka­rítás és az ősziek vetése. Az előző évihez viszonyítva szá­mottevően, mintegy százezer hektárral még nő a búza ter­mőterülete. Bállá István, a szaktárca illetékes főosztály­vezető-helyettese szerint ed­dig a kukorica 85, a cukorrépa 65-70, a zöldség 75, a gyü­mölcs és a szőlő 90 százalé­kát takarították be. A napra­forgó, a burgonya, a rizs, a szója betakarítása gyakorlati­lag befejeződött. A burgonya és a napraforgó termése a vártnál jobb, a kukoricáé és a átfogó, nagy témát tűzött napi­rendjére a tudományos konfe­rencia. Két év kutatási ered­ményeit foglalják össze, azo­kat a legújabb ismereteket, melyek az élelmiszer-gazda­ság biológiai és gazdasági alapjaival és összefüggéseivel foglalkoznak a piacgazdaság viszonyai között, a Dél-Dunán- túl térségében. A konferencia négy fő té­makört ölel fel: szó lesz a táp­lálkozás-tudományi kutatások­ról, az ezzel összefüggő tech­nológiai kérdésekről, a marke­tingmunkáról és a regionális fejlődést szolgáló gazdasági háttérről. A kaposvári kar és a társ- szervezők ezzel a tudomá­nyos rendezvénnyel kívánnak hozzájárulni Dél-Dunántúl élelmiszer-gazdasága, és ez­zel együtt az egész térség ál­talános dinamikusabb fejlődé­séhez. cukorrépáé pedig a vártnál gyengébb. A gazdálkodók szándéka szerint 982 ezer hektár búza, 192 ezer hektár őszi árpa és 71 ezer hektár rozs vetése várható. Az előző évi területhez képest az ada­tok alapján számottevően, mintegy 100 ezer hektárral nő a búza vetésterülete. Az őszi árpáé 30 ezer hektárral csök­ken, a rozsé szinten marad. Az őszi munkák elvégzésének üteme is jobb, mint egy évvel korábban. A búza 60-65, a rozs 95, míg az őszi árpa 98 százaléka került már a földbe. Jól halad a betakarítás HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel 11-005. Kaposvár, Somogya szaló, Zimány és társközségeit gyermekorvosi és fogorvosi ügye lete 7-13-ig. Városkörnyéki hét végi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjú Ság útja 72. Tel: 14-024. Mernye Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Ka darkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mos dós (tüdőgyógyintézet). Siófok Semmelweis u. 1. Tel: 10-150 Fogorvos: 7-13-ig. B.földvá (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419 Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesz tett helyen. Fonyód (rend.) Tel 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17 Tel: 11-851. Fogászat a kórház ban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház) Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.) Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgc (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30 Igái (rend.), Tel: 72-053. Andoc: (rend.), Tel: 72-053. Bare; (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178 Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel 11— 222, nyitva 8-20 óráig Ügyeleti szolgálat. Kaposvár szolgáltatóház, Tel.: 13-440. nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel. 50-640, nyitva 8-20-ig, szom baton 8-13-ig. Nyitvatartási idör túl ügyeleti szolgálat. Balaton földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091 nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, Balatonmária, Vilma u. 5 Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csü törtökig 8-12.30-ig, pénteken 8­12- ig, szombaton 8-14-ig. Pá ratlan héten hétvégi ügyelet. Ba latonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szómba ton 8-14-ig, páros héten hétvég ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23 Tel.: 56., nyitva 8-20-ig, szom baton 8-14-ig. Nyitvatartási idői túl ügyeleti szolgálat. Csurgó Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitv; 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartás időn túl ügyeleti szolgálat. Fo nyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61- 322, nyitva 8-20-ig, szombator 8-14 óráig. Nyitvatartási időn tű ügyeleti szolgálat. Marcali, Rá kóczi u. 12. Tel.: 10-005., nyitv; 7.30- 19.30-ig, szombaton é vasárnap 7.30-19.30-ig. Nyitva tartási időn túl ügyeleti szolgá lat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10- 041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatar tási időn túl ügyeleti szolgála nincs. Aranykígyó gyógyszertár Siófok, Semmelweis u. I. Tel. 12-510. Nyitva egész évbei 7.30- 13.30-ig, szombaton-va sárnap, munkaszüneti napokoi 7.30- 13.30-ig. A nyitvatartás időn túl a gyógyszertár ügyele: szolgálatot lát el. Zamárdi, Kos suth u. 9. Tel.: 31-033, nyitv; hétfőtől péntekig 8-19-ig szombaton 8-13-ig. Tab, Kos suth u. 65. Tel.: 20-042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület.dr. Csák Já nos, Somogysárd, dr. Visnyei La jós, Mernye, dr. Horváth György Gölle. Telefon: 74-075, dr. Molná József, Kaposvár, Pázmány P. i 9., dr. Szalay Szabolcs, Hetes. Marcali kerület: dr. Kardos La jós, Marcali, Dózsa u. 7. Telefor 13-295, dr. Tóth Tibor, Pusztáké vácsi. Telefon: 16, dr. Héher Isi ván, Marcali, Petőfi u. 25. Telefor 12-801, dr. Szilvássy Györk, Bala tonfenyves. Telefon: 61-729. Nagyatádi kerület: dr. Szula Jó zsef, Kutas. Telefon: 25. dr. Szé Csaba, Barcs, Széchenyi u. 17 dr. Nagy József, Lakócsa. Tele fon: 30. dr. Hegyi Flórián, Bei zence. Telefon: 20. Siófoki kerület: dr. Szigeth László, Siófok, Szépvölgyi u. 21 T.: 11-494, dr. Gergye János Gamás. Telefon: 4, dr. Cseplit István, Nágocs, dr. Kiss Pá Tab, Kossuth u. 44. Telefor 20-747. Az ügyelet október 31-én rec gél 8 órától november 2-án reggr 8 óráig értendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom