Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-29 / 254. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. október 29., csütörtö Újabb alapítvány Az elszegényedett idős emberek és egészségkárosultak, a kisnyugdíjasok hazai és külföldi csoportos utaztatására, az egészségnevelésre, kulturális programok szervezésére Esélyt a közös utazáshoz elnevezéssel alapítvány kezdi el működését november 1 -jétől a fővárosban. Az alapítvány címe: 1061 Budapest, VI.kér., Zichy Jenő u. 15., földszint 2. A kuratórium elnöke Szegedi Molnár Géza. Tagdíjat csak megbízottnak! Előfordult, hogy illetéktelenek állítottak be a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének tagjaihoz és tagdíjat szedtek tőlük. Ezért az egyesület elnöksége kéri a nyugdíjas tagokat, hogy csak olyan személynek fizessenek, aki fel tudja mutatni az egyesület által kiállított megbízólevelet, a kifizetett tagdíjról pedig az egyesület bélyegzőjével ellátott átvételi bizonylatot ad. A nők nyugdíjkorhatára A munkavállalók készek arra, hogy a nők nyugdíjkorhatárának felemelésével kapcsolatban részt vállaljanak egy, konszenzuson alapuló rendszer kialakításában — jelentették ki az Érdekegyeztető Tanács október 21-i ülésén. Javasolták, hogy 1994-től kétévenként egy évvel emelkedjen a nők nyugdíjkorhatára, emellett legalább tíz éven keresztül 55 évesen is nyugdíjba mehessenek, hosszú — 35 éves — szolgálati idő után pedig a nők is és a férfiak is életkoruktól függetlenül kérhessék nyugdíjazásukat. 72 milliárdos adósság A társadalombiztosításnak legnagyobb összeggel — a 72 milliárd forintos összadósság 70 százalékával — a költség- vetési intézmények és az állami vállalatok tartoznak: a járuléktartozások rövid idő alatt megháromszorozódtak. A társadalombiztosítási járulékot nem fizetőkre, illetve a fizetési kötelezettségük teljesítésétől messze elmaradókra a körbetartozás jellemző. Tombola a nyugdíjasboltban Minden vásárló, aki november 1-jét követően a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének Szent Imre utcai boltjában egy-egy bevásárlás során ezer forintnál többet költ, minden levásárolt ezer forint után sorsjegyet kap. A jegyek húzására december 22-én kerül sor — a közelebbi időpontot és a helyszínt később közük. Jó tudni: a boltban csak egyesületi tagok vásárolhatnak, következésképp ők vehetnek részt sorsjegyeikkel a sorsoláson is. Önkormányzatok szociálpolitikája A szociálpolitika reformja során kialakulhat az önkormányzatok saját szociálpolitikai koncepciója: a népjóléti tárca a célok megvalósításához jövőre az ideinél 13 milliárd forinttal bővebb keretet bocsát a rendelkezésükre. A központi költségvetésből származó pénzt differenciáltan osztják el a települések között. Egyfelé tipegő öregek Szebb időben többen is jönnek az idősek klubjába Kedvezményes beutalók — de kinek? Jegyek Budapestről, csak személyesen Ebédidőben megtelik velük az utca. Öreg néne a kortól görnyesztve, bátya, viharlátott ételhordóba kapaszkodva. Előbukkannak innen is, onnan is. Ki gyalog, ki biciklin, ahogy az egészségi állapota engedi. Tipegnek egyfelé. Klubjuk a cél: az idősek klubja Nagybajomban. Az „intézmény” már 1964 óta létezik. Eleinte kisebb létszámmal, mert az idősek bizalmatlanok voltak. Nyolc éve sikerült teljes kihasználtságra „feltornázni". Részben a régi szemlélet miatt nem vették sokáig igénybe a nyugdíjasok (szegényházként emlegették), illetve attól féltek — akkoriban jogosan —, hogy házukra terhelik a gondozás költségeit. Sok meggyőzéssel sikerült átformálni a szemléletet, olyannyira, hogy ma már mintegy 60-an veszik igénybe a háromszori étkezés, varrás, mosatás lehetőségét. Emellett még a bevásárlásban, gyógy- szerföliratásban stb. is segítenek a gondozónők, akik kijárnak a házakhoz, így el tudják látni a mozgásukban korlátozottakat is. Az otthont Pál Gyuláné vezeti. 10 éve végzi ezt a feladatot. Elmondja, a legtöbb idős ember nincs itt egész nap. Hogy mennyien jönnek, sok mindentől függ. Ilyenkor amikor otthon már fűteni kell, legtöbben csak dél körül kezdenek szállingózni, és három felé mennek el. Nyáron már jobban jönnek. Rádióznak, té- vézgetnek. Együtt szokták ünnepelni a névnapokat, születésnapokat. — Bár egyre kevesebbszer, de kirándulni is szoktunk. Voltunk már Sárváron, Harkányban, Keszthelyen... — mondja a vezetőnő. — Szüreti mulatságot, május- fakitáncolást is rendeztünk, ha sikerült szereznünk rá valami kis pénzt. Az idősek is hozzájárulnak kis süteménnyel, ez- zel-azzal, de nem nagyon lehet őket terhelni. Annak a kis nyugdíjuknak sok helye van. Tíz éve hordja innét az ebédet magának és szívbeteg feleségének a 81 esztendős Ihász Károly. Amíg az étket kapja, elüldögél kicsit a többiekkel. — Én már sok rendszert megéltem, de ilyet mint a mostani, az ükapám se látott — mérgelődik. — Hogy bemegyek a botba, és sose tudom, mi mennyibe kerül aznap. Bizony, nem akármilyen gond ez annak a családnak, ahol a férj és feleség együttesen is csak 10-12 ezer forint nyugdíjból gazdálkodhat. Voltak a klubbal kirándulni? — kérdem, és meg is bánom mindjárt, mert a válasz: „Nem hagyhatom egyedül az asz- szonyt. Meg aztán pénz se nagyon van rá. Régebben egyszer vótam én is...” Haladni nem tudnak, csak tipegni a korral. Azzal amiben nincs helyük. Próbálnák magasba emelni a fejüket, kidugni az árból, ám öreg derékkal már nem megy a nyújtózkodás. N. L. Elvileg mindenkinek ajánlják a beutalókat, aki igényt tart rájuk, van pénze a jegyek kifizetésére, és aki még idejében megjelenik kérésével az Üdülővendég-szolgálati Irodánál. Legalábbis ez következik abból a közleményből, amelyik rendre megjelenik jó néhány országos napilapban, s amelyre bizonyosan sokan fölfigyelnek, hiszen ki ne szeretne kedvezményesen üdülni. Ráadásul olyan népszerű helyeken, amilyen Bala- tonlelle, Siófok és Balaton- földvár. Ugyanott olvashattuk a parádfürdői, a hajdúszo- boszlói, a mátrafüredi, a miskolctapolcai, a szilvásváradi, a bakonybéli, a szegedi, a zala- karosi, a lillafüredi, a pécsi és még számos, igencsak rangos üdülőhelyre szóló kínálatot. „Az itt felajánlott beutalókat az olvasók — az aktív dolgozók és a nyugdíjasok, olyanok is, akik egyetlen érdekvédelmi szervezetnek sem tagjai — igényelhetik.” — olvasom. S a cím: Üdülővendég-szolgálati Iroda, Budapest VI., Dózsa György út 84/b. IV.em. 31-33. ajtó. Félfogadás hétfőn és pénteken 9—13, szerdán 9—16 óra között. Jelentkezni tehát ezen a címen lehet. Telefonszámot azért nem közöl az ÜVSZI, mert telefonon nem fogad el igényléseket. „Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy a csak korlátozott számban rendelki zésre álló kedvezménye jegyre való tekintettel szem* lyesen keressék fel irodánké telefonon igénylést nem ti dunk figyelembe venni!" — c vasható a tájékoztatóban. Világos beszéd. Most már csak azt nem é tem, miért nem úgy kínálják kedvezményes árú szabi beutalókat, hogy azokat jo bára csak a fővárosiak és környékén lakók igényelheti! Mert ugyan kinek telik pén; és ideje arra, hogy az orszí távolabbi pontjáról Búd pestre utazzon jelentkezi időpontot megbeszélni? Va< el sem képzelhető, hogy pt dául Barcsról vagy Szentesr is érdeklődnének a kedve ményes beutalók iránt? Ez két az újságokat a vidékiek olvassák, s többen igencs; szívesen igénybe vennék ; egyéni, házaspáros, illet' szanatóriumi beutalók valam lyikét a téli hónapokban. Nem lehetne erre a ke vezményre anélkül szert te niük, hogy olykor száz kilom tereket utazzanak? Ráadás esetleg fölöslegesen, mi előfordulhat: mire Budapest érnek, a beutaló már elkelt, miután a számot nem közi még csak telefonon való el zetes tájékozódásra se ka nak módot... (Hernes Jó, ha tudjuk... Olcsó, de hasznos út vol KAPOSVÁRIAK BONYHÁDON Az ápolási díjról Az ápolási díjat annak idején azért vezették be, hogy a tartós gondozásra szoruló súlyos beteget, fogyatékost családi környezetben ellátó hozzátartozó tevékenységét anyagilag elismerjék. Ódaítéléséről a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt. Az ápolási időszak nyugdíj szempontjából munkaviszonyban töltött időnek minősül. Akinek csak ez a jövedelme, az nem fizet adót, egyébként az ápolási díj adóköteles; az ápolási díj folyósításának időtartama — még az idén — szolgálati időnek számít, miután az önkormányzat napi 5 forintot nyugdíjjárulékként átutal a társadalombiztosításnak. Az esetenkénti segélyről Ki részesülhet esetenkénti szociális segélyben? Az, aki betöltötte a 18. életévét, illetve akinek a megélhetését veszély fenyegeti, továbbá, akinél nincs mód arra, hogy más módon javítsák a szociális helyzetét. Hol, kitől és mikor igényelheti a segélyt a rászoruló? A lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában nyújthatja be — illetékmentesen — a kérelmet az igénylő, illetve a rászorult részére bármelyik állami vagy társadalmi szervezet, mellékelve a munkáltatói keresetigazolást vagy a nyugdíjszelvényt, továbbá minden olyan iratot, mely a rászorultságot igazolja. Ilyen segélyt a rászoruló évente legfeljebb hatszor kérhet. A nemzeti gondozásról Az 1992. évi Lll. törvény foglalkozik — egyebek mellett — az alapvető emberi jogok sérelmével elkövetett jogtalanságok következtében megrokkantak, valamint az ilyen jogtalanságok következtében elhunyt személyek hozzátartozóinak nemzeti gondozásával. Ez a törvény mondja ki azt is, ki kaphatja meg a havi 5000 forint nemzeti gondozási díjat, mely hozzátartozót illeti meg a 2500 forintos gondozási díj, melyek a kizáró okok, stb. A nemzeti gondozási díj iránti kérelmet és az annak alapjául szolgáló okmányokat a lakóhely szerinti vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz lehet benyújtani. Az előnyugdíjról Ez a nyugdíjfajta a munka- nélkülieknek kedvez, az ő anyagi helyzetüket javítja, azonban nem mindegyikük részesülhet belőle! Az a munkanélküli kaphat előnyugdíjat, akinek legföljebb három éve hiányzik az öregségi nyugdíj- korhatár betöltéséhez, továbbá hat hónapja munkanélküli-járadékban részesül, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel s nincs kilátás arra, hogy megfelelő álláshoz jusson. A vártnál — és az utazási lehetőségnél — jóval nagyobb igény előzte meg a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének a tagok részére október 19-re szervezett bonyhádi és hő- gyészi kirándulását. A felfokozott érdeklődés oka: a szervezők kilátásba helyezték, hogy a csoport tagjai különféle, számottevő kedvezménnyel kínált termékeket vásárolhatnak a meglátogatott helyszíneken. Nos, minden az előzetes program szerint történt... Napsütésben, jó hangulatban indult, illetve érkezett a csoport még a délelőtti órákban Bonyhádra, ahol — a korábbi megbeszéléseknek megfelelően — a gyár saját zománcozott termékeket értékesítő boltjában engedményes árú edényeket vehettek a kaposvári nyugdíjasok. Számos, otthon jól hasznosítható lábas, fazék talált gazdára Bonyhádon. Finom ebéd és újabb, olcsó vásárlási lehetőség várta a csoportot Hőgyészen: ott frottír áruk és v gyi termékek között válog: hattak. A nyugdíjasok már a ké délutáni órákban itthon volts s, hogy a csoport 44 tagja érezte magát a minimális személyenként mindöss 350 forint — összköltség úton, mi sem bizonyítja jc ban, mint az, hogy megh szönték a részvétel lehetős gét és újabb, hasonlóan szervezett kiránduláso! sürgettek. RENDELŐBEN Lehetnek vagy tizen; fegyelmezetten várnak a sorukra. Mindannyian nyugdíjasok, bár koruknál fogva még aktívak is lehetnének. Néhányan dolgoznak is négy órában vagy kötetlen munkaidőben, s ők azt mondják: az itteni ücsörgést majd behozzák, rádolgozzák. Hónapokkal vagy évekkel ezelőtt szív-, illetve érrendszeri betegségből kászálódtak ki a kórház „illetékes” osztályán; rendszeresen ismétlődődik az ellenőrzés. Ezek fontos része például az EKG-vizsgálat és a prothrombin aktivitásának mérése. Van, aki betartja az osztályról való elbocsátásakor elfogadott „játékszabályokat” és aláveti magát a „vérmustrának", van, aki elmismásolja. Lelke rajta — nem állítják érte bíróság elé, esetleg ismét az intenzíven köt ki, s vagy megússza, vagy nem, harmadik lehetőség nincs. Ülnek sorban a székeken, s hamarosan mindenki megtudja a másikról — ha eddig még nem tudta volna —, hogyan kezdődött... És közös ismerősökről, sorstársakról kiderül, miért nem találkoznak velük a régi rendszerességgel. a megszokott napokon, s kinél mikor, milyen körülmények között következett be, amitől mindannyian tartanak, de aminek az elkerülésében mindannyian re ménykednek is. Hiszen annyi a jó példa! É: rossz is akad, persze; olyan emberek ií „megváltoznak” egyik napról a másikra, akii közelébe se kerültek még az infarktusnak... — Te — fordul az egyik várakozó a mel lette ülőhöz —, én még soha ennyi önmagé ban beszélő embert nem láttam az utcán mint mostanában. Mennek, beszélnek, mu togatnak, közben fittyet hánynak a járóke lökre. Te érted ezt? A válasz: tanácstalanul széttárt kar, szó morú mosoly a szájszegletben. A suttogóra fogott hang is elhalkul, h< mentő húz el az ablak alatt. Néhányan tekin tetükkel követik az autót mindaddig, amí( megáll, utasát kiemelik a hordágyon s viszi! a jól ismert épületbe. A többség nem kíváncs a jelenetre, látatlanul is tudja, mi történil odakint — csak szótlanul mered maga elé. Várják az orvosokat. Türelmesen, megér tőén, hiszen, ha késnek, „odafönt” az osztá lyon sürgősebb dolguk akadt. Az ott fonto sabb. Tudják. Kivárják, amíg sorra kerülnek. Most már ráérnek. Nyugdíjasok. — hf-
