Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-29 / 254. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 29., csütörtö Gyűjtik a szárazelemeket Az idén 80 millió forintot, jövőre 160 millió forintot fordít a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium a lakosság környezetvédelmi szemléletének formálására. A tárca képviselői többek között a szelektív hulladékgyűjtéshez is segítséget várnak a környezetvédelmi mozgalmaktól, a diákoktól. Elsőként a szárazelemek, gombakkumulátorok és fémdobozok gyűjtésére indítanak akciót. A minisztérium kívánja megszervezni az összegyűjtött hulladék elhelyezését, a gyűjtőedények biztosítását. Pályázatot írnak ki 10 millió forint felhasználásával a környezeti szemléletet alakító, népszerűsítő eszközök, játékok, tananyagok tervezésére, alkalmazására. Sertéspestis: EK-döntés novemberben November közepén várható végleges közös piaci döntés a Békés megyei sertéspestis EK-beli következményeit illetően. Hazánkba érkeztek az Európai Közösségek állategészségügyi szakértői, akik a helyszínen tanulmányozzák a kialakult helyzetet. E szem- leút eredményétől függ, hogy Brüsszelben milyen döntést hoznak az üggyel kapcsolatban. Ez lehet: teljes felmentés — mivel 30 napos a lappan- gási idő, és az eddig tett magyar intézkedéseket megfelelőnek ítélik —; ám lehet részleges vagy teljes szállítási tilalom is. Fuvarozók szövetsége alakult Budapesten Új szövetség alakult a fuvarozók érdekeinek képviseletére Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) néven. Peredi Péter főtitkár szerint céljuk, hogy a nehezedő gazdasági helyzetben az eddiginél erőteljesebben képviseljék a fuvarozók érdekeit, tagjaikat információval lássák el. A taxisokért készfizető kezességet vállalnak. A Fuvosz központja Budapesten van. 1^1 'A. " * * Építőipari berendezések bemutatója A németországi Quante Aktiengesellschaft építőiparban használatos műszereit mutatta be a Triplex Német-Magyar Kereskedelmi Kft tegnap szakembereknek. A kft út- és vasútépítés, magasépítés, csőfektetés során alkalmazható dióda- és rotólézerek forgalmazását kezdi meg. A cég egyébként az építőipari beruházások fellendülésére számít a közeljövőben, így forgalmazza a brémai Atlas Weyhausen hidraulikus, lánctalpas, illetve gumikerekű kotrógépeit, rakodódaruit, valamint az ulmi MBV útgyaluit. Japán szuper- expressz rekordja A sinkanzen elnevezésű japán szuperexpressz megjavította nyáron beállított gyorsasági rekordját: keddi próbaút- ján 352 kilométer óránkénti sebességre gyorsult fel. A kísérletek végcélja az óránkénti 430 kilométeres sebesség elérése. A japán vonat teljesítménye jelenleg még jócskán elmarad a franciák TGV-vona- tainak óránkénti 515 kilométeres sebességétől. Világkonferencia Dallasban Szoros gazdasági érdekeltségben Dr. Széles Gyula: Őrizzük meg értékeinket Balatel-ügyben a Balatonon Próbaperek az Apeh ellen Dr. Filiszár Tibor: A hivatal tévesen Október elején Dallasban tartotta meg a tarka- marha-tenyésztők szövetsége a világkonferenciáját. Huszonnégy ország képviseltette magát a kétévente sorra kerülő világeseményen. Magyarországról a rendezvényen dr.Széles Gyula, a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának dékánja, dr.Stefler József és dr. Holló István dékánhelyettes vett részt. Jóllehet Csehszlovákia, Románia, Szlovénia is tagja a szövetségnek, Kelet-Európát, a volt szocialista országokat ők hárman képviselték. A frissen elkészült fotókat közösen nézegettük dr.Széles Gyulával, és most szavakban újra megelevenedtek a képek idézte események, emlékek. — A konferencia mellett legalább ötezer kilométeres tanulmányutat tettünk. Húsz-huszonötezres hízómarhatelepeken jártunk, ahol alig néhány ember dolgozik. Mindenütt a gazdaságosság, a célszerűség, a piac a döntő, oly mértékben, ami nem hasonlítható Nyugat-Európához — mondta dr. Széles Gyula. — Mi volt a célja ennek a világkonferenciának? — Mindenekelőtt az, hogy a tudománynak, a gyakorlatnak bemutassa a tenyésztés világhelyzetét, illetve azokat az eredményeket, amelyeket a piacképes, jól eladható marhahús termelés érdekében ott tettek. Az Egyesült Államokban 15-20 éve nagyarányú keresztezési munka kezdődött, a minőség javítása céljából szimentáli marhákat importáltak Svájcból. A fajtaátalakító keresztezés eredményeként Texas, Oklahoma, Kansas jó minőségű füves legelőin csodálatos tenyészetek jöttek létre. A minőség, a piac érdekében Amerika egy nagy programba kezdett, és nem „szégyellt” ehhez Európához fordulni, onnan importálni a tenyésztési céljaihoz jól illő fajtát. Abrak nélkül, gyepre alapozva, kiváló minőségű húst állítanak elő, természetesen a legkorszerűbb biotechnológiai eljárásokat (például: embrióátültetés) alkalmazva. — Ha jól „hallom” valamiféle eddig még ki nem mondott tanulság van a mondatai mögött. — Az Európa-hírű, kiváló húst és tejet is adó magyar tarka marha szinte kiveszőben van elhibázott tenyésztéspolitikai elvek miatt. Hajlamosak vagyunk saját értékeinkről megfeledkezni, pedig — bár mennyire is közhely ítéli meg a rendelkezéseket — Dr. Illés Attila: Több mint hatvan fellebbezés — az értékeinket őrizni kell. — Talán még nem késő, hogy tegyünk ezért valamit... De térjünk vissza a világkonferenciára. — Jártunk például Kansas államban, Manhattanben egy vágóhídon. Itt naponta 5600 marhát vágnak le. Hálótervekkel kidolgozott program alapján perce pontosan érkeznek a szállítmányok. Kétezerhat- száz ember dolgozik a vágóhídon, vagyis naponta egy ember több mint két marhát vág le és dolgoz fel egészen konyhakész állapotig. Nem kell kommentár ehhez... — Szakemberként sok tanulsággal járt ez az út. Oktatóként hozott-e valamit magával? — Igen. Jártunk a kansasi állami egyetemen és ez azért élmény, mert egyfajta rokonvonást véltem felfedezni a mi oktatási intézményünk törekvéseivel. Ott állattenyésztő és húsfeldolgozó szakembereket képeznek, vagyis a képzés a szántóföldtől a konyhakész hústermékig átfogja az egész vertikumot. Robert R. Schaller professzorral beszéltem és hallgattam az előadását is. És hogy mennyire egységben van az elmélet a gyakorlattal, arra példa: az egyetemi előadó közvetlen szomszédságában van a vágóhíd. Nem csupán képen, maketten ismerkednek a hallgatók a húsminőség kritériumaival, kinyílik egy ajtó és az egyetemi előadóba csigákon begördül a fél marha...Mindent életközel- ből ismerhetnek meg. A mi intézetünknek is ez volt és ez ma is az egyik fő célja. — Hogy kötődik a texasi farmer a manhattani vágóhídhoz gazdaságilag? — A farmerszövetség a húsfeldolgozónak társtulajdonosa. Szoros és fontos gazdasági érdekeltség köti össze őket. A farmernak érdeke, hogy piacképes árut adjon, mert ezt veszik meg, és a feldolgozás során a hozzáadott értékből így részesül ismét. Ez úgy vétem tanulság. — Volt egy világkonferencia értékes ismeretekkel gazdagítva a részvevőket. Hol tesz a következő? — Két év múlva Bécsban, 1996-ban pedig Dél-Afriká- ban. A világ marhahústermelésében német szakemberek, vállalkozók közreműködésével Dél-Afrika egy sajátos úton indult el, és elképzelhető, hogy még az ezredforduló előtt ez a világrész e tekintetben jelentős piaci tényező tesz a világon. — Köszönöm a beszélgetést! Vörös Márta (Folytatás az 1. oldalról) Itt tart most az ügy. Ezekben a napokban minden bizonnyal tucatszámra kapja az Apeh az elsőfokú határozatot megfellebbező reklamációkat. Ezt követően tesz még egy levélváltás: megjósolható, hogy a fellebbezéseknek nem adnak helyt. Akkor már csak két megoldás marad, nevezetesen vagy fizet az állampolgár, vagy a bírósághoz fordul. Vajon mennyi eséllyel teheti ezt meg? Ki jár jobban? Aki már az első határozatra szó nélkül fizetett (bizonyára sokan vannak ilyenek is), vagy aki végigviszi az ügyet a bírósági ítéletig? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Filiszár Tibor siófoki ügyvéddel, aki maga is részvényes, tehát érintett is. — Nézetem szerint a hivatal tévesen ítéli meg a rendelkezéseket — kezdte dr. Filiszár Tibor. — Figyelmen kívül hagyja ugyanis a törvényalkotói szándékot. Két vélekedésre épít. Az egyik, hogy az rt nem volt bejegyezve 1991. december 31-ig, a másik, hogy ugyanezen időpontig nem birtokoltuk az értékpapírokat, s ezért nem tett volna csökkenthető az adóalap. Jóhiszemű az Apeh, de... — S ez valótlanság? — Szó sincs róla, csak eltérő, téves jogszabályértelmezésről van szó. A személyi jövedelemadó-törvény azt mondja, hogy levonható a vitatott összeg, ha a magánszemély az értékpapírt az év utolsó napján még birtokolja. A hangsúly itt a még szócskán van, s ez a kulcsszó valahogy lemaradt az Apeh elsőfokú határozatában szereplő indoklásból. A jogalkotó szándéka ezzel az volt hogy a kedvezményre jogosult ne adja el a részvényt, tehát az ne térüljön meg. Annak semmi értelme, hogy fizikailag keltett volna birtokolnom, hiszen ez a törvény nem tesz különbséget rt és kft között. Ha pedig így van, akkor az utóbbinál például fizikailag is elképzelhetetlen az, hogy a bevitt üzletrészt birtokoljam... — A cégbejegyzés dátuma sem döntő érv? — Nem, mivel a gazdasági társaság ugyan a bejegyzéssel, de az alapszabály elfogadásának idejére visszaható hatállyal jön létre. A Balatelnél ez a dátum 1991. évi... — Jó eséllyel indulhatni tehát perbe a részvényesek'! — Meggyőződésem, hoc igen. Még egyszer hangsúly' zom, az egész ide vonatkoi törvényi rendelkezés célja í volt, hogy — amint az 198 évi miniszteri indoklásban szerepel — ösztönözze a m gánbefektetéseket, és segít: az értékpapírpiac kialakulás: Úgy látom, hogy az Apeh e zel ellentétes, valószínűk jóhiszemű, de formál jogé telmezése nem következe volna be, ha 1992. január els jével nem változtak volna mc alapvetően többek között ránk vonatkozó rendelkez sek. Mert kérdezem, hogy < a vállalkozó, aki 1990-ben jé el hasonlóan (tehát ’91-be bejegyzett társaságba ’90-be befektetett pénzét a kifizeté: évében vonta te az adóalapj ból), nem ugyanúgy jogtalan tette-e legalábbis Apeh-érte mezés szerint? Nem leh nyomdatechnikai, eljárásjo akadályokra hivatkozni e< egyértelműnek szánt rende kezés esetében. — Ha az első pert a Balal részvényese nyeri, mi le: azok pénzével, akik időkö ben visszafizették a vitatc összeget? — Nehéz kérdés, de ebbe az esetben remélhetőleg b látja az Apeh, hogy vissza ki utalnia mindenkinek, hisz: jogtalanul nem használhatja — fejezte be dr. Filiszár. A Balatel állja a költségeket Nyomon követik az ügy fi leményeit a Balatel Rt-nél Dr. Illés Attila elnök-vezé gazgató mondta: — Több mint hatszáz fi lebbezés ment el már a rr napig az Apehhez és né: perkeresetet nyújtottak b Ebből egyet Somogyba Ezek a számok a közeljöv ben várhatóan ugrásszerűi megnőnek, hiszen tudji hogy „beindult a gépeze Részvényeseinknek most azt tanácsolom, hogy már a kor forduljanak hozzánk, ar kor megkapják az elsőfokú h tározatot. Jogászaink elkés tik a fellebbezést éppúgy, m ahogy a peres eljárást is me indítják. A Balatel Rt válla az anyagi költségeket akk is, ha az Apeh igaza bizony sodik be. Az első néhány p után majd tisztán látjuk m, hogy megerősíti-e igazunka bíróság. Fónai lm Névre és pénzre várva — A múlt év nyarán kerültünk nagy létbizonytalanságba, amikor az MSZOSZ megyei képviselete felajánlotta a városnak, hogy tartsa fenn intézményünket — mondta Pap János, a néhai Latinca, ma Szakszervezeti Művelődési Ház igazgatója. — Az intézményi bizonytalanság, úgy vétem, mára megszűnt, valaki(k)nek minden bizonnyal kell majd a művelődési központ. Az anyagi bizonytalanságunk abból adódik, hogy két és fél év óta közvetlenül az MSZOSZ-hez tartozunk. A szövetségnek viszont nincs kulturális pénzeszköze és apparátusa. így állami költségvetésből élünk. A hárommillió forint pedig csak töredéke működési költségeinknek. Ez nem fedezi még a héttagú kollektíva bérét, illetve járulékos költségeit sem. — Önöknél működik a Somogyi Fotóklub, az ILCO-klub, s olyan neves amatőrcsoportok, mint a Somogy Tánc- együttes és a Somogyi Aprók. Jut-e pénz ezek működtetésére? — Kaposvár és Somogy önkormányzata támogatja az alapítványi formában tevékenykedő művészeti csoportokat, s a bélyeggyűjtők, a fotóklub, a háziasszonyok klubja és az ILCO is kap még céltámogatást. Különben elvéreznének. Bevételeinket a termek bérbeadásával, vásárok rendezésével, eszközkölcsönzéssel növeljük, hogy jusson pénz a kulturális rendezvényekre. — Mitől szakszervezeti az intézmény? — Attól, hogy a szakszervezeti székházban vagyunk. Ezért méltányos bérleti díjat fizetünk a megyei képviseletnek. Ez nem haladja meg az évi egymillió forintot. Különösebb szakszervezeti tevékenységet nem végzünk; amivel megbíznak bennünket, az is alkalmi és többnyire technikai jellegű. A munkahelyi művelődés, a munkásfiatalok vers- és prózamondó vers nye, szakszervezeti fennt; tású művészeti csoportok t mutatóinak szervezése, f lönböző pályázatok kiírá mind-mind a múlté. — Névfelvételre nem gt doltak? — Addig, amíg nem tisír zódik, ki tart fenn bem* két, s nem stabilizálódik h® zetünk, nem célszerű új ne\ választani. A túlélés rerr nyében több mint egy éve t gyalunk a várossal, s talár szakszervezetekkel közös létrejöhet majd egy köz fenntartás. L. „Életközeli’' oktatás a kansasi egyetemen
