Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-03 / 234. szám
SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 7 Óktóber 3., szombat 3-as relikviák Szegeden i Csaknem száz éve tartó „pincefogságból” került napvilágra, pontosabban a szegedi Móra Ferenc Múzeumba az a szenzációs gyűjtemény, amely az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő tárgyakat, dokumentumokat tartalmaz. Az aradi tizenhárom ereklyéinek múzeuma Aradon volt, a századelőn még látogathatták az érdeklődők. Aztán az állandó kiállítás anyaga az aradi múzeum pincéjébe került, s onnan a napokban szállították a Tisza-parti városba. A szegedi múzeum szakemberei azonnal hozzákezdtek a restaurálásukhoz, rendezésűkhez. Karitász-fórum Budapesten Az Európai Karitász Szervezetek Egyesülése Budapesten tartotta konferenciáját. A fórum témája a „Karitász- együttműködés Európában a politikai átalakulás nyomán” volt. A világ szinte minden országában működik karitász szervezet, s ezek a katolikus egyházon belül a leghatásosabb „szociális lelkipásztori munkát végzik”. A Magyar Karitász többek között öregek otthonát, fogyatékosok otthonát, vak gyerekek intézetét és családsegítő központot működtet. Az Európai Karitász felhívást intéz a kormányokhoz, hogy hatékonyabban segítsék azokat az országokat, amelyek a menekültáradatban közvetlenül is érintettek. V Közéleti Havi Krónika Hogyan lehet segélyekhez jutni? Hol lehet olcsón vásárolni? Hol és mit kínálnak az ingyenkonyhák? — többek között ilyen kérdésekre ad választ a Közéleti Havi Krónika című új folyóirat. Közérthető nyelvre „lefordítva” ismerteti majd az új törvényeket is. A szerkesztők elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeknek és a munkanélkülieknek szánják ezt a lapot, éppen ezért a megjelenő 20 ezer példányból 500-at a Magyar Vöröskeresztnek, 500-at a Máltai Szeretetszolgálatnak küldenek el díjtalanul. Antonioni 80 éves Az olasz filmművészet egyik legnagyobb alakja kedden tölti be 80. életévét. Antonioni a modern film egyik legegyénibb figurája, aki 1985-ben bekövetkezett agyvérzése óta bénán él, beszédre képtelenül, de azóta is ír, és változatlanul tanítványok rajongják körül. Pályáját világhírű nagy filmek jelzik, amelyeket a magyar közönség is láthatott: Éjszaka, Napfogyatkozás, Vörös sivatag, Nagyítás, Zabriskie Point vagy a Foglalkozása riporter. Másfél évezredes mozaikkép Izraeli régészek a Krisztus utáni V. századból származó, jó állapotban levő mozaik faliképet találtak Galilea tartományban, Zippori városban. A város évszázadokig a zsidó, a római katolikus és a bizánci keresztény kultúra egyik fontos központja volt. A mozaik az óváros központjában álló, nagy közösségi épület belsejét díszítette. Több, a legendákból ismert figurát — köztük kentaurokat és félmeztelen amazonokat — is megjelenít. A szemle szünetében Hangulatjelentés negyedszázad mozgóképei nyomán Filmkészítők szabadsága (Mottó: A fény a sötét dolgokról jobban visszaverődik — az ember kamerával fogja fel az érkező világosságot.) A magyar amatőrfilmezés nagy öregjei és a fiatalabbak találkoztak egymással és negyedszázad független alkotásaival Kaposváron. A Somogy Megyei Művelődési Központ és a Magyar Független Film- és Videószövetség által rendezett fesztivál szép sikert hozott. A szemle alkotásaiból szavazással választották ki minden idők tizenkét legérdekesebb magyar amatőrfilmjét, a „Kaposvári tizenkettő”-t. Érdekes elgondolkozni a Lumiére fivérek 1895. december végi hangulatán, akkor láthatta ugyanis a világon először a párizsi Grand Café közönsége a korszakalkotó ki- nematográfot működés közben. Néhány éven belül Me- lies elmozdította a statikus kamerát, Pathé pedig jelenetekben gondolkodott. Hamarosan megszületett a játékfilm; eszméletlen gyorsasággal fejlődött a filmkészítők dramaturgiai tudománya. Manapság egyre nehezebb új témát lelni a nap alatt, nem beszélve az egyre inkább igénykielégítő filmezésről. A tendencia elszomorító, és sokan alakítják. Kivéve az amatőröket. Akik minden érdek nélkül, az egyéni tehetség függvényében alkotnak. Azért, hogy a gondolat és a vászon között élve, önmagukat a folyamatba bekapcsolva „mozdíthassák meg” a képeket. Ritka telítettséget élt meg a mozimúzeum a négy nap alatt. S ez nemcsak a résztvevők jelenlétéből, de a filmet kedvelők odaadó érdeklődéséből is adódott. Az összesen több mint száztíz alkotás vetítése nem egyszer éjjel egy óráig tartott, amit reggel kilenc órai kezdés követett. Mindebben sokan segédkeztek, de az egyik legnagyobb munka dr. Buglya Sándor filmrendező, a MAFSZ elnöke, a fesztivál mindenese nevéhez fűződött. Egy film közben kérdeztem: — Néhány egyértelmű eréDr. Buglya Sándor filmrendező, a fesztivál mindenese nyen, a találkozás és vetítés tényén túl miért volt hasznos a fesztivál? — így, együtt vetítve átértékelődnek a filmek, más jelentésrétegek rakódnak a több évtizede bemutatott alkotásokra. Egyrészt azért, mert rendszert váltottunk: egy szocialista brigád működése a nyolcvanas évek elején egészen mást színt kap ma. Akkor egy kritikus film volt, és ma már nem a kritika érdekes benne, hanem a kordokumentáló értéke. —; Milyen tendenciákat él meg jelenleg az amatőr film- készítés? — A videó lassan egyeduralkodóvá válik, aminek van egy nagy előnye, ugyanis eddig soha nem látott fiatalodás figyelhető meg a mozgalomban. Ez talán azért van, mert egyre több gimnázium foglalkozik tömegkommunikációs, vizuális képzéssel. Bollók Csaba negyedéves filmrendező-hallgató egykor amatőrfilmesként kezdte. Ma is jobban szereti a filmkészítő vagy a kinematográfus kifejezést: — Azokat a mesterembereket szeretem, akiket az emberi viszonylatokon túl az anyag is érdekel. — Miként kezd el egy fiatal filmben gondolkodni? — Egyszerűen felmerül a gondolat, hogy filmet kellene csinálni, tehát vettem egy kamerát, és magam módján ezt elkezdtem. Az első filmem, a Madárijesztő például egy go- dard-aforizmából született, miszerint a filmhez nem kell más, mint egy autó és két szereplő, és lehet menni. Azzal a különbséggel, hogy nálam állt az autó. — Profiként el kell-e szakadni az amatőr jegyektől? — Én mind a-mai napig jobb szeretem a filmkészítő kifejezést, ameddig tehetem amatőr színészekkel dolgozom, és nem vállalom el a televíziós felkéréseket „népszerű" filmsorozatokra. Az a gondolatom, hogy amivel nem .értek egyet, abban nem veszek részt. Ezt szeretném sokáig így gondolni. A Negyedszázad Független Magyar Filmjei fesztivál ösz- szes alkotása amatőrfilmes kezekből került ki. De mind eszmei, mind művészi értékük professzionális filmgondolatokra és készítésre utal. Ez a filmeken túl, filmnyelven mondva remekül „lejött” a vászonról. Balassa Tamás A baráti jobb Az iskolaigazgató évtizedekig a felülről küldött „áldás” szétosztására volt predesztinálva. Míg onnét az elvárások, alulról viszont az igények és panaszok érték, s mivel neki kellett a legtöbb esetben a nemet kimondani ezekre a sokszor jogos igényekre és panaszokra, hamar megkapta, hogy „egy követ fúj”. Mára azonban — úgy tűnik — földbe kerül a csatabárd. „Pénz attól több nem lesz, ha ellenfélként kezeljük egymást. Csak a problémák gyűrűznek tovább” — hangzott el azon a beszélgetésen amelyen a Pedagógusok Szakszervezeteinek megyei képviselői és a hozzájuk tartozó kaposvári középiskoláiknak — a Munkácsy gimnáziumnak, az élelmiszer-, az építőipari, az iparművészeti szakközépiskolainak és az 503. sz. szakmunkásképzőnek — az igazgatói vettek részt a napokban. 14 év után ültek egy asztalhoz, hogy karöltve védjék ezentúl az érdekeiket, s ez manapság még így sem lesz gyerekjáték. S ha az első találkozás során nagyon sokra nem is jutottak, maga a közeledés ténye fontos. Arról mindenesetre döntés született, hogy a szakszervezet megyei intézőbizottságához tartozó iskolákat a városi önkormányzat előtt és a városi érdekegyeztető fórumon Ponikfor Zoltán az építőipari szakközépiskola és szakmunkásképző intézet igazgatója és Wirth István szb-titkár képviseli. S arról is, hogy a pedagógus-szakszervezet — az iskola politikamentességét figyelemben tartva — minden segítséget megkap az intézmények vezetőitől. A jó példa' remélhetőleg’ ösztönző lesz. N. L. Nágocsi tervek Reménység gyermekfalu Mint Kiss Szilveszterfaluve- zetőtől megtudtuk, a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány már több éve keres megfelelő, céljaira alkalmas helyet a gyermekfalu létrehozására. Most Somogybán megtalálta! A nágocsi önkormányzat ugyanis a közelmúltban felajánlotta a község területén levő romos malomépületet és állatorvosi lakást, tehát miután az alapítvány egy jelképes összegért megvette ezt az ingatlant, illetve területet, megkezdődhet a gyermekfalu kialakítása. Míg az építkezés és felújítás folyik, addig az alapítvány bérelt két lakást a településen, az egyiket fel is újítja. A volt malomépületben közösségi „házat”, tornatermet, foglalkoztatókat és irodákat alakítanak majd ki. A családrendszerű nevelés érdekében nyolc lakóházat terveznek a malom körül, közülük három jövőre elkészül. A rekonstrukció és a tereprendezés munkálatait már most ősszel elkezdik. A nágocsi önkormányzat a közeljövőben újabb területeket ígért, amelyeken az alapítvány még több házat építhet ahhoz, hogy a végső tervek szerint: száz állami gondozott gyermek családrendszerű nevelését tudják biztosítani a gyermekfaluban. T. R. AMI A KÖZMŰVELŐDÉSRE JUT Már fillérek sincsenek? Amennyiben megvalósulnak a jövő évi költségvetési törvény irányelveiben foglalt elképzelések, működésképtelenné válhatnak a hazai közművelődési intézmények. A tervezet ugyanis — a 17-20 százalékos infláció prognosztizálása mellett — az intézmények dologi kiadásainak támogatására és bérautomatizmusára egy fillért sem szán. Ezt Vadász János, a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára közölte. Miként elmondta: annak ellenére, hogy a KKDSZ 1989 óta munkavállalóinak 97 százalékos bérfejlesztést harcolt ki, a múzeumi dolgozók bruttó átlagbére jelenleg is mindössze 14 ezer 78 forint. A levéltárakban az átlagra számított bruttó bér 17 ezer 304, a művelődési otthonokban pedig csak 13 ezer 124 forint. A KKDSZ elnöksége azt igényli, hogy a jövő évre tervezett költségvetés az intézmények működési kiadásaira 15- 20 százalékos növekedést, az ott dolgozók számára pedig 12,5 százalékos bérautomatizmust írjon elő. Ugyancsak indítványozzák, hogy a költségvetés bérpolitikai intézkedésre 15 milliárd forintot különítsen el, amely ellentételezné az 1993. évi infláció egy részét. A Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szak- szervezetének megítélése szerint ez a követelés megalapozott és teljesíthető, s ragaszkodnak a kezdeményezés érdemi megvitatásához. A KKDSZ országos titkára rámutatott: a költségvetési intézmények nemcsak a legnagyobb felhasználói, de egyúttal legnagyobb befizetői is az állami költségvetésnek. Ebből következően a kormányzat részéről pusztán a kiadások hangsúlyozása nem szolgálja a differenciált költségvetési gondolkodás kialakulását, megerősödését a parlamentben.
