Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-24 / 250. szám

1992. október 24., szombat 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG A JEGYÁRAKBÓL NEM FUTJA ÚJ BUSZOKRA A volt NDK-ban használt Ikaruszok Kaposváron — A buszok műszaki állapo­tának egyik része közleke­désbiztonsági kérdés. A biz­tonsági berendezéseket a napi vizsgálatokkal és a kar­bantartási rendszerben vég­zett műveletekkel folyamato­san ellenőrizzük, a közleke­dési felügyelet előírásai sze­rint. A busz műszaki állapotát, a vázszerkezet határozza meg, vég nélkül azok sem bírják a terhelést. Egy autóbusz váz- szerkezetének élettartama 14-15 év. Akkor le kell selej­tezni vagy ki kell cserélni a vázat. Egy ilyen újjáépítés, amit a saját műhelyünkben végzünk, 2 és fél millió fo­rintba kerül. Egy új 200-as tí­pusú Ikarusz ára 7 millió forint. Az újjáépített autóbusz élettar­tama fele annyi, mint az újé: 7-8 év. Ebben az évben mindössze 3 új buszt tudtak venni és egy használtat. Most még annyi pénzük van, amiből 2 új vagy 5-6 keletnémet használt jármű vásárlására futja. Ismerve a járműpark mos­tani állapotát és megbecsülve a következő évek beruhá­zásra fordítható pénzügyi le­hetőségeit, a Volán vállalatnál készítettek egy 3 éves prog­ramot. A lényege: 3 év múlva ne legyen a Volánnál 16 évesnél idősebb busz. Jövőre, ha a fejlesztésre szánt összeg eléri a 81 millió forintot, akkor 6 új busszal, 7 újjáépítésével és 13-nak a felújításával tud­ják fiatalítani a járműparkot. Arra a kérdésre, mi lesz ha nem áll rendelkezésükre ez az összeg, a főmérnök így vála­szolt: — A közlekedés nem állhat le. A buszoknak akkor is men­niük kell. Annyit tehetünk, hogy kevesebbet veszünk és többet újítunk fel. — Mennyi pénz kellene, hogy ideális állapot jöjjön létre, korszerűbb, környezet- barát buszokkal? — Egymilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy 3 év múlva ne legyen 12 évesnél idősebb buszunk. Még több kellene, hogy az ideális 10 év körüli végső élettartam jöjjön ki. Ebből az egymilliárd forint­ból csak ezeket a 200-as Ika- ruszokat tudnánk megvásá­rolni, amelyek elég régi konst­rukciók. Ha korszerű, hosz- szabb élettartamú, környezet­barát járművekre akarnánk ki­cserélni a régieket, akkor még több pénz kellene. A Kapos Volán Helyi Sze­mélyforgalmi Leányvállalata is hasonló gondokkal küzd. Torma Károly igazgató szerint kedvező változást hozott a járműpark állapotában a volt NDK területéről beszerzett 9 használt autóbusz. Ezek ugyanolyan Ikarusz típusú bu­szok, mint a nálunk forgalom­ban levők. így folyamatosan le tudták cserélni a 12-13 éves buszokat. Ezeket még sikerült értékesíteni Romániában, ami újabb pénzügyi forrást jelen­tett a beszerzésre. Korábban a leselejtezett autóbuszokat a központi telepen szétbontot­ták. A „német” buszokkal a vá­rosban közlekedő járművek át­lag életkora 6 és fél év lett, az eddigi 8 év helyett. — Új be­szerzésről a magas árak miatt nem lehet szó — tájékoztat Torma Károly. — A volt NDK-ból tavaly egymillió forin­tért lehetett venni egy 3 éves buszt, ma már az ár itt is a duplájára, háromszorosára nőtt. Ott korszerűbbre cserélik a régi buszokat; mi örülünk, ha így is fel tudjuk frissíteni a járműparkot. Mivel fiatalabb az állomány, sokkal kisebb az üzemelési költsége is. Ezáltal a buszok újrafényesítésére is tudunk pénzt fordítani. Azt mondja a leányvállalat igazgatója, hogy a korosabb buszok között akad 8-10 éves is, de az úgy karban van tartva, hogy nem okoz különö­sebb gondot a közlekedés­ben. A fő elemeket — a kor­mányműt, a futóművet, a mo­tort — mind felújították. Annak idején az Ikaruszokat nem felújításra tervezték, ha­nem csak 6-8 évi használatra. Sajnos a körülmények, a be­szerzési árak ezt nem teszik (Fotó: Király J. Béla) lehetővé. A helyi személyfor­galomban az állomány egy ré­sze egy-két éven belül eléri azt a kort, amikor felújításra szorul. — Külső szemmel nézve si­ralmas helyzetben vannak a Volán vállalatok — mondta Torma Károly. — Amiről én büszkén beszámoltam, az csak nekünk nagy szó. Tud­juk, hogy nem használt bu­szokat kellene vennünk, ha­nem újakat. De ennek a pénz­ügyi fedezete nem képződik meg a közlekedésben. Ehhez magasabb kormányzati vagy önkormányzati támogatás kel­lene. A jegyárakból azt a jármű­rekonstrukciót, amely szüksé­ges lenne, nem tudjuk elvé­gezni. Ezért vagyunk kényte­lenek mások által eldobott au­tóbuszokat vásárolni. S. Pap Gitta Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Kinek jár nemzeti gondozási díj? Nemzeti gondozási díj illeti meg azokat, akik 1944. már­cius 19-e és 1989. október 23-a között magyar vagy idegen állam hatóságának, hatósági személyének politikai indítta­tású önkénye következtében szenvedtek sérelmet. Ilyen címen ellátásra jogosultak azok is, akik 1944-45-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységük­kel, valamint az 1956-os forradalom eseményeivel össze­függésben munkaképességüknek legalább a 67 százalékát elvesztették. A nemzeti gondozási díj összege havi 5000 forint, és a jogosultat élete végéig megil­leti. Ezt az összeget a kor­mány évenként felülvizsgálja, és újra megállapítja. A nem­zeti gondozási díj az életüktől és szabadságuktól politikai okokból megfosztottakat is megilleti, ha a szabadságel­vonással összefüggésben vesztették el munkaképessé­güknek legalább a 67 száza­lékát. Méltányossági alapon kér­hetik az ellátást azok is, akik jelenleg Magyarországon él­nek, de nem Magyarországon élő személyként veszíteték el a munkaképességüket. Ilyen esetekben az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hiva­tal elnöke saját jogkörében dönt a gondozási díj odaítélé­séről. A törvény lehetővé teszi azok számára is az ellátás fo­lyósítását, akik 67 százaléknál kisebb, de 50 százaléknál na­gyobb mértékben vesztették el a munkaképességüket és ha a sérelmet szenvedettek szociális helyzete indokolja. Méltányosságból 2500 forin­tos nemzeti gondozási díjat kaphatnak. Az ellátás odaíté­léséről a kárpótlási hivatal el­nöke saját jogkörében dönt. Élet elvesztése címén is jár a nemzeti gondozási díj az el­hunytak után az özvegynek, az árvaellátásra jogosult — vér szerinti és örökbe fogadott — gyermeknek, illetve a szü­lőnek, ha a hozzátartozó Ma­gyarországon élő személy­ként 1944 és 1989 között szenvedett sérelmet, illetve vesztette életét. A törvény ide sorolja mindazokat is, akik a II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okokból történt külföldi deportálás, a szovjet szervek által kényszermun­kára hurcolás, illetve a szovjet bíróság politikai indítékú ítéle­tének végrehajtása során vesztették életüket. Az ilyen címen megállapított nemzeti gondozási díj összege havi 2500 forint. Kizárja a törvény a nemzeti jogosultak köréből azokat, akik a harmadik kárpótlási tör­vény alapján már benyújtották kárpótlási igényüket. A nemzeti gondozási díj adómentes. A jogosultság el­bírálása iránti kérelem folya­matosan benyújtható, nincs határidőhöz kötve. Az ellátást a nyugdíjfolyósító igazgató­ságtól kapják az érintettek. (újvári) A csapra vert Adria Simon István főgépész ott töltötte be szivattyúállo­más-vezetői posztját — Csurgó és Berzence között —, ahol a Krk szigetéről in­duló és Százhalombattáig nyúló vezeték magyar földre ér. A közkedvelt és minden­kin segíteni akaró Simon Ist­ván (alig volt 40 éves) elő­szeretettel kölcsönzött min­denkinek a rábízott gép­parkból vontatót, árokásót, talajegyengetőt, és csak jó sok idő után derült ki, hogy mindezt nem éppen önzet­lenül teszi. Egy közérdekű bejelentés nyomán indult vizsgálat félmillió forintra taksálta az általa okozott kárt, vagyis ennyi bevételtől ütötte el Simon István a munkaadóját. Az ügyes ezermester még külföldi ko­csik gyors megreparálását és a környékbeliek nagyjaví­tásait is felvállalta. Még ezek a fusizások és fekete gépkölcsönzéssek is eltörpültek azonban ama mesterkedése mögött, hogy hozzájusson a Csurgón át- csurgó — olykor átzubogó — olajhoz. Mivel pontos elő­rejelzései voltak, kivárta azt a napot, amikor nagy meny- nyiségű gázolaj, úgyneve­zett fedd-stock érkezett a vezeték átmosásához, tisztí­tásához. Nosza, az agyafúrt csövet fúrt... Megcsapolta a cső­rendszert, és a maszek tankállomását képező hor­dókba nem kevesebb mint tízezer-kétszáz liter gázola­jat eresztett át. Ezt betölt- hette munkagépei üzem­anyagtartályába. Hadd le­gyenek „olcsó-fogyasztá- súak” az általa kölcsönöz­hető baggerek. Hónapokon át folyt a vizs­gálat „Olaj Simi” ügyében. Ötven tanút hallgattak ki, amíg a vádirat bekerült a nagyatádi bíróságra. Esze­rint „vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és sikkasz­tás” bűncselekményével vá­dolják. Az ügyről — képlete­sen szólva — elmondható: homokszem keveredett a jól olajozott gépezetbe... L. B. Ideális adórendszer kerestetik A költségvetési törvény előkészítésében részt vevő szakemberek között időről időre fellángol a polémia: a jö­vedelemadó vagy a forgalmi adó kerüljön előtérbe? A vitatkozók ugyanis abból in­dulnak ki, hogy az adórend­szernek a gazdaság növeke­dését kell szolgálnia. A növe­kedéshez beruházásokra, a beruházásokhoz megtakarítá­sokra van szükség, a jövede­lemadó pedig azt sújtja, aki megtakarít. A fogyasztási adó hívei ebből indulnak ki,és azt mondják: igazságosabb azo­kat adóztatni, akik költenek. Ráadásul ezzel nem a jelen­legi, hanem a jövőbeni fo­gyasztást preferálnák, az adó­rendszer egyszerű és világo­san áttekinthető, könnyen nyilvántartható és olcsón „üzemeltethető” lenne. Túl egyszerű volna igazsá­got tenni a vitatkozók között, ha nem tennénk hozzá a for­galmi adóztatás gyenge pont- ját: a gazdasági növekedés motorja a fogyasztás, amit az erőteljesebb adóztatás termé­szetesen korlátok közé szorít­hat. A másik gyengéje, hogy nem alkalmas a jövedelem- arányok szabályozására, bi­zonyos társadalmi feszültsé­gek korrigálására. Az ideális adórendszert nemcsak mi ke­ressük: hasonló cipőben jár­nak a volt szocialista országok is. Van ahol a magyar tapasz­talatokat is hasznosítják, má­sutt — a volt NDK-ban, Oroszországban, Ukrajnában, Észtországban, Lettország­ban, valamint Csehországban és Szlovákiában — a nyu­gat-európai megoldást próbál­ják honosítani és az értéknö­vekedési adó mellett törnek lándzsát. Hasonló irányba in­dultak a lengyelek, a románok, a bolgárok és a jugoszláv utódállamok is. (Érdemes megemlíteni, hogy ezzel gya­korlatilag a világ legáltaláno­sabb adóneme alakul ki, hi­szen a legfejlettebb 24 euró­pai ország közül 21-ben és 40 afrikai, ázsiai, latin-amerikai országban is ezt alkalmazzák. Egyedül az USA, Svájc és Ausztrália számít kivételnek!) Az egykori szocialista or­szágok gyakorlatilag két le­gyet ütnek egy csapásra. Kö­zelebb kerülnek az európai gyakorlathoz és egymáshoz is, ami az utóbbi időben hal­ványuló gazdasági kapcsola­tok újraéledését is szolgál­hatja. Bácskai Tamás HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügye­leté 7-13-ig. Városkörnyéki hét­végi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjú­ság útja 72. Tel: 14-024. Mernye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Ka­darkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mos­dós (tüdőgyógyintézet). Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesz­tett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Fogászat a kórház­ban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30, Igái (rend.), Tel: 72-053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, Tel.: 13-440., nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8-20-ig, szom­baton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csü­törtökig 8-12.30-ig, pénteken 8­12- ig, szombaton 8-14-ig. Pá­ratlan héten hétvégi ügyelet. Ba­latonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szomba­ton 8-14-ig, páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel.: 56., nyitva 8-20-ig, szom­baton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fo­nyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61- 322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rá­kóczi u. 12. Tel.: 10-005., nyitva 7.30- 19.30-ig, szombaton és vasárnap 7.30-19.30-ig. Nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgá­lat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10­041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30- 13.30-ig, szombaton-va- sárnap, munkaszüneti napokon 7.30- 13.30-ig. A nyitvatartási időn túl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Zamárdi, Kos­suth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8—19-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20­042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerületxir. Szabó La­jos, Kaposfő, tel.: 2. dr. Szabó la- jos, Ecseny, dr. Készéi Tibor, Nagyberki, dr. vető András, Ka­posvár, Körösi Cs. S. u. 15., tel.: 19-320, dr. Komlósi Dezső, Osz- topán, tel.: 59. Marcali kerület: dr. Burmeister Tamás, Nemesdéd Polgármesteri Hivatal, dr. Lu­kács Csaba, Fonyód, Badacson yu. 36., tel.: 60-953, dr. Berényi Sándor, Somogyszentpál, tel.: 39-301, dr. Fülöp Endre, Sá­voly, tel.: 15. Nagyatádi kerület. dr. Erőss József, Lábod tel: 23., dr. Visnyei Sándor, Homok- szentgyörgy, tel.: 20., dr. Lajos Balázs, Gyékényes, tel.: 282. Siófoki kerület: dr. Lövey László, Balatonszárszó, tel.: 40-511, dr. Oláh Lajos, Balatonboglár, Li­liom u. 9., tel.: 50-828, dr. Fa­zekas Gábor, Andocs, tel.: 12. dr. Weisz Béla, Bedegkér. Az ügyelet október 23-án reggel 8 órától október 26-án reggel 8 órági tart. A Kapós Volán autóbuszainak átlagos életkora 8,3 év. Majdnem minden második 10 évesnél idősebb. A közel 200 autóbusz műszaki állapotáról Harsányi László, a vállalat főmérnöke így vélekedik:

Next

/
Oldalképek
Tartalom