Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-03 / 234. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. október 3., szombat Dubcek nem szállítható A súlyos balesetet szenve­dett Alexander Dubcek nincs szállítható állapotban. Olasz orvosok utaztak Bolognából Prágába, hogy segítsenek a volt csehszlovák parlamenti elnök gyógykezelésében. Az a hír azonban nem igaz, hogy az olasz orvosok esetleg Olaszországba szállítanák az autóbalesetet szenvedett Dubceket. Rakéták a miniszter házára Három rakétát lőttek ki teg­nap hajnalban a japán védelmi miniszter tokiói házára. A házi készítésű lövedékek csak ki­sebb kárt okoztak, s a minisz­ter házát felügyelő két rendőr közül az egyiket a repeszek könnyebben megsebesítették. Valószínű, a támadást azok a radikális ellenzéki erők követ­ték el, amelyek nem akarják elfogadni, hogy Japán kato­nákat bocsátott az ENSZ ren­delkezésére Kambodzsában. EK-megfigyelök Bulgáriában Megérkeztek Bulgáriába az Európai Közösségek megfi­gyelő csoportjának első tagjai. A bolgár-jugoszláv határtér­ségben teljesítenek majd megfigyelői feladatokat. A 20 tagú csoport két héten belül kezdi meg tevékenységét. Vezetőjük szerint jelenleg semmiféle jele nincs annak, hogy a volt Jugoszlávia terüle­tén dúló háború átterjedhetne Bulgária területére. KORMÁNYDÖNTÉS A NAGYMAROSI HELYREÁLLÍTÁSRÓL Védett betétek (Folytatás az 1. oldalról) Az erőművel kapcsolatos beruházások, az 1977-ben megkezdett építkezéssel és az 1995-ig tartó helyreállítás­sal együtt valószínűleg 10 mil­liárd forintjába kerülnek a ma­gyar államnak. Ma a szlovák oldalon esetleg az erőmű üzembe helyezése mellett döntenek, csúcsrajáratás nél­kül semmiféle gond nem adódhat a nagymarosi körgát elbontásából. A csúcsrajára­tás nyomán viszont a Dunán harmadfokú árvízkészültség­nek megfelelő víztömeg zú­dulna le. Ez azonban mindkét oldalon olyan árvízveszélyt je­lentene, amely valószínűt­lenné teszi, hogy a szlovák fél a csúcsrajáratás mellett dönt­sön. A kabinet elfogadta az or­szágos betétbiztosítási alapról szóló törvényjavaslatot. Az új, kötelező betétbiztosítási rend­szer alapján a jelenlegihez képest a betétesek szélesebb köre kapna kiszámítható vé­delmet a pénzintézetek fize­tésképtelensége esetére. Az év vége előtt elhelyezett la­kossági betétekre elévülés nélkül l továbbra ffe örvényes maradna az állami garancia. A januártól nyitott betétekre pe­dig már az új lap vállalná a kártalanítást legfeljebb egymil­lió forint erejéig. A javasolt megoldás szerint a magán- személyek betéteinek 90 szá­zaléka ily módon teljes védel­met élvezne. A devizabetéte­ket valutában kártalanítanák. FŐKONZULI FOGADÁS PÉCSETT A német egység ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) Hanns Rehfeld német fő-, konzul ünnepi beszédében röviden utalt ezekre a ma már történelminek számító előzményekre, kiemelve Ma­gyarország „bátor tettét”, azonban a beszéde nagy ré­szét a jelen elemzésének, és a jövő feladatainak szentelte. Rehfeld úr elmondta, hogy Magyarország és a volt NDK jelenlegi helyzete sokban ha­sonlít egymásra. Bár igazá­ból senki se kívánja vissza a régi rendszert, az nyilván­való, hogy a negyven év alatt felgyülemlett bajokból való lassú kilábalás miatt az elke­seredés a vártnál nagyobb. Az senkinek sem lehet vi­gasz, hogy ebből a szem­pontból Magyarország min­den tekintetben megelőzi a volt szocialista blokk orszá­gait. Mindezek hátterében első­sorban az ipar és az egész gazdaság helyzetének stabi­lizálása áll. — A német gazdaságot - mondta Hanns Rehfeld — a keleti tömbben elsőként, át­menet nélkül tették ki a nyu­gati konkurenciának. Mivel ezzel egyidejűleg a bérek a nyugati színvonal 60-70 százalékára emelkedtek, az ipar nagy része összeomlott, úgyhogy egyes megfigyelők már Kelet-Németország iparmentessé tételéről be­szélnek. A főkonzul azonban azt is megemlítette, hogy már van­nak területek, ahol sikerült az anyagi és lelki krízist le­győzni, s reményét fejezte ki, hogy Magyarországon és Németországban egyaránt szem előtt tartják azt, hogy egy nemzetnek nem pusztán műszaki csúcstechnikára, hanem emberi-erkölcsi tar­tásra is szüksége van. M. K. KÉRDŐJELEK A cihelődés bére A németek maguk is meglepődtek, amikor egy közvéle- ménykutatás kiderítette: a megkérdezettek 97 (!) százaléka a jövőben nem kívánja anyagilag támogatni az egykori NDK gazdaságának rendbetételét. Miért? A névvel közzétett vála­szok önmagukért szólnak. „A keletiek dolgozzanak maguk, ne kívánjanak mindig pénzt másoktól”. Német mondja németről, nem idegen idegennek. Felháborító volna? Évezredek tanulsága, hogy az ember akkor segít jó szívvel máson, amikor érzi, hogy amit nyújt, az a másiknak létszükséglet. Az üzletember pedig — amióta vi­lág a világ — csak akkor segít, ha az hasznot ígér, csak akkor fekteti be a pénzét, ha attól üzletet remél. „Magyarán" pedig? Igazából örülhetünk annak, hogy nem szorulunk segélyekre. Vonzani akarjuk viszont a beruházókat, jöjjenek csak, még ha nem titkoltan üzleti szándékkal is. A saját utunkat senki sem lesz hajlandó helyettünk megépí­teni. Csak a teljesítmény a jól fizető foglalatosság! Azt már a magyarokkal rokonságba keveredett híres augsburgi bankár, Fugger Jakab meghirdette a XVI. század elején, hogy'„cihe- lődésért nem jár arany”. Ma sem jár. Az új Európa valódi teljesítményekre épül — velünk vagy nélkülünk. Reméljük, hogy velünk. Kocsis Tamás Mexikó továbbra is kereskedne Kubával A mexikói parlament csü­törtökön nyilatkozatban ítélte el a washingtoni képviselő­házban egy hete jóváhagyott Torricelli-törvényt, amely újabb Kuba-ellenes gazda­sági és pénzügyi szankciók­kal sújtja Fidel Castro kor­mányzatát. Visszautasítják az amerikai törvényt, mert az „nem felel meg a nemzetközi jog alapvető normáinak”. A Torricelli-törvény harmadik országok Kubával folytatott kereskedelmét igyekszik megakadályozni. Számos mexikói székhelyű céget érzékenyen érinthet ez a rendelkezés, hiszen a szi­getország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Me­xikó. EZENTÚL HAVONTA SZÁMLÁZNAK Hatszor gyúl gázláng az idén a megyében Véletlen baleset a hadgyakorlaton A NATO tengeri hadgyakor­lata során csütörtökön a Sara­toga amerikai repülőgép-hor­dozóról két rakétát lőttek ki vé­letlenül egy török rombolóra az Égei-tengeren. A kapitány és a legénység 4 tagja vesz­tette életét, továbbá 15 pedig megsebesült. A török romboló egy célnak használt repülőtes­tet indított el, és így vált maga is célponttá. A spanyol király tanácsa Castrónak János Károly spanyol király, a felesége, Szófia királynő és Felipe Gonzalez spanyol mi­niszterelnök egyaránt azt kér­ték Fidel Castro kubai vezető­től, hogy engedjen utat a de­mokratikus változásoknak Kubában vagy mondjon le. János Károly szerint, ha Ku­bában nem kezdődik meg a nyitás politikája, „katasztrófa” történik a karibi szigetország­ban. Az uralkodó hozzátette, hogy sikertelenül próbálta rá­venni George Bush amerikai elnököt is az Egyesült Államok Kubával szembeni politikájá­nak enyhítésére. Ámíg az amerikaiak támadják Kubát, Castro védekezni fog. (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg a vállalat mintegy harminc településen 462 millió forint önerős és 70 millió forin­tos Kögáz-támogatás mellett az önkormányzatoktól átvett beruházási jog birtokában vé­gez hálózatbővítést. Fábián György, a Somogy megyei igazgatóság vezetője arról tá­jékoztatott, hogy az év végéig Osztopán, Öreglak, Magya­regres, Őrei és Vörs a „gázos” faluk közé fog tartozni. Azt még nem tudni, hogy Somogyaszalón és Alsóbo- gáton sikerül-e befejezni a munkálatokat. Somogybán la­kossági tartozásként mintegy kétmillió forint kintlevősége van a vállalatnak. A gázdíj au­gusztusi emelésének hatását a fogyasztók csak a decem­beri, illetve januári díjfizetés­kor fogják érezni, mivel a válla­lat az új árat csak az október elsejei leolvasások után szá­mítja fel. A szakemberek elmondták, hogy a tavalyi fűtőérték sze­rinti számlázás ellen érdemi kifogás nem érkezett hozzá­juk, sőt néhány településen — így többek között Csurgón — meglehetősen kedvező, hi­szen az ott élőknek keveseb­bet kellett fizetniük a gázért, mint tavaly. — dóró — Horvát-Baranyában félelem­ben élnek az emberek, kölcsö­nös a bizalmatlanság, a mene­kültek nem térhettek vissza, jól­lehet az ENSZ-erők ütemterve szeptember 30-át jelölte meg a területek demilitarizálásának ha­táridejeként, s ezután már meg kellett volna kezdődnie a vissza­településnek. A korábban Hor­vátországhoz tartozó Baranyá­ban azonban számos frissen megalakult szerb rendőri szer­vezet ténykedik, éjszakánként Az ENSZ-csapatok megpró­bálják eljuttatni a segély- szállítmányokat Szaraje­vóba ismeretlen fegyveresek belö­völdöznek a házakba. Az RMDSZ választási sikere A képviselőházi és a szenátusi szavazás során elért érvé­nyes szavazatok nagyobb arányú parlamenti részvételt biztosí­tanak a Romániai Demokrata Szövetség számára, mint az 1990-es vákasztások eredményei — állapította meg az RMDSZ elnökségének a közleménye. Japán álláspont a Kuril-szigetekről Japán hajlandó beleegyezni abba, hogy a Kuril-szigetek körüli vitát Oroszországgal a két állam 1956-os megállapo­dása alapján rendezzék. Eszerint a szigetcsoport két tagját,a Habomait és Sikotant Oroszország a békeszerző­dés aláírása után átadná, míg a két másik nagyobb sziget - Kunasir és lturup - átadáséról további tárgyalásokon egyez­nének meg. Ezt Vatanabe Mi- csio japán külügyminiszter mondta az újságíróknak. TILTAKOZÓ AKCIÓK Veszélyes a Duna elterelése Naggyűlésre hívja a Duna Kör és több más nagy környezetvédő szervezet alkotta akcióbizottság az állampolgárokat október 16-án, pénteken a budapesti Vígadó térre. Onnan kívánnak tiltakozó petíciót intézni a szlovák kormányhoz. Október 22-én Bécsben nemzetközi sajtó- tájékoztatón ismertetik a magyarországi ér­veket. Oktctoer 24-én Győrből és Mosonma­gyaróvárról tiltakozó menetek indulnak a Szigetközbe. Ásványrárón az árvái réten ta­lálkoznak a magyar és külföldi környezetvé­dők, majd 25-én a Duna-parton tiltakoznak az ökológiai agresszió ellen. Az akcióbizottság felhívással fordult a vi­lág valamennyi környezetvédő mozgalmá­hoz, a környezetért felelősséget érző állam­polgárokhoz, hogy október 16-án rokon- szenvtüntetéssel támogassák a budapesti megmozdulást, kérjék kormányaik fellépését a szlovák és a magyar Duna-táj elpusztítása ellen. Tőkés László nem szerepel a tv-ben Tőkés László a hosszú idő óta vajúdó műholdas televízióa­dás közeli megvalósulásának örvendetes hírével egyidőben megdöbbenéssel szerzett tudomást Pálfy G. István, a Hét és a Híradó televízióműsorok főszerkesztőjének leváltásáról. Pálfy G. István egyike azoknak, akik műsoraiban elsőként mert szólni a Ceausescu-rendszer által elnyomott romániai magyarság ügyéről. Tiltakozásul Pálfy G. István eltávolítása ellen, Tőkés László a továbbiakig semmilyen formában nem kíván megjelenni a Ma­gyar Televízió műsoraiban. Önkéntes száműzetésével minden­fajta kizárólagosság ellen tiltakozik. / Éjszakai lövöldözés Baranyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom