Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-22 / 249. szám
SOMOGYI HÍRLAP ✓ III. évfolyam, 249. szám Ára: 13,80 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1992. október 22., csütörtök Új egyházmegye kaposvári központtal Megkezdődött a Magyar Püspöki Kar háromnapos — évente négyszer megrendezendő — konferenciája a fővárosban. A tanácskozáson többek között szóba került az egyházmegyék határainak rendezése. A katolikus egyháznak két új egyházmegyére lenne szüksége. Az egyiket az Egri Egyházmegyéből alaki-' tanák ki (székhelyéről egyelőre még nem döntöttek), a másik kaposvári központtal a Balatontól délre eső területekből állna. A püspökök keresik a megoldást Budapest egységesítése ügyében is, ugyanis a főváros három különböző egyházmegyéhez tartozik. Göncz-Jelcin találkozó Az orosz elnökkel tárgyalt tegnap a moszkvai Kremlben Göncz Árpád, az orosz fővárosban magánlátogatáson tartózkodó köztársasági elnök. A látogatás politikai szempontból legfontosabb eszmecseréjén a kétoldalú kapcsolatok megvitatása keretében szó esett az orosz elnök magyar- országi látogatásáról és a szovjet csapatkivonással kapcsolatos elszámolás ügyéről. Német támogatás magyar kórházaknak A Magyar Máltai Szeretetszolgálat központi raktárában szerdán megkezdték azoknak a gyógyszereknek, kötszereknek a szétosztását, illetve elszállítását, amelyeket a közelmúltban ajándékozott magyar kórházaknak a német kormány. Az összesen 34 millió forint értékű adományból elsősorban azok a kórházak részesülnek, amelyek aktívan közreműködtek a jugoszláv menekültek ellátásában. A déli országrész 19 kórháza mellett a küldeményből 11 fővárosi kórháznak is juttatott medicinát a szeretetszolgálat. Az EK beavatkozik (!?) A Financial Times című londoni lap szerint az Európai Közösség közbeavatkozik a magyar-szlovák gátügyi ösz- szecsapás elkerülésére: az EK tegnapra találkozóra hívta Brüsszelbe a magyar és a szlovák tárgyalófelet, hogy megpróbáljanak kikovácsolni valamilyen kompromisszumot, írta az újság budapesti tudósítója. Az utolsó pillanatban tartandó tárgyalásokra kedden leállították a szlovák tervet a Duna elterelésére, de ez csak halasztás. A megegyezés esélye sovány. Magyar-jordán tárgyalások A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó jordán parlamenti küldöttség tegnap a Parlamentben találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. A parlamenti pártok és a függetlenek képviselői tájékoztatták a vendégeket a Parlament struktúrájáról, a törvényhozói tevékenységről, a parlamenti bizottságokról és a választójogi törvényről. Az 56-os magyar forradalmat idézték Emlékművet avattak Fonyódon Für Lajos honvédelmi miniszter volt az ünnepség vendége Tegnap délután katonai tiszteletadással avatták fel az I. és a II. világháború hősi halottainak emlékművét Fonyódon, a Kossuth erdőben. Az ünnepségen részt vett Für Lajos honvédelmi miniszter, beszédet mondott dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő. Este a Mátyás király gimnáziumban az 56-os magyar forradalomra emlékeztek a város lakói. (Tudósításunk a 3. oldalon) (Fotó: Gyertyás László) November 3-ig elrekesztik Bősnél a Dunát November 3-ig megvalósul a Duna elrekesztése — közölte tegnap Julius Einder. A CSTK délutáni jelentése szerint a bősi erőmüvet építő, pozsonyi székhelyű vízgazdálkodási beruházási vállalat igazgatója újságírók előtt azt mondta, hogy az erről szóló döntés végleges. Leállították a vagyonnyilatkozatok postázását Szerencsére még csak igen kevés vagyonnyilatkozatot küldtek el a postázás leállításáig. A vagyonnyilatkozatok kiküldésének leállításáról a Pénzügyminisztérium utasítására rendelkezett kedden az APEH, miután az Alkotmánybíróság a benyújtási határidő fél évvel történő elhalasztását javasolta a kormánynak. A leállítás egyelőre ideiglenes jellegű, hiszen a vagyonnyilatkozatok benyújtásáról kormányrendelet rendelkezett, s így annak elhalasztásához is kormányhatározat szükséges. Kétkulcsos áfa, kétkulacsos Az államjogász új államformáról, a máig sem lezárt politikai vitákról A rendszerváltás jelzőkövei költségvetés Minisztériumi vizsgálat: mennyi terhet viselnek el a családok Az 56-os forradalom évfordulóján, 1989. október 23-án tízezrek ünnepelték a Kossuth Lajos téren Szűrös Mátyás ideiglenes államfő bejelentését: hazánk államformája köztársaság lett. A respublica 3. születésnapja alkalmából arról kérdeztük dr. Schmidt Péter alkotmányjogászt, egyetemi tanárt, hogy az államélet, a rendszerváltás szempontjából milyen változásokat indított el a három esztendővel ezelőtti történelmi jelentőségű közjogi aktus. Termékeny, de igen kemény parlamenti vitára számít Kupa Mihály pénzügyminiszter az 1993. évi költségvetésről. A miniszter a koalíciós frakciók éjszakába nyúló együttes ütésen tájékoztatta a kormánykoalíció -pártjainak képviselőit a kétkulcsos áfa bevezetésének módjáról és kihatásairól, valamint a kompenzációs lehetőségekről, ezen kívül a személyi jövedelemadó megosztásáról az ön- kormányzatok és a költségvetés között, valamint az önkormányzatoknak nyújtandó többlet-normatívákról. (Folytatás a 2. oldalon) — Magyarországon a történelem folyamán kétszer volt népköztársasági államforma — mondja a professzor. — Először 1918-ban a Károlyi-kormány idején, a Tanács- köztársaság kikiáltása előtt, másodszor pedig 1949-ben az 1989-es rendszerváltásig. Hozzá kell tenni, hogy a „népköztársaság” voltaképp nem több politikai frázisnál. Ilyen struktúra ugyanis egyszerűen nem létezik. A „népi” jelzővel a hatalom gyakorlói akarták elhatárolni a köztársaságtól az új államformát. De míg a parlamentáris köztársaságnak pontos jellemzői vannak — az államfő a köztársasági elnök, aki kijelöli a kormányfőt stb. —, addig a nép- köztársaságot nem lehet hasonló módon meghatározni. Mivel tehát általában nem beszélhetünk népköztársaságról, összehasonlítani csupán az 1949-es és az 1989-es államformát tudom. (Folytatás a 4. oldalon) Történelmi konferencia Szigetváron Nyíltan a kisebbségekről Iskolatörténeti kiállítás a millenniumra A MAGYAR ISKOLA MEGTARTÓ EREJE A hatodik történelmi konferencia kezdődött el tegnap Szigetváron: ellentétben a néhány évvel ezelőtti helyzettel, most már szabadon szólva a kisebbségekről és nemzetiségekről. Az esemény meghonosítói a kezdetekkor úgy gondolták, hogy idén lezártnak tekinthetik az együttgondolkodást. Ám a sors azóta hozott egy s mást Kárpát-medence történetében, így a szigetvári konferencia vélhetően még nem ért révbe. Ezt Polányi Imre, a JPTE modernkori tanszékének vezetője mondta a konferencia megnyitóján. Magyarok és nem magyarok a Kárpát-medencében (XX. század) a címe az idei előadás-sorozatnak. Az e témakör felvetette kérdések és gondolatok manapság ugyancsak aktuálisak, elég ha a tőlünk délre élő, szlávok lakta terület válságára, a szlovákiai magyarság éppen ezekben a napokban mind nehezebbé váló autonómiára való törekvésére gondolunk. De nem is kell ennyire „messze” mennünk; a határainkon belül élő nemzetiségek tekintetében is van miről „előadást tartanunk, és hallgatnunk”. (Folytatás a 4. oldalon) Kétszáz éve tart a harc a szakmai önállóságért Zömmel általános és középiskolák igazgatói, pedagógusai, a kaposvári tanítóképző oktatói, a pedagógiai intézet, a társadalompolitikai iroda munkatársai, a pedagógiai társaság tagjai vettek részt azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a kaposvári MÁV-nevelőotthonban rendezett tegnap a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet és a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata. Dr. Kelemen Elemér, az OPKM tudományos főmunkatársa többek között a magyar iskola ezer évéről, dr. Széchy Éva, az ELTE tanára és a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára a VI. nevelésügyi kongresszus előkészületeiről tartott előadást. (Folytatás a 3. oldalon) JANUÁRTÓL TÖBB DEVIZÁT VÁSÁROLHATUNK A heves Szarajevó-környéki harcok miatt Szabad a forint Megszakadt a légihíd Az új devizatörvény tervezetét a kormány még az év vége előtt benyújtja az Országgyűlésnek — jelentette be Juhász Judit szóvivő a tegnapi kormányülés szünetében. A miniszterek tanácsa elfogadta a devizatörvény alapelveit. (Folytatás a 2. oldalon9 Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tegnap meghatározatlan időre leállította a világszervezet szarajevói légihídját a Bosznia-Hercegovinában felerősödő harcokra hivatkozva. A szarajevói légihíd szüneteltetése a további segélyszállítmányok teljes leállítását jelenti, mivel a bosnyák fővárosba vezető közutakat már a múlt héten eltorlaszolták. A Reuter értesülése szerint főként a Kiseljak és Vitéz városok környékén kirobbant horvát-muzulmán összecsapások indokolták a döntést.
