Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-20 / 247. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. október 20., kedd Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom az év első hét hónapjában meghaladta a 634 milliárd forintot, ami értékben 7 százalékkal több, mennyiségében azonban 12,3 százalékkal kevesebb volt mint az elmúlt év azonos időszakában. Az adatok szerint 1991-hez képest több mint 34 százalékkal csökkent a gyógyszer-kereskedelem forgalma. Az élelmiszer-kiskereskedelem, a tüzelő- és építőanyag-forgalom nem egészen 10 százalékkal esett vissza, s az iparcikk-kereské- dők bevétele sem maradt el jelentősen az elmúlt évitől. 24,8 százalékos növekedést regisztráltak viszont a cukrászdák és italboltok forgalmában. Produker-mezőgépek a Tatár Köztársaságba Három és fél millió dollár értékű mezőgazdasági gép, elsősorban terményszárító exportjára kötött megállapodást a szolnoki Produker Kereskedelmi Kft a Volga-menti Tatár Köztársaságban. A szárítóberendezések mellett a rendelt áruk között ott vannak a Szolnoki Mezőgép Vállalat márkás termékei, rotációs kaszái, körbálázói, rendkezelői. Az áru szállítása a magyar és a tatár kormány ötéves kereskedelmi megállapodása keretében történik; a gépekért a tatár fél kőolajjal fizet. Szabálytalan veszélyeshulladékégető Szabálytalan veszélyeshulladék-égető működéséről számoltak be tegnap a debreceni közgyűlésben. A lakosság egyik képviselője a város polgármesterének gyors intézkedését kérte a tarthatatlan állapotok gyors megszüntetése érdekében. Mint elmondta: a Hunyadi Termelő- szövetkezet volt terményszárítójának vegyestüzelésű kazánját egy kisvállalkozás bérli, amely a lakosság tiltakozása ellenére veszélyes hulladékokat éget a kazánban. Lengyel jószándék Lengyelország szívesen segít a dunai vízlépcső építése miatti magyar-szlovák ellentétek feloldásában — írta a lengyel katolikus Slowo Pow- szechne Krzysztof Skubi- szewski külügyminiszter budapesti látogatását kommentálva. A lap emlékeztetett arra: a lengyel diplomácia vezetőjének helyettese Pozsonyban járt, tájékozódni a szlovák fél véleményéről, és az ott élő magyar kisebbség helyzetéről. „Nehéz volna eltitkolni, hogy rokonszenvünk magyar testvéreinké” — írta a lap. Mérnökök konferenciája Első zártkörű konferenciáját tartja október 29-30-án Révfülöpön a Tanácsadó Mérnökök Magyarországi Szövetsége. Az áprilisban megalakult szervezetet a FIDIC — a Nemzetközi Mérnökszövetség — júniusban Madridban tagjai közé választotta, s ezzel az 1933-ban alapított első magyar mérnökszervezet 1948-ban megszakadt tagsági viszonya helyreállhatott. A svájci székhelyű, 60 tagországot tömörítő FIDIC ma a világ legtekintélyesebb mérnökszövetsége. Új közlekedéspolitikai koncepció Nő a vasút szerepe A hazai korszerűtlen környezetszennyező közlekedés évente csaknem 100 milliárd forintos nemzetgazdasági veszteséget, illetve többletköltséget okoz. Ez annak a következménye, hogy az infrastruktúra fejlesztési elmaradása jelenleg már eléri a 600-800 milliárd forintot. Szükségessé vált tehát a közlekedés gazdaságpolitikai helyzetének átértékelése és egy új közlekedéspolitika kialakítása — állapítja meg a közlekedési tárca céljait és fejlesztési elképzeléseit összefoglaló tanulmány. A tervezetben a minisztérium 1995-ig megvalósítandó, rövid távú célként tűzte ki a közlekedés működőképességének biztosítását. Ehhez a terület új tulajdonosi struktúrájának kialakítása szükséges, továbbá a felelősség és a feladatok elhatárolása az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások között. A hosszú távú cél egy gazdaságos, szociális és ökológiai szempontból is elfogadható és az európai rendszerhez illeszkedő közlekedési rendszer kialakítása és fenntartása. A célok eléréséhez az elkövetkezendő három évben több mint 304 milliárd forintra lesz szükség. Az összegből a vasúti közlekedés 66,2, a közúti 228, a belvízi hajózás 5,3 és a légi közlekedés fejlesztése 5 milliárd forintot igényel majd. A finanszírozás során az állam feladata lesz az országos és nemzetközi érdekű, az önkormányzatoké az önkormányzati tulajdonú infrastruktúra létesítése, fenntartása és fejlesztése. A vállalkozások az egyéb tulajdonú, valamint koncesszió keretében a köztulajdonú infrastruktúra fenntartásában és fejlesztésében vállalhatnak szerepet. A közlekedés jelenleg a levegőszennyezés és zajártalom területén egyike a legnagyobb környezetkárosító forrásoknak. A személygépkocsi-forgalom növekedését elsősorban vonzó alternatív utazási lehetőségek kínálatával és a kritikus területeken gazdasági és hatósági intézkedésekkel is szükséges mérsékelni. Emellett a járműállomány megújítása, veszélyeztető hatásának csökkentése és a katalizátoros személygépkocsik beszerzésének további ösztönzése is szükséges - vélekednek a minisztériumi szakértők. A belföldi áruszállítási teljesítmények 2000-ré várhatóan nem vagy csak kismértékben haladják meg az 1990. évit, a tranzitszállítások teljesítménye azonban megkétszereződhet. A vasúti árufuvarozás területén egy új szemléletű kereskedő vasút megteremtése szükséges. Ennek eredményeként a vasút áruszállítási teljesítménye akár 10 százalékkal is növekedhet. A legdinamikusabb 1,3-1,7-szeres teljesítménynövekedés a közúti árufuvarozás területén várható. A távlati cél a vasúti és közúti áruszállításból a vasút részarányos csökkenésének mérséklése, évi 4-7 millió tonna áru kombinált formában történő továbbítása. Új típusú olasz kaputelefonok forgalmazását kezdte meg a megyében a Füzér-vállalkozás. A korszerű elektronika beszerelése főleg a vagyonvédelmet szolgálja. (Fotó: Király J. Béla) Külgazdasági kilátások 1993-94-re Növekszik az export Európába A következő két évben a kivitel 5-7 százalékos növekedése várható. Változatlan világpiaci nyersanyagárakat és cserearányokat feltételezve 1993-ban 12-12,5 milliárd, 1994-ben pedig 13,5 milliárd dollár körüli export színvonal alakulhat ki — olvasható a Pénzügyminisztérium gazdasági kilátásokat elemző előterjesztésében. A tanulmány továbbra is a külföldi működőtöké folyamatos beáramlásával és az exportteljesítmény bővülésével számol. Ezt többek között Magyarországnak az európai integrálódásba való bekapcsolódásával indokolja, amelyhez alapul szolgál az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés. A szerződéstől a kormány azt várja, hogy a magyar termékek piacra jutási feltételei kedvezőbbé válnak, a vámok és egyéb korlátozások • fokozatos leépítésével egyre jobban érezhető lesz a tehercsökkenés, s mindez kedvezően hat majd az export mennyiségi növekedésére. Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek exportjával és a munkaerő-áramlással kapcsolatban a tanulmány megemlíti, hogy ezeken a területeken nem sikerült a magyar gazdasági érdekeket megfelelően érvényesíteni a társulási szerződésben. A magyar termékek iránti külső kereslet megítélésénél a világgazdaság — ezen belül különösen az európai régió — fokozatos élénkülésére számít az előterjesztés. A nyugat-európai országok viszonylag stabil és valamelyest növekvő piacokat jelenthetnek. Döntő szerepe van a német gazdaságnak, ahol azonban a belső integráció problémái lassíthatják a növekedést. Kelet- és Közép-Európa — elhúzódó társadalmi-gazdasági és politikai válsága miatt — az elkövetkező években csak mérsékelten bővülő piacot jelenthet. A tengeren túli fejlett országok és Japán elsősorban a tőkeimport szempontjából lényegesek a magyar gazdaság számára, a fejlődő országok szerepe pedig várhatóan tovább csökken. Továbbra is szükség van jelentős külföldi működőtőke-beáramlásra - állapítja meg a tanulmány. A külföldi tőke privatizációban való részvételénél a kormány előnyt kíván biztosítani azoknak a vállalkozásoknak, amelyek hosszabb távon garantálják a foglalkoztatás szintjének fenntartását. A tőkekivitel fokozatos liberalizálásával elsősorban a magyar áruk piacra jutási feltételeit javító tőkeexport előtt nyit szabad utat a kormány. — OTTHONA HARMÓNIÁJA Minta utáni értékesítés rövid határidőre olasz és spanyol hidegburkolatokból, parafaburkolatokból, parkettakülönlegességekből, továbbá 3,65-4 m széles szőnyegpadlók és új tapéták, PVC-burkolatok, gyapjú-, rongy- és cérnaszőnyegek engedményes vásár! Francia PVC-burkolatokból október végéig! Az Expón nagy sikert aratott színes játékkockák megérkeztek Kaposvár, Áchim A. u. 2. Telefon és fax: 82/21-189 (15506i Behajthatatlan kintlévőségek Nyolcmilliárd forint a lakosság adóssága A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében számvetést készítettek azokról a tartozásokról, amelyek a lakosságot a díjbeszedő vállalatoknál terhelik. Elsősorban a közüzemi díjak törlesztését és a lakbérfizetést vizsgálták. Dr. Kölner Ferencet, a szervezet főtitkárát kérdeztük a vizsgálat tapasztalatairól. — Sajnos szembe kell nézni a tényekkel: a megemelt lakbérek, a közüzemi szolgáltatások növekvő díjai meghaladják a lakosság fizetőképességét. A legfrissebb adatok szerint jelenleg ez a kintlévőség meghaladja a nyolcmilliárd forintot és az adósságállomány egyre növekvő tendenciát mutat. Példaként hadd említsem a fővárost: a díjbeszedő vállalatok nyilvántartásai szerint 1990-ben még csak az érintettek 1,7 százaléka nem tudott fizetni, 1991-re 4,9 százalékra ugrott ez az arány, az idén pedig már 8 százaléknál tartunk. Az év végéig várhatóan eléri a 10 százalékot. — Mitől várnak ebben változást? — Szeretnénk, ha a szociális védőháló valamilyen formában kiterjedne erre a problémára is, de ismereteink szerint az 1993-ra tervezett lakáscélú szociális támogatások összege a már fennálló tartozások töredékét sem fedezi. A hátralékok növekedési üteme tehát jövőre sem csökken. A szolgáltató szervezetek közül az önkormányzati alapítású cégek vannak igazán bajban, mert nyomott árakon dolgoznak. A kintlévőségeik már a szolgáltatások biztonságát veszélyeztetik. — Egyre gyakrabban hallani újabb áremelésekről, amelyek egyaránt érintik majd a közüzemi díjakat és a lakbéreket. Mi lesz a kintlévőségek sorsa? — Az áremelések elkerülhetetlenek. Egy részüket éppen a kintlévőségek magas ösz- szege gerjeszti. A hátralékok bizonyos részét — akarva-akaratlanul is — azokkal fizettetik meg, akik eddig is eleget tettek fizetési kötelezettségeiknek. — Várható-e cserébe legalább a lakáskörülmények javulása? — Aligha. Az áremelések ellenére is romlani fog a lakásállomány minősége, mert már amikor önkormányzati tulajdonba kerültek, legalább 400 milliárd forintnyi felújítást k lett volna elvégezni az épül. teken. Ugyanakkor a lakásokat fenntartó és üzemeltető, szolgáltató vállalatoknál nem jönnek létre azok a pénzügyi alapok, amelyek fedezetet nyújtanának a nélkülözhetetlen korszerűsítésekre vagy a szolgáltatások kapacitásbőví-. tésére. Ezért e téren is tovább: romlás jegyei mutatkoznak: például betelnek a nagyváré sok környéki szeméttelepek, a kezeletlen háztartási hulladék pedig az ivóvízkészleteket veszélyezteti. — Mi a helyzet a nem fizi gazdálkodó szervezetekkel'-. — Egyre többen vannar. ezek is. A gazdasági szerke zetváltás nagyon sok vállalat tot ellehetetlenített, fizetés^ képtelenné váltak, csődöt je} lentettek. Szeretnénk, ha a ÁVÜ privatizációs bevételeinek egy részét a megszűnő gazdasági szervezetek közüzemi tartozásainak kiegyenlítésére fordítanák. Ahogy a vi lágon sehol, Magyarországon sem vonulhat ki az állam a lakás- és településüzemeltetés anyagi támogatásából. V Lehet néhány százalékkal kevesebb? Az MNB-kamatcsökkentés hatása A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatcsökkentésének hatására egyelőre nem változnak a nagybankok kamatfeltételei. Tarr József, A Postabank vezérigazgató-helyettese szerint az intézkedés a pénzpiac számára nem lesz jelentős, hiszen a refinanszírozási hiteleket az MNB már korábban erősen visszafogta. Természetesen a még meglévő refinanszírozási hitelektől függően ez a nemzeti banki kamatcsökkentés pénzintézetenként más-más hatást válthat ki. Az Egzisztencia Hitelt és a Start-hitelt az MNB refinanszírozza. így ezek jegybanki kamatainak csökkenése már inkább érinti a bankokat. A konvertálható exportárualap bővítésére igénybe vehető hitel kamatcsökkenése pedig — ennek kamata jegybanki alapkamathoz kötött — hosszú távon kedvező kamatozású refinaszíro- zási forrást jelenthet a bankok' számára. Kelier Judit, az OTP ügyvezető igazgató-helyettese el mondotta: az Országos Taka rékpénztárnál október elsejévé hajtottak végre jelentős kamat változásokat. Az év végéig amikor áttekintik kamatpolitiká jukat, nem számítanak olyai rendkívüli eseményre, ame' kamataik nagyobb változá eredményezhetné. A Keres1 delmi Bank Rt-nél elmond: hogy jelenleg még nem dön tek: változtatnak-e a kamatfeu.. teleiken az MNB-kamatcsö1- kentések után.
