Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-17 / 246. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — KULTÚRA 1992. október 17., szombat Bach, Wagner és egy kicsit más... Zenés találkozás Varnus Xavérral — Öt és lél, hatéves lehettem, amikor a szüleim vettek egy lemezjátszót és feltettek egy csodálatos Bach-lemezt, a Rein- berget. Annyira megkapott a mű szépsége, hogy naponta harmincszor meghallgattam. Apám és anyám egy idő után kétség- beesetten futott velem a pszichológushoz. Legnagyobb megdöbbenésükre azonban a türelmes úriember egyszerűen azt válaszolta: Persze, hogy meghallgatja! Tetszik neki... Azon a napon, úgy érzem, fölment az égre az én betlehemi csillagom — emlékezett Xaver Varnus. Betlehemi csillagának egy fénysugara hozzánk is elérkezett. A magyar származású, világhírű kanadai orgonaművész a kaposvári református templom közönségét ajándékozta meg azzal a csodával, amelyet csak egy géniusz adhat. A mikrofon előtt is föltűnt a 27 éves fiatalember személyiségének vibrálása: mint egy elegáns ruhába bújtatott kölyök, aki aztán úgy társalgóit a legnagyobbakról: Bachról, C.Franckról és Wagnerről , mintha együtt jártak volna iskolába. Szerető tiszteletlenséggel vette célba a zeneóriásokat: megnevettetve és elgondolkodtatva a publikumot, hogy aztán halálosan komolyan interpretálja az orgonairodalom gyöngyszemeit. A művek tolmácsolásánál nyoma sem volt az élcelődésnek; már csak a zene élt: fenségesen, felkavarón és fölemelőn. Az „orgona Horowitza” — ahogy a New York Times jellemezte őt — egyéni stílusával, tehetségével mindannyi- unkat elbűvölt. Azután egy fiúcskát mutatott be: egy ifjú, tehetséges orgonistát, akire eddig szinte senki sem figyelt, ám aki Xaver minden hangversenyén ott álldogállt a karzaton, hogy hallgathassa a mester játékát. A kilencéves nagyatádi fiú, Kováts Péter, a művész kérésére rögtönzött meglepetéskoncertet adott a közönségnek. Lehet hogy azon az estén az ő betlehemi csillaga is felragyogott? Am ki is Xaver Varnus valójában? Koncertje prospektusának címlapján — mint hajdan a gyermek Mozart ült félig kifordulva a csembaló előtt — úgy örökítette meg őt is az orgona előtt a fotográfus. — Semmi céltudatosság nem volt benne — válaszolta. — És éppen ez a megdöbbentő, mert tényleg egy csomó gesztus van bennem abból, ami őbenne is megvolt. Akik gyerekkorom óta ismernek azok tudják, hogy a személyiségéből is sokat hordozok magamban. Például rettenetesen lenézem és megvetem a tehetségtelenséget, főleg, ha ehhez még valami középszerű közegellenállás is csatlakozik. Valaki vagy legyen nagyon rossz, vagy nagyon jó, de a kettő közötti langyos átmenet, az valami szörnyű! Egyébként gyűlölöm azt a képet. Reggel hét órakor készítették a Columbia Egyetemen és benne van a csörgőóra minden borzalma. A francia nemzetiségű Varnus nagypapa 1916-ban Károly király koronázásának napján tévedt, Magyarországra. Beleszeretett egy kislányba, feleségül vette és a család itt telepedett le. — Ebből a frigyből született az a rémdráma, amelynek része az én életem is — jegyzi meg fanyar iróniával. — A Varnus is eredeti francia családnév, amelyet egy Párizs melletti kis patakról nyert a família. Gyermekkorából apja angoltanárnőjének a De- bussy-tanítvány Németh Ernának péceli otthonára emlékszik szeretettel. Az ódon hangulatú, régi bútorokkal, szőnyegekkel berendezett ánizs illatú szobára, ahol két Bö- sendorfer zongora mellett játékkal töltötték a délelőttöt. — Szüleim előtt akkor vált világossá, hogy „fejlövésem’’ van: vagy orgonálni taníttatnak, esetleg felakasztanak...—* mondja. — Az előbbi mellett döntöttek. Kistétényi Melinda — akiről Kodály az ötvenes években megjegyezte: a Zeneakadémián két dolognak van füle: a Kistété- nyinek meg a falnak — vett szárnyai alá. Félelmetes egyéniség volt. Az ő révén jutottam ki Párizsba Pierre Co- chereau mesterhez. Mikorra befejeztem a tanulmányaimat, Pierre meghalt. Szoktam is mondani: belém fialt szegény... Egy rövid magyarországi tartózkodás után követte szüleit Kanadába. Húszéves volt és egy véletlennek köszönhette, hogy fölfedezték. A New-York-i River Side templomba kellett beugrania orgonálni, mert az idős orgonista gutaütést kapott. Itt mutatta be legújabb Wagner-átiratait, majd a nagy sikerű hangverseny után egy akadékoskodó újságírót sikerült jól fölidegesítenie. Legnagyobb meglepetésére a másnapi New York Times kritikusa háromnegyed oldalon át szuperlativuszok- ban írt a hangversenyéről. A kritikus nem volt más, mint az agresszív újságíró. Ezután már viharos gyorsasággal peregtek az események: Vladimir Horowitz és felesége egy feledhetetlen délutánra hívta meg lakásukra, majd röviddel utána megnyerte az amerikai improvizációs versenyt. Nagy sikerű hangversenyek, lemez- felvételek következtek. És most Paskai László bíboros, esztergomi érsek meghívására a magyarországi turné... Nemrégiben Varászlóban, a kis somogyi faluban vett egy hatalmas telket. A birtok egy részét felajánlotta a Zeneakadémia növendékeinek pihenés céljára. Tanítani nem szeret. Azt mondja türelmetlen s az igazi tehetség pedig úgyis „kiheveri” a tanárát.” Varnus Xaver művészete megosztja a közönséget. A rajongó hangú kritikák olvasása után természetes a kérdés: ő miként értékeli saját művészetét? (Fotó: Gyertyás László) — Viszonyítás kérdése — válaszolja.— Bachhoz és Mozarthoz képest mindannyian patkányok vagyunk. Viszont vannak olyan erényeim, mint a zenei kommunikációs készség és a velem született jó technika, amellyel messze fölülmúlom az átlagot. A hetvenes években kivándorolt művész most is azt vallja, hogy Hegyeshalomnál minden tehetséget át kellene „dobni” kicsit abba a bizonyos másik világba. Hogy mint az egyszeri szegénylegény, próbáljanak ők is szerencsét. Várnai Ágnes 530 védett somogyi épület Műemlék-stációk Somogy 530 védett épületéből 56 kastély, s több mint 200 népi műemlék. Hogy állagmegóvásuk, felújításuk — és a feltárás is — folyamatos legyen, nemcsak az önkormányzatokon múlik. Az andocsi Kálvária-domb egyik stációja Sőt, sok esetben az önkormányzat az, amelyik pénz híján nem támogatja — bármennyire is szeretné — a település. értékes épületének megszépítését. A megyei közgyűlés környezetvédelmi és műemléki bizottsága — az országban egyedülállóan Somogybán működteti megyei önkormányzat — viszont csak olyan munkákhoz járul hozzá, amelyhez a helyi önkormány Parasztház Andocson zat is leteszi forintjait. Ebben az évben 26 helyre 2 millió 145 ezer forintot osztott szét a bizottság. A támogatók köréből nem maradt ki az Országos Műemlékvédelmi Hivatal sem. Ebben az esztendőben tízmillió forintot fordít a somogyi műemlékekre. Ebből hatmilliót a lengyeltóti középkori templom feltárási munkáira szavaztak meg. Ezt újabb milliók követik majd. A lengyeltóti munkálatokat egyébként a hivatal munkatársai végzik. Igáiban például már-már politikai kérdés a gótikus alapokra épített barokk templom külső tatarozása. Herczegné Szél Edit -polgármester asz- szonytól megtudtam, az ön- kormányzat hajlandó is lenne 1,5-2 millió forintot rászánni a templomfelújításra, ám csak akkor, ha a hitközség területén lévő víztározót is fejleszthetnék... Az igali önkormányzat hamarosan helyi védelem alá helyezi a Baungartner-féle területet is. Nemcsak a kúriát, hanem az évszázados fákat, növényeket is szeretnék védeni. A hatalmas földterülettel szembeni, úgynevezett régi temető is védelem alá kerül. Ennek rendbehozására a kaposvári önkormányzat ajánlotta fel szakmai segítségét. Az ABC-vel szembeni Kálvária-domb, és környéke, valamint a zsidó temető is hamarosan megszépül majd. Az andocsi, félezer éves templom kegykápolnájának szigetelését éppen ebben a hónapban végzik. Szabó Imre plébános örömmel újságolja, hogy egy új szigetelési eljárást alkalmaznak a munkások. A habarcsba kevert német vegyszer olyan drága, hogy minden segítséget elfogadott. Segített a megye, jött pénz a königsbergi caritastól, s egy andocsi születésű, Venezuelában élő mérnökember, dr. Dávid Gyula, valamint a plébános gimnáziumi osztálytársainak, barátainak az adománya is időben érkezett. Később szeretnék a gyóntató folyosót is szigetelni és burkolattal ellátni. — Abba talán beszáll majd az önkormányzat — jegyzem meg reménykedve, ám a vitális plébános legyintve mondja: — Én nem várok tőlük pénzt, hiszen koldusabbak, mint mi vagyunk... Megerősíti ezt Horváth István polgármester is. Azért aggódik, hogy a falu két régi, a múlt század közepén épített parasztháza gondos kezekbe kerüljön. Helytörténeti érdekesség a nagytoldipusztai kastély. Ez ugyan nem védett, de egy vállalkozó hamar idegenforgalmi központtá fejleszthetné. (Egy-egy búcsún öt-hatezer zarándok is érkezik An- docsra.) Hat szoba, beépíthető tetőtér vár tehát gazdára, s az óriás fenyők, hársak közelében egy helikopterleszálló pályára alkalmas betontér is van. Helyi védelemre szorul négy útmenti kereszt, néhány vakolatdíszes ház, a németsű- rűpusztai faharangláb és az igencsak elhanyagolt, ám szépséges Kálvária-domb. Ha nem is bokatörés, de egy ficam mindenképpen kijár annak, aki felmerészkedik, hogy megnézze Jézus szenvedéseinek stációit. A téglalépcsők egyenletlenek, közöttük burjánzik a gaz. A dombor viszont nemrég kaszálták le í füvet. A Kálvária-dombró csodás panoráma tárul elénk központban az andocsi temp lom, melyre oly büszke a falu. Somogy műemlékei — úo' tetszik —, többnyire értő kt zekben vannak. Hogy egy szerre nem pompázhat vala mennyi régi szépségében nem a tulajdonosok hibája. Kép és szöveg Lőrincz Sándo
