Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-17 / 246. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. október 17., szombat Energiablokád Litvánia ellen Oroszország energiablokád alá vonta Litvániát — közölte Vytautas Landsbergis elnök. Kötöttek ugyan szerződést benzin és dízelolaj vásárlásá­ról több orosz, ukrán és fehér­orosz vállalattal, ám az üzem­anyag nem érkezett meg, mert a fehérorosz hatóságok visz- szavonták az exportenge­délyt, az orosz államvasút pe­dig nem hajlandó tartálykocsit adni a szállításhoz. Kameraláz Pekingben A Kínai Kommunista Párt e héten tartott kongresszusának küldöttei annyira zavarba jöt­tek a tévékameráktól, hogy az illetékes miniszter kénytelen volt eltávolítani a tévéseket a teremből. A kameraveszély elmúltával a képviselők nyu­godtan kifejthették vélemé­nyüket a nagyobb nyíltságról és a merészebb vezetésről. Románia társulása Elmaradt az áttörés az Eu­rópai Közösség és Románia leendő társulásáról folyó tár­gyalások újabb fordulóján. A feleknek ezúttal sem sikerült megállapodni a mezőgazda- sági cikkek kereskedelméről intézkedő fejezet legfonto­sabb pontjaiban. Az EK az év elején kezdett tárgyalásokat, hogy a visegrádi országoké­hoz hasonló társulási szerző­dést írjon alá Romániával és Bulgáriával. Japán képviselet Moszkvában A japán nemzeti olajtársa­ság irodát létesít Moszkvában azzal a céllal, hogy előmoz- cjjtsa a köztársaságok olaj- és földgázkincseinek kitermelé­sét. A napokban megnyíló iroda nemcsak a volt szovjet köztársaságok, de a kelet- eu­rópai országok nyersanyag ki­termelésre, beruházásokra vonatkozó törvényeit, rendele­téit is tanulmányozza majd, s közvetítő kapocs lesz a köz­társaságok és a japán cégek között. Pénzügyi óvakodás A jövőben a keletnémet ter­hek miatt nem nyílik meg au­tomatikusan a német pénz­tárca, ha külföldnek nyújtandó pénzügyi támogatásról lesz szó. Két és fél évvet ezelőtt a német gazdasági és valuta­unió megteremtése után még mindig nincs megoldás a né­met- magyar transzferrubel- szaldó ügyében. Az NDK vég­napjaiban félmilliárd transzfe­rábilis rubel magyar adósság halmozódott fel, mert az NDK nem importál árut, ugyanakkor keletnémet termékekkel árasztotta el a magyar piacot. Japán kampány Több japán intézmény indí­tott kampányt az AIDS-fertő- zés megelőzésére. Húsz ne­ves művész, énekes ingyen vállalta, hogy televíziós hirde­tésekben, a metrókra felra­gasztott plakátokon népsze­rűsíti majd a „biztonságos szexet”. Az akciót a tokiói vá­rosi tanács kezdeményezte és közel hárommillió dollárt áldoz rá. A héten a japán főiskolá­kon is beindult a kampány. A jogrendnek szembe kell néznie a múlttal Dr. Balsai István: A jogot nem lehet összekeverni az érzelmekkel (Folytatás az 1. oldalról) Elsősorban a jogállamnak, az alkotmányos jogrendnek a múlttal — a nem jogállammal — való szembenézéséről, a diktatúrában elkövetett súlyos törvénysértések lehetséges feldolgozásáról van szó. Ma­gyarország abban a szeren­csés vagy szerencsétlen hely­zetben van — ki-ki válassza ki a neki megfelelő jelzőt —, hogy rendelkezik egy olyan történelmi szakasszal, amely a parlament által is elfogadott törvény címeként forradalmat és szabadságharcot jelentett ebben a diktatórikus fél év­században. Ha pedig forrada­lom és szabadságharc volt, akkor harcoltak is egymással. Ezt az akkori agresszív állam jogutódja, vezetője és parla­mentje is elismerte. Vagyis kimondhatjuk: súlyos mulasz­tás lenne, ha legalább ezt a korszakot nem tudnánk meg­ragadni akár törvényhozási, akár jogalkalmazási kérdés­ként. Nem vagyunk ezzel egyedül. Minden ország, amely át­esett ezen a fél évszázadon, valamilyen módon szembe akar nézni ezzel a problémá­val úgy, hogy nem aktuális po­litikai szempontok motiválják a különböző ügyeket. Németor­szágban, Csehszlovákiában és Bulgáriában vagy másutt. Szabad legyen ezzel össze­függésben utalnom egy szo­morú aktualitásra. A nemzet­közi fórumok, és a mai vendé­gek, kompetens bírák is azt nyilatkozták nekem beszélge­téseink közben, hogy a volt Jugoszlávia területén nap nap után elkövetett — polgári ál­dozatok százait követelő — súlyos bűnök nyilván nem fognak megtorlatlanul ma­radni. Ők is abban a körben gondolkodnak, amiben mi: ezek háborús események, és a háborús bűntettekre vonat­kozó törvényeket kell alkal­mazni. Magyarországon 1956-ban háborús esemé­nyek voltak. Igaz, akkor ezt nem tudtuk a fotelből a televí­zió előtt végignézni, mint most, de jól ismerjük a világ közvéleményének állásfogla­lását. Mindennek jogi doku­mentumai is vannak. Hogy az eseményeket nem rögzítették videón, ez tény, de hogy bíró­sági úton is még feldolgozha­tok, az is igaz. Hogy mit sike­rül ebből megvalósítani, azt nem tudom megjósolni, de hogy a törvény ne adjon erre lehetőséget, azt nem tudom elfogadni. — Előadásában szólt ar­ról, hogy a büntetés-végre- hajtási intézetekben nagy gondot okoz, hogy kevés a munkalehetőség. Mi a meg­oldás a kaposvárihoz ha­sonló börtönökben, ahol a fogva tartottakat saját válla­lat híján csak külső — már nagyrészt tönkrement vagy leépülő — vállalatoknál le­hetne foglalkoztatni? — Az elítéltek fogalkozta- tása alapvető társadalmi ér­dek. Az úgynevezett bv-és vál­lalatok nem lehetnek a piaci szféra szereplői, hiszen kerí­téssel körülvett, különlegesen őrzött gyárat nem szabad ver­senyeztetni. Ezeknél a minél teljesebb fogalalkoztatást vagy úgy lehet megoldani, hogy a költségvetésből juttat­nak számukra pénzt, vagy kö­telező megrendeléseket kap­nak az államtól, a nagy fo­gyasztóktól: az egészségügy­től, honvédségtől, oktatási in­tézményektől stb. A kaposvá­rihoz hasonló bűntetés-végre- hajtási intézeteknél valami­lyen dotációs rendszerrel kell majd enyhíteni a gondokat. — Mi a helyzet a börtönök zsúfoltságának enyhítését célzó törekvésekkel, ame­lyektől egyebek mellett a büntetések eddig megszo­kott formáinak megváltozta­tását is remélik? — Aki börtönbe való, az börtöben lesz ezután is. Na­gyon népszerűtlen törekvése lenne ennek a kormánynak, — nem is támogatnánk ilyet —, ha valamilyen módon igazol­ható, és talán más országok gyakorlatával alátámasztható elv szerint működő, a szabad­ságvesztést felváltó „otthoni" intézményt hozna létre. A ma­gyarországi börtönnépesség, sajnos, erre nem is alkalmas. Más kérdés, hogy a börtönök zsúfoltsága és a büntetési cé­lok elérése között esetleg el­lentét van. El lehet azon gon­dolkodni, vajon van-e olyan visszatartó ereje egy nagyon magas pénzbüntetéses rend­szernek, vagy egy nagyon magas kaución alapuló letar­tóztatást pótló intézménynek, amely az erre érzékeny bűnö­zői réteget — van ilyen — visszatartja akár a bűncse­lekménytől, akár a szökés­től. Nem titok: e téren szeret­nénk előbbre jutni. Ugyanis Magyarországon a börtönben lévők jelentős része nem jog­erősen elítélt, hanem előzete­sen letartóztatott, azaz a bíró­sági szakasz előtt foglalja a helyet a börtönben. Tehát a feltételes szabadlábon védeke­zés intézményét — ha anyagi eszközökkel garantálható — érdemes megvalósítani. Sze­retném megnyugtatni a So­mogyi Hírlap olvasóit, hogy itt nem az erőszakos, a személyi épséget és biztonságot veszé­lyeztetőkről, hanem elsősor­ban a vagyon elleni bűncse­lekményeket elkövetőkről van szó. — Köszönjük a beszélge­tést. Szegedi Nándor AZ ALPOK-ADRIA SZERVEZÉSÉBEN Gulyást főztek az olaszok Kétnapos ellenőrzés az építkezéseken Teherautók jártak a kábeleken Több a halálos baleset — „Akrobaták” több emelet magasságban Kaposváron a Zárda utcai egyik építkezésen az alap­ból kiálló betonvasba esett bele egy fiatalember, szinte felnyársalva magát. Kapos­váron a Jutái úti ipartelepen egy másik dolgozó tetőszi­getelés közben a lapostető­ről zuhant le. Életüket csak a véletlen mentette meg. Sió­fokon az építési állvány bon­tása közben a hatodik eme­letről zuhant a mélybe egy munkás. A felidézett esetek bekövetkezéséhez súlyos munkáltatói és dolgozói mu­lasztások vezettek. Az országos helyzetet elemezve határozta el az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az építési ágazat egészére kiterjedő kétnapos ellenőr­zési akció megszervezését. Az ellenőrzés célja a sú­lyos foglalkozási balesetek megelőzése, az építkezések munkakörülményeinek javí­tása volt. A megyei vizsgálat tapasztalatairól adott tájé­koztatást Békefi László fel­ügyelő. — 43 építési munkaterüle­tet vizsgáltunk meg. Tapasz­talataink szerint a két fő ve­szélyforrás: a leesés-, vala­mint az áramütésveszély. Az építési munkaszinteken, fal­nyilásoknál sok helyen hi­ányzik a biztonságos védő­korlát. A biztonsági heve- derzet zuhanásgátló szerke­zettel kombinálva szabad mozgást és biztonságot nyújt viselőjének. Gyakran látható, hogy az ácsok, tető­fedők és vasbetonszerelők „akrobatám utatvány ai kát” több emelet magasban vé­dőfelszerelés nélkül végzik. Az építőipari társaságok, kisvállalkozások, vállalkozók az elmúlt évek állami építő­iparának időközben hiá­nyossá, esetenként selej­tessé vált állványzatait használják. A többszintes szerkezetek alátámasztását tégladarabokkal, hulladék deszkadarabokkal oldják meg. A munkaszintekre nem a szükséges méretű pallókat rakják le. Találtunk olyan áll­ványzatot is Balatonkeresz- túron egy fonyódi betéti tár­saság munkaterületén, ahol a magasítást két raklap fel- használásával oldották meg. Fokozott veszélyt jelente­nek az építkezések ideigle­nes villamos hálózatának hi­ányosságai. Az elosztó szekrények ajtaja például nyitott. Osztopánban egy építkezésen teherautók jár­tak át a védelem nélkül elhe­lyezett kábeleken. Gyakran kell eltiltani dolgozókat építő­ipari gépek kezelésétől, mi­vel nincs meg a szükséges tanfolyami képesítésük. Gyakori, hogy védőburkolat nélkül üzemeltetik a beton­keverőgépet. Ez számos csonkulásos baleset előidé­zője volt már. A felügyelőik közvetlen balesetveszély miatt 65 gép, berendezés, állványzat használatát azonnal felfüggesztették, il­letve 22 személy további foglalkoztatását tiltották meg a két nap alatt. A súlyosabb mulasztások esetén sza­bálysértési bírságot szabtak ki, két esetben még folya­matban van a szabálysértési eljárás. A munkáltatók egy részét azonban a bekövet­kezett tragédiák, illetve a fe­lelősségre vonás anyagi kö­vetkezménye sem ösztönzi a balesetmegelőző tevé­kenységre. Van természete­sen jó példa is. Kaposváron a Petőfi utcai, Barcson a. gyógyszertári építkezésen már hasznosították a ko­rábbi ellenőrzések tapaszta­latait. Javul a kivitelezők magatartása is, hiszen a fel­ügyelők tanácsai nyomán több helyen hozzáláttak a veszély felszámolásához. Tegnap utaztak haza Sió­fokról az észak-olaszországi Clusone városka szakmun­kásképző iskolájának elsős diákjai és szakoktatói. A tíz-tíz felszolgáló- és sza­kácstanuló Roberto Benussi szakács, Franco Lazzaroni és Osvaldo Chelotti felszolgáló szaktanár vezetésével októ­ber 4-től szakmai gyakorlatot töltött a Krúdy Gyula Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben. Csütörtökön az Európa Szálló étterme adott otthont az utolsó „tanórának”. Ez a szakmai kapcsolat az Alpok-Adria AZ ÖN IDEJE NEKÜNK IS PÉNZ! Játék nagykereskedésünkben egy helyen megvásárolhatja mindazt, amit eddig csak időpazarló utazással, több helyről tudott beszerezni! Október 31-ig bevezető reklámárak! Több száz féle játék, dohány, illatszer, újság, buszjegy és ajándéktárgy várja egyéni vásárlóinkat is Gyémánt bt 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 40-42 Tel/fax. 06/82/13-763 (15443) munkaközösségnek köszön­hető. Tavaly májusban Győr-Sopron, Zala, Baranya, Tolna, Somogy megyéből összesen húsz — ebből Sió­fokról öt tanuló tölthetett el ha­sonló időszakot Clusoneben. Baráth Kálmán, a gyakorlati oktatás vezetője elmondta, hogy délelőttönkén a vendég­szakácsok jellegzetes magya­ros ételeket főztek, a felszol­gálók a klasszikus felszolgá­lási módokat gyakorolták Délben a magyar tanulókká együtt fogyasztották el az el készült ételeket. Volt hajózás kirándulás Szántódpusztára Budapestre. (Czenur’ Dunántúli Regionális Vízművek pénzügyi­számviteli osztálya keres: pénzforgalmi csoportvezetőt Szakmai feltétel: Pénzügyi- Számviteli főiskola, vagy mérlegképes könyvelői képesítés és 3 év pénzügyi szakmai gyakorlat Bérezés megegyezés szerint A szakmai önéletrajzot tartalmazó pályázatot az alábbi címre kérjük beküldeni: DRV. Munkaügyi Osztály Személyügyi és Oktatási Csoport Siófok, Pf. 59. 8600 Tel.: 11-000. (218807)

Next

/
Oldalképek
Tartalom