Somogyi Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-10 / 240. szám
'92. október 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 / 1 A zongora a sztár Siófokon 182 diák kezdte az idei távét a siófoki zeneiskolá- n. A legtöbben zongorán lulnak. Összesen öt pe- gógus avatja be őket a jzsikálás rejtelmeibe a bil- ityűs hangszeren. Jj vasúti átjáró épül Márián? Nagyon leterhelt Bala- imária központja; tőle Ire és északra is 3-4 ki- néter távolságban találni gközelebb,, vasúti átjárót. :ért a település gazdái új áró létesítését tervezik, inek a költségvetése ösz- esen 9 millió forintot nésztene fel. lezár az utolsó kemping is Ezen a hétvégén bezárja púit az utolsó Bala- n-parti kemping, a siófoki anypart nyaralótelep is. A igyeltóti Kék Tó még egy itig várja a vendégeket. A ótour szakemberei ezeken a napokban a nyári sze- n elemzését végzik, s a /ő évi terveket készítik. Szüreti bál Szóládon Sok esztendei szünet után a újra szüreti felvonulást rtanak Szóládon. Délután 1 óra körül indulnak majd jukra a szőlővel rakott lo- is kocsik és paripákon a ikóslegények, hogy körbe- 'ják a települést, s borral nálják lakóit. Este bál zárja rendezvényt. Kultúrház készül Telekiben Telekiben egy 400 méter )sszú szakasszal bővítet- k a villanyhálózatot. Las- in elkészülnek a kultúrház lújításával is — benne or- )si rendelő is helyet kap ajd. Tervezik, hogy rövidéin a falu összes útját portanítják. Ádándi diákok Thália templomában Ötödik esztendeje műkö- k színházbarát kör az 1ándi Fekete István mező- azdasági szakiskolában, endszeresen bérletet vál- mak a Dél-balatoni Kulturá- > Központ előadásaira, s ötté felkészülnek a darab- ál. A helyi színjátszókörök- 3l együtt járnak Thália implomába harmincán. Falu kontra termelőszövetkezet Somogytúron nincs pénz a jövőre Áron alul eladogatott állóeszközök — Az egész térség legnagyobb problémája az, hogy öncsődöt jelentett a Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet — mondta Németh István, Somogytúr polgár- mestere. — A településen lévő gazdasági épületeket lebontották vagy eladták. Ezért gyakorlatilag nem maradt munkahely a faluban. A gondok akkor kezdődtek, amikor a közösség tájékoztatása nélkül, és annak ellenére, hogy a vezetőség úgy döntött: csak árverésen lehet eladni a szövetkezet tulajdonát, áruba bocsátottak egy IFA tehergépkocsit. A polgármester akkor, még 1991. október 30-án levelet címzett az azóta már felfüggesztett tsz-elnöknek, s abban tiltakozott a vagyontárgyak eladása ellen: „...tekintettel arra, hogy a szövetkezetben ellenőrző bizottság nem dolgozik s a vezetőségi tagok egyharmada már nem is a tsz dolgozója, a törvényesség betartása kétségbe vonható...” — írta. S kérte, hogy vegyék elejét a tagok létbizonytalanságának, ' illetve tájékoztassák a közösséget a szövetkezet anyagi helyzetéről és a további szándékokról. A válasz rögtön másnap megérkezett. Ebben Martinka János elnök közölte: „...a helyzet fonákságával én magam is tisztában vagyok..." A gépi eszközöket ezt követően árverésen bocsátják áruba, s a tagság előnyt élvez, illetve a négy településen, amelynek földjén a tsz gazdálkodik — mint Ígérte — hirdetőtáblán előre tudatják eladási szándékaikat az egész közösséggel. Az eset amúgy nem volt törvénytelen, de nem is kívánatos — vélekedett. Az elherdálással való gyanúsítást azonban elutasította. — Az idei nyár elején árverés nélkül eladták félmillió forintért a lóistállókat, egy lakóházzal együtt — panaszkodott a polgármester. — Aztán július 24-í aláírással a Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat a tsz kérésére 1,5 millió forintra becsülte egy másik istállóépület értékét, augusztus 17-én pedig mégis mindössze 250 ezer forintért eladták. Most számolják fel a tehenészetet; 1977-ben 35 millióba került a berendezés. Ma már szállítják az állatokat: igaz, hogy nem éri meg fenntartani, hiszen 12 forintért állítják elő a tejet, amit mindössze 4 forintért tudnak eladni. De vajon mennyi pénzt kérnek majd az épületért? Németh István elkeseredetten nyalábolja fel a szétteregetett hivatalos okmányokat, amiket az ügyészségre akaf mihamarabb eljuttatni, törvényességi vizsgálatra. Kikísér az utcára. Somogytúr csendes őszi délelőttjét éli. — Nem lesz itt átalakulás — jegyzi meg csendesen. — Miből is lenne? Czene Attila A látrányi diákok szeptembertől vehették birtokukba új, nyolc tantermes iskolájukat. A korszerűsítés során megvalósult a számítógépes oktatás, amelynek létrejöttéhez a helyi vállalkozók 45 ezer forinttal járultak hozzá. A beruházás addig mintegy 22 millió forintba került, s ez az önkormányzat jövő év első felének költségvetését is érinti. Az új berendezések és oktatási eszközök egy része még hiányzik, ezeket folyamatosan szerzik be.- ^ .... Endrédi „álom” és valóság A közelmúltban fejezték be Balatonendréd új polgármesteri hivatalának építését. Az „álom” 12,5 millió forintos beruházással valósult meg, az ünnepélyes külsőségek közötti használatba vétel mégis elmaradt. A vélhető ok: a község polgármestere az átadás előtti hetekben mondott le tisztségéről. Az expolgármes- ter és a képviselőtestület között korábban kialakult „új orvosi lakás és rendelő építése kontra pálinkaház „felújítás” vita jelenlegi állásáról Késmárki Tibor, a település alpolgármestere beszélt. — Az orvosi lakás és rendelő építése jelenleg is napirenden van. Egyszerre történő megvalósítását azonban az év végéig szabadon felhasználható bevétel összege, a 3 millió 696 ezer forint nem teszi lehetővé. Szakvélemény szerint ehhez körülbelül 12-15 millió forintra lenne szükségünk, s ezzel nem rendelkezünk. Úgy tervezzük, hogy a tűzoltószertárt átalakítjuk szolgálati lakássá, s később, ha kapunk saját orvost, az ő igénye szerint újítanánk fel a jelenlegi orvosi rendelőnket. — A pálinkaház rendbetételének támogatása sokak szemében úgy tűnik, mintha az orvosi lakás vagy rendelő építésének rovására menne. Pedig nem így van. Az igaz, hogy ez az igény egy szűkebb csoport érdeke, de ennek alapján mondhatnák azt a falu egyik végében élők, hogy ne építsünk utcát a község másik részébe, mert ők azt nem használják. Egyébként 150 ezer forintnyi támogatásról van szó, a többit az érdekelt lakosság adja hozzá a felújításhoz. — Cselekedeteink félreértelmezése talán összefügg azzal, hogy a település vezetőségének nem sikerült teljes körű tájékoztatást adnia az 1992. évi pénzügyi helyzetről a lakosságnak. A közeljövőben gondot kell fordítanunk arra, hogy a képviselő testület beszámolói, határozatai megfelelő körülmények között kerüljenek nyilvánosságra. így elkerülhetjük a különféle szóbeszédeken alapuló bírálatokat. (Czenus) Pénz a tóban — 50 mázsa hal a piacra Irmapusztai halászok 45 ezer pecsenyekacsát neveltek Szári Zsolt első éve volt vezetőként a mostani Irmapusztán Néhány napja fejezték be a Balatoni Halgazdaság irmapusztai telepén a 9. számú tó lehalászását — ennek vizével oltották el egyébként az előtte hetekig füstölgő, és a számtalan bosszúság mellett közúti balesetet is okozó Lelle — Szemes közötti tőzegtüzet. — Három vagonnyi te- nyészhalat, két mázsa harcsát és 50 mázsa 2-3 kilós piaci halat fogtunk — tájékoztatott Szári Zsolt, akinek vezetőként ez az első éve Irmapusztán. — Nagyobb zsákmányra számítottunk, de az idén már májusban kiszáradt a Tetves-patak, amely vizével táplálja a rendszert, s az aszály nagy kárt tett az állományban. A tavakban 60 centiméterrel a kívánt szint alatt volt a víz. Nem könnyű az itt élők sorsa. 277 hektárnyi tórendszeren gazdálkodnak. Ottjár- tunkkor engedték át a már lehalászott 9. tóba a nyolcasból a vizet. A 25 méter széles, fél kilométer hosszú, kimélyített halágyban aztán megreked a zsákmány. Akkor szembefolyatják velük a vizet, s ezzel egy rövid csatornába csalogatják őket. — Korábban kosarakkal mertük ki a halakat e csapdából — emlékezett vissza László Gyula főhalász. — Most már gépesítették a kiemelést, a tizennégy halásznak nem is kell vízre mennie. Alapvetően azonban nem változott a munkánk. Harminc- nyolc esztendeje dolgozom itt, valaha ezen a helyen, ahová a legnagyobb tavakat ástuk, legelő volt, amin kocsival jártunk keresztül. — Húszmillió forint árbevételünk lesz az idén — értékelt Szári Zsolt. — Problémát jelent, hogy egész éven át áll a pénzünk a tóban, s csak hitelből tudnánk takarmányt venni, ha nem volna a kacsatenyészetünk. Idén négy falkában 45 ezer pecsenyekacsát neveltünk a tavakban, s több mint 550 ezer naposkacsát. Aztán a „tartozást” visszaadjuk a másik ágazatnak, ha értékesítettük a fogást. Az amúgy jó eredményeket elérő telep fő célja: tenyészha- lat állít elő a Balatonba, amelynek faunáját a vállalat szeretné visszaállítani természetes állapotába. Kép és szöveg: Czene Attila Miért nem használhatják az autósok? ___ ___ / ____ B ENZINKÚT BABODON Számtalan autóst becsapott már a Somogybabod határában álló benzinkút; hosszú ideje helyére rakták a hat kútfejet, tankolni mégsem lehet. A környékbeliek is joggal bosszankodhatnak — az egyik irányban Bogláron, dél felé pedig Kaposváron lehet „legközelebb” üzemanyagot vásárolni. Többen említették mérgesen: műanyag kannákban, hordókban tartják otthon a benzint, mert nagy luxus volna a „rövidebb”, oda-vissza 40 kilométeres úton is autózni, ha tankolásra kényszerül a szomjas gép gazdája. Három kaposvári magánszemély és a helyi termelőszövetkezet alapított kft-t, hogy 8,5 millió forintos költség- vetéssel létrehozza a benzinkutat. — Lassan két és fél éve küszködünk — mondta egyikük. — Egy teljes esztendőt elveszítettünk, mert egy nappal a hatályba lépés előtt a KPM visszavonta az engedélyt, és 180 méterrel odébb építtette fel a létesítményt. A placc egyelőre üres. A kút megnyitását a közeli napokra ígérték az illetékesek.
