Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 1992. szeptember 10., csütörtök Oedipus a Kamarába költözik Hetvenéves vilagkedvenc Vittorio Gas smart A név nem véletlen. Lévén, hogy a Felső-Olaszország- ban, 1992 szeptemberében Genovában született Vittorio Gassman apja osztrák, éde­sanyja pedig firenzei olasz nő volt, a fiú vezetékneve német, keresztneve tősgyökeres tál­ján. Bár csak fenntartásokkal fogadom el, hogy minden ná­cióbeli embernek nemzeti ka­raktervonásai is vannak, mint­hogy a gyakorlatban ezek sokszor fel sem fedezhetők. Mégis: ha Gassman karakte­rét, habitusát, külső és belső jellegzetességeit veszem ala­posabban szemügyre, német­osztrák karakterisztikusokra nem lelek. Vagyis leegyszerűsítve úgy mondanám: mennyire kresz- tül-kasul olasz ez a német nevű színművész! Semmi ki­mértség, semmi precizitás, semmi rend a lelke minden­nek, semmi „elvágólag” nem található benne, szóval semmi, amivel a németeket — megengedem: sematikusan és avíttan talán — jellemezni szoktuk. Ezzel szemben csak úgy árad belőle az, amit olaszos tempramentumnak tartunk. Hangos és gyorsbeszédü, fel-alá járkálós és sűrűn sza- ladgálós, nagy gesztusokkal beszél és látványos mimikával hallgat. Csupa eleven élet, csupa dallam, csupa humor, csupa érzékenység. Egy pilla­nat alatt képes halálosan megsértődni vagy meghara­gudni, amikor elhisszük róla, hogy megölni is azonnal ké­pes ellenfelét. S ugyanilyen gyorsan derül fel az arca, öm­lik el rajta széles, baráti moso­lya, már karon fogja a másikat, már átöleli, megcsókolja, már dalra fakad neki. A középiskolában csapata Gassman A nő hétszer című filmben legjobb kosárlabda-játékosa volt. Nem csoda: ilyen magas és mozgékony fiúknak kreál­ták ezt a sportot. Az érettségi után a jogra iratkozott be, ez nyilván a szülei kívánsága volt, de Vittorio nem sokáig bírta, érezte magában — s egész élete bizonyította: jog­gal .— a színészi elhivatottsá­got, s egy vagy két szemesz­ternél tovább nem maradt ju­rátus, átiratkozott a színiaka­démiára. A világ filmszínészként is­meri, sőt: jól ismeri, sőt: rend­kívül szereti. Gassman eszkö­zei mindenütt egyformán hat­nak, színészi személyisége bármelyik országban ellenáll­hatatlan. Csak érdekesség­ként tegyük hozzá: nem dilet­táns forgatója a tolinak sem, már 1947-ben irodalmi díjat nyert, miként színpadi szí­nészként és rendezőként is kapott néhány vitrint díszítő ki­tüntetést. Itáliában Gassmant színházi emberként éppen olyan jelentősnek tartják, mint filmszínészként: a Peer Gynttől a Hamletig eljátszotta a legnagyobb színpadi álom­szerepeket és a klasszikusok mellett természetesen egy se­reg modernet is. Nem tudnám megmondani, hány Gassman-filmet láttam (olyan sokat), csak azt tudom, hogy így is töredékét csupán teljes munkásságának. Még nehezebb lenne megmondani, miben tetszett a legjobban, hi­szen az igazság az, hogy mindegyik filmjében imádtam. Ha mégis választani kell, hadd említsem két munkáját, mind­kettő még a hatvanas évek­ben készült. Az Előzés volt az egyik, amely (mellesleg) a már befu­tott Gassman mellett még egy színészi szenzációval szol­gált: az akkor kiugró Jean-Lo- uis Trintignant szereplésével. A nagyhangú, nagyképű, gát­lástalan, arrogáns, majd a ka­tasztrófa után szinte törpévé süllyedő, lelkileg összeomló, nullává váló Gassman félel­metesen jó volt. A másikban, a Szörnyeteg-ben a nemrég el­hunyt másik nagy komédiás­sal, Ugo Tognazzival együtt tucatnyi teljesen különböző karaktert formáltak egy-egy szkeccsben, felejthetetlenül. Barabás Tamás Évadnyitásra készülődnek az egész országban a színhá­zak. Szegeden új direkció kormányozza a társulatot, Kormos Tibor vezeti az intéz­ményt, az operatagozat mű­vészeti irányítója Galgóczy Judit, aki — mint Árkossy Ár­pád rendező — Miskolcról szerződött ide. Csak a balett „főnöke" a régi: Imre Zoltán. A táncszínház nemrég Cividale dei Friuli vendége volt, a Ge­org Tábori — másként: Tábori György — szervezte Kö- zép-Európa Fesztiválon. A ta­lálkozó prózában, zenében és táncban Franz Kafka életmű­vét hozta az érdeklődés hom­lokterébe. Miskolc azért nem marad operaelőadások nélkül. A Bu­dapesti Kamaraopera közös bérletsorozatot indít a Hegyi Árpád Jutocsa kormányozta együttessel. A színház díszle­tekkel, jelmezekkel száll be a készülő Mozart-felújításba. Ezért két premier is lesz az örökbecsű daljátékból, a Szöktetés a szeráybd/címűből, egyik a pesti Városháza dísz­termében és a másik a Mis­kolci Nemzeti Színházban. Két éve még a borsodi vá­ros sztárja volt Fráter Kata és Bregyán Péter. Csiszár Imré­vel azonban ők is Budapestre, a Nemzetibe szerződtek. Ami­kor viszont Csiszárt menesz- teték, hipp-hopp feladat nélkül maradt a színész házaspár. Fráter Kata számára időt adott a kismamaszerep, Bálint fiá­val, Zsömle kutya és Pogácsa cica társaságában a befőzés örömei kötik le a pestszentlő­rinci házban... De persze gyakran gondol arra, hogy jó lenne szerepet kapni... Bre­gyán a Dunapart alapítvány Oedipus előadásában játszik, az előbemutató a nyáron Vá­cott tartatott, és szeptember­ben beköltözik a Kamarába. Ahol persze nem befőttek vannak, hanem a Katona Jó­zsef Színház és a tévé kama­raelőadásainak sorozata.-Bé­késcsabán folyik a színház felújítása, nem néz tehát könnyű évad elé a társulat. A program ehhez mérten meg­lehetősen konzervatív, híres, jó szerzők: Sütő András, Ten­nessee Williams, Szophoklész egy-egy művét tervezik. A színt bizonyára a Rock, illetve Arizona, valamint a nyíregy­házi és debreceni együttesek vendégprodukcióitól várják. Az idén tízéves a zalaeger­szegi Hevesi Sándor Színház. A születésnapi tortára tehát tíz gyertya dukál, de csak kilenc bemutató lesz a szezonban — ha lesz, mert a pénzügyi hely­zet országszerte igen lehan­goló. Zalaegerszegen min­denesetre szeptember ne­gyedikén Thália felvonulással ünnepelték az elmúlt évtize­det. És szenzációkat Ígérnek: a Mayflowert, a híres musicalt, egy Neil Simon komédiát, a Pletykákat, és hasonló üdítő játékokat. A legújabb magyar musical hajója, Kolombusz Kristófé kissé bukdácsol. Két hét múlva előbemutató. A Lon­donból e főszerep kedvéért hazatért Bubik Istvánon kívül a többiek még lötyögősen vesznek részt a munkában. Október 12-ig, Kolombusz partraszállásának 500. évfor­dulójáig persze még van idő. Van valami mozgás a film­stúdiókban is. Elkészült a Gu­lyás fivérek legújabb filmjé­nek, a Provokátornak a mun­kakópiája. A filmet bizonyára a következő, a 24. filmszemlére szánják az alkotók. A pipás felügyelő, Maigret mester hamarosan Buda­pestre érkezik. Megint hat epi­zód elkészítésére kapott megbízást a TMA amerikai­magyar produceri iroda. Mint az előző sorozatban, most is Michael Gambon színész ala­kítja Georges Simenon elmé­jének kiváló szülöttét. Albert Mária Két új iskolatípus Bemutatkozik a Bernáth Stúdió Noha a város oktatási kon­cepciója még mindig csak körvonalaiban létezik, az is számtalan vitát ingerelve, az idei tanévkezdés mégis hozott újdonságot Kanizsán. Hosz- szas tárgyalások után ugyanis ismét működik piarista iskola a városban. Noha a rend eredeti épületeit technikai okok miatt nem kaphatta vissza, egy ide­iglenes iskolaépületben, amelynek felújítását az ön- kormányzat végezte el, tizen­hat kisdiákkal megindulhatott az oktatás. Ugyancsak újfajta, főként „szülői nyomásra” létre­jött Korai Fejlesztési Csoport kezdi meg munkáját, egyelőre a város gyógypedagógiai isko­lájában. Énnek lényege, hogy azok a gyerekek, akik egyéb­ként intézeti ellátást igényel­nének, hiszen mind szellemi képességeikben, mind moz­gáskészségükben jelentősen elmaradnak egészséges tár­saiktól, ne szakadjanak ki csa­ládi környezetükből, hanem ebben a csoportban szerez­zék meg azt a tudást, illetve mozgáskoordinációt, amelyet adottságaik megengednek. A tervek szerint a kezdeti, heti néhány foglalkozást akár napi néhány órás elfoglaltsággá növelnék, s ebbe a szülőket is bevonják. Ez utóbbiaknak egyébként állandó szaktaná­csadó, illetve konzultációs le­hetőséget is biztosítanak. (dóró) Ez év tavaszán alakult meg marcaliban a Bernáth Stúdió. Amolyan laza szerveződés ez, amely nem elsősorban az együttmunkálkodásra épít. Természetesen a 11 tagú al­kotógárdában akadnak olya­nok is, akik örömmel festenek, rajzolnak, gobelineznek egy­más mellett. Fonyód és Marcali környé­kének képzőművészeit tömö­ríti az önfinanszírozó egyesü­let, amelyet különböző gaz­dálkodó szervezetek, és az önkormányzat támogatnak. Hírük hamar eljutott az or­szágban. Budapesten a Rát- kai Klubban mutatkoztak be, Barcson a Dráva múzeum adott helyet képeiknek, kisp­lasztikáiknak. Hévízen is is­merkedhetett a művészekkel a közönség. Jelenleg a mar­cali Bernáth-házban kerültek falra a művek. A kiállítást dr. Sütő László, marcali polgár- mestere ajánlotta az érdeklő­dők figyelmébe. Az alkotáso­kat október harmadikáig lát­hatják az érdeklődők. L. S. Képünkön Mocsári Mária Fonyód című gobelinje Háry János kínaiul — eszperantóból MÁS NYELVEKKEL EGYÜTT TOVÁBB ÉLVE A Somogy Megyei Eszpe­rantó-szövetség 1982-83-ban alakult meg, a természetbará­tokkal közösen dolgoznak együtt a mai napig. Már a 20-as években voltak elköte­lezett hívei e nyelvnek Ma­gyarországon. A megyei szer­vezetnek ma 35-40 hivatalos tagja van, ennél azonban jóval többen beszélik a nyelvet. Az eszperantó azért is tudott így elterjedni, mert különbözött a mesterséges nyelvektől, élő nyelvekre épül — vallja a szervezet egyik tagja. Az első nyelvkönyv Orosz­országban jelent meg. Minden évben a világ különböző ré­szein rendeznek híveik kong­resszust. A nyelv elterjedését akadályozták a világháborúk, sok eszperantista került kon­centrációs táborokba. Közülük többen a táborban alakítottak eszperantó-szervezetet... Magyarországon a 60-as évek elején jelentek meg e nyelven írt könyvek és fordítá­sok, így Az ember tragédiája is. A rádióban eszperantó mű­sorokat adtak, s a harmadik kongresszusukra már 5000-en voltak kíváncsiak. Azonban mint sok egyesü­let, az eszperantó szervezet is magára maradt. A támogatást megvonták a szövetségtől, gazdasági okok miatt az újsá­gok is megszűntek vagy saját költségükön tartják fent az eszperantisták. A somogyi szervezetnek a kaposvári mű­velődési központ biztosít he­lyiséget összejöveteleikre, két hetenként ismét találkoznak majd, szeptember második felétől. E találkozókra progra­mokat szerveznek, élménybe­számolókat hallgatnak meg. A kaposvári eszperantisták nemrég voltak nyugat-európai körúton, természetbarátok, eszperantó szervezetek segí­tettek szállást szerezni szá­mukra. A nyelv életben tartá­sában nagy szerep jut a fiata­loknak. Zalaegerszegen és Szombathelyen például taná­rok vállalták a fiatalok képzé­sét, ismertetik meg őket az eszperantó nyelvvel. A somo­gyi szövetség nyelvtanfolya­mokat tervez nemcsak gyere­keknek, hanem felnőtteknek is. Használják a nyelvet rádió­amatőrök is, s hetente egy al­kalommal félórás eszpe­rantó-adás van a rádióban. Érdekesség, hogy a Háry Já­nost eszperantó nyelvből for­dították le kínaira. Néhány év­vel ezelőtt a színházak is ját­szottak e nyelven darabokat, operettesteken csendült fel egy-egy dal eszperantóul. Ahogy az eszperantisták tart­ják, e nyelv azért is maradha­tott fent a sorozatos nehézsé­gek ellenére, mert sohasem akart egyeduralkodó lenni: más nyelvekkel szeretne együtt tovább élni... T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom