Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKVILÁG 1992. szeptember 9., szerda Gyerekek a harmadik évezred küszöbén Milyen eséllyel vágnak az életnek a gyerekek a világ min­den részéről? Lesz-e munkájuk, egészségesek lesznek-e, van-e reményük arra, hogy az életüket nem fogják háborúk megkeseríteni? John Nisbitt világszerte is­mert futorológus és Klaus-Di­etrich Runow környezeti hatá­sokkal foglalkozó orvos együtt próbál választ adni a harmadik évezred első századának égető kérdéseire. / Eszak-Amerika Az olyan metropoliszok, mint Chicago vagy Detroit, összezsugorodnak. A jövő amerikaiai ugyanis vidéken, távol a nagyvárosoktól fognak lakni és cégükkel komputeren keresztül tartják majd a kap­csolatot. És: sokuk főnöke ázsiai lesz, mert a nagynevű egyetemeken ők most a leg­jobb tanulók. Az USA olyan súlyos mértékben eladóso­dott, hogy az adók és a kama­tok majdnem felét a visszafi­zetések fogják felemészteni. Az „arany idők”-nek egyelőre vége... Dél-Amerika Az infláció mértéke el fogja érni az 1200 százalékot —- s ennek a bérből élők isszák meg a levét. A kontinens kül­földi adóssága 426 milliárd dollár; a mai gyerekeknek kell majd ezt a hatalmas összeget visszafizetniük. 2000-ig évente 50 ezer négyzetkilo­méternyi erdőt fognak az Amazonas vidékén kiirtani, s az esőerdők kíméletlen pusztí­tása környezeti és klímakáro­kat fog okozni. Latin-Amerika népessége mintegy 500 millió lélek lesz (ma 390 millióan élnek e tér­ségben). Egyharmada rendkí­vüli szegénységben fog élni — és éhezik. Csak akkor nézne szebb jövő elé a kontinens, ha az ipari országok több nyers­anyagot vásárolnának Dél-Amerikából. Ausztrália A környezetvédelmet csupa nagybetűvel fogják írni: az óri­ási nyersanyagtartalékok (arany, olaj, vas) új lehetősé­geit nem fogják feltárni, ha ez­által például egy korallzátonyt vagy egy természetvédelmi területet kár érne. 2000-ig kö­rülbelül egymilliárd fát ültet­nek. A kontinensnek virágzó mezőgazdasága és ipara van — ezért nem szorul igazán behozatalra —, így munkája és élelme is lesz az itt élők­nek. Az iskolarendszer pél­damutató. Mindemellett Ausztrália a nagy jövő elé néző csen­des-óceáni gazdasági térség szélén fekszik, amely újabb foglalkoztatási és kereske­delmi esélyekkel kecsegtet. De: az ausztrál egészségügyi minisztérium becslése szerint az ózonlyuk miatt négy auszt­rálból három bőrrákot fog kapni. Afrika 2000-ig 50 millió gyermek fog meghalni •— naponta mintegy 16 ezer. Az okok: éh­ség, fertőző betegségek, ke­vés orvos. A kontinens adós­sága az 1970. évinek tizenki- lencszerese lesz. Ez azt je­lenti, hogy a következő gene­ráció még kevesebb élelmi­szert tud majd vásárolni és még kevesebb orvost kiképez- tetni, mint a mai. A szántóföldek 40 száza­léka károsodik a nagymértékű kihasználás miatt, s merede­ken emelkedik az elsivatago- sodott területek aránya. En­nek következtében egész népcsoportok kénytelenek elmenekülni szülőföldjükről (jelenleg mintegy hárommilli­óra tehető a környezeti károk miatt elvándoroltak száma). A szakértők azt jósolják, hogy a megművelhető földek meg­szerzéséért háborúk fognak kirobbanni. Európa A kontinensen 700 millió ember él. A születések száma csekély — így elméletileg csak 338 esztendő múlva két­szereződne meg a népesség. Európa azonban a bevándor­lók fő célpontjává válik: csak a Közel-Keletről mintegy 130 millió bevándorlóra számíta­nak. Környezetünk azonban már a jelenlegi népességet sem bírja el: mai fogalmaink szerinti erdő a jövőben már csak mutatóban lesz. Az Al­pok vegetációja az óriási mér­tékű kihasználás (405 ezer ki­lométer út, évi körülbelül 100 millió turista) miatt teljesen el­pusztul. Az autók által okozott környezeti és légszennyező: dés azonban 20 százalékkal csökkenni fog. ✓ Ázsia Az egész világ vásárol au­tót, komputert vagy textiliát Japántól, Koreától és Szinga­púrtól. 6,5 százalékos gazda­sági növekedésével Ázsia nagy jövő elé néz. A jólétet azonban felemészti a népességrobbanás és a nagymértékű környezetrombo­lás: 39 év alatt megkétszere­ződik a kontinensen élő embe­rek száma — pedig a haszno­sítható földterület minden négyzetkilométerére eső 423 emberrel már így is ez a leg­sűrűbben lakott kontinens. Dél- és Délkelet-Ázsiában az erdők kiirtása már eddig is aszályt és áradásokat okozott — s ez a tendencia egyre fokozódik. A következmény: több száz millió ember fog­ja elveszíteni a szülőföld­jét. Gyermek­munka Quito: Tizenhárom éves kislány a hátára kötözve ci­peli a cementtéglákat az ecuadori főváros egyik épít­kezésén. A nehéz megélhe­tési körülmények rákény­szerítik a fiatalokat a korai nehéz fizikai munkára eb­ben az országban, ahol a la­kosság mintegy fele 18 éven aluli. (Telefoto — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Méteres haj Az augusztusi kánikulai időszakban sem vágatta le egyméte­resre nőtt szép szőke haját a 13 éves gyöngyösoroszi Horváth Gyöngyi, aki születése óta nem járt fodrásznál. Szeretné ha a haja a testmagasságát — 142 cm — elérné. Addig is maga ápolja, mossa fésülgeti. Néznék, de nem olvasnak Tv a gyerekszobában Angliában a kisiskolások 20 százalékának van tv-készü- léke a hálószobájában. A gyermekek ezzel elhencegnek az iskolában, s azokat az osz­tálytársukat is a rossz példa követésére ösztönzik, akiknek a szülei még nem tettek ilyen engedményeket. így azután egyre több gyermekszobába vásárolják meg a család má­sodik, illetve harmadik tv-ké- szülékét. A következmény vé­A tanévkezdés első pár he­tében minden hetedik közúti közlekedési balesetnek gyer­mek az áldozata. S nemcsak a gyermekek figyelmetlensége ok, hanem a közlekedési sza­bályok hiányos ismerete is. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők alaposan begyakorol­gülis tanulási katasztrófa, mi­vel éppen ezek a gyerekek ta­nulnak meg legkevésbé írni. Ezt a tényt egy brit nevelés- tudományi alapítvány által végzett kutatás derítette fel. A tanulmány 750 hatéves gyer­mek otthoni körülményeit vizsgálta. Kiderült, hogy a hétévesek körül minden hatodik gyermek naponta legalább négy órát tölt a televízió előtt. tassák gyermekeikkel a gya­logosközlekedés szabályait. Azoknak a kisiskolásoknak, akik most ismerkednek új isko­lájuk környezetével, a szülők mutassák meg többször is a lakástól az iskoláig vezető legbiztonságosabb utat. S azt is: hogyan vigyázzanak. BOTRÁNYSOROZA T JAPÁNBAN Halálos végű brutalitások az iskolákban Egyre brutálisabbak a neve­lési módszerek a japán isko­lákban: a kiui iskola egy 28 éves tanára például elektro- sokkal bünteti azokat a tanu­lókat, akik rossz jegyeket kap­nak. A diákoknak egy vasru- dat kell tartaniuk, amelybe a tanár áramot vezet. Egy ta­nuló ezt mondta: „A legalább 70 voltos áramütés után a ke­zeim két percig érzéketlenek voltak.” Mások is beszámoltak arról, hogy beléjük is 70-100 volt áramot vezettek, csak azért mert egyes tananyago­kat elfelejtettek magukkal vinni. A szülők feljelentései alap­ján Tokióban lezajlott vizsgá­latok során kiderült: a kegyet­len büntetések egy része tra­gikus következményekkel járt. A nehezen kezelhető fiatalok magániskolájában egy lány és egy fiú kimerültségben meg­halt, miután 45 órát tanári pa­rancsra egy ablaktalan, zárt fémkonténerben volt kényte­len eltölteni. A konténerben 43 fok uralkodott, a fiatalok pedig órákon át hiába kiabáltak se­gítségért. Sőt amikor szülők azt követelték, hogy a gyere­keket engedjék szabadon, az igazgató megtagadta. Egy másik esetben egy fiú­nak azért kellett meghalnia, mert az osztálykirándulásra a tiltás ellenére magával vitt egy hajszárítót. A felbőszített tanár több ízben úgy fejbe verte a diákot, hogy az belehalt. A szülői feljelentéseket az iskolák eleinte igyekeztek „kis ügyekéként kezeltetni a ható­ságokkal, azt állítva, hogy minden esetben sajnálatos balesetek történtek, elsősor­ban a gyermekek hibájából. A halálos végződésű ügyek is­métlődése azonban arra kényszerítette a kormányt, hogy országos vizsgálatot in­dítson az iskolák nevelési gyakorlatáról. Az immár egyértelműen bűnügyeknek tekintett tragikus eseteket ettől függetlenül bíróságok elé utal­ták. Bandera (Szomália): Fartuma Hassano sósvizes oldattal próbálja felerősíteni ötéves fiát, Kulót az ENSZ gyermeksegélyezési alapjának (UNICEF) táborában, 1992. augusztus 27-én. A gyermek a fotó készítése után nem sokkal meghalt. Szomáliában naponta 2-3 ezren hal­nak éhen. (Telefoto — MTI Külföldi Képszerkezstőség) A lakástól az iskoláig

Next

/
Oldalképek
Tartalom