Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. szeptember 4., péntek Panics élvezi a bizalmat Meddig marad(hat)nak az ENSZ-erők? Még mindig „légistop” Kijevben Az ukrán légiirányítók sztrájkja miatt tegnap délelőttre tették át a Budapest-Kijev légijárat indítását. A sztrájkolók nem fejez­ték be tiltakozásukat, s előreláthatóan csak szeptember 5-ón veszik fel ismét a munkát. A kijevi járat indítása elmaradt. KÉRDŐJELEK • • Üzenetek nyugatról Nehéz volna nem észrevenni: megszaporodtak az elmúlt napokban a Nyugat felől érkező, intő gazdasági-politikai üze­netek. Mit üzen a Nemzetközi Valutaalap (IMF)? Egy politikailag feszültté vált pillanatban újból azt, hogy Magyarország to­vábbra sem hívhatja le a már májusban esedékessé vált köl­csönrészleteket, mivel ismét nem tudtuk teljesíteni a velük kö­tött hároméves hitelszerződésbe foglalt feltételeket. Magya­rán: a nagy nemzetközi pénzintézmény az idő múlásával sem veszi tudomásul a költségvetés mind nagyobb hiányát, s ki­várja, mit ígér az 1993-as magyar költségvetés tervezete. Nem titok, ez sokba kerülhet, mert a világ bankjainak lépéseit mindig befolyásolja az IMF magatartása. Mit üzent az EFTA? Megerősítette — ezúttal abból az alka­lomból, hogy a várakozásokkal ellentétben Lengyelországgal nem írta alá a tervezett kereskedelmi megállapodást—, hogy az EFTA tagállamok egy része, mindenekelőtt Ausztria nem hajlandó engedményeket tenni az agrárkereskedelem libera­lizálása érdekében az erre kívülről törekvőknek — Magyaror­szágnak sem. Egyelőre nincs is sok remény a holtpontról való kimozdulásra. Mire intett Tom Lantos? A washingtoni kongresszusi képvi­selő — akit a véletlen a legújabb magyar belpolitikai rodeo idején sodort Budapestre — miközben reménykedik, hogy a magyar demokrácia karavánja a jövőben is biztonságosan ha­lad előre, félreérthetetlenül figyelmeztetett: amennyiben Ma­gyarországon jobbratolódás lesz érzékelhető, annak követ­keztében az amerikai külpolitika is megváltozhat Irányunkban, s ez a befektetésektől a turizmusig éreztetheti a hatását. Ke­mény szavak. Vajon mit felelünk a világnak felszaporodott „postánkra". Kocsis Tamás Amerikai segítség magyar szövetkezeteknek Hivatalosan is megkezdi működését az Amerikai Szö- vetekezeti Vállalati Központ (ACE Center) budapesti iro­dája. Az ACE Centert tavaly alapították azzal a céllal, hogy technikai, képzési segítség­nyújtással, valamint kereske­delmi lehetőségek biztosítá­sával az amerikai szövetkeze­teken keresztül támogassák a közép-európai szövetkezete­ket a szabad piacgazdaság kiépítésében. Kohl kancellár szuperügynöke a 008 Tanszerek Kazahsztánba A miskolci székhelyű Kárpá­talja Alapítvány nagyértékű taneszközöket és tankönyve­ket adományozott a kazahsz­táni magyarok Hungária Kultu­rális Szervezetének, az Alma-Atában immár két éve működő magyar nyelvű va­sárnapi iskola munkájának megsegítésére. Az adományt a nagyatádi Fidesz szervezet tagjai juttatták el Kazahsz­tánba. Késik a törvény Nem tartható a kormánynak az az elképzelése, amely sze­rint a honvédelmi törvényt ok­tóber 15-éig be kell nyújtani a Parlamentnek. Ez derült ki a Honvédelmi Minisztériumban csütörtökön tartott első hat­párti egyeztetésen, amelyen az elkészült, kétharmados többséget igénylő tervezetről volt szó. Az utolsó bánya is bezár A nyolc hazai szénbánya­vállalat közül az oroszlányi küzdött legtovább fizetőké­pessége megőrzéséért, tal- ponmaradásáért. Most az oroszlányiak is beadták fel- számolási kérelmüket. Mint­egy egymilliárd forintnyi a cég vesztesége, amelyet a cég már nem képes elviselni. Nabijev leköszönt A tádzsik kormány és a köz- társasági parlament elnök­sége szerdán megfosztotta hatalmától Rahman Nabijev eddigi államfőt. Mint a tádzsik rádió beszámolt róla, a két tes­tület egy bizalmatlansági in­dítványt szavazott meg a volt kommunista államfő ellen, s - mint a tanácskozásról kiadott közlemény fogalmaz - gyakor­latilag leváltotta Nabijevet. Több menekült Az idei év első nyolc hónap­jában 274 ezren kértek mene­dékjogot Németországban, ami 30 százalékos növeke­dést jelent az elmúlt év ha­sonló időszakához képest - közölte szerdán Bonnban Ru­dolf Seiters belügyminiszter. A miniszter rámutatott az év első nyolc hónapjában ugyanany- nyian kértek menedékjogot, mint tavaly az egész év folya­mán. Ma ENSZ-megfigyelők ér­keznek Szarajevó környékére, hegy felügyeljenek a szerb csapatok nehéztüzérségére. Ebben még a múlt héten álla­podtak meg a nemzetközi közvetítők Radovan Kara- dzsiccsal, a boszniai szerbek vezetőjével. Az ENSZ szóvi­vője elmondta, hogy hasonló megállapodást szeretnének kötni a muzulmán erők vezető­ivel is, majd hozzátette, hogy az ENSZ békefenntartó erői akár évekig is a volt Jugoszlá­via területén maradhatnak. Ez ellentmond a horvát köztársa­ság elnökének. Tudjman sze­rint, amint egyéves megbíza­tásuk lejár, vagyis jövő tavasz­tól, semmi szerepük sem lesz az ENSZ-erőknek Horvátor­szágban. A legfrissebb közvélemény­kutatás szerint a szerb lakos­ság kétharmada ellenzi, hogy megvonják a bizalmat Milan Panicstól. Csak a megkérde­zettek tizenöt százaléka tá­mogatta a szocialisták és a radikálisok hétfőn beterjesz­tett indítványát, amelyet az érdekeltek közben már vissza is vontak. Az ENSZ-erők kanadai tagja (a képen) a műszaki alaku­latban teljesítenek szolgála­tot. Brit rokonszenv London támogatja a „visegrádi hármak” EK csatlakozásait (Folytatás az 1. oldalról) A londoni értekezleten megvitatják a három ország EK-együttműködésének min­den kérdését, köztük a társu­lási egyezmények fejleszté­sét. A találkozó a három or­szág és az EK társulási egyezményeiben intézménye­sített folyamatos párbeszéd része - tették hozzá. Ilyen ma­gas szinten azonban ez lesz az első munkaértekezlet a tár­sulási megállapodások alá­írása óta. Azt még nem tudni pontosan, Csehszlovákia ho­gyan képviselteti magát, de megfigyelők szerint a legvaló­színűbb, hogy Václav Klaus cseh és Vladimír Meciar szlo­vák miniszterelnök már a szétválást előlegezve, két or­szágot képviselve vesz majd részt a találkozón. Minden kedden délelőtt tíz órakor három úr lép be a bonni Adenaueralléen lévő kancellári hivtal kapuján. A szoba, ahová tartanak, ugyanazon az emeleten van, mint Helmuth Kohlé és a há­rom úr főnöke ama kevesek közé tartozik, akik előzetes be­jelentés nélkül bármikor be­léphetnek a szövetségi kor­mányfő szentélyébe. A három keddi vendég az egyesült Németország leg­több titkának tudója: Porzner, a BND, a szövetségi hírszer­zés, Werthebach, az alkot­mányvédő hivatal és von Ho- egen, a MAD, a katonai elhárí­tás igazgatója. Azért jönnek, hogy főnöküknek, Bernd Schmidbauernak beszámolja­nak a kulisszák mögötti ho­mály világának legújabb fej­leményeiről. Az 53 éves Schmidbauer a kancellári hivatal államminisz­tereként és a kancellár bizal­masaként felügyeli és koordi­nálja a létező legkényesebb szférát: a titkosszolgálatok te­vékenységét. A karcsú, ele­gánsan ősz, középtermetű férfi matematika-fizika szakos tanárként kezdte pályafutását, nagyon fiatalon gimnáziumi igazgatóként folytatta, majd — 28 évesen — a CDU színei­ben lépett a politika porond­jára. Kohl a Bundestagban figyelt fel az ifjú honatyára, magával vitte hivatalába és eredetileg környeztvédelmi feladatokat szánt neki. Amikor azonban az előd, a májusban elhunyt Lutz Stanehagen idején egy­mást követték a titkosszolgá­latok botrányai — a vádak ská­lája a tehetetlenségtől a kor­rupcióig terjedt — Kohl úgy döntött, hogy a környezetvé­dőt a saját környezetének leg­főbb védelmezőjévé teszi meg. Azóta rend és hatékonyság uralkodik a titkok világában. Megszűnt a szolgálatok áldat­lan konkurencia-harca, elma­radtak a skandalumok és a háttérben működő vaskéz kezdte szállítani a látványos eredményeket a kancellár író­asztalára, valamint a tv képer­nyőjére és az újságokba. Schmiabauer hol a dél-amerikai dzsungelekben, nem egyszer golyózáporban, próbálja felderíteni 'll Német­országba zúduló kábítószer forrásait, hol a Közel-Keleten ügyködik két, a Hamadi-klan által Libanonban három évig fogva tartott német túsz kisza­badításáért. Nem kis mérték­ben neki köszönhtő a RAF és az egyéb terrorszervezetek vereségsorozata. Kohl a minap „008-as szu­perügynökének” nevezte a tit­kok miniszterét, aki szokása szerint idén sem vette ki a szabadságát. Ferenczy Europress Kisebb könyvtárra való kötet íródott már eddig is a Ken- nedyekröl. De úgy látszik még nincs vége. A legújabb mű szerzője Barbara Gibson, aki éveken át a most százkettedik életévében járó családfő(nöknő), Rose Kennedy magántit- kárnöjeként tevékenykedett. S a téma a család szörnyű titka, Rosemary Kennedy sorsa, aki ma élőhalottként ten­gődik egy winconsini kolostorban. A Kennedyek szörnyű titka A hetvennégy esztendős Rosemary volt a multimillio­mos és későbbi londoni nagy­követ, Joseph Kennedy leg­idősebb lánya, aki egy évvel a meggyilkolt elnök, John után született. De miközben a fiú rendkívüli tehetsége korán megmutatkozott, a koránál jó­val magasabbra nőtt Rose­mary nehézségekkel küzdött az iskolában, társaitól elma­radt az olvasásban és írás­ban, ami csak fokozta gátlá­sosságát. A lány magábazár- kozó lett, más mint a többi gyermek. A túlzottan teljesít­ményközpontú apa ezt nehe­zen tudta elviselni és szinte rögeszméjévé vált, hogy Ro­semary agyi károsodást szen­vedett, ez minden baj okozója. Néhány orvosi vélemény is alátámasztotta ezt, míg más diagnózisok elvetették. Végül a család 1914-ben megoperál­tatta az akkor 23 esztendős lányt. A bonyolult beavatkozás félresikerült. A lánynál komoly beszédnehézségek jelentkez­tek, bal karja megbénult, fej­reszketegsége támadt s a mű­tét óta állandó gondozásra szorul. Ezért helyezték el a zárdába. Az extitkárnő könyvében azt írja, hogy bizonyítékai szerint Rosemary egészséges, fiatal nő volt mindaddig, amíg az operációs asztalra került. Va­lóban gondjai voltak a tanu­lással, de ezt más módon is meg lehetett volna oldani. Ezt a lány három eredeti naplójá­val igazolja, amit az tizennyolc és húsz éves kora között, apja londoni nagyköveti időszaká­ban vezetett. A kézírás való­ban inkább tíz esztendős kis­diákéra emlékeztet, de tar­talma értelmet tükröz, stílusa nem rosszabb a kortárs átlag­nál. A naplókat az apa kido­batta, s a titkárnő a szemétko- sorból halászta elő az iromá­nyokat, hogy megőrizze azo­kat. Barbara Gibson kemény kri­tikája szerint a szigorú és ke­gyetlen apa szemében az operáció volt az „Endlösung”. (a végső megoldás német kife­jezését használja, amit a nácik az „alacsonyabbrendű fajok” kiirtásával kapcsolatosan dob­tak be a köztudatba.) A szerencsétlen Rosemary minden emlékét kiseperték a hyannisporti házból, s a lány csak huszonnyolc évi távoliét után térhetett haza az első rö­vid látogatásra, miután 1969-ben Joseph Kennedy meghalt. „Olyan hévvel és szeretettel próbálta átölelni anyját, — írja a könyv —, hogy az belebetegedett s Rose­mary távozása után is napo­kon át, depresszivóal feküdt ágyában.” Repülőszerencsétlenség, merényletek, közjáték Chap- paquiddicknél, alkoholizmus, rák és most az élőhalott lány — vajon fellebbent-e a fátyol már a Kennedy család minden titkáról? Ferenczy Europress Print Copy Kft PC PC PC PC PC * Értékesítés és Szerviz Bull compuprint nyomtató ZENITH számítógépek RICOH másolók és telefaxok Pécs, Esztergár L. u. 10. (Olympia üzletház) Tel./Fax: 72/36-068, Tel.: 72/12-829 PÉCS PEDIG NINCS IS OLYAN MESSZSZE... (217789/c)

Next

/
Oldalképek
Tartalom