Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. szeptember 30., szerda MNB-kötvény az USA-ban A Magyar Nemzeti Bank kötvénye az Egyesült Államokban majdnem teljes egészében elfogyott egy hét alatt. Eddig több mint 180 millió dollár értékű kötvényt vásároltak meg a befektetők a 200 millió dolláros csomagból. A Magyar Nemzeti Bank kötvényét a Salamon Brothers hozta forgalomba a piacon. A kötvény futamideje tíz év, fix kamatozású, kamata 8,8 százalék. Ez volt az első MNB-kötvény 1924 óta az amerikai piacon. Kamatcsökkentés az MKB-nál Az idén harmadszor csökkenti kamatait a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt; ezúttal, október 1-jétől átlagosan 2-3 százalékponttal csökkenti betéti és hitelkamatait. A kamat- csökkentés vonatkozik a már érvényben levő változó kamatozású szerződésekre is, nem visszamenőleges hatállyal. Javaslat a tb-adósságról Bizonyos könnyítések bevezetése esetén többen fizetnék be a társadalombiztosítási elmaradásaikat — mondták el a munkaadók az Érdekegyeztető Tanács szociálpolitikai bizottságának ülésén. A munkaadók szerint jó megoldás lenne a késedelmi pótlék és a rendbírság — egyszeri intézkedésként való — elengedése, de már az is eredményt hozna, ha elsőként a tartozás tőkerészét fizethetnék be a vállalatok, s csak ezután kérnék számon tőlük a késedelmi pótlékot, majd a rendbírságot. Biztosítás a mezőgazdaságnak A mezőgazdasági tevékenység és a mezőgazdaságban dolgozók biztosítását tűzte zászlajára az Argosz Biztosító Rt. Az agrárbiztosításon túl szolgáltatásaikat elsősorban a vidéki lakosság sajátos életviszonyaihoz, szokásaihoz kívánják igazítani — hangzott el a biztosítótársaság sajtótájékoztatóján. Gyűjtés a csecsemőotthonoknak A Családi Lap és a Napraforgó című televíziós műsor arra kér mindenkit, akinek módjában áll, hogy segítse adományokkal a Petényi Géza Csecsemőotthon gyermekeit. A felhívást a folyóirat és a tévéműsor közös sajtótájékoztatóján ismertették a Magyar Televízió székházában. A Napraforgó augusztus 16-ai műsorában mutatta be a csecsemőotthon állami gondozott lakóit. Az adás után sok segítő szándékú ember jelentkezett, ám még több pénzre lenne szükség a budapesti XXII. kerületi Szarvas utcai csecsemőotthon gondjainak enyhítésére. Az adományokat az Alapítvány az intézeti és állami gondozott gyermekekért 760-000487 számú csekkszámlájára kérik. Jobb a magyar bor Javult a magyar borok minősége az Országos Borminősítő Intézet szerint. Ezek a nedűk külföldön — főleg Angliában — és az igényesebb belföldi árusítóhelyeken keresettek. Ez jó hatással lehet a magyar bortermelés színvonalára és a borturizmus hazai fejlődésére is. A PÁRTELNÖK POLITIKAI „UNIKUMA” A jó voks tőkét jelent Zwack Péter: Elértük, hogy a koalíciós kormány pártjai is komolyan vesznek bennünket Zwack Péter es a híres nedű (Folytatás az 1. oldalról) — Nem eléggé! — felelte Zwack Péter. — Minden megye fontos, de pártunk egyik legfontosabb fellegvára Somogybán van. Ez azt is jelenti, hogy tagjaink jól dolgoznak, pontosan megszervezik a munkát. A szimpatizánsok pedig hisznek a céljainkban. — A közvéleménykutatási adatok szerint nőtt az érdeklődés a vállalkozók pártja iránt. Véleménye szerint a program vagy a párt a vonzó? — Van egy programunk, amelynek nem az a lényege, hogy teoretikus alapon mindenkit kritizálunk. Ezt meghagyjuk a többi pártnak. Mi a bíráló megjegyzéseinkkel együtt javaslatot is teszünk a megoldásra. A kormányt is ezen az alapon kritizáljuk. Az már a kabinet dolga, hogy el- fogadja-e javaslatainkat vagy nem. Konstruktívan és civilizált módon igyekszünk lobbizni. Összefogjuk az érdek- védelmi törekvéseket és ezzel katalizátorszerepet töltünk be. Főleg a gazdaságpolitikával foglalkozunk, mégpedig új stílusban. Határozottan visszautasítjuk a mocskolódást, azt a cirkuszt, amit Csurka és a hozzá hasonlók művelnek. Lehetőségeink szerint harcolunk az országot tönkretevő őrület ellen. Milyen politikusok azok, akik hergelik a polgárokat, amikor nyugalomra lenne szükség? A vállalkozók pártja nyugati stílusban akar politizálni, ami talán személyemnek is köszönhető. Végre ennek a pártnak olyan vezetője van, akit ország-világ ismer. Talán ez is hozzájárul a népszerűség növekedéséhez. — Kiket képviselnek? — Céljaink szerint a kis- és középvállalkozókat. Ennek a rétegnek más típusú törvény- hozásra« van szüksége, mint például a nagy- vállalkozóknak. Mi valóban a középosztály megteremtéséért, érdekeik érvényesüléséért küzdünk, mert ha nincs közép- osztály, nincs demokratikus ország. — Kiket tartanak természetes szövetségesüknek a mai politikai erők közül? — Liberális párt vagyunk. Az egyetlen olyan párt. amely a nevében is jelzi hitvallását. Elvileg is természetes szövetségesünk az SZDSZ. Ma már megszűnt, hogy a vállalkozók pártját senki sem veszi komolyan. Minden párttal beszélő viszonyban vagyunk. Azt is elértük, hogy a koalíciós kormány pártjai is komolyan vesznek bennünket. — A parlamenten kívüli pártok is készülnek a választásokra. Önök mire számítanak a megmérettetésen? — Aki ismer, az tudja, hogy nemcsak szavakban vagyok pragmatikus. A legfőbb célunk, hogy bekerüljünk a parlamentbe és ott is leszünk! Százalékokat mondani élet- veszélyes, de négyet legalább kapunk. — Gondoltak-e arra, hogy a második fordulóban kik lehetnek a szövetségeseik? — Igen, de önállóan is bekerülhetünk a parlamentbe. Ha pedig ott leszünk, akkor jó esélyünk van bármilyen koalíciós részvételre is. Lehetünk kormányzópárt is! Ha a kis- és középvállalkozók felismerik a saját érdekeiket, akkor fontos tényezők leszünk az országban. Ha viszont más pártokra szavaznak — demokráciában ezt is lehet —, akkor pártpolitikára szavaznak. De tudjuk, hogy a jó vállalkozó az jó befektető. Oda adja a tőkét jelentő szavazatát, ahol az a legjobban kamatozik! Lengyel János ÚJ TAG AZ IMF-BEN Mennyit ér Svájc szavazata? Bern valódi döntést vállal — Ki lesz az igazgatótanács új tagja? A_ Nemzetközi Valutaalapot (IMF) nálunk főként a költség- vetési deficittel és a hullámzóan alakuló hiteltárgyalásokkal kapcsolatosan szokták emlegetni. Érdemes azonban egy pillantást vetni a legtekintélyesebb nemzetközi pénzügyi szervezet kulisszái mögé s erre jó alkalmat szolgáltat egy látszólag rutinesemény, Svájc csatlakozása. Az alpesi ország, amely semlegességére hivatkozva, ma még az ENSZ-nek sem tagja, évtizedeken keresztül az IMF-en is kívül állt. Igaz, szilárd pénzügyi és gazdasági helyzete ezt lehetővé tette. 1984 óta azonban előnyösnek látta a kapcsolatok kiépítését, afféle fizető kültag lett, ami több kötelezettséggel járt, mint részvételi joggal. A svájci kormány ezért május második felében népszavazást írt ki a belépés kérdéséről. Miután a leadott voksok többsége helyeselte a teljes körű csatlakozást, Svájc az IMF százhat- vannegyedik tagja lett. „Belépődíja” 1,7 milliárd SDR volt (az SDR különleges lehívási egység, amely 1969-ben még egy dollárral volt egyenlő, de az amerikai valuta értékének csökkenésével árfolyama állandóan emelkedik). Ezzel az anyagi hozzájárulással 1,36 százalékos szavazati jogot szerzett, ami révén Svájc a határozathozatali rangsorban a tizennegyedik. Bern azonban többet kíván az egyszerű tagságnál. Szeretne részt venni a valódi döntéseket meghozó igazgatótanácsban is. Ez jelenleg 22 végrehajtó igazgatóból áll, közülük az önálló tagok az Egyesült Államokat, Francia- országot, Nagy-Britanniát, Németországot, Japánt, Kínát, illetve a pénzzel nem fukarkodó Szaud-Arábiát képviselik. A többi 15 esetében választási csoportosulások alakultak ki, vagyis a különböző országok, felváltva, megbíznak egy-egy országot a főként földrajzi régiójukhoz tartozó államok közül. A belső tárgyalásokon újabban felvetődött az igazgatótanács huszonnégyre való bővítése. Az egyik új tag Oroszország (inkább távlatai, mint jelenlegi pénzügyei okán), a másik Svájc íehetne. Az utóbbi választói csoportja ugyan nem éppen a régióból kerülne ki, de együttesen csaknem három százalékra rúgna: beleértve Lengyelországot (0,94 százalék), Azerbajdzsánt (0.10), Kirgiziát (0.067), Tádzsikisztánt (0.064), Üzbegisztánt (0.155) is. Ellenszolgáltatásként a közép-ázsiaiak elvárnák, hogy Svájc fedezze az IMF-be való belépésük anyagi részét, igaz ez csak 50-80 millió forintnak felelne meg. Egyelőre azonban természetesen eltérő meggondolásokból sem az Egyesült Államok, sem a fejlődő országok nem rajonganak a bővítésért. A végső döntésre e hónap végén, a washingtoni évi közgyűlésen kerül sor. Akkor derül ki, lesz-e svájci csereüzlet a Kelettel, a kölcsönös támogatás jegyében... Ferenczy Europress ENDRÉDIHÉTKÖZNAPOK Ki veri a csipkét? Új hivatal van, polgármester nincs — Rendelő helyett pálinkafőzde épül A Balatontól hét kilométerre, hullámzó dombhátak közt búvik meg Endréd. Régi településű; már a rómaiak idején erődítmény állt az egyik közeli magaslaton. A helység a római katolikus egyház védőszentjéről, Andrásról kapta a nevét. Története a török időkben szomorúan mozgalmas: az előrenyomuló oszmán várat épített ide, s így a terület a helyőrség és a magyar végvári vitézek csatározásainak állandó színterévé változott. A később betelepült német és szláv családok teljes asszimilációja következtében ma színmagyar községként tartjuk nyilván. A mezőgazda- sági hagyományú 1400 lelkes falut a század elején a helyi népi iparművészet egyik sajátságos ága, a csipkeverés tette nevezetessé. Az új polgármesteri hivatal épületén ottjártunkkor az utolsó simításokat végezték a munkások. Egy járókelő erősítette meg a hírt: a falunak háza van, de polgármestere nincs. így a volt polgármester, Varga László ajtaján kopogtattunk. — Miért mondott le? A szóbeszéd azt állítja, hogy egyik nap írásban beadta felmondását a képviselő-testületnek, másnap pedig már nem is ment dolgozni. — így történt. Egyébként az okról nem kívánok részleteiben nyilatkozni. Köztem és a testület között alapvetően szemléletbeli különbségek voltak. Szerintem egy településnek a jó vezetés mellett három „kulcsembere” van: a pap, a tanító és az orvos. Orvosunk Zamárdiból jár be, tanítóink egy része szintén vidéki. Én úgy gondoltam: új orvosi rendelőt és lakást kellene építenünk, hogy állandó, jól képzett orvosunk legyen. A későbbiekben a tanítókat is le akartam kötni egy-egy szolgálati lakással. Ehelyett a lakossággal elhitették, hogy kevés pénze van a településnek, pedig jócskán tartalékoltunk bankszámlán. Megszavazták a pálinkafőző felújítását. Véleményem szerint ebből a falu egy fillér hasznot sem lát. Magammal kellett volna már szembeszállnom, ha nem mondok le. — Mit sikerült megvalósítani? — Rendbe tettük a vásárteret, ahol a közeljövőben állat- és kirakodóvásárt tervezünk. A vízmű melletti szabad területet feltöltöttük, ezt a búcsú elhelyezésére, esetleg kemKovács Endréné ma is veri a csipkét ping kialakítására lehet hasznosítani. Az utakat, útpadkákat és árkokat rendeztük, így nincs földesút a faluban. Rendezett a temető és a halottas ház. Új polgármesteri hivatalt építettünk, ott kapott helyet a gyógyszertár. Én azt vallottam: nekünk elég, ha lerakjuk a „sarkokat”, az utánunk jövők majd kitöltik a „közét”. Á külföldön is méltán ismert endrédi csipke jelenéről a 73 éves Kovács Endréné beszélt. Ő ma is dolgozik; ismert csipkeverő. — 9 éves koromban kerültem Gecsei Lídiához, s ott tanultam a mesterség fogásait. Sokan csináltuk ezt akkor a faluban. Állandó piacra dolgoztunk, például a tihanyi csipkeházba. Ma öten-hatan maradtunk, akik csipkét készítünk. Egy kis nyugdíjkiegészítő, hisz nehezen tudjuk eladni. — Hányán viszik tovább a mesterség titkait? — Úgy tudom, hogy most csupán két lány tanulja. A fiatalok kényelmesek, és a munka sincs eléggé megfizetve. Nálam is tanult nemrég egy fiatal, de a második alkalom után már nem jött. — Hogyan támogatják a helyi vezetők a csipkekészítést, a mesterség oktatását? — Megígérték, hogy kiállítást szerveznek a helyi kultúr- házban. Azóta is folyamatban van. A Kolumbán Gergelyné havi 900 forintért oktatta az iskolásokat. Abból sem lehetett megélni. — Hogy látja az endrédi csipke jövőjét? — Nézze, kedves, én amíg élek, addig csinálom. Ha nem tudom eladni, szétosztom a rokonságnak. Ha mi néhá- nyan meghalunk, nem tudom mi lesz a csipkekészítéssel. Czenus Csaba
