Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
2 1992. szeptember 30., szerda SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG Antall-Duray megbeszélés Antall József miniszterelnök kedden fogadta a csehszlovák szövetségi gyűlésben és a szlovák nemzeti tanácsban képviselt magyar pártok küldöttségét, amely Duray Miklós, az Együttélés politikai mozgalom vezetőjével az élén az MDF országgyűlési csoportjának meghívására tesz látogatást Budapesten. Izetbegovic feltételei Alija Izetbegovic boszniai elnök kész parancsot adni a nagyobb városokban állomásozó muzulmán erők kivonására, ha a szerb csapatok beleegyeznek a jelentősebb települések demilitarti- zálásába és megnyitják a városba vezető utat. Az USA a Szarajevónak szánt légi segélyszállítmányok újraindítását fontolgatja. A magyarok dramatizálják? Ivan Gasparovic a szlovák parlament elnöke aggasztónak minősítette, hogy „a magyar szervek dramatizálják a nemzetiségeket érintő kérdéseket.” Ezt azzal kapcsolatban nyilatkozta, hogy egy budapesti keltezésű levél szerint „az utóbbi napokban kialakult helyzet miatt nem tartják időszerűnek a szlovák rendőrzenekar budapesti fellépését”. Az éter lengyel kalózai Lengyelországban egyre szaporodnak az engedély nélkül működő rádió- és televízió adók. Az országban már 19 illegális rádió és 3 televízió működik. A szczecini, és a már napi 24 órán át sugárzó lódzi adók után megkezdte működését a varsói Top Canal, amelyik egyelőre napi 6 játékfilmet és két sorozatot sugároz. A tömegtájékoztatási törvény több tervezete is elkészült már, de egyiket sem sikerült elfogadtatni a parlamenttel. A csatorna — lehetőség „A magyarok ugyan nem várnak csodát a Duna- Majna-Rajna csatorna megnyitásától, de remélik, hogy az újra fellendíti a folyami áruszállítást az országon belül i,s” — írja keddi számában a Le Monde gazdasági melléklete. Mivel Magyaroszág a tengertől elzárt ország, s nagyjából félúton van az új nagy nemzetközi vízi útvonal mentén, számára a csatorna megnyitása igen értékes lehetőséget nyújt arra, hogy áruit eljuttassa az Északi-tengerig, s ezen belül az EK tagállamainak piacára. Compfair'92 Az információpolitika megteremtésének szükségességét hangsúlyozta kedden Botka Sándor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese a Compfair'92 számítástechnikai kiállítás beharangozó sajtótájékoztatóján. Hazánkban az információ még nem érték, kevesen tudják felbecsülni az informatika jelentőségén. Ezen igyekszik változtatni ez a kiállítás is. Hitel az őszi munkákhoz (Folytatás az 1. oldalról) A délutáni kérdezők és interpellálok között somogyiak is voltak. Dr. Suchman Tamás (MSZP) két kérdést tett föl a földművelésügyi miniszternek: Van-e lehetőség kizárólag műtrágya felvásárlására használható hitelkonstrukcióra? Az állatállomány biztonságos ellátása megengedi-e a kukorica exportálását? Gergátz Elemér elmondta a jó minőségű vetőmag, a műtrágya és a talajmunkákhoz szükséges gázolaj felhasználását támogatják kedvező kamatozású hitellel, ha az őszi kalászos gabonák elvetését eredményezi. Hozzásegítik a termelőket ahhoz, hogy szerződéskötés alapján fémzárolt vetőmaghoz jussanak. Ennek ellenértékét az új termésből kell majd téríteniük. A másik kérdésre a miniszter felsorolta azokat a gazdasági szerveket, amelyek 1,3 millió tonna idei kukorica kivitelére kaptak engedélyt. Szeptembertől újabbak kiadását már nem támogatták az aszály miatt. Gergátz Elemér szerint az állatállomány takarmányellátásában nem va- lószínűek a feszültségek. Dr. Sípos Imre kisgazdapárti képviselő szerint elviselhetetlen^ vadkár, emiatt szinte lehetetlen a mezőgazdasági termelés. Gergátz Elemér adatokkal bizonyította, hogy a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát már fizeti a magán- termelők előre sorolt vadkárát. A még fennálló 700 ezer forintnyi kötelezettséget még ebben a hónapban teljesíti. Szakmai egyeztetésen van a vadászati jog gyakorlását szabályozó miniszteri rendelet. A vadászatról és a vad- gazdálkodásról szóló törvény- tervezet pedig 1993 első félévében kerülhet a parlament elé. Dr. Páris András (SZDSZ) a betéti és a hitelkamatok növekvő különbségét tette szóvá. Dr. Kupa Mihály szerint a jelenlegi gazdasági helyzet miatt igen kockázatos a hitel- nyújtás, a bankok így kénytelenek nyitni a kamatrést. Elmondta, hogy kidolgozták a hitelkonszolidációs rendszert. Dr. Páris András az SZDSZ szakértőinek véleményére támaszkodva nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a pénzügyminiszter válaszát. Nem tudta elfogadni a a T. Ház a jövő évi költségvetés irányelveit határozatképtelenség miatt. Romániai előrejelzések Az Infas német és Irsop román közvéleménykutató intézet hétfőn este lezárta a 252 reprezentatívnak tekintett szavazókörzet adatainak összesítésére alapuló előrejelzési műveletet. A hat elnökjelölt között a következőképpen oszlanak meg a voksok: Ion Iliescu 47 százalék, Emil Cons- tantinescu 31,3, Gheorghe Funar 11, Caius Traian Dragomir 4,7, loan Manzatu 3, Mircea Druc 2,9 százalék. A képviselőházban a felmérés szerint a Nemzeti Megmentési Demokratikus Front 107, Romániai Demokratikus Konvenció 81, a Nemzeti Megmentési Front 41, a Román Nemzeti Egységpárt 31, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség 29, a Romania Mare Párt 15, a Szocialista Munkapárt 12, a Demokratikus Agrárpárt 12 mandátumhoz jut. KÉRDŐJELEK B arátkép Politikusok, újságírók az elmúlt évtizedekben nem kevés tapasztalatot szerezhettek arról, hogyan kell ellenségképet formálni. Ez a politikai taktika részének számított, mert volt, amikor az ellenség „falra festésével” remélték „egységbe tömöríteni” a népet. Ma Is alkalmazzák ezt a módszert? Vannak, akik sajnos igen. Egyesek szerint ellenség lett az ellenzékből, mások „külföldi összeesküvők” beavatkozásáról írnak, vagy olyan gyűlölettel szólnak a tőlük eltérő nézetű, nemzetiségű, fajú vagy vallású emberekről, ahogyan halálos ellenségről beszél az ember. Hasznos lehet ez egyáltalán? Nem, mert az ellenségkép valami, sőt valaki vagy valakik ellen mozgósít. Aki negatív irányú cselekvésre — elutasításra, tagadásra, kirekesztésre — ösztönöz, az semmiképpen sem motorja a széles körű összefogásra épülő, pozitív hatású politizálásnak, közéleti aktivitásnak. Barátkép kellene? Igen, még akkor is, ha a társadalomnak lehetnek, vannak valós ellenségei, akikkel szemben a jogállam eszközeivel fel is kell lépni. A lakosságnak sugallt felfogás azonban legyen a barátkép. Legyen ennek legfőbb eleme — miként azt nemrégiben utcai demonstráció is hirdette —, hogy a demokráciában mindazok, akik a közös cél, Magyarországon a rendszerváltozás végigvitelének elérésére törekednek, viseltessenek türelemmel egymás eltérő politikai — ideológiai-szociális felfogása, a célhoz vezető utak és módszerek megválasztásának különbözősége, a sokféle párthoz tartozás láttán. A barátkép azt az érzést erősítheti, hogy a demokráciában nem kell félni a „másoknak”: tehát azoknak, akik bármiben is eltérnek azoktól, akik magukat a nemzeti ügy egyedüli letéteményesének próbálják feltüntetni. A barátkép egészen hétköznapi módon kifejezve: egymás bátorító hátba- és nem szájonveregetése. Ferenczy Europress Janajev a puccsról Az unió szétesését akartam megakadályozni (gondolom, a bizottság többi tagja is), ez a fő oka annak, hogy részt vettem az augusztusi eseményekben — jelentette ki Gen- nagyij Janajev, volt szovjet al- elnök a moszkvai Pravdában megjelent interjúban. A Matrosszkaja Tyisina (Matrózcsend) nevű moszkvai börtön kényszerű vendégszeretetét élvező tavalyi vezető összeesküvő szerint Gorbacsov pontosan ismerte az ország helyzetét, amikor az államcsínykísérlet előtt szabadságra indult. — A minisztertanács utolsó ülésén még ki is mondta, hogy úgy látszik, szükség lesz rendkívüli intézkedésekre. Utasította a megfelelő állami szerveket a rendkívüli állapot intézkedéseinek kidolgozására. Még Forosz- ban is úgy nyilatkozott, hogy a jelek szerint be kell vezetni a rendkívüli állapotot, azzal a fenntartással, hogy ezt a Legfelsőbb Tanács ülésén kell elhatározni — mondta Janajev. A volt alelnök szerint az a kijelentés (ha egyáltalán volt ilyen), hogy Gorbacsovot fizikailag is meg akarták, volna semmisíteni, „nyilvánvaló hazugság”. A Rendkívüli Állapotot Ellenőrző Bizottságban szóba sem került ez a változat. Mint ahogyan Jelcint, vagy bárki mást Moszkvában és a köztársaságokban sem akarták ilyen módon „kiiktatni” a politikai életből. Jelcin és Gorbacsov viszonyáról szólva Janajev azt állította, hogy „időnként látványos kibékülésekkel ügyesen álcázott csillapíthatatlan ellenszenvük, ellenségeskedésük hátterében személyes ambíciók és mohó hatalomvágy állt”. Janajev Gorbacsov szemére hányta, hogy még búcsúbeszédében sem volt képes bocsánatot kérni a néptől, hozzátéve: — Most már nem ezen fő a feje — egyszerűen pénzt akar keresni. Jött a kedves, és ment a miniszter Akkor készült a kép David Mellorról, a nemzeti örökség miniszteréről, amikor elhagyta a miniszterelnöki hivatalt. A brit kormány tagjának egy spanyol színésznő miatt kellett lemondania. Antónia de Sancha, a kedves, akkor nyilatkozott viszonyukról amikor David már ment a posztról. STUART MÁRIA SZELLEME KÍSÉRT AZ EK-CSÚCSON? Adj király palotát! A ködös Albion kísértetkutatói máris érdeklődéssel várják, nem zavarja-e meg a messziről jött betolakodók éji nyugalmát az I. Erzsébet királynő által lefejeztetett Stuart Mária szelleme. Skócia szerencsétlen uralkodónőjének rezidenciáján, az edinburghi Holyrood House Palace-ban tartják ugyanis decemberben az Európai Közösség beharangozott, rendes csúcsértekezletét. (Lehet, hogy addig a valutaválság és Maastricht bonyodalmai egy rendkívüli összejövetelt is szükségessé tesznek.) A szigetország viharos történetében először fordul elő, hogy egy királyi palota holmi konferenciának adjon helyet. Eddig Nagy-Britannia uralkodója palotáiban csak államfőket láthatott vendégül. Márpedig a 16. században épült edinburghi palota éppúgy adófizetők pénzéből fenntartott rezidenciája a mindenkori uralkodónak, mint a londoni Buckingham-palota és a winsdori kastély. A skóciai Balmoral-kastély és a sziget keleti részén levő Sandringham viszont a királynő magántulajdona. Ez a kettő persze a közvélemény számára is tabu. De az utóbbi időben — talán nem teljesen függetlenül a királyi ház sorozatos szerelmi botrányaitól — egyre hangosabb az a követelés, amiért II. Erzsébet nem egy elődje még alighanem kivégeztette volna a Towerben alattvalóit és amit egy munkáspárti honatya a minap így fogalmazott meg: „Minden szempontból itt az ideje annak, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott királyi rezidenciákat az állam számára fontos célokra is hasznosítsák.” A „kilakoltatott” királynő feltétele az volt, hogy a palota mintegy kétezer felbecsülhetetlen éretékű műkincsét a konferencia idejére raktárakban őrizzék. Októbertől négy hónapra lezárják a kastélyt, és mintegy ötmillió font költséggel alakítják át a csúcs szükségleteinek megfelelően. A Tizenkettek szervezetének elnökén, Jaques Delors-on kívül pontosan egy tucat kormányfő, 39 miniszter, az.állami delegációk népes stábja és a brüsszeli EK-titkárság 200 (!) „eurokratája” népesíti be azokat a termeket, amelyekben valaha csak a személyzet vére nem volt kék. A királynő még most, az atomkorszakban sem lakik egy fedél alatt a skóciai palotáját ideiglenesen megszálló plebejus gyülekezettel: a királyi yacht, a Britannia fedélzetén érkezik a helyszínre, és ott ad fogadást a Holyrose House legelőkelőbb vendégeinek tiszteletére. Egy okkal több arra, hogy nem igazán kell majd tartani Stuart Mária kísértetének felbukkanásától. Hiszen ha kivégeztetőjének utódja nem tartózkodik a palotában, mit akarhatna a szegény szellem — mondjuk — Kohl kancellártól? Ferenczy Europress Francia javaslat Kivégzett foglyok a brckói táborban Azonnali-nemzetközi vizsgálat megindítását javasolja a Jugoszláviával foglalkozó konferencia két társelnökének Roland Dumas francia külügyminiszter, annak megállapítására, valóban meggyilkoltak-e több ezer muzulmánt a boszniai szerbek fogolytáborában. A francia miniszter Butrosz Gáli ENSZ főtitkárhoz és Douglas Hurd brit külügyminiszterhez, a konferencia két társelnökéhez intézett erről levelet. Amerikai jelentések szerint a Szarajevó közelében levő Brcko fogolytáborban mintegy háromezer muzulmán foglyot végeztek ki.
