Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
% 1992. szeptember 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉLETÉBŐL 11 Túl a tanulóidőn A legutóbbi közvéleménykutatások tanúsága szerint — ma a szavazásra jogosultak 28 százaléka a Fideszt, 8 százaléka az MSZP-t, 7-7 százaléka az MDF-et és az SZDSZ-t, 5 százaléka az FKGP-t, 3 százaléka a KDNP-t tartja a legnépszerűbb pártnak. Egy esetleges választáson persze ennél magasabb szavazati arányra számíthatnának a pártok, az adatok mégis elgondolkodtatóak. A közelmúltban kétnapos tanácskozást tartott az SZDSZ két platformja, amelyen a szabaddemokraták a társadalom aktuális kérdéseire próbáltak választ adni. Erről beszélgettünk dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselővel, az önkormányzati bizottság elnökével, akit sokan esélyesnek tartanak akár a párt elnöki tisztére is. — Úgy gondolom, az SZDSZ végülis most jó helyzetben van, hiszen már átélte azokat a gyermekbetegségeket, amelyekkel a többi párt most bajlódik. Jó esélyünk van arra, hogy az őszi küldöttgyűlésre kialakítsuk magunkról azt a képet, amit szeretnénk elfogadtatni a közvéleménnyel is: centrumpárt vagyunk, nincsenek szélsőséges irányzataink. Sorainkban egyaránt helyünk van a konzervatív, a szabadelvű és a szociál-libe- rálisoknak. Nincsenek közöttünk alapvető különbségek. — Ha ma tartanák a választásokat, a szavazásra jogosultak tekintélyes része valószínűleg zavarban volna. A parlamenti szócsaták után sokan nyugalomra, kenyérre, biztos megélhetésre vágynak... — A választókat valóban hidegen hagyják a nagypolitikában dúló viták. Fontosabb, hogy ki tudja-e fizetni a fűtés, a világítás díját, a gyerek iskoláztatását. És.-mi ebben az értelemben is szeretnénk centrumpárt lenni: nemcsak megfogalmazzuk az emberek gondjait, hanem azok enyhítéséért fogunk az elkövekező időben is cselekedni. Gazdasági téren mi sem tudunk teljes nyugalmat ígérni, de legalább a politikai viharoktól — az álviharoktól — szeretnénk megkímélni a közvéleményt. Az időközi választások — különösen a békéscsabai — eredményei ebben erősítettek minket. — Korai még az 1994-es választások esélyeit latolgatni, de az országgyűlés szabad- demokrata alelnökének nyilatkozata kapcsán nehéz megkerülni a kérdést: a mai körülmények között melyik párttal, pártokkal tudna koalíciós együttműködést elképzelni? — Szerintem nem lesz olyan párt 1994-ben, amelyik biztos kormánytöbbséget tudna szerezni, ezért nagyon tartok egyfajta lengyel típusú elaprózódástól. Remélem, túlsúlyban olyan pártok kerülnek majd be a parlamentbe, amelyek viszonylag nagy legitimációt szereznek, minimálisan 20 százalék körüli szavazati arányt érnek el, s ezekkel kell majd koalíciót keresni. Az SZDSZ készül arra, hogy a következő választásokon meghatározó erő legyen, s egyben készülünk a kormányzati felelősségre is. Ennek alapján keresünk majd szövetségeseket. Ezzel kapcsolatban azonban konkrétumokról ma még korai volna beszélni. — Mégis: elképzelhetőnek tart mondjuk egy SZDSZ-Fi- desz koalíciót? — Ez látszik a legegyszerűbbnek, hiszen a pártjaink között nincsenek ellentétek, csupán egyfajta politikai rivali- záció folyik. — És a mai kormánykoalíció pártjai közül? — Erről nyilvánvalóan kizárásos alapon lehet beszélni. Egy csurkai, szélsőjobboldali nézeteket valló MDF-fel nem tudnánk együttműködni, de nem zárnám ki egy önmagához visszatérő, egy liberálisabb MDF-fel a kapcsolatot. Szóba sem jöhetnek a tor- gyáni kisgazdák. — Ön a parlament önkormányzati bizottságának el-, nöke, tehát jól ismeri az ön- kormányzatok gondjait. Nem ártott-e az SZDSZ leendő választási esélyeinek, hogy gyakorlatilag megnyerték az ön- kormányzati választásokat? — A következő választásokon valóban nehezítheti a dolgunkat, ha a lakosság eléged- telen lesz az önkormányzatok működésével. És igaz ez fordítva is: segíthet, ha bebizonyítjuk, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében is helytállunk ezen a téren, ha önkormányzati politikusaink népszerűségre tesznek szert a lakókörzetükben. Másrészt ez a helyzet kétségtelen előnyt jelent, hiszen az ön- kormányzati munka olyan köz- igazgatási gyakorlattal rendelkező politikusokat nevelhet egy következő ciklus kezdetére, akikkel akár kormányzati feladatokat is fel lehet vállalni. — Elégedettek az önkormányzati politikusaikkal? — Nem vagyunk sem elégedettek, sem elégedetlenek. Uj és nehéz feladatra vállalkoztak ezek az emberek, legtöbbjüknek semmiféle köz- igazgatási gyakorlata nem volt, s ehhez képest igen szép eredmény, hogy összesen csak 100 polgármester mondott le a több mint 3000 közül és egyetlen önkormányzatot sem kellett a mai napig feloszlatni. A testületek megfeleltek az alapvető feladatuknak. Az elmúlt két év a tanulóidő volt, a következő kettő a bizonyításé lesz. — Mit tart e téren mégis a legnagyobb eredménynek? — Hogy egyáltalán működnek az önkormányzatok. Az igazi eredményeket csak a helyiek tudnák megfogalmazni. Hetven helyen telefontársaságokat készítettek elő, amelyek azonnal felélednek, mihelyt megszületik a távközlési törvény. 400 településen vízmű épült, új iskolák, sport- csarnokok készültek a céltámogatások segítségével. Hogy mégis mit hiányolok? Hogy az önkormányzatok nem találták meg egymással a kapcsolatot. Azt szerettük volna elérni, hogy egy sor feladatot — a szemétszállítást, az iskolák működtetését — az önkormányzatok ne saját erőből, hanem egymással összefogva valósítsanak meg, de erre nem sok hajlandóságot mutattak. És sajnos, nem került sor az önkormányzati szövetségek önérvényesítő mechanizmusának a kiépítésére sem, pedig az érdekérvényesítésnek ez lehetett volna a leghatásosabb eszköze. — Maga az SZDSZ mint párt milyen segítséget tud nyújtani az önkormányzatoknak? — Ezt a kérdést az önkormányzatok vezetői is megfogalmazták már. Sok az ön- kormányzat, szerteágazóak a problémáik, az SZDSZ pedig ellenzékben van, nem rendelkezik központi forrásokkal, az államigazgatás egyéb eszközeivel. Mit tehetünk? Elsősorban politikai segítséget tudunk nyújtani azzal, hogy az ön- kormányzati érdekeket megjelenítjük a parlamentben és a párt székházában működtetünk egy tanácsadó irodát, de ezt már kinőttük. Létrehoztuk a Magyar Önkormányzatokért Alapítványt 35 milliós alaptőkével, amelynek az a feladata, hogy továbképzéseket szervezzen a választott képviselők számára — pártállástól függetlenül —, és megkezdtük az önkormányzati törvény szakmai felülvizsgálatának előkészítését is. De hozzá kell tennem: lassan az önkormányzatok jobb helyzetben lesznek, mint maga a párt, hiszen a helyi tapasztalatok birtokában többet tudnak az aktuális problémákról, mint mi magunk, s előbb-utóbb nekik kell majd a mi segítségünkre lenniük ezekben az ügyekben. Somfai Péter ÖNKORMÁNYZATI MÉRLEG Rendelet-tenger kevés törvénysértéssel A Belügyminisztérium Ön- kormányzati Főosztálya új információs rendszert hozott létre: a köztársasági megbízotti hivatalok ez év január 1-jétől, az önkormányzati testületi ülések jegyzőkönyvei alapján nyilvántartásba veszik az önkormányzati rendeleteket, határozatokat az esetleges jegyzői törvényességi észrevételeket és azokkal kapcsolatos intézkedéseket. A hivatalok adatbázisaikat régiónként összegyűjtve, mágneslemezen, negyedévenként továbbítják a BM vezetési információs és ügyeleti osztályára, ahol feldolgozzák. Ezzel a rendszerrel minden érdekelt megfelelő képet kap az önkormányzatok működésének törvényességi helyzetéről, és segítséget nyújthat a köztársasági megbízottaknak — a „tipikus hibák” — mielőbbi megszüntetéséhez. Önállóság tükre Az önkormányzatok ez év első felében 10 ezer 512 rendeletet alkottak, ezzel együtt jelenleg 50 ezer rendelet van hatályban. Az új rendeletek közül egy-egy önkormányzatra 3,3 jut. A legtöbb rendeletet Csongrád megyében (önkormányzatonként 6,7), Békés megyében (5,3), Bács-Kiskun megyében (5,1) alkották. A legkevesebbet Heves megyében. Az önkormányzatod rendelet-aktivitása és azok sokszínűsége is tükre az önállóságnak, de utalhat a felsőbb szintű, központi jogalkotás hiányosságaira is. A köztársasági megbízottak az elmúlt félév során 457 esetben szólítottak fel valamilyen törvénytelenség megszüntetésére, a jegyzők 5 esetben tettek hasonló észrevételt. A megalkotott rendeletekhez képest a legtöbb törvénysértés Jász-Kiskun-Szol- nok (8,9) és Hajdú-Bihar megyében (8%) fordult elő. A legkevesebbet Zala megyében (1%), Fejér megyében (0,9%), Pest megyében (1,6%) észleltek. Mindössze két ügy került az Alkotmánybíróság elé felülvizsgálatra. Melyek voltak a leggyakrabban előfordult törvénysértések? A tapasztalatok szerint a képviselő-testületek sok esetben túllépik hatáskörüket. Előfordul, hogy magasabb jogszabállyal ellentétes szabályokat alkotnak, például a helyi adók szabályozásánál, a pénzbírságok összegének megállapításánál vagy az állattartással kapcsolatos szabályok -kialakítása esetében. Gyakori, hogy önkormányzati rendeletekben a polgármesteri hivatalnak vagy a jegyzőknek állapítanak meg azt meg nem illető hatáskört, és viszont. Voltak települések, ahol például a jegyző törvényben rögzített adóigazítási hatáskörét is megvonták. Több helyütt előfordult, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt rendelet szövege nem egyezett a kihirdetésre került szöveggel vagy éppen a testület a kihirdetésről nem döntött, vagy ha igen, azt a jegyző utólag pótolta, rögzítette a jegyzőkönyvben. Nem egy helyen előfordult, hogy a tiszteletdíjak, költségtérítések, a munkajogi rendeletek kapcsán nem a törvény előírásai szerint határozták meg a képviselők vagy a bizottsági tagok illetményét. Közel százezer határozat A helyi önkormányzat a hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényi keretek között önállóan mérlegelhet és dönthet. Ezzel a jogukkal éltek is az önkormányzatok, mert egyetlen fél év alatt 96 564 határozatot hoztak, átlagban 31 -et. A legtevékenyebb e téren a főváros 264 határozattal, őt követi Békés megye 63 határozattal. A legkevesebbet Heves (13) és Baranya (21) hoztak önkormányzatonként. A helyi önkormányzatok által hozott határozatokhoz viszonyítottan a legtöbb törvénysértést Baranya megyében (2,5%), Jász-Nagykun- ság-Szolnok megyében (2,1%), a legkevesebbet Zala (0,1%) és Fejér, valamint Vas megyében (0,3%) észlelték. A köztársasági megbízottak nagy számában állapítottak meg törvénysértést szavazati arányok be nem tartása, előzetes egyeztetés, véleményezés elmaradása miatt. Gyakran előfordult, hogy a határozatoknál megsértették a minősített többséget előíró szabályokat is. A Belügyminisztérium ön- kormányzati főosztályán közölték: ezután félévenként összefoglalót készítenek a vizsgálatok tapasztalatairól. Érdekes lesz a hat hónap múlva kapott adatokat a mostaniakkal összehasonlítani. K. T. A MEGYÉRŐL A VILÁGNAK Lapunk 1992. július 22-i számában Somogy Megye Közgyűlése „A megyéről a világnak” címmel jeligés pályázatot hirdetett Somogy megye kommunikációs mottójára. A felhívásra 14 pályázótól 47 mottó érkezett, melyet a beérkezés sorrendjében közlünk. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy első helyet nem ad ki, egy második és két harmadik hellyel és az azzal járó pénzösszeggel jutalmazza a legjobb mottókat beküldőket. Második helyezést és 10 ezer forintot nyert: a „Vadregényes Somogy" c. pályázat, amelyet Zimre Jó- zsefné, Magyaratád, Pázmány tér 5. sz. alatti pályázó nyújtott be; 3. helyezést és 5 ezer forintot nyert: „A magyar tenger virágos kertje Somogyország” c. pályázat, amelyet Csapó Gyula, Látrány, Rákóczi u. 13. sz. alatti pályázó nyújtott be és a „Somogyország: éltető hely e rengeteg hazában" c. pályázat, amelyet „Pedagógus” jeligével nyújtottak be. Szeptemberben szakértői véleményeket is figyelembe véve közzétesszük azokat a javaslatokat, amelyek közül az Önök szavazata dönti el, hogy melyik legyen Somogy megye kommunikációs mottója. íme a beérkezett javaslatok: A „Megyéről a világnak" c. pályázatok — SOMOGY erdők-vadak, halak-tavak ORSZÁGA! — Vadakat őrzőn terelgető, bort gyümölcsillattal fűszerező, Balaton selymével kecsegtető bokros-berkes szép Somogy — Somogyország: őrizzük búzát, szőlőt érlelő, kék vizekkel szépülő, illatos berkű tájaid, — csiszoljuk pannonná vágyaid! — SOMOGYORSZÁG: Haza a honban! — Vadregényes Somogy — Lankás Somogy — Somogy, a mi hazánk — Somogy a mi „Országunk” — Csak egy Somogy van a világon — Dimbes-dombos Somogy — Somogy csak egy van — Mind ami szép Somogybán él — Ország az országban — Somogyország — A természet amit adott, Somogyországban vagyon .— Déldunántúl szép tája Somogyország — A magyar tenger virágos kertje — Somogyország — A Balatonnak déli partja Somogyország! — Természeti gazdaság, ez Somogyország — A természet ajándéka = Somogy — Természeti kincseken gazdag, fejedelmi Somogy — A dombok közt erdeivel, s vizeivel, fel-felragyog: érleli életét Somogyország —• A nagy kék tó tükréből, éltető helyei melegében életre kel Somogyország — Szelíd dombjai függönye mögött a nagy kék tóban füröszti legszebb arcát, Somogyország! — Itthon vagyok. Szép arcom add reám Somogyország — Akárhonnan jösz, bárhova is mész, legszebb arcod adja reád Somogyország — Somogyország: éltető hely e rengeteg hazában — Somogyország: a föld, ami felpörög, de megtart a hátán — Virágos Kaposvár Somogyország fővárosa — Nem az erdő van Somogybán, hanem Somogy van az erdőben — Művészi népművészet és népviselet — Somogyország — Termékeny földű vidék a somogyi táj — Somogyország Rómája Kaposvár, a kétoldalt a Kapos partján emelkedő dombok őrzik a várost — Változatos szépségű táj, virágos tisztások, gyönyörködtető természet, ez Somogyország. Itt tanított és verselgetett Berzsenyi és Csokonai Vitéz Mihály — Nagy ez a gyönyörű birodalom, és szépsége is tengernyi, mi úgy hívjuk Somogyország — Somogy, országnyi megye — Somogy, Zselic, Balaton — Somogyország - Zselic ország — Somogy gyöngye - Balaton — Somogyország, kis Magyarország — Somogy tenger gyöngye Balaton — Somogy Rómája Kaposvár — Somogy Velencéje Balaton — Széptájú Zselic, Somogyország — Virágos és erdős Zselic, Somogyország — Virágos Kaposvár, Somogyország fővárosa Számítógép segíti a városrendezést Mit tesz egy vállalkozó, tegyük fel Torontóban, ha élelmiszerüzletet akar vásárolni? Előveszi az ottani Express újságot? Dehogy! Felhív egy telefonszámot, és Torontó város térinformatikai adatbázisából pillanatok alatt választ kap az eladó ingatlan közmű- és telekommunikációs ellátottságáról. — A torontói példa nem utópia — állítja Hencsey Gusztáv, a MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézetének munkatársa. Az elv, a kidolgozott rendszer dokumentációja ismert, a rendelkezésünkre áll. Több magyarországi település, közöttük Budaörs és Érd is, már megkezdte információs rendszereinek megszervezését. —Bármelyik vidéki város, település, falu részese lehet e rendszernek, amelynek létrehozása, alkalmazása — igaz, most kissé költségesnek tűnik — a következő évtizedekben elengedhetetlen beruházás lesz. B. Sz. P. » #
