Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY 1992. szeptember 24., csütörtök Surján László a WHO európai elnöke Surján László népjóléti miniszter hazatérve Koppenhágából, ahol egy évre az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, Európai Reigonális Bizottságának elnökévé választották — elmondta: a szervezet döntése Európa ezen régiójának előtérbe kerülését és a magyarországi egészségüggyel kapcsolatos reformok elismerését jelzi. A döntés azért is rendkívüli, mert a korábbi bizottsági elnök formális szerepével ellentétben, idén olyan állandó nemzetközi bizottságot kell működtetnie, amely koordinálja azon tevékenységeket, melyeknek irányát a konferencián meghatározták. Surján László elmondta azt is: az elismerés mellett hazánk jelentős kritikát is kapott a dohányzással kapcsolatban. Magyarországon ugyanis háromszor annyit dohányoznak, mint az európai átlag, Indiai Egy szippantás— 180 millió porszem Kis cigaretta, nagy bűnlajstrom A pipa és a szivar sem ártalmatlan „születésrobbanás” India a következő évszázad elejére népességét tekintve, úgy tűnik, megelőzi Kínát. A világon minden öt gyermek közül jelenleg egy Indiában születik, mutat rá a washingtoni székhelyű „Demográfiai Válságbizottság” jelentése. Lakossága könnyen elérheti a kétmilliárdot is, mielőtt stabilizálódna. India becsült lakossága ma 883 millió, amely évente mintegy két százalékkal nő. A Gandhik országában még mindig a sterilizáció a születésszabályozás legelterjedtebb módja. Mivel a kormány tisztségviselőit csak akkor jutalmazzák, ha az elért sterilizálási arányszámok megfelelnek az előírtaknak, ezért a hatóságoknak nem áll érdekében a fogamzásgátlás egyéb módszereinek elterjesztése. Kizárják a fertőzést Októbertől az egész országban bevezetik a véradók hepatitis-C vírus ^ fertőzöttsé- gének kizárását célzó szűrő- vizsgálatot. A népjóléti miniszter most tette kötelezővé a véradók C-hepatitis szűrővizsgálatát, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság pedig megteremtette az anyagi feltételeket. Egyre terjedelmesebb a vádirat, amely a nikotin egészségkárosító hatásait vizsgáló kutatások megállapításaiból kikerekedik. A vegyelemzések — újabb adalékként a dohányzás érszűkítő, rákkeltő és egyéb toxikus következményeire — kimutatták: az örökzöld slágerben megénekelt kis cigaretta, amely „oly illatos, enyhe mint a rózsaszirom”, bizony inkább hasonlítható a méregzsákhoz, mint a rózsasziromhoz. Füstjével ugyanis egyszerre csaknem százféle mérgező anyagot csempész be a szervezetbe, köztük például ciánhidrogént, széndioxidot, szénmonoxidot, vajsavat és gyantasavat. A kémikusok mindehhez hozzáteszik, hogy már néhány slukk is valóságos „porfelhővel” árasztja el a dohányos ember tüdejét. Hozzávetőleges számítások szerint ugyanis egy-egy A gének a ludasok? Úgy tűnik, a gének befolyásolják, hogy a - születendő gyermek később dohányos lesz-e, mégpedig milyen mértékben, és azt is, hogy képes lesz-e esetleg abbahagyni a dohányzást. Ezt egy 20 éven át folytatott amerikai vizsgálat állapította meg — írják az amerikai hírügynökségek. mély szippantással akár 180 millió lebegő porszem is bejuthat és megüllepedhet a légzőszervekben. Egyes dohánygyárak ma már a szívnivalókra nyomott kis karikával jelzik a dohányosoknak: csak addig szívják és ne tovább — az említett kártékony anyagok tudniillik legnagyobb töménységben a csikkben halmozódnak fel. A filter valóban szűri a füstöt, de nem annyira, hogy komoly ártalmak veszélyét elhárítaná. Hosszú ideig élt a hiedelem, hogy a szervezet egészségét csak a cigarettázás kezdi ki, a két rokon-szenvedély, a szivarozás és a pipázás afféle ártalmatlan pöfékelés csupán. A szakemberek ezt határozottan cáfolják, mondván, hogy a „fogyasztás" formája és mértéke ugyan más, de a végeredmény — az önmérgezés — ugyanaz... Ezt a pipát megsem pellengérre, hanem a „leg-ek” brüsseli világkiállítására készítik Ami a pipázást illeti: minél hosszabb utat ját be a szárban a füst — azaz minél tekintélyesebb méretű a dohányzó alkalmatosság —, annál több káros anyag csapódik le a pipaszárban. De annyi ártó ereje így is marad, hogy — mivel nem kerül a tüdőbe — a száj és a garat nyálkahártyáját megtámadja és esetenként súlyosan megbetegítse. A szivaroknál fordított a helyzet: a vaskos, hosszú dohányrudak jóval károsabbak, mint rövid, vékony társaik. A nikotin-rabságnak tehát minden formája veszélyes, s bár csak a cigarettára használatos a találó „koporsószeg” elnevezés, illik az a dohányipar minden termékére. — borgó — Doktoravatás angolul — és magyarul A szegedi Szent-györgyi Albert Orvostudományi Egyetem második alkalommal avatták orvosdoktorrák az angol nyelvű devizánsképzés keretében végzett hallgatókat. Az eskü is angol és magyar nyelven hangzott el az ünnepségen, amelyen a magyar évfolyamról 155 hazai és külföldi végzős hallgató vette át a diplomát. Az angol évfolyamról 17 fiatalt avattak doktorrá. Az egyetemen egyébként a világ 39 országából több mint 400-an tanulnak angol nyelven az orvosi és a gyógyszerészeti fakultásokon. LEKÜZDHETŐ? Magyarország és az AIDS Magyarország kis ország, anyagi feltételek híján nem tudja létrehozni az úgynevezett „kritikus tömeget" az olyan nagy területet átfogó tudományos kutatásokban, mint amilyen az immunológia. A mindenütt elismert magyar „szürkeállomány" azonban működik. És nemcsak itthon, de a világ nagy kutató-laboratóriumaiban is. Ennek az elismerésnek a jegyében kapta Budapest az 1992 évi Immunológiai Világ- kongresszus rendezésének a jogát. Dr. Dómok Istvánnal, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató helyettesével arról beszélgettünk, hol tart az immunológia tudománya a legfélelmetesebb új ellenség, az AIDS leküzdésében, s mit értek el a magyar tudósok a nemzetközi együttműködés kereteiben. — Nem is olyan régen még a fekete himlő, a pestis képviselte az emberi egészséget végzetesen fenyegető legrosszabbat, most az AIDS tartja félelemben az emberiséget. Van-e kilátás leküzdésére? — Az immunlógia nagyon fontos része az emberi és állategészségügynek, de az AIDS probléma ennek csak egy kis szelete. Igaz, itt egy nagyon „cseles vírusról” van szó, mert éppen azt a rendszert támadja meg, aminek védeni kellene a betegségek ellen. Az AIDS nem feltétlenül valamennyi betegség elleni védelmet tesz lehetetlenné, csak bizonyos kórokok ellen. —Ön dolgozott Afrikában is hosszabb ideig. Mi a véleménye, lehet-e immunoló- giailag különbségek az egyes emberfajták között, a természeti környezet, az éghajlat, életmód és más okok alapján? — Az emberiség egy fajú, így immunológiailag is általában egységes, de az ön által sorolt és még más okok miatt lehetnek különbségek. Ide tartozik a fehérjehiány is. Ezenkívül vannak olyan betegségek, amelyek egyes tájakon nem fordulnak elő, így az immunrendszer „nem szokott hozzá”. Ilyen például a malária ami immunszupresszív hatású, azaz erősen támadja az immunrendszert és ezért hajlamosabbá tesz az AIDS-re. Afrikában egyébként a heteroszexuális fertőzés miatt a nők és a férfiak körülbelül 50- 50 százalékban érdekeltek. — Hogyan állunk az AIDS betegek számát illetően nemzetközi összehasonlításban? — Az 1981 -tői számított időt tekintve az Egyesült Államokban az elmúlt év végéig egy millió lakosra 840, hazánkban pedig csak 7,9 fő AIDS jutott. Ez még a lakosság eltérő ösz- szetételét tekintve is példaértékűnek mondható különbség. Az immunológiai kongresszus résztvevői előre jelezték, hogy csodákat senki ne várjon az összejöveteltől. Mégis, a betegséget, illetve a betegek kezelését illetően beszélhetünk reménykeltő fejleményekről? — Igen. A tünetes stádiumban is meghosszabbítható az élettartam az AZT nevű gyógyszerrel. Júliusban Amszterdamban jelentették be, hogy már tizenhárom helyen kísérleteznek azzal, hogy HÍV vírusból kivont, tisztított fehérjével kezelik a már beteg szervezeteket. — A nem túl távoli jövőben remélhetünk-e gyógyító megoldást? — A HÍV vírus, bár csak 1981-ben fedezték fel, mégis talán a legismertebb károkozó. Én optimista vagyok, mert azok az óriási erőfeszítések, anyagi ráfordítások, rendkívül fejlett technikai eszközök nem lehetnek eredménytelenek. A felvilágosító munka, a nagyon költséges diagnosztikai tevékenység éppen a legproduktívabb korosztályok védelmében történik. Időt jósolni nehéz lenne, de a szörnyű kórt, mint annyi mást, le fogjuk gyűrni. — Magyrország miként járul hozzá ehhez a küzdelemhez? — Sokféle módon. A sto- cholmi Karolinska Intézettől a philadelphiai Rockefeller élettani intézetig, mindenütt jelen vannak a magyar kutatók. A budapesti Immunológiai Világkongresszust pedig két világhírű magyar immunológus — Petrányi Gyula és Gergely János akadémikusok szervezték meg. Kardos István A faj szí körzet orvosa Hogyan gyógyít a méh-doktor? Sok vidéken járja a mondás, hogy egy kaptár tíz orvost elűz. Persze nem a doktorokat fenyegető méhcsípésre utal a népi bölcsesség, hanem arra, hogy a szorgos hártyásszárnyúak a maguk gyűjtötte természetes medicinával, a mézzel szinte do- logtalanná teszik az orvosokat. Erdélyből, Marosvásárhelyről települt át Somogyba dr. Grexa Zoltán a fajszi körzet orvosa. A körzetet a Puszta- kovácsitól való elválás után hozták létre Fajszon. Pár hónap alatt újjávarázsolták a rendelőt, az orvosi lakást — az önkormányzat támogatásával, a falu akaratából. — Szép orvosi rendelője van most a falunak, és lakásunk nekünk — mondja dr. Grexa Zoltán. — Tavaly február óta dolgozom itt, akkor vállaltam el a képviselő-testület felkérésére. A feleségem, noha gyógyszerész, orvosírnokként mellettem dolgozik. Somogyfajsz- nak az 1960-as évekig volt orvosa, de azután jött a „körzetesítés”. S évek óta nehézségeket okozott, hogy busszal járjanak be Marcaliba vagy Pusztakovácsiba. így lett újra rendelő a faluban. — A lakosok lemondtak a járdáról, hogy a pénzből rendbe tegyék a régi rendelőt — mondta dr. Grexa Zoltán. — Úgy éreztem, olyan alakuló közösség ez, amelybe én is beilleszkedhetem. Szeretettel végzem a munkámat, és a falu ezt viszonozza. A körzeti orvos munkája az egész világon nagyjából egyforma. Hetente öt nap rendel, kétszer délután, s ehhez jön a kétnapos ügyelet Marcaliban. — Munkaidőmet, a rendelést igyekszem a szükségletekhez igazítani. Az orvos készenléte reggel hattól másnap reggel hatig tart, és utána újrakezdi. Én is így vagyok. Dr. Grexa Zoltán elmondta azt is, hogy nemsokára munkába áll a marcali mozgó laboratórium: akkor helyben vehetik majd a vizsgálati mintát, és a betegeknek nem kell utazással, várakozással eltölteni idejüket. Hogy hogyan érzi magát az orvos a csendes faluban, elmondta: — Két kislányom van. A nagyobbik most jár hatodikba, Marcaliba. Ott kezdte, és ott is akarta folytatni. A másik lányom most kezdte az első osztályt Fajszon. Ami a lelki egyensúlyomat illeti, én mindig arra törekedtem, hogy beilleszkedjem környezetembe, és megtaláljam az icipici boldogságot. Úgy érzem, itt emberi szeretettel viszonozzák a munkámat. S Kaposvár sincs olyan messze: egy-egy koncertre eljut a család. . — Megtanultam megelégedni azzal, amim van — mondja dr. Grexa Zoltán. — Vannak kazettáim, lemezeim, és kiegyensúlyozott az életünk. Fajszon a családom is jól érzi magát. És ez a lényeg. Metz A. Márton Az évezredes titkot, hogy pontosan hogyan is készül a méz, máig sem sikerült megfejtenie a tudománynak — mondja dr. Szalay László, a biológiai tudományok kandidátusa, a mézről és annak gyógyító hatásáról közelmúltban megjelent könyv szerzője. — így aztán laboratóriumi körülmények között előállított hasonmása, küllemben és alkotó részeiben bármilyen hűséges utánzat is, értékes hatásaiban mégsem versenyezhet a valódival. A nálunk honos faj a Carnica a méhek családjának igen rokonszenves, jó tulajdonságokkal rendelkező tagja. Egyáltalán nem agresz- szív, sőt inkább békés és türelmes. Igen jó tájékozódó képességekkel rendelkezik, szorgalmas és — ami nem kevésbé fontos — takarékos, így azután a begyűjtött virágporból, nektárból önmaga nagyon keveset él fel; felhalmozott készleteiből bőven jut „exportra”, azaz emberi fogyasztásra. Kicsiny „mézgyárak” a virágport, a nektárt, más növényi váladékokkal együtt, fölszippantják, majd pedig gyom- rukbaasaját gyomorváladékaikkal elkeverve átalakítják és viaszsejtekben érlelik, raktározzák. így alakul ki az édes tartalék-tápanyag végső ösz- szetétele, amely 70-80 százalékban szőlő- és gyümölcscukor vizes oldata, s tartalmaz enzimeket, fehérjéket, különféle illatanyagokat. Egészségmegőrző, általános erősítő hatását a táplálkozástudomány legújabb vizsgálatai is alátámasztják. A kondíció megőrzésére, a szervezet ellenálló képességének följavítására mindenkinek ajánlhatjuk dr. Oláh Andor. A természet patikája című könyvében közzétett 10 hetes mézkúrát: 1 órával reggeli és ebéd előtt, s 1 órával vacsora után gyógyteába (pl. kamillába) keverjük el — első héten 1/2, második héten 1, harmadik héten 1.5, negyedik-hetedik héten 2, nyolcadik hét 1.5, kilencedik héten 1 és tizedik héten 1/2 kanál mézet. A kúrához kedvcsinálóként csak annyit, hogy Tensing, a Mount Everestet elsők között meghódító híres hegymászó a 8000 méter fölötti utolsó gyöt- relmes szakasz megtételekor semmi mást nem evett — csak mézet. — borgó —
