Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. szeptember 3., csütörtök KSH felmérés az átlagkeresetek alakulásáról Korrekt Próbagyártás Esztergomban A napokban kezdődhet a próbagyártás a Magyar Suzuki esztergomi autógyárában. Ha rendben sikerül beállítani a számítógép vezérelte gépsorokat, akkor várhatóan az ősz vé­gére már a vásárlókhoz kerülhet a népszerű autómárka ismert Swift változata, amely az előzetes hírek szerint kevesebb, mint 800 ezer forintba kerül majd. Az ügyes pénzügyesek? A Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan figyelemmel ki­séri, hogyan alakulnak a bruttó átlagkeresetek a gazdaság kü­lönböző területein. (A felmérés — a költségvetési gazdálkodók és a mezőgazdasági ágazatok kivételével — átfog minden, 50-nél több személyt foglalkoz­tató jogi személyiségű szerve­zetet.) A most közzétett júniusi adatok szerint a megfigyelt ága­zatok összességét egybevetve az átlagos kereset 22 310 forint — ettől azonban fölfele és lefele egyaránt nagyok az eltérések. A kereseti listán „utcahosszal” ve­zetnek a pénzügyi területek dol­gozói: havi bruttó átlagkerese­tük az első félév utolsó hónap­jában 38 859 forint volt. Elsősé­güket a következő időszakban aligha veszélyeztethetik más szakágazatok, hiszen előnyük a második helyezett vegyiparral szemben több mint 12 000 fo­rint; ez utóbbi ágazatban ugyanis 26 618 forint volt az át­lagbér. Sajátos jövedelmi arányokat tükröz a további rangsor is. A „dobogós" harmadik hely a szál­lítási ágazaté (26 008 forint), a bányászat pedig (25 077 forint) a 4. helyen áll. A sorban 5. a fa-, papír- és nyomdaipar (24 765), a 6. pedig a villamosenergia-, gáz, hő- és vízellátási ágazat (24 395). Jól érzékelteti a differenciáló­dás mértékét, hogy a 20-24 000 forint közötti bérekkel a közép­mezőnybe tartozó gazdasági te­rületek (kohászat, élelmiszer- ipar, stb.) mögött a három se­reghajtó ágazat: a vendéglátó, szálláshelyszolgáltató terület havi 17 026, a hulladékvissza­nyerő, feldolgozó ipar 16 580, és a textil-, ruházati-, bőrtermé­keket gyártó ipar 14 602 (!) fo­rinttal. A statisztikusok egyébként — összegezve és ágazati bontás­ban — közreadták a szellemi és fizikai dolgozók bruttó bérének alakulását is. A kétkezi dolgo­zóknak átlagban 17 968, a szel­lemieknek 32 531 forintot szám­fejtettek. „MESTERKURZUS” SZAKMUNKÁS­JELÖLTEKNEK Beköszöntött a meteorológiai ősz Rekord napsütés, rekord aszály A második évfolyamba lép­nek az úgynevezett IPOSZ-osztályok. Az ese­mény kapcsán Szűcs Györ­gyei, az Ipartestületek Orszá­gos Szövetségének elnökével beszélgettünk az iparoskép­zés buktatóiról. — A tavalyi tapasztalatok alapján milyen változásokat terveznek az új tanévben? — A legfontosabb, hogy a tavalyi hárommal szemben — autószerelő, szobafestő, kő­műves — az idén további ki­lenc szakmában indítunk osz­tályokat. Képezünk már női ruhakészítőket, fodrászokat, központifűtés-, villany-, és au­tóvillamossági szerelőket, ka­rosszérialakatosokat, valamint asztalosokat. Már készülnek a sütő- és hentes szakmák ok- taásának tantervei is. Össze­sen 67 szakközép- és szak­munkásképző iskola csatlako­zott kezdeményezésünkhöz és további 40-50 érdeklődik iránta. — A szakképzés anyagi fe­dezetének nagy résézté a német ipartestület bocsátotta rendelkezésre. A német-ma­gyar ipartestületek között szerződés azonban jövőre le­jár. Mi lesz az oktatás sorsa azután? — Megoldást a kamarai tör­vény adhat. A tagdíjak, illetve az illetékes minisztériumok hozzájárulásai a jövőben nem tudják fedezni az oktatás költ­ségeit. Az osztályok működte­tését külön szervezetre kell bízni, s ennek a célnak kivá­lóan megfelelne a kamara. Ez az intézmény felvállalná az érdekképviseleten túl, illetve annak szerves részeként az alapképzést, a szakmai to­vábbképzést és a mestervizs­gáztatást. Az önálló kézműves kamarának közvetlen és pon­tos információi lesznek a piac igényeiről, a kisvállalkozók, kisiparosok teljesítőképessé­géről, s ezek összhangba ho­zásával határozza meg a gya­korlati és elméleti képzést. Ha az optimális feltételek megva­lósulnak, nem kell attól tarta­nunk, hogy a külföldi befekte­tők nem találnak megfelelő magyar beszállítót, mint ahogy ez a Suzuki esetében is előfordult. — Az iskolákban a hagyo­mányos osztályok mellett mű­ködnek az IPOSZ-osztályok. Nem okoz ez feszültséget az intézményekben ? — Tapasztalataink szerint érdeklődéssel figyelik egy­mást a különböző rendszer­ben tanuló diákok, illetve taná­rok. A legjobb természetesen az volna, ha „ellopnák” a tanter­veinket és hasznosítanák azokat a hagyományos okta­tási struktúrában is. A legna­gyobb érdeklődés egyébként a gyakorlati oktatásunkat kí­séri: jelenleg 25 ezer mester­nél tanulhatják a gyerekek egy-egy szakma fogásait. Ez azt jelenti, hogy legalább eny- nyi fiatalnak lesz munkahelye, ha elvégzi az iskolát. Ha figye­lembe vesszük, hogy idén 30 ezer pályakezdőnek nincs ál­lása, ez nem elhanyagolható szempont... (domi) Az Alföldön az idei volt az évszázad legszárazabb tava­sza. Sajnos, a csapadékmen­tes időjárás nyáron is folytató­dott, sőt, a szárazságot még különösen hosszan tartó hő­ség is súlyosbította. A napi csúcsérték több helyen elérte a 37 fokot. Nemcsak a rekord vagy rekord közeli maximu­mok voltak a jellemzőek, ha­nem az is, hogy nagyon régen tapasztaltak annyi hőségna­pot, mint éppen a most véget ért augusztusban. Harminc fok feletti hőmérsékletet négy­szer annyiszor mértek, mint a korábbi években. Egyébként a havi középhőmérsékletek az egész ország területén rekor­dot döntöttek. Az Országos Vízügyi Hiva­tal 24 jelzőállomásán mért adatok szerint július 16. és augusztus 30. között hazánk­ban átlagosan 11 milliméter csapadék hullott. Legnagyobb a csapadékhiány a Nagy-AI- földön. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun Szolnok me­gyékben ebben az évben a szokásosnál 160-180 millimé­terrel kevesebb eső esett. Gyakorlatilag ez már a tizedik aszályos esztendő, a talajvíz szintje az elmúlt évtizedben át­lagosan 2-5 métert süllyedt, a fúrt kutakat mind kevesebb he­lyen tudják használni. A csapadékhiány következ­tében a folyók vízszintje is alaposan megcsappant. A másfél századdal ezelőtt mért és nulla szintnek elfogadott vízállásokhoz képest centimé­terekben mérhetjük az eddigi minimumrekordot és a mos­tani vízállást. A Duna Esztergomnál 1986-ban volt a legalacso­nyabb, akkor +30 centit muta­tott a vízmérce, most pedig +52-őt. Baján 1947-ben +74 centi az eddigi minimum, eh­hez képest nem mondható alacsonynak a +119 centimé­teres vízállás. Mohácson ugyancsak 45 esztendővel ál­lította fel a negatív rekordot a folyó +82 centiméterrel, most +146 centit jelez a vízmérce. A Tiszán az eddigi legala­csonyabb vízállást 1968-ban rögzítették, -272 centiméter­rel, a jelenlegi vízszint egy centivel „magasabb”. Érde­mes megjegyezni, hogy a ma­ximumot viszont 1970-ben észlelték, +909 centiméterrel. A Sebes-Körös Körössza- kállnál 1986-ban 40 centivel volt alacsonyabb, mint a mos­tani duzzasztott - 137 centi. A Hármas-Körös Kunszentmár- tonnál 1946-ban mért 240-es- hez képest most — duzzasztva - csak 146 centiméter. (Szabó) Privatizáció előtt a Hungarocamion Száz új munkahely Száz új munkahellyel bővíti termelő kapacitását a szolnoki Stella Doro Ruhaipari Kft olasz-magyar közös vállalat. Az együttműködés keretében az új üzemben kizálag az igé­nyes olasz ruhaiparra jellemző minőségben és fazonban fér­fizakókat gyártanak, egyelőre napi 550 darabot. A formater­vezést és konstrukciót, vala­mint a szövetet kompletten az olasz partner biztosítja. Nyereséggel zárta a Hunga­rocamion az idei első félévet. A vállalat szakemberei benyúj­tották átalakulási tervüket az ÁVÜ-höz, amiről várhatóan a napokban születik döntés - mondta el sajtótájékoztatóján Kapcsos Károly, a vállalat ve­zérigazgató helyettese. A terv szerint július 1-jétől visszamenőleg részvénytár­sasági formában működne a vállalat. A szakember szerint a teljes privatizáció egy-másfél évig is elhúzódhat. A rész­vénytársaságban várhatóan 25 százalék, plusz egy rész­vény lesz az állami tulajdon aránya, ami a cég elképzelé­seinek is megfelel. A vállalat iránt több külföldi szakmai és pénzügyi befektető is érdeklő­dik. A jövőben a cég várha­tóan holding formában műkö­dik majd. Juhász Veronika vám- és határszolgálati egy­ségvezető ismertette, hogy a Pénzügyminisztérium által ké­szülő vámtörvény várhatóan még ebben az évben a Parla­ment elé kerül. A törvény a vámok beszedését vámügy­nökök közreműködéséhez köti majd, mely tevékenység el­végzésére a vállalat elsőként jelentkezik. A szakember el­mondta azt is, hogy a cég újra megkapta a készfizető kezes­ség nyújtására szóló enge­délyt, amivel partnerei ügyin­tézését megkönnyítheti. Hermann Tamás, a Hun­garo Lloyd Budapest Kft. igazgatója a Hungarocamion kombinát árufuvarozási tevé­kenységét ismertette. A kft. működtette kétszintes uszályra 56-58 pótkocsi fér el. A fuvarozásnak ez a módja nemcsak környezetkímélő, de a több mint 50 pótkocsi elszál­lítása csupán 10 kamion üzemanyag árába kerül. A módszerrel évente 5000 ka­mion szállítása lehetséges Budapest és Passau között. karcagiak A karcagi Agyagipari Népművészeti Háziipari Szövetkezet az öncsőd beje­lentése után korrektül meg­egyezett a hitelezőivel. Bár a termelés az év első felében több hónapon át szünetelt, a törlesztéseket az idén meg­kezdik. Az adósság visszafi­zetésének zömét jövőre, il­letve 1994-re ütemezték. Tanácskozás Gödöllőn A világ élelmezési gondja­inak csökkenésére kínál le­hetőséget az a tudományos tanácskozás, amely a héten kezdődött a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen zajlik. Ott 25 fejlődő ország szak­emberei vesznek részt. Az egyetem kutatási eredmé­nyeivel ismerkednek, többek között az édesvízi haltartás és a talajerózió elleni küzde­lem gyakorlati tennivalóival. A tanácskoás külföldi részt­vevői tájékoztatást kapnak a konténeres halszaporítás legújabb eljárásairól is. Pályázat kapcsolattartásra Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság pályázatot hirdet magyar-német kor­mányközi tudományos és technológiai munkaterv ke­retében végzendő kutatási és fejlesztési projektek nem­zetközi kapcsolattartásának támogatására. Pályázhatnak egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok, akik kutatásaik si­keres megvalósításához német intézményekkel kí­vánnak együttműködni. Gyorsabb a vámeljárás A vámjogszabály módosí­tásának célja az, hogy a ko­rábbi jogi szabályozástól és gyakorlattól gyökeresen el­térő módon biztosítsa az igen rövid idejű — gyakorlati­lag azonnali — vámkisza­bást, a közlést és besze­dést. Az augusztustól életbe lépett vámjogi előírások elvi­leg zárttá teszik az importárú útját a határon belépéstől a vám megfizetéséig. Támogatás az egészségügynek A magyar egészségügy in­formatikai rendszerének fej­lesztéséhez 85 millió dollá­ros, kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelt ajánlott fel az Acer Incorporated taj­vani cég és a mögötte álló tajvani Exim Bank. A hitel a háziorvosok számítógéppel való felszerelésére, regioná­lis, illetve megyei adatköz­pontok létrehozására, az or­vosok, a kórházak és a tár­sadalombiztosítás országos rendszerben való összekap­csolására fordítható. Nemzetközi vállalatok társasága Tizenöt tekintélyes világ­cég részvételével szeptem­ber 8-án 10 órakor mutatko­zik be a Nemzetközi Vállala­tok Magyarországi Társa­sága, amely azzal a céllal alakult, hogy részt vegyen a szabad piacgazdaság és a befektetések számára ked­vező környezet feltételeinek megteremtésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom