Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-22 / 224. szám
1992. szeptember 22., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Autóbuszvárók Bábonymegyeren A rossz időben autóbuszra váró polgárokra is gondolt a bábonymegyeri önkormányzat, amikor betonalapú, fedett buszvárókat alakíttatott ki. Az építőipari munkát Selmeczi János és hattagú brigádja végezte. A megyeri általános iskolánál, a bábonyi faluvégen és a katolikus templom közelében elkészült buszvárók építésére majdnem félmillió forintot költött. Bedolgozókat keresnek Tabon Tárgyalásokat kezdett a tabi áfész és a Pölycorp kft műanyag játékok bérmunkában történő festésére. Az áfész vezetői bedolgozói rendszer kiépítésébe kezdtek: elsősorban gyermek- gondozási segélyen levő kismamákat, ügyes kezű idős embereket és kevésbé elfoglalt háztartásbelieket toboroznak erre az otthon végezhető munkára. A szövetkezet adja a festéket, s a késztermékeket pedig külföldi piacon értékesítik. Korszerűsítés két és fél millióért A tabi 1. számú általános iskola a múlt év végén két és fél millió forintot kapott felújításra. Ez a pénz lehetővé tette, hogy kicseréljék az „A” és a „B" épületek ablakait, s modernizálták a konyhát. Az elavult tűzhelyeket korszerű gáztüzelésűre cserélték, s megépítettek egy gázlefejtő helyiséget is. Két négylán- gos gáztűzhelyet vásároltak, és bővítették a konyha melegvízellátó rendszerét. Felújított szeszfőzde Nagyberényben az ön- kormányzat mintegy félmillió forintért korszerűsítette és felújíttatta a szeszfőzdét. A kőművesmunkákat jkemen- ceépítés, tetőjavítás, belső festés, önálló kút üzembe helyezése, ajtócsere stb.) a pélpusztai KÉSZ kft dolgozóira bízták, a főzőüstöt pedig a szegedi Fémipari Kisszövetkezet cserélte ki. A hónap végén már üzembe helyezik a szeszfőzdét. Kiválások a kányái tsz-ből A kányái Március 15. termelőszövetkezet százhét millió forintos nyilvántartott vagyonának 1,7 százalékát igéhylik azok a tsz-tagok, akik a megadott határidőn belül kiválási szándéknyilatkozatot adtak be. A három család elsősorban erő- és munkagépek kivitelét jelölte meg. A szövetkezet vezetői 3 személlyel megegyezésre jutottak, a további néggyel még tart az egyezkedés. ' Ismét van jegyző Tengődö Kálmán József: „...az ügyek intézése jócskán csúszott” Sok vihart kavartak Tengődön a helyhatósági választások utáni hónapok: képviselők mondtak le, visszaadta megbízólevelét a polgármester. Hónapokig működésképtelen volt az önkormányzat, s elment a községből a jegyző... A képviselők megosztottsága sok erőt, energiát vont el az önkormányzati feladatok megvalósításától. Július 1 -je óta azonban ismét van jegyzője a településnek. Kálmán József Balatonszabadiból költözött a faluba. Több mint tíz évet dolgozott már a közigazgatásban, s jelenleg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a negyedik évfolyamot végzi, levelező tagozaton. — A képviselő-testület tagjai Balatonszabadiban kerestek meg, hogy vállaljam el a jegyzői állást — mondja —, így kerültem Tengődre. Elsődleges feladatom a szakterület munkájának felmérése volt; átvizsgáltam a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit. — Mit tapasztalt? — Jócskán csúszott az ügyek intézése; nem tartották be a 30 napos határidőket. Voltak késések is, mint a református és a katolikus egyház által visszaigényelt házingatlanok ügyének elintézet- lensége... Jegyző nem lévén, elmaradt olyan fontos pályázatok beadása is, mint a vízműépítésre kérendő céltámogatás. így a község a környező településekkel szemben hátrányba került. — Mit tart a legfontosabb feladatának? — Mindenekelőtt különféle pályázatokkal szeretnék pénzt szerezni a község fejlesztéséhez. A közelmúltban már éltünk ezzel a lehetőséggel. Céltámogatásra több pályázatot is benyújtottunk, például a 36 millió forint összberuhá- zású vezetékes ivóvíz-rendszer kiépítésére, illetve iskolabővítésre. Ha ezzel elkészülünk, akkor szilárd burkolatú utakat kell építeni. Indokolt egy első és második világháborús emlékmű állítása üs, erre kétszázötvenezer forintot különített el az önkormányzat. Megvalósítása a jövő évben várható. Tervezzük egy szemétlerakó-telep kialakítását, és a rendszeres szemétszállítás bevezetését. A polgármesteri hivatal munkájában javítani kell a hatósági ügyintézés színvonalát, az állampolgárokkal való kapcsolattartást. Krutek József Kára nyolcvan lakosa a múlt év óta egy családi házban intézi ügyes-bajos dolgát. Emiatt is döntött úgy a helyi önkormányzat, hogy az idén saját erőből nekivágnak a kultúrház rekonstrukciójának. A kétéves takarékos gazdálkodás eredményeként a több mint hárommillió forintos beruházáshoz nem kell hitel. A kivitelezést verseny- tárgyaláson Theisz András karádi vállalkozó nyerte el, és június elején megkezdte az építkezést. Új kultúrház tehát már lesz Kárán. Hogy hasznos programokkal is megtöltik-e, az a falubah élőktől függ. Idősek klubja Bedegkéren Közösségi ház Kőröshegyen Kőröshegyen a közelmúltban rakták le a többcélú közösségi háznak az alapkövét. A sportcsarnok mellett olvasótermet, könyvtárat, klubhelyiségeket alakítanak majd ki. Bővítik a telefonhálózatot Szakiparos magánvállalkozók bevonásával folyamatosan épül a Balatel Telekommunikációs Rt beruházásában a telefonhálózat Tabon és térségében. Felvételünk Szorosadon készült; a kis alközpontot itt komlói vállalkozók építették. (Fotók: Sebők Dezső) Öregek klubját szervezett az önkormányzat Bedegkéren. Pedig a faluban lakó több idős ember először azt mondta: szégyenlenék, hogy oda járnak. Ennek ellenére a helyi vezetés úgy érezte: kötelessége az idősek klubjának létrehozása; a munkában megfáradt öregek sokszor magányosak, közülük több gondoskodásra szorul. Azt tervezték, hogy 15-18 személlyel indítják a klubot. A katolikus egyházzal egyezségre jutva a plébánián alakítottak ki két szobát, még az év elején. Mintegy félmillió forint költséggel alakították ki 'a szükséges helyiségeket, s az önkormányzat megegyezett az egyházzal, hogy az épületre fordított költséget „lelakják”. így kötötték meg a bérleti szerződést is. Az idősek napközi otthonos klubja március óta működik Bedegkéren, s több mint 30-an látogatják rendszeresen. Az ide járók jól érzik magukat; reggel nyolctól délután ötig olvasnak, kártyáznak, kézimunkáznak. Az önkormányzat rádiót, lemezjátszót és televíziót is vásárolt nekik. Délben főtt ebéddel várják őket. Ezt a napközi otthonos óvoda konyhájáról hozatja az ön- kormányzat, részben térítés- mentesen. Ma már a névnapokat és a születésnapokat is együtt tartják a bedegkéri idős emberek. S az idősek klubja is egyre népszerűbb. (Krutek) Az első fecskék Nágocson... Egy család boldogsága Több mint egy hónapja költözött be az első nevelőcsalád Nágocson. Az önkormányzat, illetve a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapíjtvány együttműködési szerződése alapján a községben gyermekfalut alakítahak ki, s ehhez az önkormányzat biztosítja a házakat. Czirka János és felesége Aradról települt át Magyarországra. Békéscsabán az adventista egyház közvetítésével értesültek a lehetőségről: a gyermekek örökbe fogadására, nevelői feladatok ellátására vállalkozhatnak. Augusztus 12-én költöztek Nágocsra egy saját és három fogadott gyermekükkel: Zsanettel, Gáborral, Valériával. A nevelőintézeti gyereknek nagyon hiányzik a szülői szeretet — mondta Czirka János. — Mi látjuk csak igazán, hogy mit jelent nekik az apa, anya. S azt szeretnénk elérni, hogy ezekből a gyerekekből rendes, dolgos felnőttek legyenek. Mint hívő emberek kötelességünknek tartjuk számukra az otthon melegének megteremtését, a vallásos szellemű nevelést. Feleségem az alapítvány alkalmazottja, így elsősorban ő foglalkozik a gyerekekkel. Én fogtechnikus vagyok, s ha megfelelő munkahelyet találok, képesítésemnek megfelelő területen kívánok elhelyezkedni. Azt hiszem, így tudnánk még jobb feltételeket teremteni a gyerekeknek, hiszen további négy kicsi befogadásán gondolkodunk... A helyi vezetők és a szomszédok segítőkészek, kedvesek. A gyerekek pedig már összebarátkoztak. Reméljük, hogy gyökeret verünk, otthonra találunk ebben a községben. Czirka Sztanka 13 éves nagylány. A fotózás előtt a következőket mondta: — Édestestvérem sajnos, nem lehetett, ezért boldog vagyok, hogy anyuék vállalták e gyerekeket. Nagyon megszerettük egymást; igyekszünk is segíteni, például a házi munkában. r Reméljük, hogy nemcsak ez az egy boldog család lesz Nágocson. K. J. (Sebők Dezső felvétele) Nehéz az élet Andocson is Betett ez a gyógyszeráremelés Andocs, 1992. szeptembere. A polgármesteri hivatal mellett Takács Jánosné, 67 százalékos rokkantnyugdíjas, zöldséget és gyümölcsöt árusít. Délre jár az idő, s ő vevőkre vár. — Milyen a forgalom? — Egyáltalán nem lehet vele dicsekedni. Tulajdonképpen én csak besegítek a gyerekeknek. De mint látja, vevő nemigen akad. Úgy tetszik, már gyümölcsre sincs pénze az Embereknek... Néha egy*egy autós áll csak meg; jó, ha egész hónapban összejön 1500-2000 forint. — Mire futja a nyugdíjból? — Megmondjam, hogy mennyi a nyugdíjam? 5540 forint. De csak most ennyi ám. Mondja, mire elég ez? Szinte semmire. Az adó, a víz, a villany, a fűtés elvisz mindent. Közben romlik a háznál ez is, az is; kopik a ruha, a cipő... Ez a gyógyszerár-emelkedés Ts betett nekünk. Amit eddig negyven forintért kaptunk meg gyógyszert, az most nyolcszáz forint. Ha két dobozzal írnak, már ezerhatszáz. Ki sem tudom váltani... Pedig gyógyszerre szükségünk van: nekem is, a férjemnek is. El sem tudom képzelni, hogy hova jutunk. A férjem 70 százalékos rokkant. Higgye el, nagyon nehéz az életünk. Másoknak is az. Sok a munka- nélküli, főleg a fiatalok. Itt, a falunkban egyáltalán nincs munkalehetőség. Akik itt „ás- kálnak” (a telefonvezeték lefektetésénél), azok mind vidékiek. Hiába jelentkeztek a falubeliek, senkit sem vettek föl. Ki érti ezt?... — S a falu? Az csak változott. — Itt semmi. Talán csak a fiókgyógyszertár megnyitása volt említésre méltó... Másról én nem tudok. — Figyelemmel kíséri a világ eseményeit? — Hát persze, angyalom. Ha csak tehetem, mindig elolvasom az újságot. Nézze, itt van. A Somogyi Hírlapot járatjuk... Az lenne ám az igazi, ha csak jó dolgokról olvashatnánk. De hát kevés jó történik mostanában... (Krutek)
