Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-21 / 223. szám
1992. szeptember 21., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé Franciaországban A Concorde Travel utazási iroda számára forgatott útifilmet a marcali kábeltévé két munkatársa. A francia főváros nevezetességein kívül kazettára kerültek a Párizstól mintegy 120 kilométerre levő üdülőhely, center-park látványosságai is. A filmből elkészülte után három részletet a marcali tévénézők is láthatnak. Vízvezeték épül Nemeskisfaludon Vízvezeték építését kezdeményezte Nemeskisfaludon az önkormányzat, s a terveit augusztusban véglegesítették. Az építés hat-hét millió forintba kerül. A jövő év márciusáig kell elkészüljenek a kútfúrással, a vízellátást pedig közkifolyósra tervezik. A csatornázást pedig minden ponton önállóan kell megoldania. Két és fél millió forint segély Rendszeres szociális segélyként 1 millió 264 ezer forintot fizetett ki az idén az első félévben a marcali önkormányzat rendkívüli segélyre 528 ezret. A nevelési segély összege 2 millió 573 ezer forint volt. Ápolási díjként 378 ezer forintot adott. Ez a múlt év azonos időszakához képest 14,3 százalékkal több. Évről évre több a tűzoltók munkája Műszaki mentőszerré alakította át GAZ-66 típusú gépjárműfecskendőjét a tűzoltóság. Ezzel több millió forintot takarítottak meg. Az idén dologi kiadásra 2 millió 517 ezer forintot terveztek a marcali tűzoltók, s ha az energiahordozók, üzemanyagok ára és a postaköltség nem emelkedik, akkor ez biztosítja a működéshez szükséges pénzügyi fedezetet. A polgári fegyelem romlása miatt azonban egyre több tűzhöz kell kivonulniuk: két éve 193, tavaly 207, az idén eddig már 325 eset volt a működési területükön. Fajszi pléhbarakk Somogyfajszon olyan „épületet" láttam, ami más, hasonlóan apró falvakban ritka. A büszke tábla szerint gázpalack-cseretelep van itt. Vezetője Böhm Istvánná. — Az újudvari töltőállomás kéthetente szállít 80-100 palackot. Nagy hasznom nincs belőle, másodállásban végzem ezt a munkát, de fontos a fajsziaknak, és a környékbeli falvak lakóinak. Járnak ide palackot cserélni Kürtöspusztáról, Libickozmáról, Pusztakovácsiból, Sörnyéről. Ez csak egy pléhbarakk, igaz, belül vasrács védi. — Sajnos, egyszer kiraboltak: 22 palackot vittek el. Azóta készült el a belső rács, így már biztonságos. Meg aztán éjjel őrzik a telepet, (m.) Gadány nagy gondjai Repce, árpa elvetve, 100 hektárral több lesz a búza Érvek és tények Tap sony ban Marad az 50 százalék tulajdoni hányadú kft is A 405 lelkes Gadány, Marcalitól kilenc kilométerre, 180 nyugdíjast számlál. A falunak 1990 szeptembere óta önálló önkormányzata van, addig a szomszédos Mesztegnyőhöz tartozott. Az iskolás gyerekek ma is oda járnak. Van a faluban egy műemléknek számító templom, egy sportpálya, néhány portalan ított utca és két telefon. Az egyik az önkormányzatnál, a másik a polgármesteri lakásban... Felbiztatták az embereket Meg van két régi épület is, amely körül az utóbbi időben nagy csaták folynak, falusi szinten, de amelyeknek „ki- gyűrűzései” magasabb fórumokig is eljutottak. Olyan csaták, amelyeknek a kimenetele anyagi okok miatt a falutól, lakosságától független... Arról van szó, hogy — mint Németh János polgármester elmondta — elhatározták, hogy a tavaly visszakapott régi iskolaépületben átalakítás után panziót, s így néhány munkahelyet létesítenek. Ötletük alapjául a falusi turisztika divatba jötte, ennek fejlesztésére vonatkozó különféle határozatok, ajánlások szolgáltak. Illetve az a kétségbevonhatatlan tény, hogy a falu gazdag vadászterületek szomszédja, a gadányi temetőben nyugvó majdnem 100 német katona sírját leszármazottaik rendszeresen látogatják és megfelelő szálláslehetőség esetén több napot is a faluban töltenek. Ezek alapján tartották jövedelmező, munkahelyteremtő beruházásnak. Megszerezték a szükséges hozzájárulásokat, engedélyeket, ezek birtokában elkészítették az átépítési terveket, majd szerződést kötöttek egy építkezési vállalkozóval. Dudva az udvaron Németh János polgármester: „... a dolog úgy volt, hogy az embereket mindenhol felbiztatták, hogy a falusi turizmust támogatják... Bízva abban, hogy az Állami Fejlesztési Intézet többször is hangoztatta, hogy a falusi turizmust támogatja, elkezdtük ezt önerőből csinálni, és ami pénzünk volt, abból az anyagokat megvásároltuk.” Néhány adat az épületről, ilHatvanéves vagyok, nyugdíjas. Olyan elgondolásom van, hogy egy kis földet meg egy kis erdőrészt visszakérek, a kárpótlási jegyem fejében, saját hasznosításra. Az erdőterület valamikor a közbirtokosságé volt, ma elég letarolt, négy-öt év múlva lesz kitermelhető. Ezt jelölték ki kárpótlásra. Remélem, amíg élek, a tüzelőgondomat megoldja. Kevés földet igényelek vissza, mintegy 700 négyszögölet, mert van saját, vásárolt földem is. Lehet vetni egy kis búzát, kukoricát, ezt-azt a családnak, meg hogy legyen mit feletetni az állatokkal. A feleségemnek még másfél éve van a nyugdíjig, ha egészségiéivé az építkezésről. 1900 körül épült, téglából, alapterülete 285,5 négyzetméter. A tervek szerint egy négyágyas és öt kétágyas szobát alakítanak ki. Hátra a belső munkálatok vannak. Eddig elköltötték 4,2 millió forintot. A teljes becsült összeg pedig 11,5 millió forintra rúg. [gy állt az építkezés, amikor a falu és önkormányzata megtudta: a panzió kialakításához nem kaphatnak támogatást. Az építkezési vállalkozóval kötött szerződést felbontották, az épület félkész állapotban maradt... Az udvaron dudva nő, az irattartókban meg sokasodnak az ügy kapcsán írt és elküldött levelek, meg egy-egy válaszlevél... Á panzióval ngyjából párhuzamosan egy másik tervet is kigondolt az önkormányzat. Egy, a volt iskolaépület mellett ugyancsak kihasználatlanul álló épületben szociális étkez- tetőt és konyhát akarnak létesíteni. Erre sincs pénze a falunak, de pályázati támogatásban reménykednek. Ugyanis — a polgármester szerint — így újabb hat embernek lenne Gadányban munkahely, nem kellene a szomszédos Mesztegnyőről autóval áthozni az ételt (jelenleg 28 személy számára), illetve „bizonyos szociális támogatás mellett az itteni idős emberek jóval olcsóbban kapnák meg ebédjüket vagy az egésznapos étkeztetést is meg lehetne oldani... — Ez ügyben már Surján László miniszternek is írtam. Ő is támogatja ezt a kérésünket; csak hát egyelőre az épület véget áll a dolog — mert nincs a tulajdonunkban.” Hol a hiba? Kétségeién: a különböző rendeltetésű két épület kölcsönösen kiegészíthetné egymást, illetve közösen szolgálnák a faluturizmust, Gadány kiemelkedését az elszigeteltségből. Egyelőre azonban csak az iratcsomó növekszik, meg a falu tanácstalansága, idegessége. Ez utóbbi olyannyira, hogy a legutóbbi falutájékoztatón két órai vita után a polgármester keserűen ki jelentette : „Abban látom a hibát, hogy az önkormányzatoknak sokkal többet ígért az ország, mint amennyit tenni tudott értük.” M. A. M. gél bírjuk, akkor ezt a kis földet meg tudjuk művelni. Makár János kárpótlást igénylő niklai lakos tervez így. — Régebben mivel foglalkozott? — Fúrómester voltam a kőolajipari vállalatnál, öt éve mentem' nyugdíjba, korkedvezménnyel. Szép nyugdíjam volt, csakhát már kezd elértéktelenedni. Becsülettel dolgoztam mindig, egy lapra tettem fel mindent: olyan nyugdíjam legyen, hogy öregkoromra ne kelljen mással foglalkoznom. Sajnos, nem sikerült... — A visszaigényelt föld, az erdőrész mit biztosít? — Egy kis pótlást. Van egy kis szőlőm, az amit terem, saAugusztus utolsó napjaiban mintegy 10 miliméternyi csapadék áztatta a tapsonyi határt, így az átalakulási részközgyűlések időpontjára már az elvégzett munkák között említhette Németh Gábor szövetkezeti elnök a 330 hektár repce vetését. Ugyancsak végeztek 330 hektáron az ősziárpa magágyának előkészítésével, és 100 hektárral több, ösze- sen 900 hektáron vetnek étkezési búzát. Ilyen érvek és tények mellett viszonylag könnyűnek mondható egy átalakulási közgyűlés. — Munkahelyi elbeszélgetések során tisztáztuk- a vitatható kérdéseket, problémákat. Az új típusú szövetkezet mellett döntöttünk, ezt a tagság teljes bizalmával támogatta — mondta a szövetkezet elnöke. Pár évvel ezelőtt szinte panaszkodásnak tűnt, ha a majdnem 800 háztáji kiskert kombájnmunkáiról szólt a szakvezetés. Ez a korábbi gondoskodás lett mára az egyhangú bizalom? Persze, nem elhanyagolható az sem, hogy ezekben a pénzügyileg is vészterhes hónapokban is talpon maradt a szövetkezet. Hosszú lejáratú hiteleit már ját szükségletünkre elég lesz. — Az idén milyen lesz a termés? — Nagyon rossz. Az aszály a szőlőt is megfogta, akárcsak a gabonatermést, a kukoricát. Talán 50 százaléknyi lesz a tavalyihoz képest. — Említette a gyerekeket. Hol élnek? — A lányom tanárnő Kaposváron, a vejem technikus, a főiskolán dolgozik. Két unoka van: egy hároméves fiú és egy negyedikes kislány. Besegítenének a gyerekek a gazdálkodásba, csakhát nem mindig olyankor vannak itt, amikor kéne a segítség. Nagyjából rám hárul minden, a feleségem dolgozik. Az állatok törlesztette, üzemviteli hitele nincs. A közös vagyon jobb megőrzésére dolgozói- vezetői vagyonőrséget szerveztek, ez éjszaka és munkaszüneti napokon vigyázza az értékeket. — A minap a szántóföld szélén leszerelt és ellopott tárcsakerék az ország más helyzetét mutatja, nem a szövetkezetét — mondta Németh Gábor. Nagyszakácsiban, a szövetkezet társközségében a felszámolt szarvasmarhatelep épületeit használták fel olyan munkahelyteremtő beruházásra, amelyet -a helyi munkaerő megmentőjeként emlegetnek. 19 család megélhetéséről gondoskodhatnak a Tekla kft dolgozói. A világ zajától kissé távol, évszázadok óta a mezőgazdaságból élő vidéken két év alatt olyan színvonalra emelték a különböző tapaszok, ragasztók és festékek gyártását, hogy ma már a Mercedesnek félkész termékeket gyártó vállalat nagyszakácsi festéket használ, sőt a pacsai hordóüzem is a kft termékeit használja zománcozásainál. Balatincz György művezető büszkén mutatja be bimeg kényesek. Hát reggel bevásárolok, ellátom az állatokat, aztán kimegyek a hegyre. Később vagy én, vagy a feleségem újra etetünk-itatunk, s eltelt a nap. Baromfi most száz körül van, csirke, kacsa, disznó is van kettő. Valamikor sok hízót neveltem, volt olyan év is, hogy 25-30 darabot adtam le. Most csak annyit tartok, amennyi saját szükségletre kell. Tavaly ősszel adtam le az utolsó szállítmányt... Tízezer forintot fizettem rá... — Ha újra haszon lesz a disznóból, újrakezdi? — Nem tudom; ha látok benne fantáziát, esetleg. — Mit érdemes ma .csinálni a falusi embernek? rodalmát. Az alapanyag-beszerzéstől a késztermékek csomagolásán át a forgalmazásig mindent a kis kollektíva végez. Selyemfényű zománcfesték családjuk a legkényesebb felhasználói igényeket is kielégíti. A hajdani állattartó telep két épületét a veszélyes hulladék tárolására alakították át, a kültéri szin is mindenben megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. További sorsukat nem érinti az átalakulás, mert mint az elnök elmondta az új típusú szövetkezetben is megmarad 50 százalékos tulajdoni hányaduk. Mária-napra már a kukoricában is csatasorba álltak a kombájnok. Bár jóslatokba nehezen bocsátkoznak a szakemberek, reménykednek a 45-50 mázsás termésben. Idei sikerük jól fizettek a kalászosok és 2,3 tonnát termett első alkalommal a napraforgó. Gazdálkodásuk gyenge pontja a cukorrépa termelés, de ez nem az emberi akaraton, helytálláson múlt. Tapsonyban az érvek döntöttek, a tények magukért beszélnek. Mészáros Tamás — Itt, Niklán a mi viszonyaink között... nem tudom. Mezőgazdasággal nem érdemes foglalkozni, ráfizetéses. Gyenge a föld, drága az üzemanyag. Van nekem traktorom, meg minden hozzávaló felszerelés. De egy ötezer köbcentis gépet 42,50-es gázolajjal működtetni... — Ha húszéves lenne és megvolna a mai felszerelése, tudása, akkor mit csinálna? — A mezőgazdaságot nem választanám, az biztos. Csak a szakmát. Talán a kőolajbányászatot. De dolgozni valahol külföldön kellene, a Közel-Keleten; ott jól fizettek, szép pénzeket lehetett keresni. Egy év alatt összejött egy Ford, meg itthon is jött a pénz, sivatagi pótlék, meg minden. Ott kint meg dollárt adtak. Haza lehetett hozni vámmentesen mindent, mert- hát a magyar állam megbízásából dolgozott kint... Metz A. Márton ... ' • . ■ : : ■ };? ■ Ä f '/' , - ■é\S, '- , ■tÄi'“ , ' (M.y%v>' " ' , . ''.'y', <-vA '’-'/-z* ~z bhhbhhhhhhhhh P 1 A niklai föld, s a lehetőségek Csíkos Nagy Márton „Bűzakalász” című faszobra Mesztegnyön a faluház előtt.
