Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

1992. szeptember 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Testvérvárosi küldöttség Barcson Barcs német testvérváro­sából Sinsheimből érkezett ma küldöttség a Dráva-parti városba. A nyolctagú dele­gációban pedagógusok, gazdasági szakemberek és agrárgazdasági szakértők kaptak helyet. A dr. Horst Sieber főpolgármester ve­zette küldöttség célja a test­vérvárosi kapcsolatok ápo­lása. A német vendégek szerdán utaznak tartózkod­nak Barcson. Pályázat Megyei Képzőművészeti Fesztiválra A Budapesti Tavaszi Fesztivállal egyidőben kerül sor a XV. Országos Képző-és Iparművészeti Ki­állításra, melynek megyei rendezvénye Nagyatádon lesz. A rendezők már most várják valamennyi Somogy­bán élő hivatásos és nem hivatásos művész jelentke­zését. Pályázni az utóbb 3 évben készült alkotással le­het festészet, grafika, szob­rászat és kisplasztika, textil, kerámia és vizuális kísérle­tek kategóriában. A beadási határidő november 13-a. 22 ezer szövetkezeti tag Somogybán Somogy megyében közel 22 ezer termelőszövetkezeti tag várja az átalakulásokat. Közülük 8 ezren aktív még, 14 ezer a nyugdíjas. Az al­kalmazotti létszámmal, il­letve a volt tagokkal és örö­kösökkel együtt 1 milliárd 673 millió forint összértékű vagyonnal rendelkeznek. A részjegyek átlagos mértéke Somogybán 22 ezer forint személyenként. Csököly utat burkol Évekkel ezelőtt kezdték el azt az útépítési programot Csökölyön, amelynek célja a település összes utcájának szilárd burkolattal való ellá­tása volt, s amely most végre befejeződött. A na­pokban az utolsó utca burko­lására is sor került: több, mint 1,3 Tnillió forintos költ­séggel mintegy fél kilométe­res útszakasz aszfaltozását fejezték be. Békefesztivál Kaposváron Újra a kaposvári Városi Művelődési Központ ad ott­hont a tavaly először, nagy sikerrel megrendezett Hare Krisna Békefesztiválnak. A hazánk tizenöt városában bemutatott műsorban egye­bek mellett indiai tánc, tradi­cionális és modern zene, színházi előadás és panto­mim látható, illetve hallható. A szeptember 27-én este hat órakor kezdődő fesztivál szünetében indiai vegetárius kóstolót szolgálnak fel. Víziközmű társulatok Kaposvár város közgyű­lése nemrég a víziközművek alakításának lehetőségeiről tárgyalt. A közgyűlés utasí­totta polgármesteri hivatal műszaki osztályát, hogy vizsgálja meg a víziközmű társulatok alakításának lehe­tőségeit, és a gazdasági, jogi feltételeket készítse elő. POLITIKAI FÓRUM KAPOSVÁRON Vállalkozás és munkanélküliség (Folytatás az 1. oldalról) Mindenekelőtt a rendszervál­tozás óta eltelt két év gazda­sági változásainak tükrében szólt aktuális politikai kérdések­ről a két előadó. A pártok házának nagyter­mében Török Tiborné köszön­tötte a megjelenteket, majd Nagy János, a vállalkozók párt­jának Somogy megyei elnöke rövid beszédében elmondta: rossz hangulatban vannak a vállalkozók, ez mindenekelőtt a kormány és az önkormányza­tok vállalkozásellenes politiká­jának, illetve a vásárlóerő hiá­nyának köszönhető. Tardos /Wártonfrakcióvezető vitaindítójában ott folytatta, ahol tegnap a parlamentben abbahagyta. A kormány két­éves munkájáról szóló beszá­molót kritikusan elemezte a ka­posvári közönség előtt is. Utalt arra, hogy a vállalkozás és a munkanélküliség nem kezel­hető egymás nélkül. A kormány intézkedéseit követően nem bontakozott ki a változások po­zitív tartalma. A nehézségek nagyrészt objektívek, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a kormány nem hibázott. Majd öt pontban elemezte a hiányos­ságokat, mindenekelőtt annak következményét, hogy Antall József viszonlag könnyű átme­netet ígért. Sajnos a kormány most sem nézett szembe a ne­hézségekkel, mert mihelyt ész­revette, hogy baj van, politikai hecckampányokba kezdett. At­tól tartok, hogy a választásokig visszalévő másfél év sem lesz igazán sikeres — mondta az országgyűlési képviselő. — Abból nem élünk meg, hogy csak a múltról beszélünk—így Zwack Péter. — Minden híresz­telés ellenére sem vagyunk kormányellenesek, csak akkor kritizáljuk a kabinetet, ha intéz­kedései nem segítik elő a vál­lalkozásokat. Antall József egy dologban biztosan hibázott: ugyanis sok alkalmatlan em­ber van a miniszterek között — mondtaZwack Péter. Pártjának az utóbbi hónapokban elért si­kerét a pártelnök azzal magya­rázta, hogy az pragmatikus, szélsőségektől mentes és kata­lizátor szerepet tölt be. A fórum lapzártakor még tartott. (Lengyel) FESZÜLT LÉGKÖR, VÁDASKODÁSOK, INDULATOK Forrongó közgyűlés Karádon NEM DÖNTÖTTEK A SZÉTVÁLÁSRÓL (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Ábrahám Erika, a szö- vekezet jogtanácsosa részle­tes törvénymagyarázó tájé­koztatást tartott a vagyonme­gosztásra vonatkozó rendel­kezésekről, kiemelve a szétvá­lást és a kiválást. Idősb Huszár Vendel ando- csi lakos ezt követően meg­kérdezte: milyen megjelenés szükséges a határozatképes­séghez, hogy dönteni tudja­nak a szétválásról? A jogtaná­csos válaszában utalt a leve­zető elnök által ismertetett számokra: azaz a közgyűlés a törvény értelmében határo­zatképes, a szervezeti kérdé­sekről azonban nem hozhat határozatot, mert nincs meg a minősített (kétharmados) lét­szám. Csaknem elszabadult a pokol A levezető elnök ezután be­jelentette: a közgyűlés a to­vábbiakban a törvény előírá­sainak megfelelően az ando- csiak szétválási kezdeménye­zését a beadványban foglal­taknak megfelelően a csopor­tos kiválás bejelentéseként kezeli, és a vagyoncsoportosí- tást követően, ennek megfele­lően kerül sor majd a vagyon­megosztásra. Am ekkor csaknem elsza­badult a pokol. Idősebb Hu­szár Vendel azzal érvelt: értik a törvényt és tudják, hogy a csoportos kiválásról nem kell szavazni. Ifjabb Huszár Ven­del pedig arról beszélt (miköz­ben sokan hangoskodtak a műhelyben), hogy mi a fe­szültségforrás alapja. Csúsz­tatásnak nevezte, hogy amiről határozatképtelenség miatt nem szavaznak (a szétválás), egy másik jogszabály alapján a kiválásról szavaztatnának. Követelte, hogy a tagság döntsön a szétválásról, illetve a csoportos kiválásról. Ezt próbálta „erősíteni” az ando- csiak jogi képviselője, dr. Fa- ludi Agnes ügyvéd is, hivat­kozva az átmeneti és az új szövetkezeti törvényre, amely az emberi megegyezésre épít. Tisztességet, megegyezést kért valamennyi karádi és an- docsi tsz-tagtól. Andocsi indulatok Bősze István levezető elnök ezt követően bejelentette: az egyeztető tárgyalásokon az andocsiak beadványukban mind a két fogalomhoz (szét­válás vagy csoportos kiválás) egyformán ragaszkodtak, te­hát ha nem sikerül a szétvá­lás, akkor a csoportos kiválást jelölték meg. Hogy mindenki tisztán lás­son az ügyben, a szövetkezet jogtanácsosa ismertette a szövetkezeti törvénynek a szétválással foglalkozó 72. paragrafusát. Ténynek mondta, hogy a jelenlegi köz­gyűlés csak csoportos kivá­lásként tudja kezelni az ando­csiak beadványát. Ekkor majdnem elszabadultak az in­dulatok. Ifj. Huszár Vendel hangsúlyozta: az andocsiak kérik, követelik, hogy a törvé­nyeket tartsák be. Csak azt követelik, ami nekik jár, becsü­letes szétválást akarnak, s hogy elvihessék vagyonukat... Minden bizonytalan A közgyűlés második napi­rendi pontjaként Szász Fri­gyes elnök számolt be — rész­letesen — a szövetkezet hely­zetéről, gazdálkodásáról, majd vázolta, hogy milyen előkészületeket tettek a köz­gyűlésig a benyújtott szétvá­lási, illetve csoportos kiválási szándék végrehajtása érde­kében. A szövekezet tagjainak nyi­latkozatára a szétválásról és arról, hogy ki melyik szövetke­zet tagja kíván lenni, a két­harmados többség hiárrya mi­att nem kerül sor. Tehát to­vábbra is minden bizonyta­lan... Krutek József Önálló tervezésű és kivitelezésű tantermi berendezés ké­szül a kaposvári Rippl-Rónai Közlekedési Szakközépisko­lában. A gyengeáramú mérőlaboratóriumot elsősorban az elektroműszerészek használják majd, aztán a szakközépis­kolások magasabb szintű elméleti és gyakorlati oktatását szolgálja. (Fotó: Kovács Tibor) Sok az áru, kevés a vevő Borban a hamisság (Folytatás az 1. oldalról) A színvonalhoz igazodott a turisták köre is. A vendégforga­lom jelentősen csökkent, keve­sebb volt a külföldi és a belföldi turista. Legfeltűnőbb a német turisták távolmaradása a tó partjáról, s a meglévők is in­kább a keleti tartományokból érkező kispénzű vendégek vol­tak. A belföldi turizmus 35 szá­zalékkal csökkent. Nem volt tömeg, a kereskedelmi egysé­gek száma viszont jelentősen megnövekedett. Ezzel is ma­gyarázható az árak 10-15 szá­zalékos növekedése. Az ipar­cikk- és ruházati termékek fo­gyasztása 20 százalékkal, a vendéglátók forgalma 10 szá­zalékkal csökkent. A szolgálta­tások színvonala az idén sem javult. Élelmiszerből és italból viszont bőséges volt a válasz­ték. A ruházat és a strandcik­kek kínálata szintén megha­ladta a keresletet. A felügyelőség munkatársai 149 egységet vizsgáltak, ez va­lamivel kevesebb a tavalyinál. Munkájukat ez évben nem se­gítették a társmegyék, továbbra is támaszkodhattak viszont a társadalmi aktívákra. 62 egy­séget vontak felelősségre, a legszembetűnőbb a borvizsgá­lat eredménye volt. A megvizs­gált italok 100 százalékát kifo­gásolták az ellenőrök. Nagyon sok volt a bevizsgálatlan, vásár­lásra alkalmatlan bor. Az ipar­cikkeknél a használati kezelési útmutatók hiánya volt a legfel­tűnőbb. A vendéglátóhelyek nem annyira a fogyasztókat, mint inkább az államot károsí­tották be nem vallott jövedel­mükkel. A környezeti kulturált­ság tavaly óta semmit sem vál­tozott. Az üzletek külső megje­lenésére, a pavilonok külsejére nem sok gondot fordítottak tu­lajdonosaik. A megyére vonatkozóan Kresz László elmondta, hogy az importliberalizáció a válasz­ték, a kínálat javulását ered­ményezte Somogybán. A vál­lalkozások gombamód szapo­rodtak, ezáltal javult az ellátás. A kereslet viszont jelentősen csökkent, így a legtöbb terüle­ten túlkínálat van, ennek a fo­gyasztó számára kedvező ha­tásai, árleszállítások akciók csak igen ritkán érvényesülnek. Jellemző — különösen az élel­miszereknél —, hogy a felhal­mozódott készletek miatt lejárt fogyaszthatóságú termékek ta­lálhatók az üzletek polcain. Az árukon gyakran nem található meg a magyar nyelvű tájékoz­tató. Különösen jellemző ez a háztartási-vegyi áruknál, koz­metikai cikkeknél, a ruházatnál, de sokszor még a nagy értékű műszaki cikkek, építőanyagok esetében is. A megyében az utóbbi idő­ben megjelent vállalkozások nagy része kényszervállalko­zás. A lakosság — a munka- nélküliséget elkerülendő — megfelelő anyagi és szakmai háttér nélkül vállalkozik. Csekély jövedelemre tesz­nek szert és akarva akaratlanul a fogyasztói jogokat sértik, kellő képzettség nélkül. E vál­lalkozások töredéke bizonyul csupán megalapozottnak. Ez jelzi, hogy egyre többen adják vissza vállalkozói igazolványu­kat. Széki SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A SZOCIALISTÁK AGRÁRPOLITIKÁJÁRÓL Hogy legyen jövőre is kenyerünk A szakminiszter a kormányt képviseli a mezőgazdaságban, nem pedig fordítva Sajtótájékoztatót tartott tegnap az MSZP megyei agrártagozata. Francz Rezső bevezetőjében ismertette azo­kat a hatásokat, melyek az agrártermelés jövedelemteremtő képességét továbbra is gátolják. Kiemelte: amíg az ipari ere­detű anyagok árai 1970-től 613 száza­lékkal emelkedtek, addig az agrártermé­kek ára mindössze 219 százalékkal nőtt. Napjainkig az ipari árak emelkedése 145 százalékos, a mezőgazdaságié pedig 1 százalékkal csökkent. Az összegzésben külön foglalkozott azokkal az anomáliák­kal, amelyek a mezőgazdasági vállalko­zások kétharmadánál a csődhelyzetet „eredményezték”. — 1992-ben 200 üzem kérte a csődel­járás lefolytatását, 50 szövetkezet ellen kezdeményeztek felszámolást. Ez is oka annak, hogy mintegy 300 ezer hektár termőföld maradt parlagon — mondta a tagozat elnöke. A kárpótlásról szólva em­lékeztetett az 1945-ös állapotokra, akkor 1 millió 790 ezer család birtokolta a ter­mőterület 48,8 százalékát. A most kiala­kuló tulajdonosság önmagában kínálja a szövetkezés lehetőségét, hiszen még adott a kisüzemi termelés integrációjá­nak nagyüzemi szellemi és technikai hát­tere. A mezőgazdasági irányítás ellentmon­dásaiból arra lehet következtetni, hogy a szakminiszter a kormányt képviseli a mezőgazdaságban, nem pedig fordítva — vélekedett Francz Rezső. Pásztohy András a megyei agrárium helyzetéről tájékoztatva elmondta: 1,5 milliárd forint tőke hiányzik az ágazatból. Nemcsak az állatlétszám, hanem a gépi kapacitás is jelentősen csökkent. Az el­tartóképesség hanyatlása miatt 14 500-ra csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a két évvel ez­előtti 23 490-ről. Az átalakulásokat ele­mezve kijelentette, nem a cégtáblát festik át, hiszen a korábbi szándékoknak meg­felelően most tudják biztosítani a haté­kony működtetés feltételeit egy rugalma­sabb struktúra keretei között. — Az agrárértelmiségnek köszönhető, hogy idáig eljutottunk, de a továbbiakban már nem tüneti kezelésekre szorul az ágazat — mondta Pásztohy András. Dr. Baksai Ferenc szerint a csődeljá­rások és felszámolások sorát fel kellene függeszteni addig, amíg központilag fel nem számolják a körbetartozást. A jogal­kotás munkáját taglalva megállapította, hogy a bizonytalanságot állandósítja a törvények folytonos változtatása. Hogy legyen jövőre is kenyerünk, az MSZP megyei agrártagozata elutasítja a kormány és a koalíció pártjainak — ál­láspontjuk szerint — az ágazatot rom­lásba vivő agrárpolitikáját. Sürgeti a tá­mogatási feltételek biztosítását, a fel­számolás helyett az újjászerveződés megteremtését. Az eredendően rossz kárpótlási és átmeneti törvények végre­hajtásánál létkérdés az agrárlakosság számára előnyös kompromisszumok megkeresése. Kérték a földhasználók védelmét szolgáló földtörvény, és, az ag­rárpiaci rendtartás mielőbbi megalkotá­sát. A magyar agrártársadalom csak ak­kor védheti meg magát és ágazatát, ha magas fokon szervezi meg saját érdek- védelmét. Mészáros Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom