Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-16 / 219. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — PÉNZÜGYEINK 1992. szeptember 16., szerda yy Nem balek, nem is sóher Mozgóárak” a borravaló-piacon (Fotó: Csobod Péter) A forint utánozhatatlan? PÉNZHAMISÍTÓK ÚJABB TITKAI Minden szakember egyetért abban, hogy a legkönnyebb a dollárt hamisítani. A dollár-bankjegy mind egyforma nagyságú, egyforma színű, kevés rajta a nehezen kivitelezhető jel — míg ezzel szemben más nemzetek bankjegyein ezekből rengetek található, sőt újabban egyre több... Egész Európában nálunk tagadják a legtöbben, hogy a papíron szereplő keresetük kiegészül a láthatatlan jövedelem egyik ősi válfajával, a borravalóval — állítják az adóhatóságok. Valószínűleg igazuk van, mert a borravaló legújabbkorl történetében semmi jel nincs arra, hogy a juttatásnak ez a formája visszszorulóban volna. Sőt, a hagyományos borravalós foglalkozások (pincér, fodrász, taxis stb.) köre inkább bővül, mint szűkül. Alighanem hosszú távon együtt kell élnünk a felülfizetés divatjával, jó tehát tudni, hogy melyek a borravaló-piac főbb anyagi és illemszabályai. Ami talán a leglényegesebb: a fizetési kötelezettségnek ebben a kategóriájában nincs tételes tarifa, csak „irányár”. Ez pedig általában a hivatalos számlán A Par-Ker Kft nagy tételű kábelek, teherautók, elektronikai cikkek importjával foglalkozik. Ügyvezetője Herner Árpád: — A közvélemény szerint a vállalkozók meggazdagodnak, nem fizetnek adót, ezért rossz a város helyzete. Pedig ez egyáltalán nem úgy van. Ebben az évben fizettem az államnak közel 30 millió forint adót: forgalmi adót, nyereségadót, jövedelemadót, munkaadói járulékot, munkavállalói járulékot, társadalombiztosítási járulékot. A közgyűlés megszavazta, legyen Kaposváron is iparűzési adó. A forgalom 2 ezrelékét kellene fizetni, ami önmagában nem is nagy. De sérelmesnek tartjuk, hogy egy kalap alá vették a termelő és a kereskedelmi cégeket. Nyilvánvaló: egy kereskedelmi cég nem tud akkora árrést érvényesíteni mint egy szereplő összeg 10-15 százaléka. Aki e határok fölé megy, azt inkább baleknak, mint gavallérnak tartják. Aki pedig az alsó határt „sérti meg”, azt nemigen sorolják a kedvenc vendégek, ügyfelek közé. termelő vállalat. A kereskedelemben van egyszázalékos haszon is, mert a piacon nagy a verseny, a cégek egymás alá ígérnek. Tegyük fel: én teherautók értékesítésével elérek 100 millió forintos forgalmat, amin 2 százalékos haszon van. Ebből lesz 2 millió forint bruttó nyereség, amiből még adókat kell fizetni, irodát fenntartani. Ennek a 2 ezrelékes iparűzési adója a forgalom után: 200 ezer forint. Ha, mondjuk, egy építőmester elér 4 milliós forgalmat — ami olyan munka, aminek a nagyobb része munkadíj és nem anyagköltség —, akkor neki szintén 2 millió nyeresége lesz. De mivel a forgalom után fizetjük az iparűzési adót, neki csak 8 ezer forintot kell fizetnie. Neki is 2 milliós nyeresége van, nekem is. Ő fizet utána 8 ezret, én meg 200 ezret.'Ez elképesztő igazságtalanság. A különböző ágazatokban kialakuló versenyhelyzet azonban befolyásolja a borravaló-árfolyamokat. Fokozatosan érvényesül az a régi szaBizderi József az Elek- tro-Szinkron vállalkozás ügyvezetője. Cége nagyközösségi kábeltelevíziós rendszerek kiépítésével foglalkozik. — Előfordulhat, hogy az iparűzési adó többszöröse a tényleges nyereségnek. A könyvelésből simán ki lehet mutatni, hogy a hatalmas milliók mellett milyen elenyésző a tiszta nyereség. A mi cégünk 10 éves, de nem jutottunk még el odáig, hogy szállító járművet vegyünk. — Azok is nehéz helyzetben vannak akik drága berendezésekkel dolgoznak — mondja Herner Árpád. — Ha van 10 millió forintos munkájuk, aminek a nagy része gépvagy anyagköltség, akkor lényegében az anyag után vetik ki rá az adót. Megbüntetik azért, mert nagy értékű gépekkel dolgozik. — Tíz évvel ezelőtt 100 forintból maradt nekünk 70, és 30 forint volt az adó — folytatja Bizderi József — ma 100 forintból 70-et elvisznek. Az bály, hogy a kiemelkedően udvarias, színvonalas és jó minőségű szolgáltatást 15 százaléknál nagyobb, az elvárhatónál gyöngébbet pedig 10 százalék alatti — vagy akár „0 százalékos" — borravaló honorálja. A szokásjog szerint otromba és hosszú távon nem is kifizetődő módszer az önkéntesség megsértése, azaz a borravaló kiprovokálása, kikövetelése. Ä másik oldalon ugyanilyen modortalanságnak számít a leereszkedő, harsány kommentárral kísért borravalózás, a publikum előtti baksis-osztogatás. Ennek a pénzügyi aktusnak ugyanis máig megmaradt egyfajta sajátos intim jellege: a borravaló a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő ügylete, ami nem tartozik másra. Kivéve természetesen az adóhivatalt... ilyen adókkal azokat is tönkreteszik, akik nyyereségesek lennének. Nem az a cél, hogy jól menjenek a vállalkozások, s minél több munkanélkülit tudjanak foglalkoztatni? Az ilyen irreális rendeletek tönk szélére juttatják a vállalkozásokat. A vállalkozók szerint a rendeletalkotók nem gondolták végig, hogy mire vetik ki az iparűzési adót. Véleményük szerint nem lett volna szabad a bruttó áfamentes forgalom alapján megállapítani. Hanem a cégeknél a nyereségre, a kisiparosoknál meg a jövedelemadó-alapra kellett volna kivetni. így lett volna reális. — Egyszerűen nem vagyunk hajlandók ilyen méltánytalan alapon kifizetni az iparűzési adót — mondja Herner Árpád. — Ez nemcsak az én véleményem, hanem a külkereskedelemmel foglalkozó kollégáimé is. Ha azt mondják: fizessem be a nyereség után, akkor szó nélkül befizetem. S. Pap Gitta Évente körülbelül 100 millió dollárnak megfelelő hamis zöldhasú bankót koboztak el szerte a világban. Bár nincs erről pontos statisztika, úgy tűnik,hogy a legtöbb hamis pénzt Ázsiában és Európában gyártják, még az afrikai pénzeket is Európában hamisítják — például a kameruni frankot. Nem mintha oly értékes valutának számítana az afrikai ország fizetőeszköze, de Franciaországban sokfelé átváltják. Az ottani 10 ezer frankos bankjegy megéri a vesző- dést. A dollár történetében eddig mintegy 12 ezer hamisító került a rács mögé. Franciaországban viszont a Le Figaro szerint évről évre nemcsak dollár, hanem frankhamisításokat is lelepleznek. Nizzában például 1990-ben fedezték fel az ország legnagyobb pénz- hamisító műhelyét. A lefoglalt mennyiség imponáló volt: több mint 40 millió francia frankot találtak 50-es, 200-as és 500-as bankjegyekben, de a szorgos mesterek előzőleg készítettek ott svájci 500-aso- kat és a már említett kameruni tízezreseket is... Mindegyik olyannyira sikerült, hogy még az ultraibolya-lámpa alatt sem lehetett megkülönböztetni az erdetitől. Persze az igazi hamispénz az, amelyiknek a létezéséről nem is tudunk. A francia rendőrség hamis- pénz-csoportjának vezetője, Jena-Paul Coffre aggasztónak vélte, hogy egyre fejlettebb nyomdatechnikát találnak ezekben a földalatti vagy magányos házakban rejtőző műhelyekben. A hamisítók mindig a legújabb technikával dolgoznak, ezért nem véletlen, hogy egyes országok pénzei oly gyakran változnak. Néha a pénzt forgató laikus polgár nem is veszi észre, hogy az új sorozatokban ismét megváltozott valami. Egy-egy apró jel, ami csak nagyítóval vehető észre vagy úgy sem, esetleg a vízjel vált bonyolultabbá, nem is beszélve a papír minőségéről, a hamisítást megnehezítő holografikus képekről (mint a legújabb német márkán is látható). Aki csak fizetőeszköznek használja a pénzt, bizony, ritkán veszi észre, hogy egyes újabb bankjegyeken már mindkét oldalon van dombornyomás vagy olyan festőanyagokat helyeztek el, amelyeket csak különleges megvilágításban lehet látni. A szaud-arábiai bank például olyan bankjegyeket ad ki, amelyeken láthatatlan festék is van. Remélik, hogy a hamisítók ezt nem tudják leutánozni. Ami pedig a forintot illeti? „A magyar bankjegy szinte hamisíthatatlan”, — közölte érdeklődésünkre Verzár Péter, a Magyar Nemzeti Bank emmissziós főosztályának vezetője. Papírpénzeink a világon egyedülálló, úgynevezett nedves metszet- mélynyomatos eljárással készülnek. Bár maga a technológia több mint félévszázados, mégis utánozhatatlan. A vonalháló olyan mély nyomással és színáranyalat- ban készül, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a hamisítást. Ellentmondásos a helyzet: éppen az egyik legrégibb technológiát nem lehet utánozni a legkorszerűbbekkel. Az MNB tudomása szerint eddig ezer, illetve ötezer forintosokat próbáltak meg színes fénymásolóval avatatlan kezek utánnyomni. A kisebb címletből 160, míg a nagyobból eddg 32 darab, viszonylag könnyen felismerhető példányt gyűjtöttek be és semmisítettek meg. Természetesen szeretnék a jelenlegi elavult, ám biztonságos, de munkaigényes eljárást korszerűbbel felváltani. De úgy, hogy a magyar bankjegyet továbbra se tudják hamisítani. nemere-szabó- borgó AZ IPARŰZÉS SARCA A helyi adók közül a legnagyobb ellenszenv az iparűzési adót kiséri. Milyen is az iparűzési adó a vállalkozók szemszögéből vizsgálva? Hol a legtakarékosabbak az emberek? A szőrösszívű bankár Nem a kamatlábat kellene csökkenteni? A parlament az áfá-t vitatja Az állam fő adóbevételi forrásai közül a társasági adó és a személyi jövedelemadó jelentősége várhatóan csökkenni fog. A költségvetés számára a legbiztosabb bevételi forrás a jövőben az általános forgalmi adó (Áfa) lesz, amely kivétel nélkül minden árucikkben, szolgáltatásban megtestesül. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség a hét végén nemzetközi tanácskozást rendez a magyar takarékszövetkezetek korszerűsítéséről. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Gergely Sándorral, a szövetség elnökével. — Az ország melyik régiójában a legtakarékosabbak az emberek? — Világszerte a vidék, a falu a megtakarító, a városban élők mindig többet költenek. Nálunk is hasonló a tendencia, a 260 takarékszövetkezet' tavalyi záró betétállománya 73 milliárd, míg az idei esztendő közepén 78 milliárd forint volt. Ebből az összegből természetesen tudunk hitelt is adni. Sajnos, kevesebbet igényelnek, mint amennyire lehetőségünk van. — Mi lehet ennek az oka? — A vidéken élőkre a takarékosság és nem a vállalkozási hajlam a jellemző. A falusi ember sokkal inkább a saját maga által gyűjtött pénzből vagy a családtól összeszedett kölcsönökből vállalkozik, mintsem hitelt vesz fel. — A szövetkezetek a munkanélküliség miatti kényszer- vállalkozásoktól óvják az érintetteket? — Igen; szőrösszívű bankár a jó bankár. Az tesz jót a hi- teltkérővel, aki nem érzelmi alapon, hanem szigorú számítások alapján dönt. A bankár végül is nem a saját, hanem a betétesek pénzét adja kölcsön. Amikor pedig fölülbírálja, elutasítja az általa gazdaságtalannak, eredménytelennek ígérkező vállalkozást, a hitelt kérő közgazdaságilag eléggé meg nem alapozott tervére mond nemet. — Mi a jövő útja? — A takarékszövetkezetek fontos feladata, hogy korszerűsítsék szolgáltatásaikat, gyorsabbá tegyék egész tevékenységüket. — „Nyakunkon" az expó. Erre is készülnek? — Igen, már csak azért is, mert meggyőződésünk: ha a világkiállítás nem lesz a vidék ügye is, akkor az egész rendezvény nem éri el célját, a gazdaság fellendítését. — szabó — Az állam ugyanis a vásárlás révén tudja leginkább „megfogni” az adófizető állampolgárokat. Amennyiben a parlament jóváhagyja az áfamentesség megszüntetését és a kétkulcsos áfarendszer bevezetését, 1993-tól valamennyiünknek mélyebben kell belenyúlnunk a zsebünkbe. —' Ésszerü-e a ma mélyponton lévő gazdasági helyzetben — amikor egyébként is nagymértékben csökkennek az áfa- bevételek — bevezetni a kétkulcsos adórendszert?— kérdeztük dr. Mészáros Kálmántól, a Pénzügykutató Rt munkatársától. — Valamennyien a költség- vetés részvényesei vagyunk, ezért úgy vélem, mindannyiunk érdeke, hogy a költségvetés rendben legyen. Ellenkező esetben katasztrofális helyzetbe kerülne a gazdaság. Ha a társasági adót növelnék, az az új vállalkozások ellen hatna, ha az szja-t emelnék, az a fekete szektor izmosodását segítené elő, a vámemelés inflációt gerjesztene s hátrányosan hatna az ipar belső szerkezetére is. Az állam számára a legjobb megoldás a forgalmi adó kiterjesztése valamennyi termékre és szolgáltatásra. így bevételei jobban kalkulálhatókká válnak. A kétkulcsos áfa helyett én személy szerint inkább a háromkulcsos híve vagyok: az osztrák adórendszerhez hasonlóan a luxuscikkekre egy magasabb áfa-kulcsot tartanék érdemesnek bevezetni. Ez társadalmilag igazságosabb teherviselést eredményezne. — A lakosság megélhetési körülményei viszont romlani fognak a 0-kulcsos áfa eltörlése következtében, hiszen az alapvető élelmiszerek, a tüzelő, a gáz, az energia és más szolgáltatások drágulnak... — Azokról a kedvezményekről van szó, amelyeket az úgynevezett szocialista igazságosság alapján a régi rendszer nyújtott. Kétségtelen tény, hogy az adókedvezmény eltörlése a lakosság nagyobb részének, szegényebb rétegének az eddiginél több kiadást jelent majd, de egyszerűen jelenleg nincs ennél jobb megoldási alternatíva. — Milyen inflációs hatással számolnak az áfa-kulcs módosításakor? — Mivel jelentős részarányt képviselnek azok a termékek, amelyek az eddigi nullásból a 8 százalékos kategóriába emelkednek, megítélésünk szerint ettől a lépéstől 3-6 százalékos inflációnövekedés várható. Ennél jóval lényegesebb a költségvetési deficit hatása a kamatlábakra. A magas kamat a fejlesztésre igénybevehető pénz árát befolyásolja, növeli a beruházások költségeit, végsősoron pedig a műszaki fejlesztés nyomán előállított termékek árát. — Mértékadó körök jövőre 15-25 százalék körüli inflációt jeleznek, amiből csupán 3-6 százalék lesz az adórendszer változása miatti árszínvonal növekedés. — Véleményem szerint nem az áfa-bevételektől kellene a gazdaság javulását várni, inkább arra kellene törekedni, hogy radikálisan csökkenjenek a kamatlábak a pénzügyi szférában. Persze itt kölcsönös az összefüggés: ha az áfa-bevételek helyett a nagyobb költségvetési hiányt a tőkepiacról kellene finanszírozni, az is inflációnövelő tényező lenne. A kormányzatnak arra kellene törekednie, hogy a nagy deficit a lehető legkisebb kamatnövekedést okozza. Ha a jövő év második és 1994 első felében kedvező fordulat következne be a gazdaságban, az a későbbiekben az áfa-kulcsok csökkentését is lehetővé tenné. Újvári Gizella
