Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. szeptember 16., szerda Hazai Minőségért Egyesületet alakult A Corvinbank Rt munkatársai az ipari fejlesztések finanszíro­zásának támogatására létrehoz­ták a Hazai Minőségért Egyesü­letet. Az egyesület céljai közt szerepel a hazai gyártású kiváló minőségű termékek választéká­nak bővítése, az ezeket gyártó vállalatok pénzügyi segítése. Az egyesület évente két alkalom­mal pályázatot ír ki a hazai ki­váló minőségű termékek meg­ismertetésére. Az első pályázati kiírásra idén októberben kerül sor. A pályázat nyerteseinek a Corvinbank Rt kamatmentes hi­telt nyújt ahhoz, hogy fejleszt­hessék minőségbiztosítási rendszerüket. Induláskor 10 mil­lió forintot szánnak két-három vállalkozás, vállalat támogatá­sára. Minőség és versenyképesség A válságban lévő hazai ipar fejlődése nem képzelhető el anélkül, hogy az ipari termékek ne feleljenek meg a nemzetközi minőségi követelményeknek. A minőségi követelmények betar­tása azonban feltételrendszert igényel, amelynek megterem­tése állami feladat. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban jelenleg mintegy 250 direktíva előkészítése folyik, ezek közül sürgetően aktuális a termékfele­lősség, fogyasztóvédelem, a szabványosítás és a műszaki szabályozás. Kamatcsökkentés a takarék- szövetkezeteknél Az OTP után az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) is kamatcsökkentést je­lentett be. Október elsejével a takarékszövetkezetek külön­böző mértékben a betétfajtától függően 1-8 százalékkal csök­kentik a kamatokat. Részletes információt az ügyfelek az egyes takarékszövetkezetek há­lózatának egységeiben kifüg­gesztett hirdetményekből nyer­hetnek. Egy még meg nem ha­tározott későbbi időponttól a ta­karékszövetkezetek csökkentik hiteleik kamatait is, de a betét­kamatnál kisebb mértékben. A lakáshitelek kamata 4 százalék­kal csökken majd. Megkezdődött a dohány­fermentálás Megkezdődött a fermentálás a nyíregyházi dohánygyárban, ahol elsőként a Virginia fajtát dolgozzák fel, mintegy hárome­zer tonnát. A feldolgozás már­cius végéig, április elejéig tart. A részvénytársaság minden szer­ződött és megtermett dohányt átvesz a termelőktől, s a febru­árban kötött megállapodásban garantált árat fizeti. Az aszály miatt egyébként az 5700 szer­ződéses partner mintegy har­minc százalékkal kevesebb do­hány tud a fermentálónak le­adni. Augusztusi árnövekedések A fogyasztói árak júliushoz képest 0,8 százalékkal emel­kedtek augusztusban, az ár­színvonal az elmúlt tizenkét hó­nap alatt 20,7 százalékkal nőtt. Tavaly augusztusban 0,2 száza­lékos havi és 34,2 százalékos 12 hónap alatti árnövekedés mutatkozott. Az augusztusi ár­növekedést mérsékelte a zöld­ség- és gyümölcsfélék szoká­sos nyári árcsökkenése és a ru­házati termékek nyárvégi kiáru­sítása. Ezeket nem számítva az augusztusi áremelkedés 1,2 százalékos. A vámszabadterületek országa lettünk? Havonta négyszáz kamiont vámkezelnek a volt teherpálya­udvar területén levő kapoisvári vámudvarban. Az áruk többsége Olaszországba és Németországba indul, de már a Kanári-szigetekre Is indítottak szállítmányt Kiadvány 80 év túráiról Titkokat őrző zselici tájak Jubilál a somogyi természetbarát szövetség „Hogy hol volt az a híres Büki csárda, melynek nevéhez legendás történetek fűződnek és fűződtek? ... A Somogy csak annyit árult el róla, hogy „ez egy katlanban van, ahol nappal felmelegszik a levegő 28-30 fokra is. A hőmérséklet sokáig tartja magát, majd hirtelen lehűl. Ezért ajánlatos, hogy a hölgykoszorú alkalomhoz illően, egyszerűen legyen öltözve. ”... A büki csárda ott álott a mai gyepmesteri tele­pen, Nádasdon, ahol most (1924) a cigányok házai állnak... Augusztus közepén 87 kereskedelmi és 85 ipari célú vámszabadterület ren­delkezett érvényes enge­déllyel Magyarországon. Je­lenleg is sok kérelem van a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága (VPOP) asztalán, az érvé­nyes engedélyek száma az új kérelmek és a visszavo­nások miatt folyamatosan változik. A vámszabadterületek (vszt-k) az országon belüli olyan elkülönített területek, ahol a beszállított vámárut vámfizetési kötelezettség nem terheli. A rájuk települt cégek száma jóval nagyobb, mint maguké a vszt-ké, mivel társu­lással más cég által bejegyez­tetett vámszabadterületet is lehet használni. Ipari profillal Vámszabadterületi társasá­gokat a tapasztalok szerint fő­ként ipari célra alakítanak. Fő tevékenységüket a vszt-n be­lül kell végezniük, s legfőbb vonzerejük, hogy könyveiket devizában vezethetik, szem­ben a belföldi székhelyű tár­saságokkal. Ez a vonzerő a forint konvertibilitásával nyil­ván megszűnik. Úgynevezett kvázi-vámszabadterületek is létrehozhatók pénzügyminisz­tériumi engedéllyel, például azok a pénzintézetek, kaszi­nók, melyek a könyveiket de­vizában vezetik, ám ezek nem végezhetnek olyan tevékeny­séget, amely áruknak az ál­lamhatáron át történő mozga­tásával jár. Az ipari vszt-k ex­portra termelhetnek, belföldre csak a PM egyedi engedélyé­vel. Az első ilyen engedményt a General Motors kapta. A vámáru korlátlan ideig maradhat ezeken a helyeken, a feltétel csak az, hogy a be-, illetve kiraktározás külföldi fél rendelkezése alapján történ­jen. Ugrásra készen Az áruk külföldi tulajdono­sának gyakran érdeke, hogy magyar vszt-n raktározzon, hiszen az itt állomásoztatott áruval így ugrásra készen áll­hat a keleti piacok felé. Úgy tűnik, a magyar cégek szá­mára is előnyösek a vszt-k, bár néha indokolatlan létesí­tések is történnek. Mindezek alapján úgy tűnik, a Magyarországon lévő vám­szabadterületek virágzása egy jellegzetes gazdasági-jogi helyzet terméke, talán átme­neti jelenség. A vámjogszabá­lyok ellentmondásossága mi­att várva várt vámtörvény ta­lán ezen a területen is hoz majd változást. A magyar ha­tárra okkal lehetne kiírni „a vámszabadterületek országa”. Hiszen ha csak a szomszédos Ausztriával hasonlítjuk össze a helyzetünket: ott összesen négy vámszabadterület van, míg nálunk ez a szám a két­száz felé közelít. Van rá lehetőség A folyamat 1982-ben kez­dődött, a Csepel Szabadkikö­tővel. Azóta csupán annyi szűkítő rendelkezés született, hogy a vszt-nek 2000 négy­zetméternél nagyobbnak kell lennie. És bár a szükséges engedély beszerzéséhez négy minisztérium egyetér­tése kell, továbbra is növekvő számban vállalják a cégek a procedúra fáradalmait. Somogyország sok titkot őriz, szépsége mindig von­zotta a természet kedvelőit. A Somogy Megyei Természet- barátok Turista Szövetsége jubileumi kiadványt jelentetett meg megalakulásának 80. év­fordulójára. A könyv újdonsá­gokat kínál olvasóinak, a ter­mészetbarátoknak. Ahogy be­vezetőjében Vukov Péter, a szövetség elnöke írta, a szép- tájú Somogy — költői hang­zása ellenére is ismeretlen te­rület a természetbarátok szé­les tömegei előtt. Kiadványuk időszerűségét az is jelzi, hogy az E-4 európai hosszútávú vándorút és a „Rockenbauer Pál” dél-dunántúli Kék Túra északról délre, illetve keletről nyugatra átszeli Somogyot. Az évkönyv felidézi a szer­vezet múltját, s bár igazi szö­vetséggé 1991-ban alakultak, a természetbarát mozgalom története 1912-ig nyúlik visz- sza. Akkor a Cseri és a Ná- dasdi erdő, a Töröcskei tó volt a turisztikai célpont. Ezek az erdők a város tulaj­donában voltak, míg a nagy vagy közbirtokossági erdők­ben nem látták szívesen a ki­rándulókat. A Somogy megyei természetbarát mozgalom első irodalmi feldolgozásában átfogó képet ad a turistamoz­galom fejlődéséről, arról az időszakról, amikor gyakoriak voltak a munkáskirándulások. Akkoriban alakult meg Kapos­váron az első cserkészcsapat, amely élen járt a kirándulások szervezésében. A somogyi természetjárók első alkotása a Négytest- vér-forrás volt. Turistaházak, kilátótornyok épültek azóta, turistautakat hoztak létre, népszerűvé váltak a vizitúrák, kerékpáros túrák, s ma már a barlangászainak is vannak hí­vei. A kiadvány felsorolja a so­mogyi természetbarát szerve­zeteket, egyesületeket, hasz­nos tanácsokat ad a szállás- lehetőségekről, s közli So­mogy megye jelzett turista út­jait is, jelvényszerző túramoz­galmakat is felsorolva. A könyv idegennyelvű (olasz, horvát, eszperantó, német) összefoglalót is tartalmaz. A szövetség az idén, külö­nös tekintettel a jubileumi esz­tendőre, az Alpok-Adria régió együttműködése jegyében vár minden természetbarátot és vándort Somogyba... T. K. A kárpótlási jegyek árfolyama KILENC ÉV ALATT 146 MILLIÓ FORINT BERUHÁZÁS Egybehangzó döntés Szentgáloskéren Pásztohy András: Sok idő telik el, míg ennek a szüretnek az eredménye kiforr... Szentgáloskéren a hét végén egyhangú döntéssel új tí­pusú szövetkezetté alakult a termelőszövetkezet. A cégbí­rósági bejegyzés szerint ezentúl az Agrária Mezőgazdasági Szövetkezet műveli Szentgáloskér, Somodor, Lapapuszta földjeit. A részközgyűlésen szintén egyhangúlag voksoltak az alapszabály és az igazgatóság mellett. Pásztohy András, az igaz­gatóság elnöke egy évtizeddel korábbra teszi az átalakulás kezdetét. A ma is együtt mun­kálkodó vezetés már akkori­ban figyelemmel kísérte mindazokat a szervezeti újítá­sokat, amelyekkel a közös va­gyont hatékonyabban tudták hasznosítani. Adottság és lehetőségek — Adottságunk volt az itteni föld, lehetőségünk az eszkö­zök és a dolgozói állomány. A koncepciót ehhez kellett igazí­tani. Kilenc év alatt a szántó­földi növénytermesztésbe száznegyvenhat millió forintot ruháztunk be, és kialakítottunk egy egészséges termékszer­kezetet. Ebben elsődleges volt a termékek minősége és a piaci lehetőség. — Milyen átalakításokat haj­tottak végre korábban? — A jogszabályi lehetősé­gekkel élve belső önelszá­moló egységeket, úgyneve­zett vállalkozásokat hoztunk létre, illetve az eszközöket költségtérítéses üzemelte­tésre bérbe adtuk. Ezzel már mintegy tulajdonosi szemléle­teire is ösztönöztünk. — Mit érzett ebből a tag­ság? — Az anyagi érdekeltséget. 1991-ben százhatvanhárome- zer-hatszázhetvenkét forint volt az egy dolgozóra jutó jövedelem, és az utóbbi hét-nyolc évben mindig fizettünk nyereségrészese­dést is. — Miért döntöttek a „szö­vetkezet” mellett? — Ebben a formában ugyanolyan csoportos vállal­kozásokat lehet működtetni, mintha kft-t alakítottunk volna. Az új alapszabály lehetővé te­szi az egységek későbbi önálló jogi személyként való működtetését, ha arra megér­nek a feltételek. — Hogyan készültek az át­alakulásra? Bizalom és aktív részvétel — Amikor elkészültek a tör­vénytervezetek, már model­leztük azok hatásait környeze­tünkre. A szakvezetés tehát első perctől a folyamatok élére állt, így az esetenként ellent­mondásos törvényeket is adaptálni tudtuk. — Miként vélekedett erről a tagság? — Végig bízott a vezetők­ben; aktív részvételükkel sike­rült megtalálni az optimális helyzetet. A falusi ember életében nem foglalkozott annyit a törvényekkel, mint az elmúlt másfél évben. Itt tudták, hogy mikor miről döntenek, és annak milyen hatásai várha­tók. — Ad-e valamiféle szociális védettséget az új alapsza­bály? — Ami a korábbi háztájit il­leti, az alapszabály három le­hetőséget ad a haszonbérleti szerződések megkötésére. Tudomásul kell venni ugyanis, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás holdudvarában kialakult magángazdálkodást csak életminőség-romlással lehe­tett volna megszüntetni. Ez ugyanis a mai magyar falu lét­kérdése. — Hogyan tovább az Agrá­riában? — Az átalakulás dátuma a szüret napja volt. Sok idő telik el, míg ennek a szüretnek az eredménye kiforr; lesz talán zajos erjedés is, és jó idő kell arra is, hogy tökéletesen le­tisztuljon. A közgyűlésen a tagság megértette és elfo­gadta, hogy ettől kezdve a küldöttgyűlés a „parlament" és az igazgatóság a „kormány”. A mi szövetkezetünkben minden kulcsfontosságú vállalkozás vezetője tagja az igazgató­ságnak is. Ebben a bizonyta­lan agrárvilágban csak így le­het reményteljesen eliga­zodni, ha már egyszer bele­vágtunk. / El az Agrária Szentgáloskéren egyhangú­lag döntöttek, hiszen az új szövetkezet célját is közérthe­tően fogalmazták meg: .... a m agántulajdonban, illetve a közös használatban levő föld és eszközök hasznosításával megszervezze és elősegítse a tagság gazdasági tevékeny­ségét, és megfelelő szervezeti keretek létrehozásával bizto­sítson számukra megfelelő jövedelmet, rászoruló tag­jai számára a lehetőségekhez mérten szociális támogatást nyújtson.” Szeptember 11-e óta az Agrária Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatóságának elnöke Pásztohy András, a felügyelőbizottság elnöke Bu­dai Bertalan. Mészáros Tamás Enyhén emelkedik a kár­pótlási jegyek árfolyama. A Budapest Értékpapír és Be­fektetési Rt az elmúlt héten mintegy 9 millió forint értékű kárpótlási jegy adásvételé­ben működött közre. A kár­pótlási jegyek fő forgalmazó­jánál kialakult súlyozott átla­gár 78,18 százalék volt. Az elmúlt heti megtorpa­nás — után amikor a kárpót­lási jegyek árfolyama némi­leg csökkent — tovább folya- tódik az árfolyam mérsékelt, de folyamatos emelkedése. Igaz a 80 százalékos csú­csot, amely a nyáron az Ibusz-részvények becseré­lés! akciójának meghirde­tése után alakult ki nem érte el az árfolyam, de úgy látszik közelít efelé. A forgalom, amely augusztus második hetében az Inter-Európa- részvények becserélési ak­ciója folyamán a 29 millió fo­rintot is elérte, az utóbbi he­tekben gyakran csak két-há- rommillió forint körül moz­gott. Az elmúlt heti 9 millió forintos forgalom így tehát élénkülésre utal, amihez va­lószínűleg az is hozzájárul, hogy egyre több kárpótlási- jegy-tulajdonos juthat hozzá kárpótlási jegyeihez. A leg­utóbbi adatok szerint már több mint négymilliárd forint értékű kárpótlási jegyet vet­tek át tulajdonosaik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom