Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-16 / 219. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. szeptember 16., szerda Heves harcok Szarajevóban Újabb hatezer ENSZ katona indul Boszniába Szarajevó körzetében, többek között francia kéksapkás ENSZ alakulatok biztosítják a segélyszállítmányok célbaérkezését. (FEB Fotó) Kérdőjelek Szomorú emlékezet Mikor lesz vége? Ez a kérdés sokféleképpen, de lényegét tekintve ilyen egyszerűen hangzik el Közép- és Kelet-Európa forró pontjain. Szabad-e egy országot feláldozni, egy földrészt veszélyeztetni nemzeti-nemzetiségi ellentétek, faji-vallási konfliktusok, nacionalista indulatok okozta háborúkban? A kérdés annál is inkább jogos, mert már van történelmi példa az ilyen szándékok, lépések tragikus következményeire. Éppen a napokban tartották meg az első választásokat Libanonban, ahol 17 éven át dúlt a polgárháború. Az ebből az alkalomból kiadott statisztika szomorú emlékeket ébreszt. Az alig több mint hárommilliós országban 180 ezer halálos áldozata, 600 ezer könnyebb-súlyosabb sérültje, 17 425 eltűntje volt a hosszú válságnak. Minden negyedik libanoni menekülni kényszerült otthonából. Az ország kivérzett. Súlyosak a gazdasági körülmények, és a 20-40 év közöttiek tízezrei a különböző miliciák tagjaiként egyetlen mesterséget sajátítottak el: a vérontást. Mi a tanulság? Elsősorban az, hogy egy ország — bármennyire is valóságos ellentmondásokból táplálkozó — válságát háborúval nem lehet megoldani. Ez Libanonban sem sikerült. Nem feledhető az sem, hogy manapság egyetlen ország belső válsága sem tartható az adott állam határai között; kisugárzik a szomszédokra, az egész földrészre, sőt be- folyásolhátja a világpolitikát is. Az ENSZ gyermekszervezete, az UNICEF táboraiban idén 35 ezer keresztény, szunnita, siíta, drúz gyermek töltötte együtt a nyarat. Ők akartak és tudtak együtt élni. Nem lehetne mindezt a felnőtt nemzedéknél is megvalósítani? S nemcsak Libanonban? Réti Ervin Jeszenszky Géza levele csehszlovák kollégájához Újabb esély a közeledésre Bős ügyben? Göncz Árpád Izraelbe utazik Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége Hájim Herzog és felesége meghívására szeptember 20-23 között hivatalos látogatást tesz Izraelben. Vendéglátóján kívül a magyar államfő találkozik Jichak Rabin miniszterelnökkel, Jichak Samir- ral, az ellenzék vezetőjével, Dov Silanszkival, a Kneszet elnökével, Teddy Kollekkel, Jeruzsálem főpolgármesterével és az izraeli gazdasági és pénzügyi élet képviselőivel. Népfőiskola Salgótarjánban Az első bentlakásos népfőiskola nyílik meg Salgótarjánban pénteken, az 1940-es évek hagyományaira, valamint a dán és skandináv tapasztalatokra alapozva a TIT irányítása alatt. A népfőiskolának a TIT eddigi üdülő, illetve oktatási bázisa ad otthont. Négy évtized után ez az első olyan bentlakásos népfőiskola, amely egész éven át otthont ad felnőtteknek szóló tanfolyamoknak. A bentlakásos intézményben lehetőség nyílik a csoportmunkára, a közösségi munka segítségével az egyéni képességek fejlesztésére. Elutazott az amerikai tábornok Elutazott Budapestről Teddy Gray Allen altábprnagy, az Amerikai Egyesült Államok Védelembiztonsági Együttműködési Hivatalának igazgatója, aki küldöttség élén Raffay Ernőnek, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Allen tábornok tárgyalást folytatott Raffay Ernő politikai államtitkárral, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség különböző szintű vezetőivel, mely során szó esett a magyar honvédtisztek amerikai továbbképzésének újabb lehetőségeiről. / Újjáalakuló szerzetesrend Négy évtizedes kényszerű szünet után, Óbudán újjáalakul a Jó Pásztor Nővérek szerzetesrend, amely éppen 100 éve telepedett le Magyarországon. A centenáriumot követően a tervek szerint a jövő év első hónapjaiban a rend ismét megkezdi munkáját egykori helyén a Szőlő utcában. Ezt kedden, a Rómából idelátogató Liliane Tauvette nővér, a rend legfőbb elöljárója jelentette be. A rend a modern társadalom legveszélyeztetettebb területein működik: megkeresi a kallódó, csavargó, senkinek sem kellő fiatalokat, segíti a gyermeket nevelő magányos nőket, családi tanácsadó szolgálatot tart. Ma a világ 63 országában 619 házban ötezer nővérük tevékenykedik, ezer úgynevezett szemlélődő nővér pedig 60 rendházban imáival segíti szolgálatukat. Nem rekednek Itt a menekültek Ha Ausztria lezárja határát a menekültek előtt, attól még nem feltétlenül rekednek Magyarországon a délszláv menekültek. A szervezetten kitelepítetteket nem engedik be hazánkba, s augusztus végéig ezért majdnem ezer menekülőtől megtagadták a beutazást. Több mint százan viszont maguktól fordultak vissza, amikor megtudták, hogy Ausztriába csak vízummal lehet belépni. A Határőrség csak azoknak a menekülőknek ad ideiglenes védelmet, akik háborús körzetből érkeznek, illetve családtagjaik már korábban Magyarországra érkeztek. A Biztonsági Tanács határozata értelmében újabb hatezer fővel növelik a Boszniában állomásozó ENSZ-erők létszámát, valamint tovább erősítik a segélyszállítmányok védelmét. Szarajevóban tovább erősödtek a harcok teg(Folytatás az 1. oldalról) A tervezetből megtudjuk, hogy nem beruházásokra, hanem nagyrészét a folyó kiadásokra — bírálta a kormány terveit Soós Károly Attila (SZDSZ). A külföld nem fogja hitelezni az államadósságot, ami csődhelyzetet okoz. A megoldás: a pazarló költségvetés karcsúsítása. A kormánynak be kell látnia, hogy államháztartási reform nélkül rövid távon sem lehet gazdasági növekedést elérni — szögezte le Békési László (MSZP). A gazdaság fejlesztését az szolgálná legjobban, ha a privatizációs bevételekből beruházásokat finanszírozna a költségvetés. A párt a kétkulcsos Áfa bevezetését támogatja, de úgy, hogy az első évben 0 és 25 százalékos % A XVIII. század végéig Grúziának és Abháziénak szinte semmilyen problémája nem volt egymással. Külön említést érdemel, hogy a grúz uralkodók abház leszármazottaknak is tartották magukat — írja az Argumenti i Fakti című hetilap pénteki elemző cikke. A két nemzetiség közötti torzsalkodás a kaukázusi háború kitörésével kezdődött (1817-1864). Az orosz hódítás mind az abházokat, mind a grúzokat megosztotta. Az abház nemzeti front buzdítására 1860-ban felkelés tört ki, ezt az oroszok és a grúzok véresen elfojtottak. Az abház lakosság nagy része, mintegy 200 ezer ember a szomszédos Törökországba menekült és ott telepedett le. Az új hazában a sokat szenvedett kis nemzet megtartotta szokásait, használta nyelvét. Az napra virradóra, és folytatódtak egész nap. A szerbek azt állítják, hogy a muzulmán erők saját állásaikat bombázzák, ezzel próbálva meg kikényszeríteni a külföldi beavatkozást. Az ENSZ csapatok parancsnoka — jelentése szerint kulcsok legyenek. Az irányszámokban megbúvó „hurrá optimizmus” veszélyeire hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A Fidesz szerint a gazdaság stabilizációja és az infláció elleni harc a legfontosabb feladat továbbra is. A kétkulcsos Áfa tekintetében a 8 és 20 százalékos mértéket tartanák elfogadhatónak. A frakció egyébként nem fogadta el az 1993-ra előterjesztett gazdasági programot. Az SZJA önkormányzati részesedése oly mértékű legyen, hogy az elmaradott kistelepülések felemelkedését szolgálja — hangsúlyozta Rótt Nándor. A KDNP egyébként a monetáris politikai szigor helyett a gazdaság élénkítését szorgalmazza, a kamatlábak csökkentését és a forint leértékelését. A vitát elnapolták. abházok földjére pedig szépen lassan beköltöztek az orosz cárhoz hű grúzok. így aztán nem meglepő, hogy a század elejére “saját hazájukat csak félig lakták az abházok. Az 53 százalékos arányukat aztán népirtással csökkentette Lavrentyij Be- rija... A sok megpróbáltatás után, Sztálin halálával fellélegezhettek az abházok. Türelmük gyümölcse a hatvanas évek elejére érett be. Sem Hruscsov, sem Brezsnyev nem foglalkozott sorsukkal, és nekik éppen ez hiányzott. Rövidesen politikai csoportosulások alakultak, és megindult a harc a hatalomért. A cikk szerzője késsé gunyorosan jegyzi meg: az abházok 1957-től pontosan tízévenként fellázadtak, egyre jobban nacionalista köntösbe bújtatva követeléseiket. — mindezt kicsit másképp (átja. Határozottan állítja, hogy a szerbek tüzeltek azokból a nehézfegyverekből, amelyeket már a kéksisakosok ellenőrzése alá kellett volna rég vonniuk. Legalább tíz állásból lőtték folyamatosan a várost. A Kisgazdapárt figyelmeztet Ne legyünk balekok Németh Béla a Független Kisgazdapárt főtitkára felhívással fordult a kárpótlásra jogosultak felé. Köztudott, hogy manapság a legjobb üzletek egyike olcsón — átlagosan a névérték 60 százalékáért — felvásárolni a kárpótlási jegyeket, majd továbbadni drágábban, vagy értékén befektetésekhez felhasználni. A kisgazdapárt figyelmezteti a jogosultakat, ne herdálják el áron alul tulajdonukat, a Kárpótlási Hivatal biztosítja a megfelelő földeket, de csak akkor kezdik mag az első fordulót, ha a határozatok 30 százalékát már kézbesítették. Szép, fiatal, miniszoknyás lányok szegélyezik a havannai Quinta Avenidát. Az újságíróknak arra kérdésére, kire várnak, egybehangzó a válasz: külföldiekre. S hozzáteszik, „Mi nem vágyunk sokra: egy jó ebéd egy vendéglőben, egy kellemes este egy bárban.’’ Emilliótól, a kávébarna kisfiútól azt kérdezte a mesz- sziről jött vendég, mi szeretne lenni. A szokványkérdésre rendhagyó válasz érkezett: „külföldi”. Nem csoda. Amióta júniusban elhagyta Havannát az utolsó szovjet tankhajó, a szigetország — energia híján — este nyolc után szinte teljes sötétségbe borul. Csak a luxushotelek világítanak, amelyekben külföldiek laknak. A kubaiak hónapok óta nemigen látnak zöldséget és gyümölcsöt, havi fejadagjuk némi rizs, 280 gramm bab, egy-két szelet(!) kenyér, 320 A magyar kormány készen áll arra, hogy akár Budapesten, akár Prágában haladéktalanul tárgyalásokat kezdjen a Cseh és Szlovák Szövetségi kormány képviselőivel a bősi erőművel kapcsolatos szakmai bizottságok felállításáról. Ezt a javaslatot tartalmazza az a levél, amelyet Jeszenszky Géza külügyminiszter intézett Csehszlovákia szövtségi külügyminiszteréhez. A dokumentumot Herman János külügyi szóvivő ismertette tegnap sajtókonferenciáján. A magyar diplomácia irányítója levelében emlékeztetett arra, hogy Meciar szlovák miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával az a közös álláspont alakult ki, hogy szakmai bizottságok létrehozását kezdeményezik a Hágái Nemgramm hús, persze csonttal együtt. Egy darab szappan a feketepiacon (másutt nincs) 30 peso, ami nagyjából egyheti átlagkeresetnek(l) felel meg. Fél kiló hús 50, egy pár cipő 300 peso. A hivatalos árfolyam: egy peso egy dollár. A feketepiacon minden utcasarkon 30 pesot adnak egy amerikai dollárért. Kuba államadóssága 12 milliárd dollár — nem számolva azt a 45 milliárdot, amivel Moszkvának tartozik és amiről Jelcinék már régen lemondtak. „Borisz cár" elődei évente mintegy négymilliárd dollárt pumpáltak Castro Kubájába, de ennek már vége. Az egyetlen működő gazdasági szektor, a turizmus mindössze 200 millió dollárt hoz a konyhára. Kuba népe nem felejtette el, hogy Fidel immár 33 esztendős országlásának elején mit kapott a rezsimtől, de a korgó zetközi Bíróság előtti közös fellépés ügyében, illetve a vízlépcső ökológia vonzatainak elemzésére. Ez utóbbi testület munkájába bekapcsolódnának az Európai Közösség szakértői is. A közelgő romániai általános választások kapcsán beszámolt arról, hogy a román fél szóbeli jegyzékben kérte Budapest hozzájárulását szavazókörzetek kialakításához Magyarországon. A Magyar Külügyminisztérium egyetértett azzal, hogy szavazókörzeteket állítsanak fel Budapesten, Békéscsabán, Nyíregyházán, Pécsett, sőt javasolta, hogy Debrecenben és Gyulán is voksolhassanak a Magyar- országon tartózkodó román állampolgárok. gyomor erősen magfakít minden hálafélét. Pontosan erről szól a legújabb havannai fekete humor. „Mi a forradalom három előnye? Az ingyenes oktatás, orvosi ellátás, és sportolás. És a három hátránya? A reggeli, az ebéd és a vacsora.” A szigeten minden tartalék kimerült, talán a türelemé is. Az üzemanyaghiány miatt nemcsak az autók nem működnek, de a mező- gazdasági gépek sem. Az „eredmény” a kubai történelem legrosszabb aratása. Egy mezőgazdasági gépgyár átállt lovaskocsik készítésére. A Granma, a kubai pártlap már csak hetenként ötször, mindössze hat oldalon jelenik meg. Havannában alagutakat ásnak, „amerikai támadástól” tartva. De Amerika nem támad, hanem azt teszi, amit Kuba népe. Vár. Ferenczy Europress Adóköteles lesz a családi pótlék? Abházia múltja Kuba komor hétköznapjai „Mi szeretnél lenni, kisfiam? Külföldi!”
