Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-11 / 215. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. szeptember 11., péntek Milan Panic megerősítette Milan Panic jugoszláv kor­mányfő megerősítette: Jugo­szláviának nincsenek területi követelései szomszédaival szemben. Belgrádban egyút­tal ismételten ígéretet tett arra, hogy országa nem kívánja erőszakkal megváltoztatnia a határokat. Bejelentette: sze­mélycseréket hajt végre a genfi békekonferencián tár­gyaló jugoszláv küldöttség­ben, ahol eddig többségben voltak a keményvonalas szerb elnök, Milosevic támogatói. Szatis Nambiar elítélte Az ENSZ Biztonsági Taná­csa nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a boszniai békefenntartó erők két francia katonájának meggyilkolását, öt társuk megsebesítését, de nem neveznek meg felelőst. Az ENSZ egyúttal közzétette Szatis Nambiar tábornoknak, a békefenntartók parancsno­kának Izetbegovic bosnyák elnökhöz intézett levelét, amelyben leszögezi: bizonyo­sak abban, hogy az eddigi négy támadást a bosnyák kormánycsapatok követték el. Támadás a menekültek ellen Újabb zavargások voltak szerda este a szászország- anhalti Quedlinburgban, ahol mintegy 100 fiatal kövekkel, Molotov-koktélokkal és gyúj­tószerkezetekkel támadott meg egy menekülteknek ott­hont adó épületet. A rendőr­ség 71 személy vett őrizetbe. A rendőrség csütörtök reggeli tájékoztatása szerint sérülés nem történt. Major szerinti EK-tagság John Major brit miniszterel­nök szerint a maastrichti unió­szerződések jövőjével kapcso­latos kétségek miatt egyálta­lán nem kell halogatni a tár­gyalásokat Ausztria, Svédor­szág és Finnország EK-tag- ságáról. Douglas Hurd brit külügyminiszter azt emelte ki, milyen politikai veszélyekkel járna, ha a közép-európai or­szágok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ma­gyarország csatlakozását ha­logatnák. Rendbontók és ítéletek Rostockban megszülettek az első ítéletek a múlt hónapi zavargások miatt letartóztatott 32 szélsőjobboldali fiatal ügyében. Egy 16 éves fiatalt egy év, felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítéltek, egy má­sik „rendbontót”, aki kövekkel dobálta a menekültotthont, a fiatalkorúak börtönében letöl­tendő kéthetes szabadság- vesztésre ítéltek. A rostocki bíróság minden más ügyet fél­retett, hogy minél előbb tár­gyalhassa a zavargásokban letartóztatatott szélsőjobbolda­liak ügyét. Ember-harapta kutya Gazdája harapott meg a kölni utcán egy kutyát. Az erő­sen italos állapotban levő „gazdi” ökölcsapásokkal fején ütlegelte az állatot és a pofá­jába harapott. Az eset kap­csán egy járókelő riasztotta a rendőrséget, amely őrizetbe vette a férfit, akit állatkínzásért feljelentették, a megharapott kutya pedig állatmenhelyre került. Kudarcba fulladt fogolycsere • • Összecsapások Szarajevóban ENSZ-tisztségviselök szerint több mint 900 muzulmán és szerb menekült rekedt a szerb és a horvát erők közötti sen­kiföldjén, miután kedden kudarcba fulladt egy fogoly­csere-kísérlet. Jim Hull, a szarajevói ENSZ-erők egyik magas rangú tisztje a bosnyák fővá­rosban szerdán közölte: 454 bosnyák maradt szerb, illetve 463 szerb maradt bosnyák fogságban; előzőleg a Szara­jevó melletti Kobaljaca város­ban nem sikerült megvalósí­tani cseréjüket. A foglyokat, akik a mindkét harcoló fél által alkalmazott etnikai tisztogatások áldo­zatai, az ütközőzónának szá­mító Kobaljacában látták utol­jára. A cserére kedden került volna sor, de Hull tanúsága szerint a helyszínen teljes ká­osz uralkodott: egyebek között szerb és horvát erők órákig feltartották a világszervezet személyzetét az ellenőrző pontokon. A bosnyák és horvát tisztek között majdnem harc tört ki, s a szerb erők megkísérelték le­tartóztatni az ENSZ páncélo­zott járműveiben közlekedő bosnyák küldöttséget. A bos­nyák fővárosban csütörtök reggel újabb tüzérségi össze­csapások voltak, s a szerb és muzulmán erők Szarajevó környékén is ágyúzták egy­más állásait. A Reuter a szarajevói rá­dióra hivatkozva jelentette, hogy különösen heves lövöl­dözés volt Dobrinje lakóne­gyedben, a városközponttól nyugatra. Helyi újságírók közlése sze­rint két ember meghalt és 16-an megsebesültek Donrin- jában, ahova több mint két­száz tüzérségi lövedék hullott a reggeli órákban. Szarajevó más kerületeiben utcai harcok is voltak. A repülőtér körzeté­ből ellenben nem jelentettek összecsapásokat. Radovan Karadzic, a bosz­niai szerbek vezetője a Tanjug hírügynökség szerint újságí­róknak úgy nyilatkozott Belg­rádban, hogy a nemzetközi közösség — amennyiben akarja — gyorsan véget vethet a háborúnak Bosznia-Herce­govinában. A szerb politikus szerint első lépésként a horvát regu­láris hadsereg 60 ezer katoná­ját kellene az ENSZ-nek eltá- volítania Boszniából, s megle­petésének adott hangot annak kapcsán, hogy Horvátorszá­got mindeddig nem érte vád agressziójáért. Milan Panic jugoszláv kor­mányfő megerősítette: Jugo­szláviának nincsenek területi követelései szomszédaival szemben. Belgrádban egyúttal ismé­telten ígéretet tett arra, hogy országa nem kívánja erőszak­kal megváltoztatnia a határo­kat. Bejelentette, hogy személy- cseréket hajt végre a genfi bé­kekonferencián tárgyaló jugo­szláv küldöttségben. Panicnak a belgrádi rádió számára dott interjúját az AP idézte, kie­melve a kormányfőnek azt a megállapítását: — A korábbi jugoszláv tár­gyalóküldöttség elvesztette az összes játszmát, s ezért kény­telen vagyok leváltani. KÉRDŐJELEK Mit hozott a szomszédolás? Eredményes volt vagy kudarcot vallott az első magyar­szlovák csúcstalálkozó? Amint az általában lenni szokott, kategorikus válasz a kérdésre egyelőre nincs, nem is lehet. A kapcsolatfelvétel — legmagasabb szinten is — a régi-új szomszéddal feltétlenül szükséges és ezúttal hasznos alapot nyújtott a tárgyalások további folyamatához. Az pe­dig örvendetes, hogy az alakuló szlovák állam miniszterel­nökének első, hivatalos külföldi útja Budapestre vezetett, s itt egyetértett a megállapítással: magyar részről kellő meg­fontoltságai és tapintattal kezelték a csehek és szlovákok szétválási folyamatát. Vladimir Meciar még a látogatás előtt kijelentette, hogy évtizedekre szólóan meg kell alapozni az együttműködést, s ebből a vetületből szerinte Bős és a nemzetiségek ügye fontos, de mégiscsak részletkérdés. Ám akárhogy is: ezek olyan részletek, amelyek igen nagy súllyal befolyásolják a kétoldali kapcsolatokat. S ezen a téren egyetlen lényeges kérdésben sem mozdultak el az álláspontok. Sőt: javaslatok kölcsönös elutasítása „színezte” a tárgyalásokat. Mi várható a továbbiakban? A tárgyalási keretek kirajzo­lódtak, parlamentközi bizottságok, szakértői csoportok pró­bálják majd feloldani az ellentéteket azzal a bíztatásként hangzó ígérettel, hogy nem ideológiai, hanem szigorúan vett tárgyi-szakmai szempontok lesznek irányadóak. Lehet-e más ésszerű út, mint a higgadt és türelmes tár­gyalásoké? Természetesen nem, de ez mégsem költői kér­dés. Ha ugyanis folytatódik a Duna elterelése, a sokat em­legetett C-változat végrehajtása, akkor kész helyzet terem­tődik a folyónál. A hágai Nemzetközi Bíróság döntése, ha sor kerül rá, utólag érvényteleníthet, de bonyodalmakkal és időveszteséggel. Nemlenne jobb mindezt megelőzni? Réti Ervin ipái múlt az amerikai jelenben i i: ■ Ki hol áll az orosz Amisok hierarchiában ? kalaposán, főkötősen Az autópályán XX. századi a forgalom, néhány méterrel arrébb azonban mintha évszázadokkal léptünk volna vissza a történelemben. Traktorok helyett lovasekékkel szánta­nak, autók helyett lovaskocsik róják az utakat. A férfiak szalmakalapban, a nők főkötősen. Az amisok földje ez, Pennsylvania állam keleti ré­sze, ahol a XVIII. század ele­jén ez az Európából bevándo­rolt, a mennonitákkal összekü­lönbözött szekta megtelepe­dett. Számuk ma néhány tíz­ezerre tehető, s főleg Pennsylvania, Ohio, Indiana, Illinois, Iowa, Nebraska és Kansas államokban élnek, va­lamint a kanadai Ontario tar­tományban. o Ez a konzervatív keresztény szekta — amely ma is elveti a gyermekkeresztséget és a vi­lágról való teljes lemondást hirdeti — Jakob Ammamm követőjeként hagyta el Euró­pát, miután az 1693-1697-es években szakadás követke­zett be köztük és a mennoni- ták között. Azelőtt főleg Németország­ban, Svájcban, Elzászban és Hollandiában éltek. Napjaink­ban Európában már gyakorla­tilag nem élnek amisok, aki nem vándorolt ki az Új-Vi­lágba, az újból beolvadt a mintegy negyed milliót kitevő mennonita közösségbe. (Ez az újrakeresztelkedő szekta Menno Simonsról kapta a nevét, aki 1492 és 1559 közt élt, vándorapostol­ként bejárta Észak-Németor- szágot és a Frízföldet és főleg anabaptista közösségeket alapított.) © Az Észak-Amerikában élő amisok ma is szigorúan tartják magukat vallási szokásaikhoz. A családokban hét-tíz gyer­mek van, a keresztséget 17- 20 éves korukban veszik fel, nem viselnek ékszert, nem dohányoznak, elutasítják a te­lefont és a villanyáramot. Csak butángázzal működő hű­tőszekrényt tarthatnak ottho­naikban. Minden tekintetben zárkózott életet élnek, nem engedik magukat turisták által fényképezni. Gyermekeik csak általános iskolába járnak és a szülők még a börtönbün­tetés kilátásba helyezése el­lenére is vonakodnak a gyer­mekeket magasabb iskolába küldeni, amint azt egyes ame­rikai államok alkotmánya megkövetelné. © Akit egyszer megkeresztel­tek és ezzel tagja lett a közös­ségnek, annak szigorúan be kell tartania a szokásokat, el­lenkező esetben kiközösítés­sel sújtják és még a szülők is kitagadják az illetőt. Az amis egyházi szertartások ma is pfalzi német nyelven folynak; ahogyan ott nevezik: „Pannsil- faanisch Deitsch” nyelven, amit sokszor tévesen „Pennsylvania Dutch”-nak — vagyis hollandnak — tartanak. Az egykori hierarchia mai memen- tója; fej nélküli Lenin-szobor az abház parlament előtt. A szobrott a várost rö­vid időre elfoglaló grúz csapatok kezd­ték lebontatni. Elvben minden országban van ál­lami protokoll, de az Oroszország­ban honosnak biz­tos nincsen párja — írja a Mosz- kovszkije Novosz- tyi legfrissebb száma. A moszk­vai hetilap malició- zus írásban elemzi a jelenlegi állami vezetés hierarchi­kus berendezke­dését., Régebben, mármint a szocia­lizmus idején, jóval könnyebb volt a helyzet. A novem­ber 7-i ünnepsé­gen résztvevő ve­zetők a Lenin Ma­uzóleum mellvéd­jére szigorúan ha­talmi súlyuknak megfelelő sor­rendben állhatták fel. Az akkori elemzők csak rá­néztek a központi helyen lévő Brezs- nyev, Andropov vagy Csemyenko bal és jobb oldalán felálló sorra és tud­ták: ki mennyire van közel a tűzhöz. Egy főtitkár halálakor a koporsó mögött ballagó poli­tikus, különösen, ha ő vezette a temetés lebonyolítására megalakított bizottságot, biz­tos befutónak számított a főtit­kári posztra — emlékeztetett a cikkíró. Manapság viszont igen ne­héz a helyzet. Senki nem tudja, hogy a jelenlegi hatalmi szervek és posztok vezetői között milyen a hierarchia. Vannak azonban elgondolkod­tató adatok. Az államfő és a parlament elnöke után rögtön az alkot­mánybíróság vezetője áll és csak ezután következik az al- elnök, aki szükség esetén az államfőt helyettesíti. A legfel­sőbb bíró, és a legfőbb ügyész a huszadik, illetve a huszon- harmadik helyet foglalja el. Minden oroszok patríarchája ugyanakkor a tizennyolcadik a sorban. Világos tehát, hogy az egyház előbbre tart mint, az ál­lami bíróság és az ügyész­ség... Más, demokratikus álla­mokban ebből egyenesen kö­vetkezne, hogy az állam vallá­sos berendezkedésű. Akkor viszont nem érthető, a főpap tizennyolcadik helyezése, hi­szen legalább az államelnök­kel egyenlő hely illetné meg — vélekedik a szerző. Szintén elgondolkodtató — olvasható a cikkben —, hogy a központi bank elnökének már csak a huszonnegyedik hely jutott. Lehet, hogy ez a nem túl előkelő pozíció az ország mostani szociális és gazda­sági helyzetére utal? A fen­tiek, persze még csak a nagy „protokoll pocsolyának” a leg­látványosabb részei. Nem esett szó a vezető politikusok feleségei közti sorrendről. Ta­lán jobb is... Mester Nándor Padlószönyeg­vásár! 40 %-os árengedmény a belga import padlószönyegekből! Minden kedves érdeklődőt várunk Marcaliban a művelődési központban (Széchenyi u. 3.) szeptember 14-15-én, 8-18 óráig (218425) EXBROKER BT Nagyatád 1M és Vidéke Takarékszövetkezet értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy 1992. szeptember 15-től betét- és hitelkamatát változtatja , IGAZGATÓSÁG (218430)

Next

/
Oldalképek
Tartalom