Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-02 / 207. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. szeptember 2., szerda Jóga ha mondom, segít a gondon (V.) Nemtudásból tudás Amit a kárpótlásról (még) tudni kell A FÖLDRENDEZŐ BIZOTTSÁGOK FELELŐSSÉGE Tudják, ki fordította le az ókori hindu mester önismereti bibliáját, amelyben először foglalta össze tételesen az ötezer éves jóga törvényeit, módszereit? Öntse el szívünket a nemzeti büszkeség! Még akkor is, ha szanszkirtből angolra fordította: Körösi Csorna Sándor. Magyarul mindmáig — tudomásom szerint — csak kéziratban olvasható. (Mintha szamizdat lenne.) Nos, ez a Patandzsali írja valamelyik szutrájában (a szutra a szanszkirt kultúra amolyan aforizmája): „A jóga egyetlen célja a nemtudás megszüntetése.” o Ugye, nem semmi? Például megszüntetném annak az orvosi nemtudását yagy legalábbis nemtudomásulvételét, hogy a betegségek legalább 70-80 százaléka idegi eredetű (a rákos is beleértve). Ha pedig ez így van — és így van —, akkor vajon a lélek, az Én ismerete nélkül lehet hatékonyan gyógyítani? És főleg hitet ébreszteni a gyógyulásban? Kedves professzorok, kedvetlen botcsinálta doktor urak, nem lehetne ezt másképpen csinálni? Lehet-e elrendelni gyöngyvirágtól lombhullásig — isiásztól lumbágóig — a fizikoterápián a rövidhullámot, anélkül, hogy például tudnánk: maga a lélegzet (lélekzet) megfigyelése és a sok száz féle jóga gyakorlat következetes alkalmazása az ellazítás után — rövid-, közép- és hosszúhullámon egyaránt — legalább olyan egyhülést hoz, mint az elektromos kezelés, mert lazítja a testet, a lelket, tehát csökkenti a szenvedés érzetét. A pszichikus gyógyítást sokan tartják misztikusnak és titokzatosnak. De vajon van-e furcsább és titokzatosabb, mint hogy olyan erős gyógyszereket írnak fel az orvosok, amelyek az egészséget komolyan fenyegető mellékhatásokat okozhatnak? Pszichikus gyógyítással kapcsolatban soha nem tapasztaltam, nem hallottam vagy láttam egyetlen káros mellékhatást sem.” © Akitől ezúttal — Hippokrá- tész után — idéztem, Texasban született az I. világháború első évében, cipőtisztítóként kezdte, rádióműszerészként folytatta. Aztán meg csak figyelt, és olvasott. Rádiótechnikát, embereket, köztük Fre- udot, Jungot. Továbbá figyelte saját tíz gyermekét: ahogy tanulnak. Ő maga nemigen járt soha iskolába. Azután pedig — huszonnyolc évi autodidakta kutatás után — orvosok, fizikusok, szocioíógusok társaságában kifejlesztette az Agykontroll módszerét. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban mintegy félmillió ember műveli — csoportokban. És legalább egyénileg ugyanennyi szerte a világon. (Mi lenne, ha az aranyokon, ezüstökön kívül agykontroll- ban is megközelítenénk az USA-t?) Etikában pedig Hip- pokratészt, Patandzsalit és Jose de Silvát. Az utóbbi ugyanis a jógának, az önismeret ősi tudományának köszönheti azt, hogy megtalálta: hogyan alkalmazhatók a gyógyításban, az egyensúly és a boldogság keresésében az agykontroll módszerei. © Silvát Agykontrollja többszörösen milliomossá tette. (Talán ezért a reklámért átutal nekem is pár százalékot.) Tanúk előtt mondom: arra költe- ném, hogy orvoskaraink tudós tanácsai is alkalmaztassák; hogy lipótmezőinken is kisarjadjanak vagy legalább bimbózzanak a jóga virágai. Vagy legalább írassák fel receptre. Robert László Megrendezték az első föld-árverést, s országszerte alakulnak már az önkormányzatok mellett működő földrendező biztotságok is, amelyeknek tagjai kizárólag csak a jogosan földet igénylők lehetnek. E testületeknek rendkívül fontos szerepük lesz a kárpótlási törvény végrehajtásában: az önkormányzatokhoz benyújtott kérelmek alapján fel kell mérniük a lakóterületen élők valós földigényét és arról tájékoztatniuk kell az illetékes kárpótlási hivatalt, ahol ennek alapján majd előkészítik a licitálás sorrendjét. Ahogyan mondani szokták: most minden szem e bizottságokat figyeli. Fontos szerepük lesz abban is, hogy az árverésre bocsájtottt földek között egyaránt legyenek jóminősé- güek és gyengébbek, s ezek aránya megfeleljen a vidék általános adotságainak. Várhatóan számos olyan leendő földtulajdonos jelentkezik, akik nem akarják vagy nem tudják maguk megművelni a jussukat és ezért arra számítanak, hogy bérbeadják a birtokukat. A földrendező biztotságok sokat segíthetnek mind a tulajdonosoknak, mind a leendő földbérlőknek, ha összefogják ezeket a gazdákat s már eleve úgy osztják fel a területet, hogy azon nagyüzemi gazdálkodás alakulhasson ki, ne elszórt kisparcellák tördeljék meg a határt. A törvény lehetővé teszi, hogy a kárpótlásra jogosultak ne csak licitálhassanak, hanem egyezségre is juthassanak egymással. Megegyezhetnek abban, hogy melyik földdarab kié legyen, s ebben az esetben a földrendező bizottság feladata, hogy nyélbeüsse az egyezséget. A „csendes földosztásnak” előnyei is vannak: ha az igénylők egymás közt meg tudnak állapodni és az egész területet hajlandóak licit nélkül megvenni, akkor egy-egy aranykorona nem 3000 hanem csak ezer forintjukba kerül az új tulajdonosnak. Természetesen lesznek olyan területek is, amelyek nem kelnek el a liciten. Ezekre a területekre ideiglenes használót lehet kijelölni. Ilyen személy lehet bárki, aki kárpótlásra jogosult, földet szeretne vásárolni, de még nem bírálták el a kárpótlási igényét. (újvári) A MOZIKBAN SOHA NEM VETÍTETTÉK... A titokzatos fekete ruhás férfi kenyeret osztott... Különleges filmdokumentumra bukkant a bogiári múltkutató A korabeli híradótudósítás főcíme A Balatonbogláron élő Horváth Aladár nyugalmazott levéltáros a helytörténeti emlékek szenvedélyes kutatója. Az elmúlt hetekben a második világháború magyar hadvezetésének több tekintetben tisztázatlan szerepű alakja Pálffy György altábornagy 1949-es kirakatperével, illetve elfoga- tásával kapcsolatban gyűjtött anyagot, amikor egy mindeddig ismeretlen, a mozikban soha be nem mutatott 1939-es filmhíradó anyagra bukkant... — Pálffy tábornok a letartóztatása előtti napokban Ba- latonlellén üdült. Itt fogták el az ÁVH-sok az esti mozielőadás közben. Kiváncsi voltam arra is, hogy milyen filmet játszottak. Ezt nem sikerült megtudnom, viszont a budapesti filmintézetben megismertem dr. Veres József osztályvezetőt. Mikor ő megtudta, hogy a háború idején Bogláron élt francia és lengyel menekültek sorsa is foglalkoztat elmondta, hogy van egy soha be nem mutatott híradó anyaguk lengyel menekültek első hullámának Magyarországra érkezéséről. A hasonlkó archív anyagok nagy része az évtizedek során „eltűnt” a filmtárból ez azonban valamilyen vé- leten folytán megmaradt... Az anyagról video másolatot kértem, s annak többszöri megnézése után lettem figyelmes egy feketeruhás férfire, aki a képen kenyeret oszt a lengyel menekülteknek. Az úr kilétét ezidáig nem sikerült azonosítanom, bár nem látszott alaptalannak a föltételezés, hogy a titok övezte diplomatáról Val- lenbergről vagy más érvek a A titokzatos” fekete ruhás férfi kenyeret osztott lapján idősebb Antall Józsefről van szó. Talán az újságolvasók között lesz, aki tud segíteni a kalapos férfi kilétének megállapításában. A kétperces film azokat a pillanatokat mutatja, amikor a menekültek szekérkaravánja megérkezik a magyar határállomásra. Arcokat mutat, a kenyérosztási jelenetet ennek során a képen többször is föltűnnek a kakastollas magyar csendőrök. A látszólag semleges, csupán zenével aláfestett képsor nyilván kellemetlen helyzetbe hozhatta volna a magyar kormányt német szöA magyar határra érkezik a menekültek szekérkaravánja vétségé előtt. Vélhetően ezért nem került be egyetlen híradóba sem ez a páratlan dokumentum. Magyarország hivatalosan nem segítette a menekülteket, ám mintegy szemethúnyt érkezésük felett. A lengyelek nagy részét már 1939 őszétől balatonboglári üdülőkben helyezték el. Megmentésük érdekében olyan személyiségek is sokat tettek, mint Varga Béla vagy idősebb Antall József, aki a Belügyminisztérium menekültekkel is foglalkozó IX-es osztályának miniszteri tanácsosaként személyes egzisztenciáját, sőt később életét is kockára tette, hogy segíthessen. A bogiári helytörténész által most megtalált filmemlék kenyérosztó férfije is nyilván az önfeláldozó segítők közé tartozott. — A tv nemegyszer mutatott be a korabeli archívfilmeket is feldolgozó műsorokat, például épp a lengyel menekültek magyarországi tartózkodásáról. Hogy kerülhette el a figyelmüket ez az anyag? — Tapasztalatom szerint a legtöbb ilyen dokumentumfilm 1940-től kezdi az anyaggyűjtést. Az alkotók talán nem is gondolták, hogy már 1939 szeptemberében elindult a menekülthullám. — Végül is mi a célja e rövid filmtekercs „vallatásával”? — Mindig örömet okoz, ha sikerül fényt deríteni a múlt egy még ismeretlen kis szeletére. Hiszen ezzel gazdagodik a történelemtudomány, teljesebbé válik nemzeti önismeretünk. Nekem ez a szenvedélyem. B. F. Szociális kisüzem Mozgáskorlátozottak foglalkoztatására hozott létre egy kisüzemet Salgótarjánban a debreceni Piremon Kisvállalat. Az egyelőre húsz, a későbbiekben akár ötven munkásnak is kenyeret adó üzemet egy megszűnt bölcsőde helyén rendezte be huszonhetedik ilyen jellegű munkahelyeként az összesen kétezer, javarészt csökkent munkaképességű embert foglalkoztató debreceni cég. Varrodai munkára és nyomdai termékek ragasztására kapott megrendelésekkel indul az üzem, de a továbbiakban népi szőttes pokrócokat és konfekciótermékeket is készít majd. Működik a diósgyőri nagykohó Több mint háromhónapos kényszerszünet után, megindult a termelés a nagykohót üzemeltető Diósgyőri Nemes- acélművek Kft-ben. A 6500 embert foglalkoztató társaság újraindulását az tette lehetővé, hogy a kormány két év alatt 3,9 milliárd forintot juttat a DNM felszámolását intéző Reorg RT-nek a folyamatos termelés biztosítására. Egy hónap alatt 35-40 ezer tonna hengerelt acél előállítását tervezik a DNM-ben. A kft-nek egyelőre egy havi rendelése van, ám intenzív piacfeltáró munkát folytat itthon és külföldön egyaránt. Laktanyából egyetem Újabb lépést tettek a Kecskeméten létrehozandó Közép-Európai Nemzetközi Egyetem megvalósulása felé: eredményesnek bizonyult az a zártkörű tervpályázat, amelyet a BME építészkarán működő Mesteriskola hallgatói részére hirdetettek meg. A bíráló bizottság az első díjat Nagy Iván, Szécsi Zoltán és Vizér Péter szerzőhármasnak adta. Az egyetem az egykor a város tulajdonát képező, majd évtizedekig a szovjet csapatok által használt Rudolf laktanyában épül majd fel. Oxiológiai kongresszus A sürgősségi betegellátást áttekintő tudományos programokkal rendezték meg Budapesten az I. Pán-európai Oxiológiai Kongresszust. A Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság és a német CIEMS által szervezett konferencián a harminc országból érkezett csaknem 400 résztvevő három fő témában hallgat előadásokat. A négynapos rendezvényen először a sürgősségi betegellátás szervezésének nemzeti sajátosságainak elemzésével és összehasonlításával foglalkoznak a résztvevők. Közös szociális otthon Regionális együttműködés keretében 40 férőhelyes szociális otthont épít fel a csong- rád megyei Tömörkényben Hódmezővásárhely és Tömörkény község önkormányzata. A napokban aláírt szerződés szerint, a tulajdonjog elnyerése mellett 30 férőhely illeti meg Hódmezővásárhelyt és 10 Tömörkényt.
