Somogyi Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. szeptember 10., csütörtök Bábolnai termeléstechnika Kazahsztánban Külföldön is terjeszkedik a hazai szántóterület 12 százalékának termelését integráló IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság. Két szlovák-magyar korlátolt felelősségű társaságot hozott létre; a FÁK országaiban három jelentős üzleti partnerük van. Á bábolnaiak emellett több jónevü külföldi céggel kötöttek kizárólagos importőri kereskedelmi szerződést. Vállalkozásfejlesztésről Szegeden Országos Vállalkozásfejlesztési Napokat rendez Szegeden az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda októberben. Az immár második alkalommal meghirdetett rendezvény fővédnöke Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter lesz. A kétnapos konferencia célja a magyar vállalkozás jogi, gazdasági, és emberi tényezői fejlődésének elősegítése és az aktuális feladatok széleskörű ismertetése. Vámfizetés Postabank-csekkel Egy, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával között megállapodás ér- telméban, csekkel fizethetik a vámot a határon a Postabanknál számlát vezető importőrök. A jelenlegi devizajogszabályoknak megfelelően a csekket magával viheti külföldre, és azt a határon felhasználhatják a vám megfizetésére. A csekkek használata fontos lépés a vámrendszer korszerűsítésében, az európai normákhoz való közeledésben. A Tricotex olasz kapcsolatai Kooperációs szerződést készít elő két olasz divatcéggel, a Maxmara csoporthoz tartozó Marina Rinaldival és a Marellá- val a hazai kötöttáruk legjelentősebb külkereskedője, a Tricotex Rt cégnél. Eszerint: az olasz igények alapján idehaza gyártott termékeket Magyarországon forgalmaz a Tricotex. Éves forgalmának csaknem 10 százaléka származik már Olaszországból, holott két évvel ezelőtt a cég legjelentősebb partnere még a Szovjetunió volt. A Rosznyefteprodukt felfüggesztette A MÓL Rt.-nek nem jelezte olajexport-felfüggesztési szándékát orosz szállítópartnere. A részvénytársaság és szállítója közötti érvényben lévő szerződések pedig minden körülmények között biztosítják a hazai olajellátást. Ez azért érdekes, mert az olajtermékek exportjával foglalkozó orosz Rosznyefteprodukt cég szeptember 5-től húsz napra felfüggesztette bizonyos szállításait Japán és Nyugat-Európa felé. A felszámoló megígérte Egyezséget kötöttek kedden a kótaji mezőgazdasági termelők a csődbe került Csenged Ag- rofrucht Részvénytársaságot felszámoló CONEXUS Rt.-vel, így lemondtak arról, hogy szerdától éhségsztrájkot kezdjenek tavaly leadott áruik ellenértékének azonnali kifizetésének kikényszerítésére. A termelők a múlt évben 5 millió forint értékű paradicsomot adtak el az Agrof- ruchtnak — a felvásárló cég azóta tartozik a pénzzel. Egyedülálló a megyében az Erdőgép kft fegyverjavító műhelye. Most a vadászati szezon kezdetén többen javíttatják itt fegyvereiket. Valamennyi fegyvertípus szerelését és műszaki vizsgáztatását is vállalják. (Fotó: Kovács Tibor) A rendőrségi kihallgatáson Megszólaltak a csákányi polgármester verőlegényei Farkas László büntetéscsökkentést is ígért az akcióért Hétfői lapunkban beszámoltunk a csákányi eseményekről, illetve a polgármester vasárnap éjszakai véres megtorlását „bemutató” két verzióról. Tegnap a nyomozást folytató Marcali Rendőrkapitányságtól kértünk információt. Megtudtuk: Bogdán János, Bogdán Nándor, Józsa István és Vincze Zsigmond gyanúsítotti kihallgatásuk során szinte egybehangzóan mondták el az éjszaka eseményeit. Bogdán János tíz óra körül ment hazafelé, amikor látta, hogy Császár Frigyes sprével festi a polgármesterre nem éppen hízelgő feliratokat. A közelben többen összeverődtek és elhatározták: felébresztik Farkas László polgármestert. Az álmaiból hirtelen „kizökkentett” polgármester azonnal tudta mit kell tennie, kiosztotta a feladatokat: kit gumibotért, kit horganyzott vascsövekért küldött haza. Majd Császárék lakása előtt találkozott a már felfegyverkezett társaság. Horváth Istvánt leütötték, Császár Frigyest pedig agyba-főbe verték és elcibálták a már félig ájult embert a csaknem kétszáz méterre levő polgár- mesteri hivatal elé. Ott a szerencsétlen férfi beismerte, hogy ő firkált, ám ez nem volt elég: Farkas László vezetésével és aktív közreműködésével tovább ütötték és rugdosták. Amikor meg- neszelték, hogy hamarosan megérkezik a mentő, bevonszolták Császárt a hivatal egyik szobájába, a mentősök kérdésére pedig a polgármester kétszer is azt válaszolta: nincs itt a sérült, mert elszaladt (!). Az akció előtt Farkas László mindenfélét ígért a verőlegényeinek. Bogdán Jánosnak például azt, hogy a jogerős bírósági ítéletként kapott nyolc hónapját, amelyet hasonló bűncselekmények elkövetéséért mértek rá (de letöltését még nem kezdte meg), a felére csökkenteti, hiszen „itthon is és külföldön is szuper kapcsolatai vannak”. Mindenesetre Farkas László polgármester hétfői elbeszélése — mondhatnánk meséje — mintha egy kicsit másként szólt volna... Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. (Tamási) Egy fecske nem csinál nyarat Mikor találkozik az egyéni és a vállalati érdek? Régóta mondják: a piac- gazdaság és a munkanélküliség a legjobb fegyelmező erő. Most mindkettőből van. Az utóbbiból több is mint kellene. — Vajon javult-e a munka- fegyelem? — kérdeztem Bajer Nándortól a Pamut-fonóipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatójától. A technológia is segít — A mi gyárunk messze esik a város központjától, így az úgynevezett egyéni ügyes-bajos dolgok munkaidő alatti intézése miatt nem kellett fegyelmező eszközökhöz nyúlni. A szigorú gyártástechnológia sem igen adott módot az ilyen kilengésekre. A rendszerváltás előtt évente „csak" 15-20 fegyelmi eljárást indítottak. Elbocsátásra alig-alig került sor. Ettől ugyanis már csak a hosszú herce-hurca miatt is ódzkodtak a vezetők. A fegyelemsértéseket viszont a szélsőségek jellemezték. Előfordult például verekedés. — Az idén hány fegyelmit osztottak ki? — Mindössze négyet. Ittasságért, igazolatlan mulasztásért, engedély nélküli, tehát úgynevezett önszabadságolásért kapták a vétkesek. Alapbér csökkentés, szigorú megrovás volt a büntetés. — Ha az előző korszakhoz viszonyítva így lecsökkent a fegyelmik száma, akkor mégis csak bevált a jóslat a piacgazdasággal, meg a munkanélküliséggel kapcsolatban... — Korántsem! Igaz, hogy ma kevésbé bocsátkoznak dolgozóink szélsőséges fegyelemsértésbe. Ám minden másban Szinte maradt a régi helyzet. A fegyelemről most sem mondható el, hogy kielégítő lenne. — Talán nem kapott kellő hangsúlyt mi a következménye a fegyelemsértésnek? — Dehogynem. Egyrészt megszüntettük a teljesítménybért, s azt mondtuk: a hangsúly a minőségen van, másrészt a bérezéssel is erre igyekszünk ösztönözni. — A munkanélküliségtől való félelem sem elég visszatartó erő? A segély magabiztossá tesz? — Ez korántsem ilyen egyszerű. Legalábbis nálunk ez sajátos módon érezteti hatását. Sokakat a munkanélküli segély tesz magabiztossá. Akadnak akik szinte kérkednek azzal, hogy ebből megélnek, mosolyognak a műszakban megfáradtakon, és a világért vissza nem jönnének. Ezt sajnos tapasztaltuk is, amikor úgynevezett létszámfelettieket akartunk visszavenni. Az embereknek azt a részét viszont, akiknek életeleme a munka és éppen ezért tart attól, hogy elküldik, a munkanélküliség szinte sokkolja. A félelem miatt romlik a teljesítőképességük, gyakran keverednek konfliktusba társaikkal, idegesek és nyugtalanok. Ezért sértik meg gyakrabban az ilyen-olyan előírásokat. — A munkanélküliség arra bizonyára módot ad, hogy köny- nyebben „lecseréljék” a fegyelmezetleneket... — Ez sajnos nem így van. Tudják, hogy sok időbe kerül, amig valakit fonónővé képezünk, továbbá, hogy az utcán nem szaladgálnak képzett fonónők. Nem pótolhatjuk tehát gyorsan a szakmunkásokat. Ha sikerül is felvenni az elbocsátottak helyett újakat, elég sok időbe telik, míg ugyanazt a teljesítményt produkálják, mint begyakorlott elődeik. Ennek pedig a termelés huzamos visszaesése a következménye. — Amikor érjük el azt a rég óhajtott nyugati munkamorált? Szigor és jövedelem összhangja — Ha majd sikerül az emberekkel megértetni, hogy csakis a minőségi munka, a magas színvonalú produktum lehet az alapja a váltásnak, hogy enélkül nincs gazdasági fellendülés. Ma még ez nem tudatosult, ma még első az egyéni érdek, és csak aztán jön a vállalati, — ha jön egyáltalán. Ha majd a magas színvonalra való törekvés belső igénnyé válik, akkor mondthat- juk, hogy megtörtént az áttörés. Hogy mi kell ehhez? Egyik ismerősöm Németországba ment dolgozni. Itthon sok hibával végezte munkáját, — ahogy mondani szokták — eldolgozgatott. Odakint hamar rájött: a hibáért csak kétszer szólnak és aztán adják a munkakönyvét. Viszont a többszörösét keresi az itthoni bérének. Kitűnő munkaerő lett, s kitűnően érzi magát. Vagyis valahol egyszer összhangba kell hozni a szigort és a jövedelmet. A mi gyárunkban sajnos a növekvő inflációt messze nem tudtuk követni béremeléssel. A váltás tehát csak akkor sikerülhet igazán, ha az egész társadalom rálép erre az útra. Egy fecske nem csinál nyarat... Szegedi Nándor Gerbovits ki akarja a summázatot mondani Az érdekvédelmi munkánk első eredménye, hogy fizeti a húskombinát a kistermelőknek az adósságot — mondta tegnap a Somogyi Hírlapnak Gerbovits Jenő országgyűlési képviselő, a Parasztszövetség főtitkára. — Ezt köszöntem meg a parlamentben keddi felszólalásomban. Most különös szorítóba kerültem, mert az ország más részein azt mondhatják, hogy lokálpatrióta módon csak somogyi ügyeiket intézek. Pedig nem így van: a szeles- tei-ügy — ahol már házat is árvereznek az adósság miatt — még nehezebb. Az interpellációnak erre a részére, — amelyet a miniszterelnökhöz intéztem — a földművelés- ügyi államtitkár nem válaszolt. Szinte elment a kérdés mellett. Ezért értetlenül kérdeztem: hogy van ez? A fórumo- sok elkezdtek skandálni, a kisgazdák is ellenem fordultak: felforrósodott a hangulat. Az interpellációm meglehetősen szangvinikus lett. Megértést nem találtam sem a kormány, sem a koalíció részéről. En úgy fejeztem be: Elnök úr megvonta a szót, lelke rajta. Kénytelen vagyok befejezni az interpellációmat. A dolog természeténél fogva az SZDSZ-esek, az MSZP-sek velem szavaztak. Úgy látszik, a parasztok gondjait ők jobban megértik, mint a kisgazdák. Gerbovits azt is elmondta: várakozó állásponton van, de a belé fojtott szót ki akarja mondani, hiszen a sommá- zata abban van. A 4M DISZKONT AJÁNLATA étolaj 65 Ft/liter liszt 23 Ft/kg dobozos almaié 40 Ft/liter kristálycukor 46 Ft/kg fokhagyma 90 Ft/kg Creopto eü. (4 tek.) 51 Ft Creopto eü. (2 tek.) 27 Ft papírzsebkendő (100-as) 54 Ft Egyéb élelmiszerek is diszkontáron kaphatók. Kaposvár, Kossuth L. u. 1-9. Szakszervezetek Háza Nyitva hétfőtől—péntekig 7.30-tól 12-ig és 13-tól 16.30-ig (4591) Saját szervezésű útjainkat ajánljuk, amelyeket 30 fős, IVECO-BERKHOF típusú légkondicionált, videóval, hűtővel ellátott autóbuszunkkal bonyolítunk le. Cégünk szlogenje: „Jól jár, ha velünk jár" München, sörfesztivál, október 9-11-ig 2500 Ft Isztambul szép. 23-27., szept. 30-október 4-ig 6000 Ft + vízum Trieszt szeptember 18-20-ig 1500 Ft Csoportok jelentkezését is elfogadjuk. Jelentkezés és felvilágosítás: „ATAD SPED” Nagyatád, Szabadság u. 23. Tel. és fax: 82/52—041,51-425, telex: 13-310 (8082)
