Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-05 / 184. szám
1992. augusztus 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP — OLIMPIA 7 OLIMPIKONOK NYILATKOZTAK A SOMOGYI HÍRLAPNAK Aki végig nyugodtan versenyzett Kovács Antal szeretné megvédeni a címét Atlantában — Otthon először a szőlőt permetezi meg (Barcelonai tudósítás) Ha van olyan magyar sportoló, aki a teljes ismeretlenségből robbant be a köztudatba, és állhatott Barcelonában a dobogó legmagasabb fokára, az kétségkívül a paksi Kovács Antal volt. Az a Kovács Antal, aki megszerezte a magyar cselgáncssport legelső olimpiai aranyérmét (eddig csak bronzérmekre tellett), s az amúgy is sikert sikerre halmozó válogatott legeredményesebb versenyzőjének bizonyult. A hazautazás előtt egy nappal vele készítettünk interjút. — Milyen tervvel, célokkal készült Barcelonába? Gondolt-e arra, hogy olimpiai bajnokként térhet majd haza ? — Egyszerűen még ma sem akarom elhinni; egyelőre még csak barátkozom a gondolattal, hogy olimpiai bajnok vagyok. Végig akciókkal nyertem a mérkőzéseimet, s ez erőt, biztonságot ad a jövőre. Csősz Imre nagyszerű sikere feldobta az egész társaságot. Nekem, mint juniorkorú versenyzőnek szinte nem volt semmi felelősségem, így aztán végig nyugodtan versenyezhettem. Senki sem várta tőlem a kiugró eredményt, s mégis sikerült a csúcsra eljutnom. — Idézzük fel újra együtt a nagy meneteléséti — Iszonyú nehéz volt a sorsolásom. Az első mérkőzésen az angolai Torres ellen azonban sikeresen túljutottam, s ez valamennyire megnyugtatott. A második találkozón egy nagyon erős ellenfelet kaptam, az EB-ezüstérmes FÁK-beli Szergejevet. A sorsolás előtt csak azért fohászkodtam, nehogy vele kerüljek össze... dehát végül sikerült őt is „legyűrnöm”. Ezután következett a négy évvel ezelőtti szöuli olimpiai bajnok brazil Miguel, akin szintén sikeresen átverekedtem magam. A negyedik mérkőzésemen az Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes holland Meyer volt az ellenfelem, s ő sem jelentett gondot. A döntőben pedig ezek után már a brit Stevens sem tudott feltartóztatni. — Mikor fordult meg először a fejében, hogy ebből a győzelmi sorozatból akár még egy aranyérem is kerekedhet? — Megpróbáltam ettől a gondolattól függetleníteni magam: egyedül csakis mindig a következő mérkőzés járt a fejemben. Csak arra koncentráltam, hogy sikeresen vegyem a következő akadályt, megverjem az ellenfelemet. Még februárben édesapám halála nagyon megrendített. Ettől kezdve csak egyedül a cselgáncsnak éltem: azzal feküdtem és azzal ébredtem. — Engedjen meg egy „szemtelen” kérdést: ebben a súlycsoportban valóban ön ma a legjobb? — Úgy érzem, hogy azon a bizonyos napon valóban én voltam a legjobb. Most egy jó darabig — remélem, hogy ez minél hosszabb ideig tart majd — én vagyok az első számú favorit. Nagyon nehéz lesz, mert mindenki engem akar majd megverni, mindenki rámutazik — de nem félek. — Kinek tartozik hálával? — A legtöbbet klubedzőmnek, Hangyási Lászlónak köszönhetek. Megszállottja ennek a sportágnak, mindig ott áll a szőnyeg mellett. Saját költségén turistaként ide Barcelonába is eljött. A szabadságát áldozta fel azért, hogy engem, a tanítványát láthassa az olimpián. Ez hatalmas erőt jelentett számomra. — Idehaza szobrot javasolnak Moravecz Ferenc szövetségi kapitánynak. Ennek a szobornak a talapzatát nagyrészt Ön építette fel... — Minden kétséget kizáróan Moravecz Ferencnek hatalmas érdemei vannak abban, hogy ilyen jól és eredményesen szerepelt a magyar cselgáncsválogatott Barcelonában. Ő kovácsolt, gyúrt minket össze egységes, ütőképes csapattá. Egyébként én Csősz Imrét tartom a magyar cselgáncsválogatott legjobbjának, annak ellenére, hogy „csak” bronzérmes lett. — Hogyan tovább? Vajon képes lesz-e megvédeni olimpiai bajnoki címét négy év múlva Atlantában? — Most elsősorban a tanulmányaimat szeretném folytatni Pakson, a Műszaki Egyetem kihelyezett karán, amit az olimpia miatt szakítottam meg. Még az idén junior Eu- rópa-bajnokság és világbajnokság lesz. Nem fogok elbújni, bár sokan azt tanácsolták, hogy most egy darabig pihenjek a babérjaimon. Újból és újból szeretnék bizonyítani. De ha már szóba került Atlanta: természetesen ott szeretnék lenni, s persze meg is szeretném védeni bajnoki címemet. — Mi lesz a legelső dolga, ha újra otthon lesz? — Ha hazamegyek, először is a szőlőt kell megpermeteznem, rendbe tennem. Édesapám halála óta én művelem; van vele munka bőven. No és egy Ágnes nevű hölgy is vár, aki Pécsre jár egyetemre, jogásznak készül. Dr. Gyenesei István Tó-ni, Tó-ni! Bizonyára sok tévénézőnek feltűnt, hogy amikor Kovács Antal a döntőben fellépett a tatamira, egyszercsak megszólalt a kórus, és megállás nélkül zúgott a Tó-ni, Tó-ni! bíztatás. Később aztán fény derült a dologra. Kun Szilárd, Kovács Antal egyik legjobb barátja, edzőpartnere csak nem akart abba beletörődni, hogy nem lehet ott Barcelonában. Fogta hát magát, és úgy ahogy volt, autóstoppal elindult Paksról a katalán városba. Utolsó pezetáit összekuporgatva a jegyüzérektől sikerült beszereznie egy jegyet barátja mérkőzéseire. Nos, ő volt az, aki „betanította” a spanyolokat a Tó-ni, Tó-ni! csatakiáltásra, amelyet először csak egy szektor skandált, majd kis idő múlva átvett az egész csarnok. Az eredmény nem is maradt el: Kovács Antal olimpiai bajnokként köszönte meg a közönség buzdítását... Spanyolországi tartózkodással egybekötött EXPOLÁTOGATÁS Utazás: repülőgéppel és autóbusszal Időpont: 1992. szeptember 12-19. Elhelyezés: Torremolinosban (Malaga) 2-3 ágyas, zuhanyzós szobákban Ellátás: félpanzió Program: Expolátogatás Sevillában, granadai és gibraltári kirándulások Részvételi díj: 66 655 Ft/fő Költőpénz: 1200 Ft/fő/nap Jelentkezési határidő: augusztus 10. Bővebb információ: Siótour Központ, 8600 Siófok, Batthyány u. 2/B. Tel.: 84/13-111 kiutaztatás (217957) KAJAK-KENU Minden egységünk továbbjutott Kikapott vízilabdacsapatunk Kedden — az elsőnapi 500-as fotamok után — az 1000 mpteres viadal előfutamait bonyolították le, s mindjárt az elején akadt is magyar érdekeltség. A kajak-egyesek harmadik futamában szállt vízbe az olimpiai és világbajnok Csípés Ferenc. Ezúttal úgy ment, ahogy az egy világklasszishoz illik: végig az élbolyban haladt, s a dán Nielsen mögött másodikként érkezett be, így egyenesen a középdöntőbe került. Teljesítette feladatát a kenus Zala György is, aki a lapockatáji izomsérüléssel és bordaközi idegbecsípődéssel bajlódó Pulai Imre helyére került be a hosszabbik C l-es távon, és futamgyőztesként lépett be a középdöntősökhöz. A nap „kivételes” számában, az egyetlen nem 1000 méteres versenyben kellőképpen megijesztette vetély- társait a magyar női kajak-négyes. Legalábbis jó volna, ha így lenne, mert a Dónusz Éva, Czigány Kinga, Mészáros Erika, Kőbán Rita összetételű kvartett az erősebbik futamban is nyert, látványos hajrával, „hajóorrhosszal” verve a remek svédeket, s több mint egy másodperccel az elmúlt bő egy évtizedben szinte legyőzhetetlen németeket, az olimpiai bajnoki cím védőit. Egy „furcsa pár” következett: a válogatott legfiatalabb és legöregebb tagjából kialakított K ll-es egység. A 18 éves Bártfai Krisztián és a 32 esztendős Rajna András hatalmas harcot vívott a norvég Ribe, Roander és az 500 méteren már 1984-ben (!) is olimpiai bajnok, s e címét négy esztendeje Szöulban megvédő új-zélandi Ferguson, MacDonald kettőssel. Végül kis különbséggel harmadik lett a magyar duó, azaz a délutáni reményfutamba szorult, ahonnan viszont sikerült továbblépniük. Román, francia, magyar volt a befutási sorrend a kenu kettesek 1000 méteres küzdelmének második futamában. A világbajnok Pálizs Attila új párjával, Kolonics Györggyel ezúttal nem tudta megismételni előző napi teljesítményét, amikor másodikok lettek, s közvetlenül a fináléba jutottak. Harmadik helyezettként viszont még egy középdöntős próbára kényszerültek. Ezután Csipes Ferenc, Gyu- lay Zsolt, Fidel László és Ábrahám Attila, vagyis gyakorlatilag az 1000 méteren Szöulban ötkarikás aranyérmet szerzett kajaknégyes következett (azért gyakorlatilag, mert időközben egy változás történt az összetételben: Hódosi helyére Fidel került). Csipesék semmit sem bíztak a véletlenre; már az elején valósággal kilőttek, és gyorsan elléptek a többiektől. A célba háromnegyed ha- jóhossznyi előnnyel elsőként érkeztek be, úgy, ahogy az egy olimpiai bajnokhoz illik, xxx Spanyolország-Magyarország 8-5 (2:0, 1:1, 4:3, 1:1) A házigazdák a hazai medence és közönség előnyeit élvezve ugyan ideges játékkal kezdtek, de a mieink megnyugtatták őket, két négyméterest is kihagytak. Különösen a harmadik negyedben volt nyomasztó a spanyol fölény. Q&P Ötkarikás hírmozaik Az olimpiai játékokra 32 esztendei kényszerű távoliét után az idén visszatért Dél-Afrika immár biztosra vehet egy érmet, miután a negyedik helyen kiemelt férfi teniszpárosuk megnyerte a negyeddöntőt. Dél-Afrika utoljára az 1920-as antwerpeni olimpia tenisztornáján szerzett érmet Raymond akkor aranyat nyert. A brit Linford Christie, a 100 méteres férfi vágta olimpiai bajnoka a barcelonai játékok után ki akarja hívni „elődjét”, az amerikai Carl Lewist. „Ha nem verem meg Lewist, akkor a Track and Field című amerikai atlétikai szakfolyóirat okot találhat majd arra, hogy engem csak másodiknak soroljon be” - közölte a barcelonai aranyérmes sprinter. A párharcra már az augusztus 19-én Zürichben esedékes Grand Prix találkozón sor kerülhet. Londoni lapértesülések szerint Lewis érdeklődést mutat e párviadal iránt. A barcelonai olimpián a sport áthidalja a koreai-félsziget megosztottságát: a dél-koreai nézők bíztatják az északi sportolókat is. Chang Ung, az észak-koreai olimpiai bizottság főtitkára kifejezte reményét: a politikai tisztségviselők szeptemberre tervezett tárgyalásai kimozdítják a holtpontról a sportkapcsolatokat, s így a két Korea közös csapatot indíthat az 1994-ben Hirosimában esedékes ázsiai játékokon. Észak és Dél tavaly közös csapattal szerepelt a Japánban tartott asztalitenisz világbajnokságon és a portugáliai ifjúsági labdarúgó vb-n. Ám Phenjan visszalépett egy közös olimpiai csapat indításától, miután egyik cselgáncsozója egy spanyolországi viadal után Szöulban kötött ki. 099 A magyar RSG-sportot két fiatal, Szalay Andrea és Fráter Viktória képviseli. Óriási bravúr lenne — fogalmazott Úrvári Sándor, a Magyar Ritmikus Sport- gimnasztikai Szövetség elnöke —, ha bejutnának a fináléba. Tőlük inkább az 1996-os atlantai olimpián várható majd kiemelkedő szereplés, feltéve, ha addig nem fejezik be pályafutásukat. Az 1988-as szöuli játékokon Sinkó Andrea jól szerepelt, a huszas döntőben a hatodik helyet harcolta ki. Most aligha lehet ilyesmiben bízni.
