Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-27 / 202. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. augusztus 27., csütörtök Szeptembertől jár a magasabb összeg A nyugdíjemelést nem kell külön kérni ÉRDEMES MEGNÉZNI... Emlékpark a mohácsi síkon Az Országgyűlés még az év elején határozatot hozott a nyugellátások és egyéb juttatások idei kétszeri emeléséről és kiegészítéséről. Mint ismeretes, a nyugdíjak második emelése szeptembertől esedékes, ennek folyósítását azonban nem kell külön kérni. A nyugdíjfolyósító igazgatóság a kilencedik hónaptól már a felemelt ellátást számfejti — és küldi — az érintetteknek. Átlagosan 6,5 százalékkal emelkednek az öregségi, a volt munkáltató által fizetett korengedményes, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjak és az átmeneti járadékok. Az emelés legkisebb összege 400, míg a legnagyobb 1000 forint. A szeptembertől esedékes öregségi nyugdíj legkisebb összege — kivéve azokat, akiknek átlagfizetése a nyugállományba vonuláskor nem érte el az akkori minimumnyugdíjat — 6000 forint. A fejfájások legyakrabban a koponya külső részében található fájdalomérzékelő részek ingerlése következtében keletkeznek. Az egyik legkínzóbb, sokakat gyermekkoruktól életük végéig elkísérő fejfájás a migrén. Többnyire csak a fej egyik oldalán, ritkábban a fejtetőn vagy a tarkó tájékán jelentkezik a fájdalom, émelygéssel, fokozott hang- és fényérzékenységgel kísérve. A migrént mindig megelőzi az általános rossz közérzet, néha álmosság, ingerlékenység, s két-há- rom óra hosszat tart. A migrén a túlhajszoltság, az álmatlanság, a rendszertelen étkezés, a szellőzetlen, oxigénszegény helyiségben vagy a tűző napon hosszabb ideig való tartózkodás, az átélt izgalmak általános kísérőjelensége. Vannak, akik hajlamosak erre a betegségre, s ez a hajlam örökölhető. Akik ezt tudják magukról, igyekezzenek kímélő és egészséges életmódot kialakítani. Fejfájást idézhet elő az alacsony vagy a magas vérnyomás is, a munka közben vagy után mutatkozó enyhe, de gyakran jelentkező fejfájás pedig olykor az agyérelme- szedés első tünete lehet. Akik A hozzátartozói jogon folyósított özvegyi, szülői nyugdíj, valamint az árvaellátás szintén átlagosan 6,5 százalékkal emelkedik, az alsó és felső határ háromszáz, illetve ezer forint. Az együtt folyósított saját és özvegyi nyugdíj legmagasabb összegét 9210 forintban határozták meg. A rendszeres, nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülők 300 forinttal kapnak többet, a baleseti járadékosok pedig átlagosan 6,5 százalékkal, esetünkben az emelés maximumát 400 forintban ha- tározaták meg. Függetlenül a gyermekek számától emelkedik a gyermekgondozási segélyhez folyósított jövedelempótlék: szeptember elsejétől 4150 forint lesz. Ezt szintén nem kell kérvényezni, automatikusan a magasabb összeget postázzák a jogosultaknak. hajlamosak a görcsös megbetegedésekre, esetleg keringési zavarokkal küszködnek, fokozottan megérzik az időjárás változásait; erős fejfájásról panaszkodnak akkor is, ha felerősödik a szél, vagy ha túlságosan magas a levegő nedvességtartalma. A legtöbb embert a szennyezett levegő okozta fejfájás is megkínozza. Ha viszont sűrűn járnak sétálni jó levegőjű helyekre, panaszaik ritkulnak. Fejfájást okozhat a rövidlátás, a messzelátás és a rossz szemüveg is — megfelelő szemüveg viselésével elejét vehetjük a panaszoknak. A tartós fejfájás az alkati idegy- gyengeség, az idegesség tünete lehet. Az allergia is fejfájást idézhet elő: akik fokozottan érzékenyek bizonyos gyógyszerekre, ételekre, növényi anyagokra, elsősorban allergiaellenes gyógyszerekkel szüntethetik meg fejfájásukat. Ám a gyógyszerekkel vigyázzunk! Ahány féle a fejfájás, annyi féle az orvosság. Hogy melyik a megfelelőbb, azt az orvos döntheti ell Azok. akiket sűrűn gyötör a fejfájás, jobb, ha mielőbb orvoshoz fordulnak. Dr. F. Zs. — Az a hosszúlábú asszony vajon ki lehet? Úgy tartja a karját, mintha vinne valakit... Kilencéves kislány kérdezi ezt a közelemben, a Mohács és Sátorhely közötti Emlékhelyen. Szavai döbbentenek rá. mennyire hajlik a gyermek az absztakcióra, milyen érthető számára a modern szobor. Én bezzeg félórája keresem Kanizsai Dorottyát, és csak most ismerek rá. Élőttem áll, Babits Mihály sorait idézve: „Mint a sötét asszony a mohácsi téren...” Iszonyú lehetett az a munka, amit az ő irányításával 400 jobbágya elvégzett, megakadályozva ezzel a halottak meggyalázását és óriási járvány pusztítását. A nagyasszony azonosította is az általa ismert halottakat, és értesítette utóbb a családokat... Ma virágok borítják a halottak dombjait. Közöttük kopjafa-erdő. Van, amelyik élethű szobrot formáz — ilyen például a csaknem gyermek II. Lajos király és a fővezér, Tömöri Pál jól felismerhető alakja. Némelyik jelképes, de jellegzetes vonásokat hangsúlyozó (ilyen Kanizsai Dorottya, Szulimán szultán, Mária királyné jelzésszerű szobra és a A fiatal király. A kép sarkában Mária királyné jelzésszerű szobra csataban elpusztult 15 ezer lo emlékjele is). Sok a régi magyar kopjafa, a népművészet ihletét hordozó — ezek már Mohács következményeire Paripák emlekere utalnak, a felégetett falvak lemészárolt lakosságára, a rabszolga- vagy janicsársorsba hurcoltakra is emlékeztetnek. A kopjafákat faragó művészek stílusa eltérő, de a közös kegyelet összehangolja alkotásaikat. Kő Pál dinamikus lendületű faszobrai valóságos csatatéri látomást idéznek elénk, Király József festett sírjelei a totemek stílusát és a magyar fejfák motívumait használják fel, ifj. Szabó István a népi fafaragás gazdag formanyelvén mondja el nemcsak a csata, hanem az azt követő másfél század panaszát is. Kiss Sándor az alföldi és az erdélyi temetők kopjafáinak világát hozta az emlékparkba, Kanizsai Dorottyát Samu Géza álmodta fába. Az Emlékhely kapuja Pölös- kei József alkotása. Ezen a kapun a hazai és külföldi látogatók tízezrei haladnak át évente. A mohácsi ezrek álmát ringatja a messzenyúló síkság. A látogató emlékezetében felrémlik Kisfaludy Károly híres versének utolsó pár sora: „És te virulj, gyásztér! a béke magasztos ölében, Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohács!" Bozóky Éva (Szabó) MIGRÉN, MINT „HŰSÉGES ÚTITÁRS” Mitói fáj a fejünk? Miért élnek tovább a nők? Minden zugban kávé... (EGY NYUGDÍJAS FELJEGYZÉSEI) A férfiak életük során általában nagyobb egészségkárosodásnak vannak .kitéve, mint a nők, ezért rövidebb ideig is élnek. A születéstől számítva a nők átlagos életkora hat évvel nagyobb, mint a férfiaké, és a 65. életévtől számítva 1901-ben a nők átlagosan egy évvel, 1981-ben pedig már négy évvel éltek tovább, mint a férfiak. A nőket is érintő kockázati tényezőket tekintve a férfiak kétszer gyakrabban halnak meg szívkoszorúér-betegségben, mint a nők, és a férfiak további hátránya, hogy a balesetek ötvenszer, az alkoholizmus hússzor, a drogoktól való függés két és félszer gyakrabban fordul elő közöttük, sőt AIDS-ben is tizenötször gyakrabban betegszenek meg. Az egyik — néhány évvel ezelőtt lezajlott — zürichi tanácskozás megállapításai szerint viszont a nők között gyakoribb az úgynevezett „tisztázatlan” halálok. S az oka: mivel a nők esetében — kétszer gyakoribb depressziójuk, mélabújuk miatt •— tizenöt-húsz százalékkal gyakrabban kell számolnunk öngyilkossággal is. A nők magasabb életkorában szerepet játszhat, hogy nagyobb az érvédő HDL-koleszterinszintjük, kevesebb stressznek vannak kitéve, és több szűrővizsgálaton esnek át, fogékonyabbak az egészségügyi felvilágosításra, életüket általában érzelmileg gazdagabb családi kötöttségben töltik, mint a férfiak. Tartósabb életbenmara- dásukat és hosszabb életüket azonban több „üröm- ’ csepp” is hátrányosan befolyásolja. Többen közülük izoláltan, szegénységben és időskori szellemi leépültségben élnek, és — a szociális vizsgálatok, tapasztalatok szerint — a 65 éven felülieknek csak tíz-tizenkét százaléka él egy fedél alatt háromgenerációs (nagyszülő, szülő, gyermek) családban. Az öregeken azzal segíthetünk, hogy igyekszünk kiküszöbölni egyéni és közösségi nehézségeiket, és biztosítjuk számukra életük hátralevő részében a megfelelő anyagi, egészségügyi, családi és társadalmi hátteret — a minőségi életet. Dr. Angeli István A durvaság, a pimasz pök- hendiség, az erőfitogtatás, a megfélemlítés úgy burjánzik mostanság mifelénk, mint eső után a gaz és a dudva. Mondok erre egy példát, mely korántsem nevezhető véletlen, egyedi esetnek. Történt, hogy — nem piaci napon! — beálltam Trabantommal Kaposváron a piactérre. A téren csak néhány ember lézengett, jármű se közel, se távol — ám még fel sem ocsúdtam a nézelődésből, amikor centiméterekkel a kocsim hátuljától felbukkant, majd hátramenetben elsöpört mellettünk egy hatalmas kukáskocsi. Vicsorgó — majd ijedségemet látva, vigyorgóra váltó — arc lesett rám oda- föntről. A szemetesautó magas pilótafülkéjéből... Egy másik jelenség. A török idők óta soha ennyi virtigli kereskedő nem szaladgált Magyarországon. Zokni, kávé, csokoládé... „Terítik” mindenfelé. Szinte nem is számít már jobb embernek az, akinek nincs valamilyen kereskedelmi (ügynöki) elfoglaltsága. A somogyi megyeszékhelyen a szolgáltatóház környékén, a Zselic Áruháztól a postáig számos zöldséges kínálja portékáját; amott a könyvárusok standjainál nézelődhetünk. Kenyér, péksütemény úgyszólván minden belvárosi utcasarkon kapható... Sajnos, szeszt, kávét és cigarettát is árulnak minden zugban. Any- nyira nyilvánvalóan, hogy akik kínálják, még csak zugárusoknak sem nevezhetők... Kerner Tibor Üdülés az „indián nyárban” A gyógyhelyek közül Hévízre és Hajdúszoboszlóra, a hegyvidéki pihenőhelyek közül Mátrafüredre, Lillafüredre, Miskolctapolcára és Bakony- bélbe lehet kedvezményes üdülőbeutalókat szerezni. Az Üdülővendég-szolgálati Iroda (Budapest VI., Dózsa György út 84/B) hétfőn és pénteken 9-12.30, illetve szerdán 9- 15.30 óra között várja a kéthetes kedvezményes üdülést kérők személyes jelentkezését. Hallatják szavukat Szerte az országban huszonhat klubban, egyesületben, szakszervezetekben, illetve a nyugdíjasok pártjában tömörült csaknem kétmillió embert képvisel a Nyugdíjasok Országos Kamarája. A kamara — parlamenti összekötői révén — a mind szélesebb nyugdíjasréteg gondjait, kéréseit az országgyűlési bizottságokhoz is eljuttatja, s véleményt nyilvánít a döntéselőkészítésben. Létminimum alatt A magyar nyugdíjasok száma már megközelíti a 2,7 milliót. Kilencven százalékuk él létminimum alatti összegből, s ezeknek az embereknek majdnem 62 százaléka hat- száz-kilencszázezer forint közötti nyugdíjból tartja el magát. A legalacsonyabb nyugdíjakat többnyire azok kapják, akiknek az életkora 59-69 év. / Egbenyúló tejár 1985-től mostanáig jóval több mint háromszorosára nőtt a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej fogyasztói ára. Akkor 7 forint 50 fillért fizettünk egy liter tejért, s az azóta bekövetkezett fogyasztói áremelkedéseknek nagy szerepe van abban, hogy 1987-től fokozatosan csökken az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás Magyarországon. Ingyenbérlet a nyugdíjasoknak Bérleteket vásárolt — korlátozott számban — a Rákóczi FC hazai mérekőzéseire a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. Az ingyenbérleteket — alkalmanként — a nyugdíjasok kérhetik, illetve azoknak a társadalmi közreműködőknek adják, akik munkájukkal hozzájárulnak az egyesület céljainak eléréséhez. 63,8 milliárdot kaptunk A Társadalombiztosítási Alap idei első negyedévi kiadásaiból 63 milliárd 843 millió forinttal részesedett a nyugellátás. Ez 1 milliárd 652 millióval — 2,7 százalékkal — haladja túl az 1991. évi első háromhavi összeget. Gálaműsor Kaposfüreden A Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége és a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete megköszönte Horváth Gábornénak, a Kaposfüredi Művelődési Otthon vezetőjének az „Életet az éveknek” nyugdíjasvetélkedő, illetve az augusztus 20-i gálaműsor szervezését és rendezését. A gálán mintegy kétszáz résztvevő idős ember jutott maradandó élményhez.
