Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08 / 187. szám

1992. augusztus 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Az idegenforgalom jobb menedzselést igényel Vásárra viszik Somogy értékeit! A műveiben élő Reich Károly Magyar írók világtalálkozója A magyarok III. világkong­resszusa részeként augusztus 17-től rendezik meg a magyar írók I. világtalálkozóját. A keszthelyi rendezvény iránt rendkívüli az érdeklődés. A Helikon kastélyba mintegy 250 meghívottat várnak, a vendégeknek csaknem a fele határainkon túlról érkezik. Numizmatikusok Esztergomban Esztergomban rendezték meg a Vili. numizmatikai nyári egyetemet. Ezen mintegy száz hazai és külföldi gyűjtő vett részt. A helyszín kiválasz­tásában nagy szerepe volt annak is, hogy Esztergomban van a legjelentősebb egyházi numizmatikai gyűjtemény. A tanácskozással egyidőben ki­állítás nyílt a városi szabad­idő-központban Bozó Gyula egyházi és világi érméiből. Népi együttesek Fertőrákoson Horvát, osztrák és magyar népi együttesek lépnek föl a jövő hét végén megrende­zésre kerülő Európa-napon Fertőrákoson. A délelőtti ökumenikus istentiszteletet Tőkés László, a királyhágó- melléki református püspök és Pápai Lajos római katolikus győri megyéspüspök tartja. Kismonográfia a fazekasságról Néprajzi kismonográfiát írt a Szilágyság peremén levő me­zőváros egykor virágzó faze­kasságáról Bura László és Vass Márton. A tasnádi faze­kasság című kötet a kerámia- gyártás technológiájával, a szakma szókincsével is fog­lalkozik; áttekintést ad a jel­legzetes formákról, díszítési módozatokról, fazekasokról. A kötetet az MTA Nyelvtudomá­nyi Intézete jelentette meg. Marcali látnivalók A Tájak, Korok, Múzeurtiok kiskönyvtár 436. kötete a Mar­cali látnivalók. A színes és fe­kete-fehér fényképekkel, raj­zokkal illusztrált füzetben Gál József áttekintést ad a város történelméről, ismerteti a mú­zeum gyűjteményeit. A köny­vet német összefoglaló zárja. (Folytatás az 1. oldalról). Természeti és földrajzi adottságainál fogva a hazán­kat felkeresni vágyó turista Somogybán mindent megta­lál: a Balaton és a Deseda mellett nem szabad megfe­ledkeznünk az olyan kisebb te­lepülésekről, mint Lengyeltóti a tiszta vizű Kék tóval. Gyógy­kezelésre kiválóan alkalmas vizeink — egy részük jól kiépí­tett környezetben kínálja ma­gát — a külföldiek körében is közkedveltek. Ilyen a jelentő­sen fejlődő Igái, Nagyatád, Csokonyavisonta, Csiszta- puszta, Nagyberény. Még 19 településen van termálforrás — mondta Hamvas Péter —. Remek természeti adottságú régiónk dombjait és völgyeit gazdagon borítják erdők, a gazdag vadállományban jel­lemzően megtalálható a szar­vas, az őz, a fácán. A vadász- területek 660 ezer hektárt tesznek ki. Jelentős értéket képviselnek a népi építészeti és népi iparművészeti, törté­nelmi emlékeink. Mindegyik­nek nagy az idegenforgalmi vonzereje. — A természet bőkezűen bánt Somoggyal. Miképp hasznosítják jelenleg a pazar környezetet? — A gazdag kínálatot egyet­len cég, vállalat vagy település sem képes egyedül hatéko­nyan reprezentálni és eladni. Mindezt egymást erősítve, komplett programot kínálva hatékonyabb ajánlani a szű- kebb hazánkat, Somogyot fel­keresni vágyóknak. Örvende­Az erős szleng, amelyet Mark Twain „Huckleberry Finn története” című művében használt, valószínűleg egy Jimmy nevű 10 éves fekete­bőrű fiú szájából származik, akivel az író valahol Kö­zép-Nyugaton találkozott. így ír erről Shelley Fisher Fishkin irodalomtudós a New York Times-ban megjelent tes, hogy megyénk települései felismerték a kulturális prog­ramok eddigi időben és térben szűk kínálatát, s mind többen ajánlanak — természetesen hagyományteremtő szándék­kal, saját arculatuk tudatos formálása mellett — megter­vezett, jó programokat. Mindez különösen fontos ak­kor, amikor a hazánkat érő kedvezőtlen külső és belső hatások következtében vi­szonylag szűk időre korláto­zódott az idegenforgalmi sze­zon. — Kedvező elmozdulásként értékelhetők az elmondottak vagy akad még tennivaló a menedzselésben ? — A körülmények sokkal jobb és szervezettebb megje­lenést, marketingszemléletű piaci politika folytatását köve­telik — hangsúlyozta Hamvas Péter. — Megyénkben 5-600 kisebb nagyobb idegenfor­galmi vállalkozás bontogatja szárnyait. A piaci önálló meg­jelenésüket több tényező kor­látozza: elsősorban anyagi le­hetőségek szabta határok kö­zött mozoghatnak. Természe­tesen fontos, hogy beismerjük azt is, hogy korlátot jelent sze­rényebb piaci ismeretük és kapcsolatrendszerük. Sokan próbálkoznak, több-kevesebb sikerrel. A belföldi és külföldi fogyasztók számára viszont visszatetsző, és hosszú távon mérhetetlen károkat okoz a hamis arculat. — Mi a tennivaló? — Javasoljuk, hogy az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal cikkében. Twain a fiút 1874-ben a „legcsiszolatla­nabb, a legbarátságosabb és a legfáradhatatlanabb szó­szátyárnak” nevezte, „akivel valaha is találkozott”... „Egyetlen fontos dolgot vagy olyasmit nem mondott, amit érdemes megjegyezni. Mégis annyira érdekes volt kis csodáival, hogy felkeltette az által meghirdetett külföldi, ide­genforgalmi vásárokon me­gyénket 4-5 vállalat, cég kép­viselje, bemutatva kínálatát. A reprezentáló megjelenést természetesen a Somogy Megyei Idegenforgalmi Hivatal is támogatja, lehetővé téve nemcsak a tőkeerős cégek megjelenését a nemzetközi piacon, hanem a kisebb vál­lalkozások kínálatának bemu tatását, helyszíni értékesítését is. Nem kell ahhoz közgazda- sági szakembernek lenni, hogy előre lássuk: az egyéb előnyöket is jelentő vásári részvétel mit hoz a konyhára s hogy ennek mintegy 4-5-szö- rösébe kerülne az önálló, megfelelő piaci ismeretek nél­küli vállalkozások szervezet­ien megjelenése. A jelentke­zési határidőt az OIH viszony­lag rövid időn belül határozta meg, így augusztus 14-ig a Somogy Megyei Idegenfor­galmi Hivatalhoz beérkező pá­lyázatok közül eseményen­ként 4-5 vállalkozás részére tudunk kedvezményt adni. 1993-ra az alábbi kiállításokon való részvételhez adunk tá­mogatást: CMT Stuttgart ja­nuár 16-24., CBR München február 6-14., Reise Hamburg február 13-21., ITB Berlin március 6-11., Reisemarkt Essen március 20-28. Felvilágosításért forduljanak a Somogy Megyei Idegenfor­galmi Hivatalhoz Kaposváron a megyeházán, személyesen, vagy telefonon a 82/15-415, faxon a 82/17-133-as számon. Czene Attila érdeklődésemet, és úgy hall­gattam, mint egy kinyilatkoz­tatást”. Fishkin kimutatta, hogy Jimmy és Hűek Finn beszéd­mintája nagyon hasonló. Erről könyvet is írt „Fekete volt-e Hűek?” címmel, s ez 1993-ban fog megjelenni az Oxford University Press kia­dónál. Balatonszemesen, Reich Károly szülőházában a család szervezésében ma délelőtt 10-től 12 óráig megemléke­zést tartanak a művész szüle­tésének hetvenedik évforduló­járól. Várja a család azokat az ismerősöket, művészetbará­tokat, akik tisztelték, szerették a grafikust. „Balatonszemesen szület­tem 1922. augusztus 8-án. Apám itt volt bognár — tisz­tességei dolgozni tőle tanul­tam. Húszéves koromig falun éltem. Közvetlen kapcsolat­ban a természettel.” A szemesi szülőház udva­rában állott egy öreg diófa. Ki­állta az idők viharát, termése ajándék volt. Jött egyszer egy hatalmas vihar, tövestül ki­csavarta. Ezen a napon halt meg Reich Károly grafikus- művész, akinek szavait idéz­zük születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. A szülőházból emlékmú­zeum létesült. A vonal szerény művésze, ha most itt körül­nézhetne, megnyugvással fo­gadná a „hazatérését”. A szü­lőföld, amely útjára bocsá Reich Károly: Nyár tóttá, ismét befogadta. A mű­veiben él itt örökkön örökké Reich Károly. Apjának síremléket egyik rajzával állított. A bognármes­terség eszközeiből, kocsike­rékből, járomból, kocsilőcsből épített katedrálist 1963-ban. A pásztorok békéje hatja át mű­vészetét. A nyár heves színeiből a grafit fekete tónusával vará­zsolt valódi édent lovakkal, telt idomú lányokkal, játszadozó csikókkal, mesemadarakkal. A falu elhagyásánál nagyobb fájdalmat okozott neki a pa­raszti lét évszázados hagyo­mányainak elszürkülése. Fáj­dalmas emlékezés — adta egyik képe címéül, amelyen a kocsiderékaljban egy lóte­tem lábai „kiáltanak” az ég felé. A korát is kifejező művészre mégis a derű volt a legjellem­zőbb. így lép ma is elém, a holtában élő, a hetven éve született Reich Károly. Horányi Barna Feketeb'órü volt Huckleberry Finn ? Az öreg templom sebeit idéztem... Kórógyról a nagyvilágba A nagyatádi menekülttá­borban helyezték el azokat a kórógyiakat is, akik az elsők között érkeztek hazánkba menekültként. Falujuk elha­gyását írta le Deák József, aki kalandos úton érkezett a többiek után. o „Sokszor gondoltam arra, hogy a csomag küldője utolsó pénzét utalta postaköltségre, hogy nekünk örömet szerez­zen. Jött mindenféle játék gyermekruha, öltönyök felnőt­teknek, fehérnemű és gyász­kendő, minden, ami kellett. Mindazoknak, akik személye­sen, kocsival, vonaton, talán cuccal a hátukon gyalogszer­rel elhozták a nekünk szánt segítségüket, megkönnyítet­ték nehéz, menekült sorsun­kat, ezer köszönet és hála! Megköszönöm minden hor­vátországi menekült nevében azoknak is, akik adakozóké­pesek voltak, de nem tudták hozzánk eljuttatni adományai­kat. Külön köszönet a zánkai Gyermeküdülőnek és az ösz- szes Balaton-parti település­nek, az önkormányzatoknak, egyházaknak, ökonomikus szervezeteknek, mindazoknak akik segítettek nekünk.” © Hogyan jutottak ide? 1991. szeptember 20-án a faluban maradottaknak 10 (!) percük volt arra, hogy elhagy­ják otthonukat. A lázas kapko­dás következménye az lett, hogy semmit nem tudtak el­hozni, pedig mindent el akar­tak. Emléknek nekik csak a visszaemlékezés maradt... © „Sietve, kapkodva valamit velünk akartunk vinni, de semmi olyasmi nem esett a kezünkbe, ami hazámra em­lékeztetne. Gyorsan történt minden... harckocsik zúgása füleim teljes belsejét töltötte ki. Futottam ki-be -a házba, be­lebotlottam magyar vizsla ku­tyámba..., őt a halálból nem tudtam kihozni. Előttünk már hosszú volt a menet, ahol egyik autó a má­sikat térülgette, hogy utasai életét menthesse. Hosszú volt ez az út, amelyen már sok éve jártunk, mintha sose lenne vége, de tele volt veszéllyel. Itt vesztette életét egy fiatalem­ber..., akit az ellenség golyója egy hónappal elébb elért, ott­hagyván... szüleit, nejét és két kis gyermekét. ...közben visszanéztem, csak az öreg templom sebeit idéztem,... tudtam, hogy ő nem hibás. Sok éven keresz­tül harangja... temetést... ifjú pár esküvőjét jelentette. Hang­ját még a szomszéd szerb fal­vak lakossága is kedvelte... Akkor is a delet jelezte, amikor egy tank golyója ötét se­bezte... Széjjel szórta a temp­lom gondnokának testét és megsebezte presbiter komáját is. Amikor már a szomszéd fa­luba érkeztem, gondoltam, baj nem érhet..., de itt még négy fiatalember életét majdnem kioltotta a golyószóró. Egy he­lyen voltak a kórház pincéjé­ben... összesen számolva Is alig érték el a 86 évet... Fiam jobb térdén alul lábát veszí­tette, barátja mellette feküdt, jobb lába combforgója össze volt tördelve; szegény ki is volt merülve, hiszen a toronyból az ő édesapja volt kilőve. A harmadik sebesült hasán három golyó repült át. Ő már nem ismert meg... A negye­dik... arra kért, hogy ruhájuk után nézzek, melyben ott ma­radt a pénzük és az útlevelük. Erzsiké nővérhez fordultam, aki már tíz napja nem mozdult ki ebből a pincéből. Álltunk a folyosón, s egymástól kérdez­tük: hát mi kórógyiak ezt meg­érdemeltük? ...miért teszik ezt velünk? ...Lehet azért, hogy csak magyarok vagyunk? ...Ebben a faluban 850 éven át ápoljuk a magyar nyelvet, a magyar kultúrát... a hagyomá­nyokat. Nem tudom elgon­dolni, hogy ezt valaki tőlünk el akarja tiltani. Vagy talán másmilyen nemzetnek akar­nak átkeresztelni bennünket? Hát ezt már nerri fogjuk meg­engedni! Órák múltán elhagytam a kórházat,... s ekkor éreztem magam legjobban elhagya­tottnak. Nem tudtam hova in­duljak,... örök életünkbe ván­dorlók maradunk? Utam Magyarországra ve­zetett, ahol a kórógyi lakos­ságnak legnagyobb része már el volt helyezve. Amikor talál­koztam velük... sokaknak a szeméből kiperdült a könny... Kérdezték mi van otthonuk­kal? Hogy mi lesz velünk?.." 0 így jutottak hát ide. A fiuk megsebesüléséről akkor nem írt, hogy felesége és akik majd e sorokat olvas­sák, ne legyenek rosszul... © „Mi is van a falunkkal? Betelepített szerbek lakják házainkat, azok, akik elűztek bennünket. Mindent kifosztot­tak, elsöpörtek, eladták mind­azt, amit mi megtermeltünk. Ők akarnak tűzhelyünkön az ő életmódjuknak megfejelő vi­szonyokat teremteni? Ők akar­ják a mi templomunk sebeit ápolni? Ők, akik a sebeket okozták rajta? Meg kell érteni nekik, hogy ezt csak mi tud­juk tenni. És eztán a harang­szó csak a kórógyiaknak szól. Szerbeknek többé so­sem... A mi falunkban senkinek boldogsága rajtunk kívül nem lehet!” Németh István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom