Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-07 / 186. szám
1992. augusztus 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Anyanyelvi konferencia A magyar nemzettudat az ezredfordulón — ez lesz a központi témája a VII. anyanyelvi konferenciának, amelyet Esztergomban, a tanítóképző főiskolán tartanak a jövő héten. A mintegy kétszáz résztvevő szekcióüléseken a magyar közösségek és intézmények együttműködésének lehetőségeit, formáit és feladatait vitatja meg. Néptáncostalálkozó Csongrádban Népviseletbe öltözött ifjú néptáncosok szórakoztatták a járókelőket Szeged belvárosának terein. A Szeged Tánc- együttes szervezésében negyedik alkalommal rendezték meg a nemzetközi ifjúsági néptánctalálkozót, s erre az idén holland, észt és finn csoport is érkezett. A szegedi programok mellett Csongrád megye több településén is bemutatkoznak. Felújítják a kastély pálmaházát A keszthelyi Festetich-kas- tély és a hozzá tartozó műemlék építményeket folyamatosan felújítják. Most az Eiffel tervezte, kovácsoltvas tartószerkezetű pálmaházak rekonstrukcióján dolgoznak. Az építménynek 1995-re új szerepe lesz: a Balaton-vidék flóráját őrző botanikuskert és a védett növények génbankja kap itt helyet. Énekesháború A legkiválóbb spanyol operaénekesek között hónapok óta nagy a viszály: Montserrat Caballé és Alfredo Kraus elkeseredett médiaharcot vív az olimpia nyitóhangversenye kapcsán. A polémia oka, hogy kikényszerítették Alfredo Kraus részvételét az olimpia nyitóhangversenyén. Jósé Carreras, az ünnepség művészeti vezetője ugyanis nem számolt Kraus szereplésével, akárcsak a katalán énekesnő, Victoria de Los Angeles felléptével sem. „Gizi néni, hiszen én székely vagyok!” . . Nolde emlékezete Amikor magyarul nyílik a lélek Ahogy a bennünk megbúvó jótét lélek sugallatait nehéz vállalni a hétköznapokban, hasonlóképpen nehéz gondolkodnunk a magyarságunkról is. • Mesztegnyő a tér azon szegleteként működött ezekben a napokban, ahol a lélek bimbaja kedvére bontakozhatott a honismeret ríapmeler gére, a hiedelem- és babonavilág lágy fuvallataira: vékonyka gyökereit a nemzettudat éltető földjébe eresztve. Még csak nem is bizonyos, hogy ez a lélekvirág-eszmélés metafora túlontúl szentimentális, azt is megmondom, hogy miért nem az. A valódisága miatt! A mesztegnyői honismereti tábor atmoszférája miatt nem az. A kamaszodó gyermekek tiszta érettsége miatt nem az... Ahogy a vajdasági, bácskai, erdélyi és felvidéki fiatalok készülnek a táborzárás fénypontjára, az esti műsorra, ahogy a kis csantavéri Brigitta karöltve sok-sok vállalkozószellemű „kollégával” batikol az udvaron. Azt, hogy ez a közel száz magyarajkú gyermek Mesz- tegnyőn ismerkedhetett néprajzzal, történelemmel és honismerettel, s ezeken keresztül önmagával, Kövesdi Tiborodnak, — ahogy ő mondta: „a régi honismeretes bútordarabnak” — köszönhető. A szervezéssel felmérhetetlenül dolgot visz végbe. — Második éve, hogy sikerült ezt a „nemzetközi” honismereti tábort megszerveznünk — mondta —, Csantavérről és Törökkanizsáról, Nagyga- lambfalváról és Léváról, valamint Nagybajomból, Bábolnáról és Nagyberkiből jöttek a gyerekek. És természetesen itt vannak a mesztegnyői szakkör tagjai is, akik rengeteget segítenek nekünk. Sajnos, a kárpátaljaiak valami oknál fogva nem tudtak eljönni. — Bizonyára nagy felismerésekkel és élményekkel teli ez a néhány nap. — Hogyne, hiszen az erdélyiek nem úgy ismerik a lévaiak sorsát, ahogy az valóban yan, de a csantavériek sem a nagygalambfalviakét. És ami természetes: mi sem mérhetjük fel innét helyesen. A tábor lényege, hogy a honismereten keresztül ismerjék meg a gyerekek egymást és magyarságukat. Tanulság az is, hogy ők nem kérnek egyebet tőlünk, mint tankönyveket, amelyekből egyáltalán magyar történelmet taníthatnak. — Mennyire felnőttek a nemzettudat megértéséhez a fiatalok? — Meglepett, hogy nagyon komolyak, hogy mennyi népdalt tudnak, és nem szégyenük, hogy ők népdalokat énekelnek. — Ön miként éli meg ezt? —- Roppant megható érzés, nem is tudok meghatottság nélkül beszélni róla. Én ezektől a gyermekektől emberséget tanulok. Csodálatos élményekben volt részem, amikor egy kisfúnak megjegyeztem, hogy „de szépen beszélsz magyarul/’ ő azt mondta: „Gizi néni, de hiszen én székely vagyok.f Meg amikor egy felvidéki kislánytól megkérdezték: „mennyi érmetek van az olimpián?’ ő azt válaszolta: „hát annyi, mint nektek...” Lassan közeledik a műsor ideje. A gyerekek előjönnek sátraikból, alkalmi szállásukról, a kocsiszínből is. És megszólalnak különböző tájegységenként, de ugyanazon léleknek a hagjai. A kis karonülő, a kilenchó- napos Kinga a vajdasági Csantavérről még tízkor is ébren van. Figyel. Balassa Tamás A megismétlődő rettenet he- Virágok és vajang figurák teiben, sajnos, korszerű a századelő avantgárd művé- presszionizmus vezéralakja- szeti áramlatai közül az ex- inak, köztük Emil Nőidének az emlegetése. 1906-tól festette világhírűvé vált — perspektíva nélküli, harsány színezésű — virágképeit, metszette első fametszetsorozatát. Stílusa a távol-keleti utakkal vált karakterisztikussá, az ismeretlent, a különöst, a tudatalatti kifejezését kereste. Híres és nagy hatású maszksorozatán a démoni vonások kerültek előtérbe, szikrázóan sugárzó színekkel. Kiemelkedő alkotásai a szentképek, 1911 -ben festette Krisztus élete sorozatát. Nolde 1949-ben Köln város kitüntetését kapta, 1950-ben a velencei biennálén grafikai nagydíjat. 1956. április 13-án halt meg. Művészetének egyre több híve támadt az elmúlt évtizedek során. Képei és grafikái csillagászati árakat érnek el, bár ő munkával töltött élete javarészét nyomorban, csaknem politikai száműzetésben élte le. B. I. Regionális oktatási központok szeptembertől (Folytatás az 1. oldalról) Az intézmények a bérfejlesztési lehetőséget a költségvetésben tervezett, jóváhagyott, főfoglalkozású teljes-munkaidős létszám alapján kapják meg. Az újságírók kérdéseire válaszolva a helyettes államtitkár asszony elmondta, hogy a kormány szándéka: az intézmények ne differenciáltan osszák fel a pénzt, hanem mindenki kapja meg a kétezer forintot. Erre azért hívták föl a figyelmet, mert a béremelés kismértékű. Az alacsonyabb keresetűeknek valamivel vastagabb lesz a pénztárcájuk az októberi fizetési napon az átlagos, magasabb keresetűek kevésbé érzik meg a béremelést. Dr. Dobos Krisztina bejelentette, hogy szeptembertől megalakulnak a regionális oktatási központok. Nyolc ilyet hoznak létre. Somogy a pécsi Dél-dunántúli Regionális Oktatási Központhoz fog tartozni. A köztársasági megbízottak székhelyén megalakuló központok feladata a terület oktatásügyének szakmai felügyelete lesz. Vizsgálják, elemzik, értékelik a régió tanügyi helyzetét, a nemzetiségi és etnikai kisebbségek sajátos oktatási kérdéseit. Ellenőrzik a képesítési előírásokat és a szakmai követelmények érvényesítését. A helyi igényeknek megfelelően kialakítják a vizsgakövetelményeket, részt vesznek a központi és helyi vizsga- rendszer működtetésében, szakvéleményt adnak intézmények létesítéséről és azok esetleges megszüntetése esetében gondoskodnak arról, hogy az oktatás ne szenvedjen csorbát. A regionális oktatási központok részt vesznek az országos tanulmányi versenyek és sportversenyek szervezésében is, közreműködnek a régió tankönyvellátásában. A minisztérium pályázatot írt ki a regionális oktatási központok igazgatói állásának betöltésére. A pályázati feltételek: egyetemi végzettség, legalább tízéves szakmai gyakorlat, angol, német vagy francia nyelv tárgyalási szintű ismerete, publikációs tevékenység. A pályázatot 1992. szeptember 7-ig lehet benyújtani a minisztérium közoktatási helyettes államtitkárának titkárságára. (1884. Budapest. Pf:1.) A regionális oktatási központok igazgatósága mellett a régió pedagógusaiból álló választott testületet működhet. Dr. Dobos Krisztina felhívta a figyelmet arra — s ez Somo- gyot különösen érinti —, hogy a kis települések kiemelkedő pedagógiai eredményeket elért tanítók, tanárok részvételére is számítanak a testületekben. Horányi Barna Miért hisznek az ufókban? (5.) Univerzális kapcsolatok A Puerto Rico-i Arecibonban épített óriás rádióteleszkóp 24 ezer fényév távolságba sugároz üzeneteket A hívők számára nem az a kérdés, vannak-e rajtunk kívül értelmes lények az univerzumban, hanem az, hogy kik, hol, s hogyan lehet kapcsolatot létesíteni velük. De mi az univerzum? Egy van belőle vagy több? És mi van, ha az univerzumok némelyike kétdimenziós? Vagy húszdimenziós? És ha hiányzik a „negyedik dimenzió”? Akkor a múltbeli, a mai és a jövőbeni dolgok egyszerre történnek? A hetvenes és a nyolcvanas évek — nem utolsósorban az amerikai légierő miatt — az ufók iránti érdeklkődés csökkenése jegyében teltek el. A publikum belefáradt, hogy mindenre kap valami magyarázatot, de azt nem tudja elhinni. A tudósok egy része a sok cáfolat nyomán idegenkedett komolyan szemügyre venni a bejelentéseket. Persze nem mindenki. J. Allen Hynek 21 éven át a légierő ufóvizsgáló csoportjánál dolgozott, majd 1972-ben Az ufótapasztalat című könyvében kidolgozta a jelenségek leírásának és nyilvántartásának egy átfogóbb módszerét. Végül létrehozta az Ufótanulmá- nyok Központja elnevezésű szervezetet. Tőle származik a „Harmadik típusú találkozások” meghatározás, mely az ufó-kapcsolatteremtés legfejlettebb formáját jelenti. Azt az esetet, amikor, mint Spielberg azonos című filmjében, a földi megfigyelők nemcsak egy ufó érkezését látják, hanem abban, vagy a körül földönkívüli, illetve annak vélt lényeket is észlelnek. Az Első típusú találkozások ebben a rendszerben egy ufó 500 lábnál közelebbről való megfigyelését jelentik. A Második típusú találkozás — ilyennek tekinthető a székesfehérvári is, amíg nem lesz egyéb elfogadható magyarázata — azt jelenti, hogy nemcsak ufó érkezik a földre, hanem észlelhető nyomot is hagy a földi környezzetben. Franciaországban történt 1981 januárjában. Egy Renato Nicolai nevű idős férfi kertjébe késő délután egy két és fél méteres átmérőjű fémtárgy ereszkedett le, majd nemsokára ismét felemelkedett, köralakú nyomot hagyva maga után. A francia ufómegfigyelők szervezete később azt jelentette, hogy az ismeretlen tárgy a fizikai nyomokon kívül biológiai nyomokat is hagyott. A kör mentén lévő növényzet kloro- filtartalma körülbelül fele volt a normálisnak. Az ufóvita távolról sem tekinthető befejezettnek. Jimmy Carter amerikai elnök a hetvenes években maga is ufójelenség tanúja volt, ezért amikor elnökké választották, tudományos tanácsadója útján javasolta, hogy az Űrkutatási Hivatal, a NASA kezdjen széles körű kutatásokat e tárgyban. A javaslatot elutasították. Carl Sagan, a világszerte ismert csillagász egy 1972-es tudományos tanácskozáson amellett érvelt, hogy bár az ufójelenségek figyelmet érdemelnek, arra semmilyen bizonyítékot nem sikerült találni eddig, hogy a repülő (jaészeal- jak pilótái földönkívüli lények lennének. Később „Sagan-pa- radoxonként” emlegetett elméletében leírta az univerzális kapcsolatok egész lehetséges rendszerét. Ennek alapja az a matematikai kiindulópont, hogy bármely civilizációnak, mely a többi civilizáció felderítésével kíván foglalkozni, évente legalább tízezer kutatóűrhajót kellene kiküldenie, ami teljesen valószínűtlep, márcsak a hatalmas anyagfelhasználás miatt is. Ahhoz pedig, hogy a Földet válaszszák ki más civilizációk rendszeres látogatásaik célpontjaként, a Földnek kellene valamilyen eredeti tulajdonsággal rendelkeznie a saját csillagképén belül. Ilyennel azonban nem rendelkezik, mi több, lo- gikusabb azt hinni, hogy hasonló civilizációk sokasága vesz körül bennünket. Ha mégis van köztük a miénknél fejlettebb civilizáció, az nem feltétlenül minket keres. Ha vir ■ r* szont mi vagyunk a fejlettebbek, akkor a többi között kevés olyan lehet, amely felkészült más civilizációk felkutatására. Sagan logikája tehát azt diktálja, hogy vannak földönkívüli civilizációk, de ezeknek semmi közük az ufókhoz. Ez az elmélet utat nyitott az idegen civilizációk tudatosabb kutatása felé. Maga Sagan tervezett egy jel-üzenetet ezek számára, amelyet 1972-ben a Pioneer-I és a Pioneer-ll. műholdak vittek magukkal. A nyolcvanas évek űrszerkezeteivel számos újabb üzenet repült ki a naprendszer távoli vidékeire, melyek persze úgy hányódnak ott, mint üvegpalackok az óceánban. Ezek a romantikus próbálkozások — 1980-ban egy aranylemez indult a világűrbe 54 földi nyelven felvett üdvözlettel — aligha tarthatnak számot sikerre, de jól kifejezik a földlakók örök nosztalgiáját az ismeretlen világok iránt. Jókai Géza
