Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
1992. augusztus 4., kedd 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Kettős jubileum Az örökifjú Agárdy Agárdy Gábor (felvételünkön balról) Üvegművészek Mohácson A pécsi Parti Galéria rendezésében pozsonyi üvegművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Mohácson. Ez év áprilisában Pécsett már két kiállítást szerveztek a pozsonyi művészek munkáinak bemutatására. A mohácsi tárlat augusztus 20-ig tekinthető meg. Matyó napok Mezőkövesden Tizenhat hazai és négy külföldi néptánc és népzenei együttes részvételével megkezdődtek a matyó napok Mezőkövesden. Népművészeti és kirakodóvásárt is rendeznek. Kiállítás nyílt a közösségi házban Család és otthon Matyóföldön címmel. Gimesi szabadegyetem Kéthetes nyári szabadegyetem kezdődött a szlovákiai Zobor-alja egyik legősibb településén, Gimesen. A szabadegyetem hallgatói az európai és a magyar kultúrtörténet témakörébe tartozó előadásokon vesznek részt, de több előadás is szól a régi kínai társadalom históriájáról, a konfucizmusról és az ázsiai nomád társadalmakról. Restaurátortábor Érdekes feladatra vállalkozott az a 60 tagú restaurátorcsoport, amelynek tagjai négy országból érkeztek a Cseszt- regen nyílt szakrális- és néprajzi táborba. A falu Szent István alapította plébániatemploma főoltárának, szobrainak és belső terének a felújításán, illetve egy műemlék épület helyreállításán dolgoznak. Kollektív festmény Egy, a szabadban kifeszített 700 méteres vásznon ötven festő dolgozik a németországi Fulda körzetében levő Klein- sassenben. A nem mindennapi méretű alkotás különféle variációkban készül a „feszültségek” témára. A műalkotást tizenöt európai országban is bemutatják. Bármennyire hihetetlen, Agárdy Gábor 70 éve látta meg a napvilágot, és 55 esztendeje áll a reflektorfényben. Nemrég azt mondta: mindig alig várta, hogy öreg lehessen. De minden jel arra mutat, hogy amennyire korán érett, éppoly későn öregedő típus, s repertoárja felsorolhatatlanul gazdag. Hányatott színészsors, akart és kényszerű vándorlások, a hatalomtúltengés diktálta „színházpolitika” új meg új terelőútjai évtizedekig földönfutássá degradálták a színész-pályafutást. A Szegedi Nemzeti Színházban tanult morált, kötelességtudatot, hi- vatásszeretetet, de amikor elhurcolták az intézményt fémjelző Sziklay Jenő igazgatót (az időskorában újrafelfedezett Patkós Irma férjét), az a színház már nem volt ugyanaz a színház. Vándorévek következtek, a már felnőttkorú Agárdy más városban, más darabban hódított meg mindig más közönséget. Az ő számára ez az időszak bármily fáradságos is, érdekes, romantikus és tanulságos volt. A váltogatott albérletek, ágybérletek sora után következett az óriási fordulat: szerződtette a Fővárosi Operettszínház, majd a Petőfi Színház. Dajka Margit, Peti Sándor és a remek, kulturált színész-rendező, Apáthy Imre egyazon társulatban: önmagában is ihlető erő. Kövtekez- tek Agárdy első átütő sikerei: Katz tábori lelkész a Svejk- ben, Molnár Ferenc Üvegcipőjének főszerepe, főszerep az első magyar musicalban, Vas István-Hubay-Ránki: Egy szerelem három éjszakájában. Pompás szerepek, elismerő fogadtatás. Aztán Apáthyt mindenünnen kitúrták, a Petőfi Színházat, a „burzsoá szellem melegágyát” megszüntették. 1964-ben szerződtette a budapesti Nemzeti Színház. Az épületet csakhamar felrobbantották... Agárdyt személyében sosem üldözték; elismerés, kitüntetések sora jelzi a tehetsége hivatalos elismerését. De a színháznál eltöltött több mint fél évszázad alatt szüntelen hozzá nem értő, okvetet- lenkedő, hátramozdító mozzanatok ellenében játszott. Játszott klasszikusokat, kabarét, operettet, musicalt, színházban, filmen, képernyőn maradandó élményt nyújtva. Ha volna, aki nem ismeri, ennyi dicsérő jelző alapján döngőléptű legendahős-alkat- nak vélné. Dehogy ilyen, inkább törékeny, derűs, minden nagyképűséget, patétikumot nélkülöző alkat. Miskolcról ismeretlenként került Pestre (akkoriban még tévéközvetítésből sem tudtak a vidéki színészekről). Igazgatója egy délután felhívta: este ugorjon be egy Latyi-sze- repbe. Órák alatt beugrani a frenetikus, népszerű Latabár Kálmán helyett, öngyilkosság! És sikerült. Beugrás volt az első Katz-alakítása is. A szerepet a közkedvelt, kitűnő Benedek Tiborra osztották, de megbetegedett, hát Agárdyra testálták. Ő pedig egy meghökkentően újszerű, ellenállhatatlan figurát teremtett a részeges tábori lelkész alakjából. Tomboló siker. A Halleluja című Korniss-darabban Páger nem vállalta a 92 éves zsidó szerepét — Agárdy eljátszotta, zseniálisan. A darabot betiltották. Ilyen pályafutás, ilyen akadályverseny közepette, sokszoros fizikai-lelki igénybevételt követel. És Agárdy mindeközben megőrizte a tehetségét, természetét: volt és maradt remek karakterszínész, és karakter a színfalak mögött, a privát életben is. Teljes erőbedobással dolgozik. Ezen a nyáron a budai Várban ismét ő a francia király Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő János vitézében. Ősszel ugyanezt folytatja a Nemzetiben, ahol a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz Zsigmond-darabban alakítja Lajos bácsit (mint régen). Túl egy kilencnapos erdélyi és egy rövid aacheni vendégszereplésen, ismét rendezni akar. Mellesleg megfestett egy csodálatos ikon-kollekciót, dicséretére válna egy múzeumnak is. Péreli Gabriella Miért hisznek az ufókban? (2.) Titokzatos jelek a radaron Az ufójelenség hitetleneinek van egy közös mottója: „Hol a bizonyíték?” „Van elég bizonyíték” — válaszolják erre a hívők, s gyakran a tudományos szempontból eléggé megbízható radarra hivatkoznak. A radar, azaz rádiódetektor úgy működik, hogy elektromágneses hullámokat küldenek egy tárgy felé, majd azok visszatükröződnek a radarkészülékre, ez aztán megállapítja a visszatükröző tárgy távolságát, mozgásának sebességét és irányát. Sajnos, a radar sem tévedhetetlen. Gyakran előfordul, hogy képernyőjén nem létező tárgyak jelennek meg, mégpedig földről visszaverődő radarhullámok hatására vagy más, felderítetlen okokból. A szokatlan légköri viszonyok szintén okozhatják a visszaverődő radarhullámok torzulását, s ilyenkor a radarernyőn a tárgy méretei, sebessége és magassága is megváltozik. Földi és levegőben mozgó radarokon egyaránt jelentkeznek fantomképek. Ezek jelentős részét a radarkezelők meg tudják magyarázni. Mindazonáltal a megfigyelők nagy része találkozott már teljesen megmagyarázhatatlan jelenségekkel is a képernyőn. Jenny Randles brit ufológus például meglehetősen korlátozottnak látja a tudományos magyarázat lehetőségeit. A radar-bizonyítékokat szerinte nem szabad készpénznek venni. Az amerikai légierő egyik repülőgépének radarkezelője 1954-ben a Bermuda-szigetek felett repülve egyszerre hét ufót észlelt a képernyőjén. Gondosan megvizsgálták, tar- tózkodtak-e hajók vagy repülőgépek a térségben, de nem találtak ilyeneket. Később mégis annak tulajdonították a radarjeleket, hogy a repülőgép közelében egy hajóraj húzott el. Két évvel korábban Washington fölött észleltek a mai napig magyarázat nélküli ufójárást. Harry G. Barnes repülésirányító radarja „elkapott” néhány ufót, s hosszan követte őket. A légierő parancsnoksága úgy vélte, hogy az elváltozásokat időjárási jelenségek okozták. Csakhogy két héttel később a National Airport térségében újfent ismeretlen eredetű tárgyak visszatükröződését észlelték. Hat, dél felé tartó tárgyat fedeztek föl. Ugyanezeket az Andrews légi- támaszpont radarjai is regisztrálták, s a levegőben tartózkodó pilóták is megerősítették, hogy a repülőtér közelében furcsa tárgyak mozognak a levegőben. Barnes felhívta a hadügyminisztériumot, s amikor riasztására felszállt két F- 94-es felderítőgép, az ufók egyszercsak eltűntek az ernyőkről. Tízperces eredménytelen kutatás után a gépek leszálltak. Három órával később visszajöttek az ufók, s ott maradtak a radarernyőkön akkor is, amikor az elfogó vadászgépek ismét levegőbe emelkedtek. Egyikük négy lámpát is észlelt a levegőben, s idegesen jelentette, hogy a lámpák körbeveszik a gépet. Megkérdezte, mit tegyen, de mire válaszolhattak volna, a fénypászták eltűntek. A következő reggel a Pentagon — a hadügyminisztérium — tele volt az ufókra vonatkozó szóbeszédekkel. Még Truman elnök is megkérte egyik tanácsadóját, hogy tisztázza, mi történt az éjszaka folyamán Washington fölött. Három nap múltán a légierők felderítő főnöke, Samford vezérőrnagy sajtóértkezeletet hívott össze, s ezen közölte: meggyőződése, hogy az elmúlt két hét különös fényjelenségeit hirtelen hőmérsékletváltozások idézték elő. Az emberek természetesen kételkedtek ebben. Kitört az ufóláz. Odáig fajult a dolog, hogy a CIA kénytelen volt felállíttatni öt neves tudósból egy szakértői bizotságot, mert attól tartott, hogy a szovjetek a közhangulatot kihasználva ufóinváziónak álcázott légitámadást hajthatnak végre az Egyesült Államok ellen. Az úgynevezett Robert- son-csoport 1953 januárjában ült össze. Tagja volt többek között a Nobel-díjas Luis Alvarez és Albert Einstein egyik közeli munkatársa, Samuel December 31-ig leadhatók a kártyák Egy hónap háziorvosunkkal Július elseje volt a bűvös határidő, míg háziorvost vá- laszhattunk. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a Népjóléti Minisztérium illetékesét és egy volt körzeti, ma háziorvost. Balog Sándor, A Népjóléti Minisztériumi Egészségpolitikai főosztályvezető-helyettese: — A július elsejét megelőző napokban tömegek fordultak meg az orvosi rendelőkben. Ez nem volt jó sem a betegnek, sem az orvosnak. Még akkor sem, ha az orvosok jövedelme a kártyapénzzel növekedett, és a beteg biztonságérzete — hogy tartozik valahová — szintén nőtt. A tömeges megjelenés azzal magyarázható, hogy szeretünk mindent az utolsó pillanatban elintézni. A kártyákat egyébként is december 31-ig lehet leadni a választott orvosoknak, tehát nem kellett volna órákig várakoznia a biztosítottnak az orvosi rendelőben. Nagy teher hárult a háziorvosi szolgálat tagjaira, a biztosítottak is türelmetlenek voltak. Ehhez képest zökkenő- mentesen zajlott le a bejelentkezés. — Hány vállalkozó háziorvos van az országban? — Sajnos, nagyon kevés. Számuk a százat sem éri el. Helyesen döntöttek a kollégák, akik bizonytalanok voltak és nem vállalkoztak, hiszen ha a vállalkozás nem jár sikerrel, a pacientúra ellátása is zavart szenvedett volna. Véleményem szerint számuk hamarosan emelkedni fog. — Mi a következő lépés? — A tudás, a megfelelő ismeret eljuttatása a kollégákhoz, és a rendelők felszereltségének — beleértve a számítógépes hálózat kialakítását is — javítása. Ehhez pedig pénz kell. Dr. Kodák Zsuzsanna belgyógyász szakorvos 14 éve dolgozik Kőbányán körzeti orvosként, majd háziorvosként. Goudsmit. Hetvenöt ufójelentést vizsgáltak meg, s arra a következtetésre jutottak, hogy az ufók nem jelentenek nemzetbiztonsági fenyegetést, de a velük kapcsolatos híresztelések esetleg igen. A bizottság tevékenységét követő tizenöt év az Egyesült Államokban heves ufóellenes kampány korszaka volt. A lé— Mit tapasztalt ez idő alatt? Mi változott a munkájában? — A betegek létbizonytalansága fokozódott. Hirtelen rémhírek terjedtek el, ezért minden jelentkezőt meg kellett nyugtatnunk, hogy ugyanúgy jár az orvosi, a kórházi, a szakrendelői ellátás mint eddig, ebben nincs változás. Június utolsó napjaiban nálunk is óriási volt a betegforgalom. A dokumentálás, a sorszámbavétel, a jelentkezés regisztrálása betegenként 7-8 percet vett igénybe. Az anam- nézis, a beteg vizsgálata — úgy, hogy a nővér diktálásra írta — 28 perc. Ez megoldhatatlan feladat volt azokban a napokban, fgy szinte csak a regisztrálást tudtuk elvégezni. Nem a legsikerültebb a kezelőkarton sem: nem azokat a kérdéseket tatalmazza, amelyek lényegesek, és nem jó a kérdések sorrendje sem. A rendszer számítógépes hálózatra készült, s nem kézi feldolgozásra. Ézért csak akkor van igazán értelme, ha biztosítják hozzá a hálózat kiépítését. — Tényleges volt-e a választás? — Területileg több mint 3700 ember tartozott hozzám. Akik rendszeres gondozás alatt állnak, azoknak a száma 1300-1500. Ők már mind jelentkeztek. Akik még soha nem jártak a körzeti orvosnál, nem jöttek. Most naponta 10- 12 ilyen biztosított keres meg. A fluktáció közel sem volt olyan nagy, mint gondoltuk. A napi munka ugyanúgy alakul, mint korábban, de több a tennivaló. A munka minőségében azonban nem változott semmi, hiszen eddig is tudásunk javát adtuk. Urbán Ilona gierők összes információit tit- kosították. A kormány erőfeszítései azonban csak a hivatalokban voltak sikeresek. A repülő csészealjak éppen ebben az időszakban váltak mindennapos témává az amerikai sajtóban és az irodalomban. (Folytatjuk) Jókai Géza Rex Reflin kaliforniai közlekedési rendőr készítette 1965. augusztus 3-án ezt a felvételt, amelyen állítólag ufó látható. A fotó elemzésekor megállapították: a tárgy levegőbe feldobott lavór is lehet
