Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

1992. augusztus 31., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 930 millió forint az aszály­kár Somogybán A KUKORICA-REMÉNY TOVÁBB CSÖKKENT — A SZŐLŐ EGYHARMADÁRA NINCS VEVŐ (Folytatás az 1. oldalról) Az értékesítésben az idén sem tudták érvényesíteni ér­dekeiket a termelők, továbbra is a kiszolgáltatottság, a pénzügyi nehézségek fokozó­dása jellemzi a gazdálkodá­sukat. Mindezt Herner Endre a mezőgazdasági termelők me­gyei érdekvédelmi szövetsé­gének titkára idézte egy most elkészült reprezentatív felmé­rés megállapításaiból. A fel­mérést az országos szövetség kérte a megyéktől. S a remények? Napraforgóból a 18 ezer hetkáron 1,8 tonnás átlagter­més várható, és 83-85 millió forint lesz a kiesés. A kukori­cát 53 ezer 447 hektáron ve­tettek, s a korábbi öt év átla­gánál 2 tonnával kevesebb, 3,9 tonnás átlagtermés mutat­kozik. A Kaposvári Cukorgyár is olyan évben csökkentette a vetésterületet, amikor még nem láthatták előre ennek a közvetkezményeit. A 2197 hektáron termesztett élelmi­szernövény öt év átlagában 38,6 tonnát hozott, az idei hosszú aszály következtében pedig 3,3 tonnára becsülik a várható termést. Ha a levélvál­tás is bekövetkezik, a cukor- tartalom csak törekedéke lesz annak, ami a korábbi években volt. Kukorica esetében 815- 820 millió forint, cukorrépa esetében 24 millió forint árbe­vétel-kieséssel számolnak a somogyi szövetkezetek. Min­dent egybevetve 920-930 mil­lió forint kiesés írható az aszály számlájára. A szőlőtermesztő gazdasá­gokban a termésnek mintegy harmadára nincs vevő, hiszen egyes fajtákat (királyleányka, saszla, zöld veltelini) teljesen kizártak a feldolgozóik az át­vételből. Nagy gondot az őszi vetés- terület megtervezése is: az el­húzódó kárpótlás és a földi­génylések mennyiségének bi­zonytalansága is kihatással van a jövő évi termesztésre. Egyelőre bizonytalan, hogy a kifejezetten mezőgazdasági adottságú Somogy mikor lehet ismét az ország egyik élés­kamrája. Mészáros Tamás Békés átalakulás Tabon. Egyhangú döntés: marad a szövetkezeti forma! A tabi „Béke” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szombaton délelőtt a városi művelődési központban tar­totta átalakulási közgyűlését, melyen a tagság 59 százaléka jelent meg. Lepenye József a jelölőbizott­ság elnöke ismertette a megvá­lasztandó tisztségviselőkre tett javaslatot, majd dr. Szűcs Jó­zsef elnök adott tájékoztatást az első félévi munkájukról. Beszá­molt az átalakulást megelőző lépésekről, illetve felolvasta az új szövetkezet alapszabályát. Gazdasági helyzetükről szólva elmondta, hogy az a fe­szített terv, melyet a tervtár­gyaló közgyűlésen elfogadtak teljesíthető, ám a két hónapja tartó aszály miatt, az őszi beta­karításé növények hozama el­marad a várttól. Az alaptevé­kenységen kívüli ágazatoknál — a kereslet csökkenés miatt — az eddigi árbevétel nem érte el a tervezettet, ezért minden terüle­ten szigorú költséggazdálko­dásra lesz szükség. Az átalakulás szükségessé­géről, a közgyűlés utáni felada­tokról is szólt az elnök. Kie­melte, hogy szervezeti válto­zást, kiválási szándékot július 15-ig lehetett bejelenteni. — A megadott határidőig 23 személy adta be kiválási kérel­mét — mondta dr. Szűcs József. — Közülük 14-en nem voltak a tsz-tagjai, így a szervezeti válto­zást nem kezdeményezhették. A 9 tsz-tag közül 4-en vissza­vonták szándékukat. A megma­radt 5 fővel a vagyonkivitelt ille­tően egyességre törekedtünk. A tagsági viszony megszünteté­sére és az elszámolásra vonat­kozó megállapodást a vezető­ség jóváhagyta. A kivált 5 ta­gunk közül 2 aktív dolgozó volt, hárman pedig nyugdíjasok. Ők önállóan kívánnak gazdál­kodni... A kivált tagok üzletré­szét a szövetkezet megvásá­rolta, az ellenérték kiadására gépben, terményben, illetve pénzben került sor. Az átalakulás új alapszabá­lyának ismertetésekor kiderült: a szövetkezet cégneve „Béke" Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet. Ez azt jelenti, hogy az eddigi terme­lési feladatok megtartásával, nagyobb hangsúlyt kap a keres­kedelmi és a szolgáltatási tevé­kenység. A közgyűlés az átalakulással kapcsolatos beszámolót és az új alapszabályt egyhangúlag elfo­gadta, így továbbra is szövetke­zeti formában dolgoznak Tabon. A közgyűlésen megválasztot­ták a tisztségviselőket is. Az igazgatóság elnöke (egyben a szövetkezet elnöke is) dr. Szűcs József, elnök-helyettes Kleiber József lett. A felügyelőbizottság elnökének Farkas Attilát válasz­tották. K. J. Harmadnapja... Ötven év körüli férfi, kicsit borostásan, kicsit szegénye­sen öltözve de mégsem lepusztultan ereszkedik négy- kézlábra és kapargatja össze az út szélén az elszóródott búzaszemeket, néha felnéz, nem szégyenkezően. Mel­lette a négysávos forgalmi úton sorban húznak el az au­tók. Néhányan egy pillantást vetnek rá, majd gyorsan másfelé néznek, van, aki észre sem veszi. A férfi mozdu­latai már begyakorlottak, néha megtörli bepiszkolódott kezét, s végigkíséri szemével az elszóródott búzaszemek sorát: ugye megvannak még? Valószínűleg nem ő az egyetlen, aki kiesvén^ szociá­lis háló egyik befoltozatlanul hagyott résén, erre kénysze­rül. Hogy minek neki a kis szatyorba összegyűjtött né­hány maroknyi búzaszem, s hogy juthatott, juthattak idáig? Azok, akik sóvárogva néznek egy kocsideréknyi farön­köt, sóhajtva: bárcsak az én udvaromba vinnék s lenne télen jó meleg. S azok, akik már megtanulták, hány és hány féle elkészítési módja lehet a babnak, a fényűző­nek, ha az ember éhes. Ezt vetettek a földbe, s két hétig, a következő segélyig csak ez a betevő falat. Ötven forin­tos kenyér nélkül. S milyen érzésekkel a lelkében él az az asszony, aki 25 évi róbotolás után állás nélkül maradva egy kis munkáért kénytelen kuncsorogni. A válasz: idős már. Nem adja fel: „akkor a lányom, ő fiatal, szívesen mosogatna is”. Hiába... S azok a fiatalok, akik első „mun­kahelye” a munkaügyi központ? Csak a múlt hónapban 30 ezerrel nőtt táboruk: potenciális térdre, négykézlábra kényszerített „búzaszakértők”... Túlélési stratégia? Esetleg legyűrik ezek az emberek, hogy elfásult, meghasonlott énjük egy kocsma sötét zu­gába kössön ki, megpróbálják méltósággal elviselni sor­sukat. Azzal a méltósággal, amelyről a búzát összesze­degető férfi mozdulatai árulkodtak. Hiszen nem nekik kel­lene szégyenkezniük — ... kevés vigasz. Nekik, akik olyan sokan vannak már, hogy talán annyi búzaszem nem is szóródott el az utak mentén... Tóth Kriszta Mától balatoni utószezon Ma fejeződik be az igazi nyár — már ami a zömében a Sio- tour szervezte dél-balatoni idegenforgalmat illeti —, hi­szen holnaptól az utószezon heteit élvezheti vendég és vendéglátó. Mindegyik a maga módján. A belföldi turista szá­mára az a legfontosabb: mely szálláshelyek milyen áron, de még inkább, milyen kedvez­ménnyel vehetők igénybe. Mánya Gyuláné a Siotour osztályvezetője szerint a csúcsszezoni árakhoz képest 35 százalékos kedvezménnyel várják a kempingezni vágyó­kat. Az MCCC klub tagjai még ebből az árból is kapnak negy­ven százalék kedvezményt. A gyalogos és kerékpáros turis­táknak félárat kell csak fizet­niük a területhasználati díjért, ésv ugyanilyen kedvezményt kapnak a rokkantigazolvánnyal rendelkezők, akiket a sze­mélydíj vonatkozásában is megilleti a kedvezmény. A sóstói Ifjúság kemping szeptember 20-ig, a siófoki Aranypart október 11-ig, a za- márdi Autós I. kemping szep­tember 6-ig, a szántódi Rév szeptember 13-ig, a szemesi Lidó szeptember 20-ig, a Vad­virág szeptember 6-ig, a leilei Aranyhíd, a kaposvári Deseda szeptember 6-ig, a Fonyód-bé- latelepi Napsugár, és az igali Hőforrás szeptember 27-ig, a lengyeltóti Kék Tó október 18-ig tart nyitva. SOMOGYI NÉPMŰVELŐK A TÚLÉLÉSÉRT Szöcsénypusztán tréningeztek Kényelmes helyen, han­gulatos környezetben töltöt­ték az elmúlt hetet a megye közművelődési szakembe­rei. A szőcsénypusztai szakmunkásképző intézet adott otthont a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem felnőttképzési tanszéke és az SMK közös rendezvé­nyének, egy Angliából adap­tált tréningnek. London egyik legnagyobb kerületében, Croydonban — ahol Magyarországhoz hason­lóan magas a munkanélküli­ségi ráta — működik egy fel­nőttképzési szolgálat. Egy itt alkalmazott képzés licencét vette át a pécsi egyetem, amely sikeréről Somogybán is szeretne meggyőződni. Az öt­napos kurzust dr. Koltai Dé­nes egyetemi docens vezette. A két kiscsoportot Kleiszt Te­réz szociológus és Hegedűs Tibor, az SMK főmunkatársa irányította. A szervezetfejlesztés ezen módszere arra irányult, hogy az intézmény meglévő szel­lemi, tárgyi és anyagi erőfor­rásait mozgósítsa egy marke­ting, menedzsment típusú, célratörő ösztönzéssel. A kis­csoportos tevékenység a hall­gatók aktivitására épített. A helyzetelemzést a „túlélés stratégiájának” megfogalma­zása követte. A résztvevőknek feladatrendszert kell készíte­niük, s a pénteken végétért kurzust több hónapos, intéz­ménybeli tevékenység kell, hogy kövesse. Jövő tavasszal ismét találkoznak a kaposvári, berzencei, marcali, látrányi népművelők, hogy elmondják tapasztalataikat, számot adja­nak arról, vajon minden az előre kidolgozott stratégia alapján történt-e. Az intenzív szervezetfej­lesztési tréningen az aktuális művelődéspolitikai kérdések mellett — többek között — a népfőiskolái mozgalomról is esett szó. Az előadók között ott volt Rózsavölgyi István, a megyei munkaügyi központ igazgatója, valamint Hídy Pé­ter, az MTA Szociológiai Inté­zete művelődési műhelyének igazgatója is. L. S. Szüretelnek a megye legnagyobb szőlőskertjében Somogy megye legnagyobb szőlőskertjé­ben, a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombi­nátban a vártnál mintegy 10 százalékkal keve­sebb lesz a termés a hosszantartó aszály mi­att, sőt vannak olyan ültetvények, főként a mi­nőségi borok alapját adó szőlőterületeken, ahol a termés 20-30 százalékát tette tönkre a szá­razság — a termés így is 13 ezer tonna körül várható. Az országos helyzetkép szerint gyön­gébb termés esetén is túltermelési gondokra kell készülniük a szőlősgazdáknak, ám a bog­iáriak fájlalják a terméskiesést. Megítélésük szerint ugyanis „bármennyit” el tudnának adni boraikból, olyan jó a piacuk. Elsősorban a ha­zai vásárlók körében keresettek a BB-termé- kek, de sikerült a volt szocialista országok he­lyett piacot találniuk az Amerikai Egyesült Ál­lamokban és Nyugat-Európában; új partnerük Anglia Hollandia, a svédeket pedig egy újszerű csomagolással sikerült megnyerniük. A gazdaság pincéiben érlelődő borok egy- harmadát teszi ki a keresett cabernet, a sau- vignon és a chardonnay. A bogiári kombinát­ban összesen 24 millió palack bort készítenek az idei termésből. Képünkön a nagyburgundit palackozzák. Eladták a laktanyát Az én házam elnevezésű, budapesti székhelyű fran­cia-magyar kft 17 millió forin­tért vásárolta meg a marcali laktanya egyik épületét. Egy másiknak viszont megsze­rezte a bérleti jogot. A két épü­letben hatvan szobát, konfe­rencia termeket, borozót, ét­termet, bárt alakítanak ki. A komplexum Marcellus névre hallgat majd. Nagyidai Aranka,- a kft ügyvezető igaz­gatója elmondta: az átalakítási munkálatok két hét múlva kezdődnek, s várhatóan az év végére befejeződik a har­mincmilliós beruházás. Iskolafelújítás Nagybajomban Elkezdődött a nagybajomi templom utcai iskola felújí­tása. A katolikus egyház tulaj­donában lévő, régóta kihasz­nálatlan épület teljes felújítása — a tervek szerint — 11 millió forintba kerül. A nagybajomi önkormányzat erre az eszten­dőre 800 ezer forintot terve­zett a munkálatokra, amelye­ket a Gamesz munkásai vé­geznek. Szent László és Somogyvár Szép kiállítású kötetet jelen­tetett meg a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága. A 900 éves somogyvári bencés apátság emlékezetére össze­állított Szent László és So­mogyvár című tanulmánykötet hét témakörben, gazdag il­lusztrációs anyaggal mutatja be az apátságot, kiemelve Szent László szerepét. A köte­tet dr. Magyar Kálmán szer­kesztette, kiadását a Somogy Megyei Önkormányzat is tá­mogatta. Rinyakovácsi útjai A közelmúltban készült el a Béke téri út Rinyakovácsiban. Korábban a Petőfi utca kapott burkolatot. A másfél millió fo­rintos beruházáson kívül — 200 ezer forintért — a katoli­kus és a református temető bejárata is megszépült. Bővül a szennyvíztisztító Jelenleg igencsak túlterhelt, a konzervgyár szezonális szennyvízkibocsátása miatt ingadozó a nagyatádi szenny­víz mennyisége. A város teljes csatornázottságának feltétele a szennyvíztisztító telep bio­lógiai tisztítóegységének bőví­tése, átalakítása. Az erre kiírt pályázatot a tatabányai Zénón Environmentál Környezetvé­delmi kft. nyerte el, mint fővál­lalkozó. A beruházás 45,5 mil­lió forintba kerül, amelyhez pá­lyázat útján 30 millió forint ál­lami céltámogatást kapott a város. Az átadás jövő év má­jusában lesz. Somogyi papagájok Pécsett Az augusztus 20-24-ig Sze­geden rendezett Nemzetközi Díszmadár Kiállításra a ka- posszentjakabi Móricz Zsig- mond Művelődési Ház dísz­madár szakkörének hat tagja vitte el papagájait. A hét vé­gén Pécsett zajló díszmadár kiállításon ugyancsak ez a hat kiállító vett részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom