Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám

1992. augusztus 28., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 FŐVÁROSI — DUNÁNTÚLI TANÉVNYITÓ KAPOSVÁRON Válság és kibontakozás a szakképzésben A gazdaság átalakulásával, a piac­vesztéssel, a növekvő munkanélküli­séggel nem járt együtt a szakképzés iránti érdeklődés visszaesése — mondta előadásában dr. Benedek András. Mintegy négyszáz szakképző intézet igazgatója, számos dunántúli város önkormányzatának képviselője, átképző központok munkatársai hall­gatták az államtitkár helyettes előadá­sát a szakképzés- fejlesztés feladatai­ról. Aki kiemelte: a szakképzés nem képes gyorsítani az ország gazdasági átalakítását. Sokasodó intézmények Míg az 1991/92-es tanévben Ma- gyaroroszágon 978 intézményben folyt szakképzés, a következő tanévre a számuk 1144-re nőtt. A szakközépis­kolák száma 405-ről 421-re emelke­dett egy év alatt. A helyi önkormányza­tok, mint iskolaalapítók és fenntartók sokat tettek a szakképzés fejlesztésé­ért. Egyre több gimnázium indít szak­középiskolai osztályt, tavaly újabb húsz vállalkozott rá. A szakmunkás- képzők száma is gyarapodott az elmúlt tanévben, már 317 iskolában sajátít­hatják el a szakmai ismereteket a tanu­lók. Csökkent ellenben az érdeklődés a gép-és gyorsíró iskolák iránt. A szakképzés alkalmas arra is — mondta az államtitkár helyettes —, hogy a fiatalok munkanélküliségét enyhítse, illetve megelőzze. A szakké- pőző iskolák 95 százalékát önkor­mányzatok tartják fenn, nyolcat alapít­ványból hoztak létre, három vállalati és egy egyházi fenntartású működik. A szakképzés presztízse felértéke­lődött, a fiatalok felismerték a szakké­pesítés jelentőségét. Egy év alatt nyolc százalékkal több nyolc osztályt végzett fiatal jelentke­zett ezekbe az intézményekbe. — Magyarországon ma szakkép zettség nélkül nem lehet belépni a munka világába — hangoztatta dr. Benedek András. Statisztika igazolja, hogy a munka- nélküliek zömét a szakképzetlen em­berek alkotják. A szakképzés jövője az átképzéssel, továbbképzéssel párosul. Irány a csúcstechnológia Az idei tanév jellemzője, hogy a fia­talok olyan szakképzésre jelentkeztek, amelyik a csúcstechnológiát nyújtja, il­letve nőtt a szolgáltató szakmák iránti érdeklődés is. A munkanélküliek között találunk ugyan pedagógusokat is, ám a szak­képző intézetekben 6 százalékkal nőtt az oktatók száma, hatszáz új pedagó­gusnak teremtettek munkalehetősé­get. A szakmunkásképzőkben ellen­ben csökkent az oktatók száma. A Munkaügyi Minisztérium felmérte, mi­lyen veszteséget okozott a tanműhe­lyek fölszámolása, ezért az idén 350 millió forint kamatmentes hitelt nyújtot­tak új tanműhelyek létrehozására. Példának említette a kaposvári ön- kormányzat döntését arról, hogy a vá­ros kedvezményt ad azoknak a vállal­kozóknak, akik szakmunkástanulókkal is foglalkoznak. Megnő az átképzők szerepe is — mondta az államtitkár he­lyettes. Eddig tíz helyen, többek között Pécsett, Győrött, Szombathelyen és Székesfehérváron van ilyen intézet. Elavult tankönyvek Válságosnak nevezte a szakképző iskolák tankönyvellátottságát. Java ré­szük korszerűtlen, elavult ismereteket hordoz. Az előadás után a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója, dr. Madarász Sándor tartott tájékoztatót a tevékenységükről, délután szekcióülé­sekkel folytatódott a tanácskozás. Horányi Barna Középiskolai tanárok konferenciája A történelem nem lezárt folyamat A PEDAGÓGUSSZAKSZERVEZET TÁJÉKOZTATÓJA Pénzhiány fenyegeti az iskolákat A reális történelmi gondol­kodásmód megalapozásában rendkívüli feladat hárul a tör­ténelemtanárokra. Ha a nem­zetet politikai és gazdasági sokkhatások érik, akkor a tár­sadalmi gondolkodásában megbomlik az ész és az érze­lem kívánatos aránya. Az át­alakuló Magyarországon ép­pen ezért kiemelten fontos, tisztázó szerepe van a szak- tudományoknak. A történettudománynak tár­sadalmi funkciója van, hosszú távú, stratégiai jelentőségű a történelem oktatása - hangsú­lyozta Kosáry Domokos aka­démikus, az MTA elnöke a kö­zépiskolai történelemtanárok V. országos konferenciáját megnyitó előadásában, csü­törtökön. A budapesti Veres Péter Gimnáziumban tartott tanács­kozás mintegy 600 résztve­vője a Vezérfonal a magyar és egyetemes történelem oktatá­sához készített vitaanyagot tárgyalta meg. A konferencia egyik célja a pedagógusokkal való együttgondolkodás, an­nak mérlegelése, hogy az ok­tatásban elsősorban fogalma­kat és ismereteket rögzítő kö­vetelményrendszerre, vagy csupán az oktatás nagy téma­köreinek megjelölésére van szükség. Ez utóbbi elképzelés a tanári önállóságra bízza: mennyi és milyen mélységű a megkövetelendő ismeret- anyag, s melyek azok az alap­fogalmak, amelyeket ajánlatos a diákokkal elsajátíttatni. A korreferátumok után kon­zultáció következett, amelyen az előadók a pedagógusokkal együtt, korszakokra bontva elemezték a Vezérfonal a ma­gyar és egyetemes történelem oktatásához című vitaanyagot. „Tanévkezdő” sajtótájékoz­tatót tartottak a pedagógusok szakszervezetében az iskola­évet beárnyékoló gondokról. Szöllősi Istvánná, a szakszer­vezet főtitkára meglehetősen pesszimista hangulatban fo­gadta az újságírókat, mond­ván, ilyenkor tanév elején ne­hezen lehet megítélni, ki, ki­nek a pénztárcáját nyitogatja? Egy-egy gyerek „beiskolá­zása” 3-6000 forintjába kerül a családnak, s a kiadások alól nemigen van kibúvó. A statisz­tikai adatok szerint ugyanis a szülők gyermekenként jó ha nyolcszáz- legfeljebb ezer fo­rintot tudnak kiszorítani a csa­ládi költségvetésből a „tanév­kezdés” című rubrikába. A „pénztárca-nyitogatóban” természetesen az önkor­mányzatok is részt vesznek. Vannak gálánsabbak, ame­lyek a szülők anyagi helyzeté­től függetlenül minden kisisko­lásnak ingyen biztosítják a tankönyvet vagy éppen az ebédet. Mások a rászorultsá­got, a családi pénztárcát kutat­ják, mielőtt adnak. Ezekben az iskolákban a diákok 15-20 százaléka számíthat némi tá­mogatásra. Az önkormányza­tok harmadik típusa maga is annyira szegény, hogy még a rászorulóknak sem tud segí­teni. S az élet igazságtalan­sága: éppen azok a vidékek a legszegényebbek, ahol a leg­több volna a segítségre szo­ruló. — És a sor végén mindig a gyerek és a szülő áll — mondta a szakszervezet főtit­kára. — Rajtuk csattan az os­tor. De sajnos maguk az isko­lák sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Az augusztusi energiaáremelés a közintéz­ményeket sem kíméli. Egy-két hónap múlva megkezdődik a fűtési szezon és nehéz meg­mondani, melyik iskolában, mikor lesznek kénytelenek be­fejezni a tanítást, tekintettel a fűtetften tantermekre. A tanévkezdő gondok közé sorolta a pedagógus szak­szervezet főtitkára az iskolai dolgozóknak beígért 2000 fo­rintos béremelésből adódó konfliktusokat is. Nagyon sok önkormányzatnak nincs fede­zete rá, a kormány sem tud központi forrást biztosítani. Ahol van is némi tartalék, ott csak a főállásúaknak szándé­koznak megadni a járandósá­gukat, kizárva a többi jogosul­tat: a részfoglalkozásúakat, a nyugdíjasokat, az iskolák technikai személyzetét. — Más volna a helyzet, ha semmire sem volna pénze az oktatási kormányzatnak — füstölgött a főtitkár —, de saj­nos nem ez a valóság. Az idei évi költségvetésben 250 millió forint van elkülönítve a regio­nális oktatási központok felállí­tására, s a jövő évi költségve­tés tervezete egyetlen fillért sem irányoz elő az iskolákban béremelésre, a dologi kiadá­sok növekvő költségeinek el­lentételezésére. Ha így ma­rad, tragikus helyzetbe kerül a közoktatás. (szabó) SOMOGY DÍJASAI 1238 gyermek gyámja Több évtizedes tevékeny­ségéért vette át a megyei köz­gyűlés pedagógiai díját dr. Orbán István. A Somogy Me­gyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara, valamint a Magyar Köztársaság Szociális Taná­csának elnöke is egy sze­mélyben. így neve, publiká­ciós tevékenysége nemcsak a megyében, hanem ország­szerte, sőt a határokon túl is ismert. Dr. Orbán István azonban sohasem vágyott más tájra. Somogybán — Nemesviden — született, és szakmai életút­jának jelentősebb sikerei is idekötik. Jogász az alapvég­zettsége, de megszerezte a gyógypedagógusi diplomát is. A megyeházán gyámügyi ügy­intézőként kezdte — majdnem 10 évig dolgozott ott — majd 1972-ben a Gyivi élére került. Posztján éppen a közelmúlt­ban erősítették meg. — Szüleim kétkezi munká­sok voltak; bőrömön tapasz­talhattam, mi a szegénység, mit jelent a nélkülözés — me­séli. — Már ekkor eltökélt szándékom volt, hogy a hát­rányos helyzetű fiatalokat ha módom lesz, felkarolom. A humánszolgáltatást minden­nél fontosabbnak érzem ma is, hiszen hétvégenként gyak­ran nyitnak be az intézetbe az állami gondozott katonafiata­lok. Ide hazajönnek, hiszen maguk mondják, ez az igazi otthonuk. Hova menjenek? A felégetett putrikba? Dr. Orbán István intézmé­nye jelenleg 2197 állami gon­dozott gyermek és ifjú élette­rét biztosítja, s ad anyagi és lelki segítséget társadalmi be­illeszkedésükhöz. Az igazgató 1238 somogyi gyermek gyámságát látja el. Munkáját — és erre nagyon büszke — jól képzett apparátus segíti. Több mint 300 társadalmi párt­fogó, 319 nevelőszülő, — 20 hivatásos — partner a mun­kában. Az igazgató úgy véli: a Gyivi nem lehet az esemé­nyek követője, az intézetnek megelőző és alkotó tevékeny­séget kell ellátnia. Szakmai „ars poeticáját” tűzön-vízen keresztül is vallja. Jogsza­bályalkotásban és azok felül­vizsgálatában egyaránt rész vesz. A Szociális Törvény elő­készítésén is dolgozott. Mód­szertani kiadványainak sora, több tucat tanulmánya, kéz­ről-kézre jár. Például So­mogybán kísérletezték ki azt, hogy miként történjen az ál­lami gondozott gyermekek személyiségvizsgálata. Az önkormányzatok jegyzői pedig a család- gyermek- és ifjúság- védelemről írott kötetéből me­ríthetnek. A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Gyivi köz­leményeként, Gondolatok a szociálpolitika köréből címmel a napokban került ki a nyom­dából legújabb tanulmánya. Dr. Orbán István neve konfe­renciákkal, szimpozionokkal is összefonódott. Őrül, hogy Ba- latonfenyvesen is megszerve­ződhettek. Jövőre a Vígadó ad otthont majd egy általa szer­vezett páneurópai találkozó­nak, s 1996-ban, a világkiállí­tás idején pedig az ENSZ égi­sze alatt kívánja megrendezni a család- gyermek- és ifjúság- védelmi rendszerbe tartozó országok világtalálkozóját. Az igazgató elégedett, mert hagyták, hagyják dolgozni. Legnagyobb sikernek azt könyveli el, hogy a megyében megvalósulhatott az állami gondozottak ellátása, s Csur­gón beindulhatott a szociális munkás-képzés. Lőrincz Sándor >tó! Gyertyás Újra zeneovi Kaposváron A kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában ebben a tan­évben is elsajátíthatják játé­kos formában a muzsika alap­jait a kisgyerekek. A zeneovit Cziff Ágnes tanárnő vezeti, akitől megtudtuk: a gyerekek kedvelik a foglalkozásokat. A beiratkozás szeptember else­jén 10-12 és 14-17 óra között lesz a zeneiskolában. Magyar-bolgár megállapodás A kölcsönös és tartalmilag sokoldalú nyitás jegyében a bulgáriai Dobrics és Zala me­gye önkormányzata megálla­podást kötött Zalaegerszegen. A gazdasági kapcsolatépítés mellett intézmények, együtte­sek és alkotóművészek prog­ramcseréjét, közgyűjteményi szakemberek tanulmányútjait és diákok kölcsönös üdülteté­sét irányozza elő a dokumen­tum. Nemzetközi hegedűverseny Az Interart Festivalcenter szeptember 1 és 12 között a budapesti Zeneakadémián hegedűversenyt rendez tisz­telgésül Szigeti József, a száz évvel ezelőtt született világ­hírű magyar művész emléke előtt. A versenyen tizenhat or­szágból 49 fiatal hegedűmű­vész vesz részt. A verseny zsűrijében világhírű művészek és professzorok — köztük Ha­lász Ferenc és Komlós Péter — foglalnak helyet. A Nem­zetközi Szigeti József Hege­dűverseny eseményeihez kapcsolódóan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szep­tember 9-én szimpoziont ren­dez a világhírű magyar mű­vész emlékére. Nyelvkönyv gyermekeknek Megjelent a Sing a Song című gyermekeknek szóló an­gol nyelvű verseskönyv, s elő­ször ennek német változata is. A kötetekhez magnókazetta is tartozik, hiszen a nyelvek ta­nulását, oktatását nagyban segíti a játékosság, a zene és az ének. A Print Trade Kft és a Bouvard and Pécuchet Bt ter­vei között szerepel francia, spanyol, héber és magyar nyelven is hasonló, a gyerme­kek nyelvtanulását elősegítő kötet kiadása. Régészeti rejtély Az olasz Brindisi közelében egyre-másra kerülnek elő bronzból készült szobortöre­dékek a tenger fövenyéből: mesés szépségű női és férfi fejek, karok, lábak, öltözékek. A leletek számával fokozódik a rejtély, hiszen a régészek eddig még nyomára sem akadtak hajómaradványnak. Úgy vélik, hogy a „brindisi kin­csek” a Római Birodalom végnapjai és a korai középkor közötti időszakban kerülhettek az Adria mélyére, amikor kü­lönösen nagy energiával ku­tattak bronz után háborús cé­lokból. Arad népművészete Szarvason Szarvason a Tessedik Mú­zeumban megnyílt az Arad megye román népművészetét bemutató kiállítás, amelyet az Arad megyei múzeum rende­zett, s amely októberben Bé­késen, novemberben pedig Gyulán lesz látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom