Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-28 / 203. szám
1992. augusztus 28., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 FŐVÁROSI — DUNÁNTÚLI TANÉVNYITÓ KAPOSVÁRON Válság és kibontakozás a szakképzésben A gazdaság átalakulásával, a piacvesztéssel, a növekvő munkanélküliséggel nem járt együtt a szakképzés iránti érdeklődés visszaesése — mondta előadásában dr. Benedek András. Mintegy négyszáz szakképző intézet igazgatója, számos dunántúli város önkormányzatának képviselője, átképző központok munkatársai hallgatták az államtitkár helyettes előadását a szakképzés- fejlesztés feladatairól. Aki kiemelte: a szakképzés nem képes gyorsítani az ország gazdasági átalakítását. Sokasodó intézmények Míg az 1991/92-es tanévben Ma- gyaroroszágon 978 intézményben folyt szakképzés, a következő tanévre a számuk 1144-re nőtt. A szakközépiskolák száma 405-ről 421-re emelkedett egy év alatt. A helyi önkormányzatok, mint iskolaalapítók és fenntartók sokat tettek a szakképzés fejlesztéséért. Egyre több gimnázium indít szakközépiskolai osztályt, tavaly újabb húsz vállalkozott rá. A szakmunkás- képzők száma is gyarapodott az elmúlt tanévben, már 317 iskolában sajátíthatják el a szakmai ismereteket a tanulók. Csökkent ellenben az érdeklődés a gép-és gyorsíró iskolák iránt. A szakképzés alkalmas arra is — mondta az államtitkár helyettes —, hogy a fiatalok munkanélküliségét enyhítse, illetve megelőzze. A szakké- pőző iskolák 95 százalékát önkormányzatok tartják fenn, nyolcat alapítványból hoztak létre, három vállalati és egy egyházi fenntartású működik. A szakképzés presztízse felértékelődött, a fiatalok felismerték a szakképesítés jelentőségét. Egy év alatt nyolc százalékkal több nyolc osztályt végzett fiatal jelentkezett ezekbe az intézményekbe. — Magyarországon ma szakkép zettség nélkül nem lehet belépni a munka világába — hangoztatta dr. Benedek András. Statisztika igazolja, hogy a munka- nélküliek zömét a szakképzetlen emberek alkotják. A szakképzés jövője az átképzéssel, továbbképzéssel párosul. Irány a csúcstechnológia Az idei tanév jellemzője, hogy a fiatalok olyan szakképzésre jelentkeztek, amelyik a csúcstechnológiát nyújtja, illetve nőtt a szolgáltató szakmák iránti érdeklődés is. A munkanélküliek között találunk ugyan pedagógusokat is, ám a szakképző intézetekben 6 százalékkal nőtt az oktatók száma, hatszáz új pedagógusnak teremtettek munkalehetőséget. A szakmunkásképzőkben ellenben csökkent az oktatók száma. A Munkaügyi Minisztérium felmérte, milyen veszteséget okozott a tanműhelyek fölszámolása, ezért az idén 350 millió forint kamatmentes hitelt nyújtottak új tanműhelyek létrehozására. Példának említette a kaposvári ön- kormányzat döntését arról, hogy a város kedvezményt ad azoknak a vállalkozóknak, akik szakmunkástanulókkal is foglalkoznak. Megnő az átképzők szerepe is — mondta az államtitkár helyettes. Eddig tíz helyen, többek között Pécsett, Győrött, Szombathelyen és Székesfehérváron van ilyen intézet. Elavult tankönyvek Válságosnak nevezte a szakképző iskolák tankönyvellátottságát. Java részük korszerűtlen, elavult ismereteket hordoz. Az előadás után a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója, dr. Madarász Sándor tartott tájékoztatót a tevékenységükről, délután szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás. Horányi Barna Középiskolai tanárok konferenciája A történelem nem lezárt folyamat A PEDAGÓGUSSZAKSZERVEZET TÁJÉKOZTATÓJA Pénzhiány fenyegeti az iskolákat A reális történelmi gondolkodásmód megalapozásában rendkívüli feladat hárul a történelemtanárokra. Ha a nemzetet politikai és gazdasági sokkhatások érik, akkor a társadalmi gondolkodásában megbomlik az ész és az érzelem kívánatos aránya. Az átalakuló Magyarországon éppen ezért kiemelten fontos, tisztázó szerepe van a szak- tudományoknak. A történettudománynak társadalmi funkciója van, hosszú távú, stratégiai jelentőségű a történelem oktatása - hangsúlyozta Kosáry Domokos akadémikus, az MTA elnöke a középiskolai történelemtanárok V. országos konferenciáját megnyitó előadásában, csütörtökön. A budapesti Veres Péter Gimnáziumban tartott tanácskozás mintegy 600 résztvevője a Vezérfonal a magyar és egyetemes történelem oktatásához készített vitaanyagot tárgyalta meg. A konferencia egyik célja a pedagógusokkal való együttgondolkodás, annak mérlegelése, hogy az oktatásban elsősorban fogalmakat és ismereteket rögzítő követelményrendszerre, vagy csupán az oktatás nagy témaköreinek megjelölésére van szükség. Ez utóbbi elképzelés a tanári önállóságra bízza: mennyi és milyen mélységű a megkövetelendő ismeret- anyag, s melyek azok az alapfogalmak, amelyeket ajánlatos a diákokkal elsajátíttatni. A korreferátumok után konzultáció következett, amelyen az előadók a pedagógusokkal együtt, korszakokra bontva elemezték a Vezérfonal a magyar és egyetemes történelem oktatásához című vitaanyagot. „Tanévkezdő” sajtótájékoztatót tartottak a pedagógusok szakszervezetében az iskolaévet beárnyékoló gondokról. Szöllősi Istvánná, a szakszervezet főtitkára meglehetősen pesszimista hangulatban fogadta az újságírókat, mondván, ilyenkor tanév elején nehezen lehet megítélni, ki, kinek a pénztárcáját nyitogatja? Egy-egy gyerek „beiskolázása” 3-6000 forintjába kerül a családnak, s a kiadások alól nemigen van kibúvó. A statisztikai adatok szerint ugyanis a szülők gyermekenként jó ha nyolcszáz- legfeljebb ezer forintot tudnak kiszorítani a családi költségvetésből a „tanévkezdés” című rubrikába. A „pénztárca-nyitogatóban” természetesen az önkormányzatok is részt vesznek. Vannak gálánsabbak, amelyek a szülők anyagi helyzetétől függetlenül minden kisiskolásnak ingyen biztosítják a tankönyvet vagy éppen az ebédet. Mások a rászorultságot, a családi pénztárcát kutatják, mielőtt adnak. Ezekben az iskolákban a diákok 15-20 százaléka számíthat némi támogatásra. Az önkormányzatok harmadik típusa maga is annyira szegény, hogy még a rászorulóknak sem tud segíteni. S az élet igazságtalansága: éppen azok a vidékek a legszegényebbek, ahol a legtöbb volna a segítségre szoruló. — És a sor végén mindig a gyerek és a szülő áll — mondta a szakszervezet főtitkára. — Rajtuk csattan az ostor. De sajnos maguk az iskolák sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Az augusztusi energiaáremelés a közintézményeket sem kíméli. Egy-két hónap múlva megkezdődik a fűtési szezon és nehéz megmondani, melyik iskolában, mikor lesznek kénytelenek befejezni a tanítást, tekintettel a fűtetften tantermekre. A tanévkezdő gondok közé sorolta a pedagógus szakszervezet főtitkára az iskolai dolgozóknak beígért 2000 forintos béremelésből adódó konfliktusokat is. Nagyon sok önkormányzatnak nincs fedezete rá, a kormány sem tud központi forrást biztosítani. Ahol van is némi tartalék, ott csak a főállásúaknak szándékoznak megadni a járandóságukat, kizárva a többi jogosultat: a részfoglalkozásúakat, a nyugdíjasokat, az iskolák technikai személyzetét. — Más volna a helyzet, ha semmire sem volna pénze az oktatási kormányzatnak — füstölgött a főtitkár —, de sajnos nem ez a valóság. Az idei évi költségvetésben 250 millió forint van elkülönítve a regionális oktatási központok felállítására, s a jövő évi költségvetés tervezete egyetlen fillért sem irányoz elő az iskolákban béremelésre, a dologi kiadások növekvő költségeinek ellentételezésére. Ha így marad, tragikus helyzetbe kerül a közoktatás. (szabó) SOMOGY DÍJASAI 1238 gyermek gyámja Több évtizedes tevékenységéért vette át a megyei közgyűlés pedagógiai díját dr. Orbán István. A Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara, valamint a Magyar Köztársaság Szociális Tanácsának elnöke is egy személyben. így neve, publikációs tevékenysége nemcsak a megyében, hanem országszerte, sőt a határokon túl is ismert. Dr. Orbán István azonban sohasem vágyott más tájra. Somogybán — Nemesviden — született, és szakmai életútjának jelentősebb sikerei is idekötik. Jogász az alapvégzettsége, de megszerezte a gyógypedagógusi diplomát is. A megyeházán gyámügyi ügyintézőként kezdte — majdnem 10 évig dolgozott ott — majd 1972-ben a Gyivi élére került. Posztján éppen a közelmúltban erősítették meg. — Szüleim kétkezi munkások voltak; bőrömön tapasztalhattam, mi a szegénység, mit jelent a nélkülözés — meséli. — Már ekkor eltökélt szándékom volt, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat ha módom lesz, felkarolom. A humánszolgáltatást mindennél fontosabbnak érzem ma is, hiszen hétvégenként gyakran nyitnak be az intézetbe az állami gondozott katonafiatalok. Ide hazajönnek, hiszen maguk mondják, ez az igazi otthonuk. Hova menjenek? A felégetett putrikba? Dr. Orbán István intézménye jelenleg 2197 állami gondozott gyermek és ifjú életterét biztosítja, s ad anyagi és lelki segítséget társadalmi beilleszkedésükhöz. Az igazgató 1238 somogyi gyermek gyámságát látja el. Munkáját — és erre nagyon büszke — jól képzett apparátus segíti. Több mint 300 társadalmi pártfogó, 319 nevelőszülő, — 20 hivatásos — partner a munkában. Az igazgató úgy véli: a Gyivi nem lehet az események követője, az intézetnek megelőző és alkotó tevékenységet kell ellátnia. Szakmai „ars poeticáját” tűzön-vízen keresztül is vallja. Jogszabályalkotásban és azok felülvizsgálatában egyaránt rész vesz. A Szociális Törvény előkészítésén is dolgozott. Módszertani kiadványainak sora, több tucat tanulmánya, kézről-kézre jár. Például Somogybán kísérletezték ki azt, hogy miként történjen az állami gondozott gyermekek személyiségvizsgálata. Az önkormányzatok jegyzői pedig a család- gyermek- és ifjúság- védelemről írott kötetéből meríthetnek. A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Gyivi közleményeként, Gondolatok a szociálpolitika köréből címmel a napokban került ki a nyomdából legújabb tanulmánya. Dr. Orbán István neve konferenciákkal, szimpozionokkal is összefonódott. Őrül, hogy Ba- latonfenyvesen is megszerveződhettek. Jövőre a Vígadó ad otthont majd egy általa szervezett páneurópai találkozónak, s 1996-ban, a világkiállítás idején pedig az ENSZ égisze alatt kívánja megrendezni a család- gyermek- és ifjúság- védelmi rendszerbe tartozó országok világtalálkozóját. Az igazgató elégedett, mert hagyták, hagyják dolgozni. Legnagyobb sikernek azt könyveli el, hogy a megyében megvalósulhatott az állami gondozottak ellátása, s Csurgón beindulhatott a szociális munkás-képzés. Lőrincz Sándor >tó! Gyertyás Újra zeneovi Kaposváron A kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában ebben a tanévben is elsajátíthatják játékos formában a muzsika alapjait a kisgyerekek. A zeneovit Cziff Ágnes tanárnő vezeti, akitől megtudtuk: a gyerekek kedvelik a foglalkozásokat. A beiratkozás szeptember elsején 10-12 és 14-17 óra között lesz a zeneiskolában. Magyar-bolgár megállapodás A kölcsönös és tartalmilag sokoldalú nyitás jegyében a bulgáriai Dobrics és Zala megye önkormányzata megállapodást kötött Zalaegerszegen. A gazdasági kapcsolatépítés mellett intézmények, együttesek és alkotóművészek programcseréjét, közgyűjteményi szakemberek tanulmányútjait és diákok kölcsönös üdültetését irányozza elő a dokumentum. Nemzetközi hegedűverseny Az Interart Festivalcenter szeptember 1 és 12 között a budapesti Zeneakadémián hegedűversenyt rendez tisztelgésül Szigeti József, a száz évvel ezelőtt született világhírű magyar művész emléke előtt. A versenyen tizenhat országból 49 fiatal hegedűművész vesz részt. A verseny zsűrijében világhírű művészek és professzorok — köztük Halász Ferenc és Komlós Péter — foglalnak helyet. A Nemzetközi Szigeti József Hegedűverseny eseményeihez kapcsolódóan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szeptember 9-én szimpoziont rendez a világhírű magyar művész emlékére. Nyelvkönyv gyermekeknek Megjelent a Sing a Song című gyermekeknek szóló angol nyelvű verseskönyv, s először ennek német változata is. A kötetekhez magnókazetta is tartozik, hiszen a nyelvek tanulását, oktatását nagyban segíti a játékosság, a zene és az ének. A Print Trade Kft és a Bouvard and Pécuchet Bt tervei között szerepel francia, spanyol, héber és magyar nyelven is hasonló, a gyermekek nyelvtanulását elősegítő kötet kiadása. Régészeti rejtély Az olasz Brindisi közelében egyre-másra kerülnek elő bronzból készült szobortöredékek a tenger fövenyéből: mesés szépségű női és férfi fejek, karok, lábak, öltözékek. A leletek számával fokozódik a rejtély, hiszen a régészek eddig még nyomára sem akadtak hajómaradványnak. Úgy vélik, hogy a „brindisi kincsek” a Római Birodalom végnapjai és a korai középkor közötti időszakban kerülhettek az Adria mélyére, amikor különösen nagy energiával kutattak bronz után háborús célokból. Arad népművészete Szarvason Szarvason a Tessedik Múzeumban megnyílt az Arad megye román népművészetét bemutató kiállítás, amelyet az Arad megyei múzeum rendezett, s amely októberben Békésen, novemberben pedig Gyulán lesz látható.
