Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

14 1992. augusztus 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — NŐI DOLGOK Kis pénz — nagy divat Versace, Armani, Ungaro, Lacroix, Gaulthier, Yves Sa­int-Laurent modelljei mindig mosolyt csalnak a magyar nők arcára: gyönyörű, de hordha- tatlan holmik. Ráadásul olyan drágák, hogy még álmodni sem érdemes róluk. Vagy mégsem? Van Magyarországnak di­vattervezője sok — de közülük kevés, aki a valódi igényekhez és pénztárcákhoz igazodik. A magyar topmenedzser­nőket, akik hivatalból gondol­kodnak „exkluzív” ruhatárban, sem a holnap menedzsernői, sem a ma titkárnői nem tudják utánozni, mert ki engedhet meg magának egy 40-50 ezer forintos kosztümöt, 70 ezer fo­rintos télikabátot, 100 ezer fo­rintos estélyiruhát? Öltözködni minden nő szeret. Az örök kérdés az: hogy lehet szűk pénztárcából bevásárolni azokat a ruhadarabokat, ame­lyekkel az új szezonban is di­vatos lehet az ember? Ötletek a pénztárcához Az olimpiai csapat hölgytag­jainak hivatalos divatkreátora. Hegyi Lucia a „Wan”-kollekció tervezése közben arra az idő szakra emlékezett, amikor ő is csak bámészkodni, ötleteket kapni járt a pesti belvárosba Miközben a Luan haute cou tűre butikban továbbra is mindössze 10 darab kapható egyfajta (méregdrága) Lu- cia-tervezésből, a „Wan” kol lekció azoknak szól, akik bér bői és fizetésből próbálják ki­szorítani az idei őszi-téli diva­tot. S ha megvenni nem is tud­ják a „Wan’’-ruhákat, mert csak egy helyen lesznek kap­hatók, Budapesten — ötlete­ket nyerhetnek Hegyi Lucia rajzaiból és terveiből. Minden munkahelyen meg követelik a csinos külsőt. Eb bői az axiómából indult ki a kollekció tervezésénél Lucia, aki szerint egy szoknyával és (vagy) egy ceruzanadrággal át lehet vészelni a következő őszt és telet. Az a bizonyos fekete alap­szoknya háromféle hosszú­ságban képzelhető el az idén: vagy 55 cm, vagy 63 cm, vagy 75 cm. A tervezőnő a térd alatti hosszat ajánlja mint a legdivatosabb vonalat, s eh­hez vagy derék alatti hosszú­ságú zakót, vagy csípő alattig érő zakót ajánl, mint rajzaiból is látható. Ugyanezt a blézert lehet hordani a ceruzanad­rághoz is, amelynek ajánlott színe sötét grafitszürke vagy fekete. Divat lesz a mellény is, ami különböző színű és fazonú blúzokkal nappaliból estire va­rázsolja a toalettet. Dietriches divat Azoknak, akik vigyáznak a régi holmikjukra, öröm, hogy visszatér a garbó-pulóver. Kosztümhöz, szoknyához vagy nadrághoz egyaránt jól kihasználható. Új és divatos kiegészítő 1992 őszén a kendő, nyakba, vállra, vállon átvetve fejre derékra — a kendő mindig sokat dob a ru­hán és viselőjén. Hegyi Lucia tanácsa azok­nak, akik nem akarják meg­venni az ő kendőjét a Wan kol­lekcióból: kasmír utánzatú anyagból vagy zsorzsettből válasszanak, ha maguk varr­ják vagy varratják. Ha valaki abban gondolko­dik, hogy kosztümöt visel ezen az őszön: vehet vagy csinál­tathat magának egysorosat vagy kétsorosat — a lényeg az, hogy a Marlene Dietrich vonalat kövesse. Angolos, mégis nőies, egy­szóval dietriches lesz a divat. A kosztüm kabátkája is két­féle, mint a fotón illetve rajzon lathato: derékig ér vagy csípő alattig. A szürkéről és a feke­téről már esett szó: Hegyi Lu­cia azonban a „velencei falak” színeiben és földtónusú szí­nekben tervez: padlizsánlilától fáradtzöldig, téglapirostól ten­gerkékig bármilyen színben elképzelhető a képen látható kötött ruha. A télikabát-divatban két vég­let urakodik: a gloknis vidám színű rövid, s a szürke-barna-fekete árnyala­tokban tervezett hosszú (női) katonakabát. Csizmából a feketét és a barnát javasolja Hegyi Lucia — divat marad a rövid boka­csizma és a lapossarkú lovag­lócsizma, tehát a tavalyi nyu­godtan előhúzható. A stabil sarok A magyar nők körében nem vált túlságosan népszerűvé az utóbbi évek körömcipődivatja, amely variálta a sarkakat, s ezzel próbálta kicsalni a pénzt minden szezonban. Magyar- országon stabilan tartja magát az 5-6 centis sarok divatja — gömbölyű, szögletes vagy ha­gyományos formában. Nem a bőr, hanem a textil hódít az idei őszi-téli táskadi­vatban, s ez jó hír azoknak, akik meg is tudják varrni ma­guknak a kosztüm, illetve a szoknya/nadrág színével harmonizáló táskát. S végül mit tanácsol Hegyi Lucia, milyen ruhát varjúnk vagy varrassunk (illetve vásá­roljunk) szilveszterre? Fekete a szín, a test vonalát követi a hosszú szoknya, amit a comb közepéig fölvágott a divatter­vező... S ha valakinek történetesen minden említett ruhadarabja megvan — úgy varázsolhatja újjá, hogy színes, lehetőleg aranyozott foglalatú gombok­kal cseréli ki a régieket a kosz­tümön, a kabáton és a ruhán. (Atlantic) Továbbra is a férfiaké a londoni Garrick-klub Neveltlányát vette el a mostohaanya Még mindig csak jelszó az egyenjogúság — a férfiak nem közösködnek. A londoni férfi­klub, a „Garrick” tagjai elsöprő többséggel (363 szavazat) úgy döntöttek, hogy a nők előtt továbbra is zárva tartják ajtai- kat. Csak 94 tag — többek kö­zött Sir Richard Attenborouhg rendező és az író Melvyn Bragg — akart a nők számára akadálytalan belépést biztosí­tani. A „nőgyűlölő” színész, De­rek Nimmo a szavazás ered­ményét így magyarázta: „A nők nem alkalmasak a klub­életre. Végül is azért léptem be a Garrick-ba, hogy a nőktől megszabaduljak”. A gyengébb nemnek to­vábbra is be kell érnie azzal, hogy valamelyik tag meghívá­sára az egyik kényelmetlen te­remben ebédelhet. A tekinté­lyes házat nők legfeljebb a hátsó ajtón keresztül közelít­hetik meg, a bár pedig tabu számukra. A David Garrick színész ál­tal 1931-ben alapított klubnak ma 950 tagja van. A többség újságíró, jogász illetve a szín­házi életből való. A jelöltek csak átlag 7 év várakozási idő és 600 font évi tagdíj fizetése után viselhetik a zöld-vörös Garrick-nyakkendőt. Sok tag idős már — az évi közgyűlé­sen számtalan „Garrick” jele­nik meg botra, esernyőre vagy fiatalabbra támaszkodva. Válaszként a férfiak makacs elzárkózására sok nő az üzleti és média világából megalapí­totta a saját londoni klubját. Ez persze csak nőket vesz fel so­raiba. Marcella D. Argy Smith, a brit Cosmopolitan főszer­kesztője országgal-világgal tudatta: fütyülök a tagságra egy férfiklubban, a nők már rég sokkal okosabb dolgokkal foglalkoznak”. Az arany középutat a Re­form Club találta meg, ahol nőket is teljes értékű tagként fogadják. Barbara Beck-Coul- ter, egy londoni gazdasági lap főszerkesztője az első női el­nökként áll a klub élén. A „Re­form a józan ész egyetlen vé­dőbástyája Londonban, és olyan jó hely, hogy a nők mind hozzánk fognak betérni, mert itt mindenhova szabadon me­hetnek, kivéve a férfivécét” — közölte az elnökasszony. Az 50 éves Bo Hansen bol­dog: 26 évi várakozás jutal­mául végre elvehette szíve vá­lasztottját, a most 36 éves Le­nét. Az oltárhoz vivő út azért volt ilyen rögös, mert Bo ere­detileg nőnek és Bodilnak szü­letett, sőt Lene nevelőanyja volt! A parányi Fabjerg nevű dán falucskában Bo — azaz Bodil — serdülőkora óta férfinak érezte magát. Gondolta, majd elmúlik, s évek múltán férjhez ment. Később megszülte lá­nyát, Susannet. Mégsem tudta a nők, asszonyok és anyák hagyományos életét élni, ami végülis váláshoz ve­zetett. Idővel összeköltözött egy másik férfival, akinek volt egy akkor serdülőlánya, Lene. Amikor a fruska csinos fiatal hölggyé lett, a magát férfinak érző mostohaanya és Lene kölcsönösen egymásba sze­rettek. Még Lene apja előtt sem tit­kolták szokatlan kapcsolatu­kat, ami oda vezetett, hogy Bodil férje időszakosan alko­holista lett. A falusiak is a szá­jukra vették őket. Ennek kö­szönhető, hogy a nőnek látszó férfi, valamint Lene és Bodil lánya, Susanne, hamarosan kénytelenek voltak elköltözni. „Az emberek eleinte azt gon­dolták, hogy Lene csak a mos­tohalányom. Mihelyt azonban megpillantották a hitvesi dupla ágyunkat, újra szóbeszéd tár­gya lettünk. Én is kételkedni kezdtem magamban, mert tudtam, miért érzem magam férfinak” — emlékszik vissza Bo. A két ember egy időben úgy gondolta, jobb, ha elvál­nak útjaik. Kisvártatva kiderült: nem bírják egymás nélkül. Egy hasonló esetről szóló tv-film nyitotta fel a szemüket. „Pszichológusokat és orvoso­kat kerestünk fel, akikkel órá­kon keresztül beszélgettünk” — mesélik. Kálváriájuk is az ő segítségükkel oldódott meg. Bot tavaly december 27-én férfivá operálták. Melleit is el­távolították. Hangja az alkal­mazott hornjtonkezelés hatá­sára elmélyült, és borotvál­koznia is meg kellett tanulnia. „Ma végre olyannak látnak ez emberek, amilyennek mindig és éreztem magamat, azaz férfinak” — summázza a meg- férfiasított nő. Bot és Lenet végül egyházi szertartással adták össze a fabjergi templomban. „Csodá­latos esküvőnk volt. Éreztük: most már elfogadnak minket a falusiak, sőt még ajándékok­kal is kedveskednek nekünk. A lovas hintóról sem feledkez­tek meg. Gyerekkórus éne­kelt. Olyan volt, mint a mesé­ben” — meséli Lene. A házasoknak már csak két gondja van. Lene szülei még mindig neheztelnek rájuk, s az egyházi ceremónián is távollé­tükkel tüntettek. De a nagyob­bik baj az, hogy a férj az ágy­ban nem tudja hagyományos módon boldoggá tenni nejét, ehhez különböző segédesz­közökre van szükség. Ha a későbbiekben gyereket sze­retnének, Lene csak mester­séges megtermékenyítés után lehet terhes. Ferenczy Europress Túl vad Hollywoodnak? Sonia Braga — akit a Pók­asszony csókja című filmből ismerhetünk — a kávé után a legforróbb dél-amerikai im­port, legalábbis így nevezik Hollywoodban. A 42 éves bra­zil színésznő hazájában már tinédzser korában sztár volt, nemzetközi ismertséget a Ha- irben játszott meztelen sze­repe hozott a számára. A fi­gyelem középpontjába a ki­ugró sikerű Pókasszony csók­jával, no meg azzal került, hogy Robert Redforddal foly­tatott viszonyt. A kapcsolatnak azonban vége szakadt — és úgy tűnik, felfelé ívelő pályá­jának is: legutóbbi akciófilmje, melyben a női Rambot szemé­lyesíti meg a mindössze 157 cm magas, ám de tűzről pat­tant színésznő, tökéletes bu­kás volt. Azóta a filmes ajánla­tok és a férfiak is elkerülik... Steffi Graaf szerelmi fészke Steffi Graaf titokban New Yorkban házat vett magának. Az igazi szenzáció mégis az, amiért — akiért — a 23 éves teniszcsillag a méregdrága Greenwich Village nevű mű­vésznegyedbe költözik: barát­jának, a nálánál 13- évvel idő­sebb Ken Nahoumnak ugyan­csak ott van lakása. Steffi két éve szereti a hírességek fény­képezéséből élő, hullámos barna hajú, szemüveges férfit. Ken Barcelonába is kedvese után repült, hamarosan pedig a New York-i Nyílt Amerikai Teniszversenyen szurkol szíve Steffijének. A vö­rös-szőke német hölgy ezt az alkalmat szeretné megra­gadni, hogy beköltözzék új házába. Stefiinek egyébként nem ez az első amerikai ingat­lana: a floridai Boca Ratonban már vett egy modern villát, amelyet pálmafák rejtenek el a kíváncsi szemek elől. Az új kacsalábról ennyit sem tudni. Brando lánya szabadon utazhat Marlon Brando lánya, Cheyenne elhagyhatja Tahitit és oda utazhat, ahová akar. Cheyenne-t gyilkosságra való felbujtás vádjával állították bí­róság elé Franciaországban és addig is, amíg fény nem derül a rejtélyes eset körül­ményeire, házi őrizetben tar­tották a festői szépségű szige­ten. A lelkileg igencsak labilis lány többször kísérelt meg öngyilkosságot barátja és gyermekének apja, Dag Drol- let meggyilkolása után. Egyes feltételezések szerint féltest­vérét, Christian Brandót buj- totta fel a szörnyű tett elköve­tésére. Az ügyben a világsztár apát is ki akarják hallgatni. „Cliff Barnes” válik „Cliff Barnes” — azaz a nagysikerű Dallas-sorozatban játszó, 57 éves Ken Kercheval — nemcsak filmbeli életében, hanem a valóságban is (örök) vesztes. Mind magán-, mind pénzügyi vonatkozásban ku­darcot vallott. A filmben foly­tonosan Jocky Ewing megbuk­tatásán munkálkodó „Barnes” a szerepért kapott gázsit egy pattogatott kukoricát előállító gyárba és egy szőnyegfor­galmazó cégbe fektette. Dal- las-beli cégvezetői tapasztala­tai azonban nem voltak ele­gendőek a való élet buktatói­hoz: vállalatai csődbe jutottak. Ken Kercheval most válik is. A 39 éves Ava Fox, akit már ott­hagyott, hathónapos terhes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom