Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
Számítógép és film A filmvásznon, különösen az akció-vagy sci-filmekben látott lélegzetelállító jelenetek elkészítése egy vagyonba kerül. A jövőben ezek a horribilis költségek lényegesen csökkenthetők lesznek, ha alkamazzák egy angol cég számítógépét. Az általa irányított videorendszer képrészletek tömegének á tárolására képes. s Afészek a magyar vidékért Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége fotópályázatot hirdetett profi és amatőr fotósoknak. A pályázóktól azt várják: mutassák be a megújult szövetkezetek gazdálkodását, a falusi ellátást, a tagság kötődését a szövetkezetekhez. A beküldési határidő: október 30. A „persona non grata” születésnapja A festői szépségű Starnberger See melletti Pöcking- ben ünnepelte 90. születésnapját a hitleri Németország agyonreklámozott filmrendezője és fotográfusa, Leni Riefenstahl, akinek a neve leginkább az 1936. évi berlini olimpiáról készített két filmje révén lett ismertté. A kortársak a legkevésbé,. Az akarat diadala” című filmjét tudják neki megbocsátani, amelyben a náci párt, az NSDAP 1934. évi nürbergi kongresszusát dicsőítette, jóllehet ő maga sohasem volt tagja a pártnak. A második világháború után — a náci vezetőkhöz fűződő kapcsolatai miatt — a filmszakma „persona non grata”-jává lett Leni Ries- fensthal. Felújítják a dunavecsei Petőfi-házat A Bács-Kiskun megyei pe- tőfi emlékhelyeken korszerűsítik a kiállításokat. Kiskőrösön, Szalkszentmár- tonban és Dunavecsén megújulnak a Petőfi-emlék- kiállítások. A Dunavecsén ősszel megnyíló új tárlaton minden eredeti rekvizitumot bemutatnak. Csíkszeredái szobrász Debrecenben Kilenc alkotó vesz részt a Debrecen melletti nemzetközi faszobrásztelepen. A tábor egyik vendége, a Csíkszeredáról érkezett Jánosi Csaba sámánszobrot készít. A telepen készült alkotások a várost és környékét gazdagítják majd. Gardelli a magyar Operaházban A magyar Operaházban az állami támogatás csökkenése miatt előfordulhat, hogy az új, a 109. évadra tervezett premiereket csak koncert jelleggel, díszlet nélkül, szmokingban adhatják elő. A premierek közül kiemelkedik Francesco Cilea Adriana Lecouvreurt című operájának bemutatója, amelyen Laberto Gardelh vezényel. Az új évad másik kiemelkedő eseménye a Bánk bán-felújítás lesz. Gertrudis szerepében Marton Éva meghívott vendégként mutatkozik be-a hazai operarajongók előtt. 1992. augusztus 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP MŰVELŐDÉS Évadnyitó Zalaegerszegen 10 éves a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház. A társulati ülésen erről esett a legtöbb szó, hiszen az évfordulót méltóképpen szeretnék megünnepelni a színház vezetői a társulattal karöltve. Halasi Imre igazgató elmondta, hogy szeptember ötödikén lesz a születésnapi ünnepi társulati ülés, amelyet számos érdekes program ölel körbe. E napot megelőzően Zalaegerszeget körbejárja egy „echós szekér”, amely a város lakóinak figyelmét felhívja a jeles eseményre. Szeptember ötödikén délelőtt a színház melletti utcában aszfaltrajzversenyt rendeznek, utána a téren Darkó Éva színművész Bukfencóra című, gyermekeknek szóló műsorát tekintheti meg a közönség. Az igazgató-főrendező elmondta, hogy az évad műsorterve is úgy készült, hogy igazi csemegéket kínáljon a jubileumi évad közönségének. Láthatjuk a Gorkij Éjjeli menedékhelyéből készült Ide- lenn című produkciót, amely Verebes Isván rendezésében és szereplésével kerül színre. Közönségszavazatok alapján szerepel a bemutatók között: a Mágnás Miska, a Mayflower című musical, az Andi című punk-rock-musical. A két utóbbi magyarországi ősbemutató lesz, valamint a házi színpadon futó Fernando Krapp című Tankred Dorst-da- rab is. A társulat az első ülésen megismerhette új tagjait is: Éli Nóra, Gáspár Tibor, Nemes- házy Beatrix, Simon Mihály, Spilák Klára és Szatmári György színművészeket, Hajdú Sándor zenei vezetőt, Lőkös Ildikó dramaturgot és Kathi Márton műszaki vezetőt. A művészek Kecskemétről, Békéscsabáról, Egerből, Nyíregyházáról és Kaposvárról szerződtek Zalaegerszegre. A. H. Zs. A muzsika erejével, a zene örömével A bárdibükki üveghuta A nemzetközi szimpózium második éve Goszthony Mária festőművész és keramikus végakarata teljesedett be tavaly, amikor nemzetközi üvegművészeti szimpózium nyílt a család egykori kúriájában. Igaz, a művésznő keramikusoknak szánta a hajlékot, ám H. Bognár Zsuzsa, a Somogy Megyei Múzeum művészettörténésze fölismerte: az üvegművészek a rászorultabbak. Az idén a tervezettnél egy héttel meghosszabították a bárdibükki nemzetközi üvegművészeti szimpóziumot, amelynek programjában az üvegfestészet szerepel. — Magyarországon egyedüli közösségi műhely a bárdibükki. Az üvegművészek a maguk erejéből teremtették meg a legszükségesebb feltételeket, hogy a Zselic peremén újra kigyúljon a tűz a hutában. Zsolnay Vilmos is ezen a vidéken fedezte fel azt az anyagot, amelyből a világhírű kerámiáit készítette. —1991-ben a magyar üvegművészek adakozásából született meg a Goszthony Mária Nemzetközi Üvegművészeti Szimpizum, amelynek az alapítványából tavaly megépítettük a hutákat — mondta H. Bognár Zsuzsa. — Az idén már támogatást kaptunk a megyei önkormányzattól, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségétől. Kint rekkentő hőség, a park fái közt az árnyék nyújt némi oltalmat. — A kemencében 1260 fokon izzik az üveg — mutatja be az üvegfújás művészetét Horváth Márton, a Magyar Képző- és Iparművészeti Főiskola tanára. — Az üveg megmunkálásához ez a hőfok éppen elegendő, de nagyobb Üvegfestészeti műhely Bárdibükkben (Fotó: Kovács Tibor) teljesítményű hutára lesz szükségünk a jövőben. Égető kérdés, hogy nagyobb teljesítményű hutában dolgozhassunk. — A festők, szobrászok és más iparművészek között hol a helyük az üvegművészekHorváth Márton, az iparművészeti főiskola tanára irányítja az Üvegművészek munkáját nek? Szinte alig hallani önökről. — Kevesen vagyunk, nem egészen százan. Ám a magyar üvegművészet világhírű. Legutóbb, Japánban Buczkó György nyerte el a fődíjat egy nemzetközi seregszemlén. — Mit tud nyújtani Bárdi- bükk a magyar üvegművészeknek? — Elsősorban munkalehetőséget. Az üveggyárak magas költséget számolnak fel a huták használatáért. A szellemit pedig mi nyújtjuk a termékeik előállításához. Bárdi- bükköt szeretnénk úgy fejleszteni, hogy egész évben üzemelhessen. Mester Éva kurzusán az üvegfestészettel ismerkedtek a szimpózium részvevői. — A pénztelenség miatt az országban kevés színes üveget használnak föl az építészek. A világkiállítástól nagyon sokat várok, talán épülnek olyan intézmények, amelyektől nem sajnálják az ugyan nem olcsó, de „öltöztető” színes üveget. Az üvegművészet virágkora a szecesszióval esett egybe. Azzal az aranykorral, amikor tellett arra, hogy a szép szebb legyen. Horányi Barna Kápolnás Mihály karnagy korábban átvette már a megyei közművelődési díjat. Most muzsikusainak, a barcsi Ifjúsági Fúvószenekarnak ítélték ugyanezt. 1974-ben alapította a zenekart Kápolnás Mihály. A barcsi zeneiskola trombitaszakának oktatója úttörőzenekarként hívta életre a csoportot. Most két zenekarral próbál hétről hétre. Az utánpótlásban csak általános iskolások, az ifjúsági zenekarban közép- és főiskolások is muzsikálnak. A város és a környék rendezvényein általában a kisebbek lépnek pódiumra; a reprezentatív koncerteken — ahogy a karnagy fogalmaz — a nagyok játszanak. Ez abból adódik, hogy a kisebbek helyben vannak, könnyebben mozgathatók, az ifjúsági zenekar tagjai viszont Kaposváron, Pécsen tanulnak. Nehezebb őket ösz- szetoborozni. Kápolnás Mihály mindegyik zenekarával kétszer próbál. Korábban a művelődési központ volt hangos a fúvószenétől. Most, hogy átalakították az egykori munkásőrépületet — és az a zeneiskola kezelésébe került —, itt próbálnak a gyerekek, a fiatalok. Örömmel gyűlnek össze, hogy klasszikus zeneátiratokat tanuljanak. Verdi, Mozart, Erkel, Brahms műveivel melegednek, de műsorukból nem hiányoznak a mai zeneszerzők — Hidas. Balázs Árpád, Bogár István — darabjai sem. A zenekar tagjai a szórakoztató dzsessz-átira- tokat kedvelik leginkább. Karnagyuk azonban gondoskodik arról, hogy a klasszikusok sohase maradjanak ki egyetlen műsorukból sem. Azt vallja: a zenei ismeretterjesztés nem hiányozhat a koncertekről. A publikum egy-egy évben harmincöt-negyven alkalommal tapsolhat Barcs ifjú zenészeinek. Közülük több ígéretes tehetség, akik az alapokat a zeneiskolából hozzák magukkal. A fúvószenekar nemcsak a hazai, hanem a külföldi színpadokon is sikerrel szerepelt a csaknem két évtized alatt. Díjjal tértek haza Rostockból, minősítő hangversenyre utaztak Baden-Würt- tembergbe; megfordultak Jugoszláviában, s az idén a kisebbek Székelyudvarhelyen, Barcs testvérvárosában mutatkoztak be. A „nagyok” az ausztriai Neumarktban arattak nagy sikert, és már készülnek szeptember eleji, siensheimi útjukra. 1994-ben jubileumi hangversenyükre egy mai magyar zeneszerzővel szeretnének művet íratni, amelynek Barcson lesz az ősbemutatója. Amikor arról faggatom Kápolnás Mihályt, mi ad muníciót munkájához, ezt mondja: — Én is így kezdtem a pályámat, tudom mit jelent egy amatőr együttesben zenélni. Azt is érzem, hogy a fiatalok szeretnek ide jönni. A zene nevelő hatására, lélekformáló erejére napjainkban talán nagyobb szükség van, mint korábban. Sok a céltalanul lődörgő fiatal, akik nem találnak v magukra, keresik helyüket. Az én muzsikusaim megtalálták a maguk közösségét, s ez nagy öröm számomra. Lörincz Sándor SOMOGY DÍJASAI Jubilál a színház
