Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-25 / 200. szám

1992. augusztus 25., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Mexikói kultúrák ÉVADNYITÓ TÁRSULATI ÜLÉSEN JELENTETTÉK BE: Görögországból jött, Koreába megy az a kicsiny, de kul­túrtörténeti szempontból annál jelentősebb kiállítás, ame­lyet a mexikói elnök magyarországi látogatásának idején nyitottak a Néprajzi Múzeum dísztermében. A kiállítás szep­tember elejéig tart nyitva. (Folytatás az 1. oldalról.) A Somogy Megyei Önkor­mányzat, Kaposvár megyei jogú város a költségvetésében biztosította a szükséges anyagi feltételeket a színház zavartalan működéséhez 1992-re — mondta dr. Gyene- sei István, a megyei közgyűlés elnöke a kaposvári társulat évadnyitó ülésén. Ma még az önkormányzatok előtt nem ismert, hogy januártól mennyi pénzzel gazdálkodhatnak, az ország anyagi helyzete a taka­rékosságra int — fűzte hozzá. A művészi értékek megbecsü­lésére hívta föl a figyelmet és bejelentette, hogy az önkor­mányzat kétszázezer forinttal járul hozzá a diákelőadásokra utazó fiatalok költségeihez. Amennyiben ennél többre lesz szükség, a megyei önkor­mányzat a jövő színházi kö­zönsége nevelése érdekében mélyebben is belenyúl a pénz­tárcájába. Hét bemutatót terveznek az 1992/1993-as évadban a Ka­posvári Csiky Gergely Szín­házban. Az évadnyitó társulati ülés után, a késődélutáni órákban máris megkezdődött Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámájának ol­vasópróbája. A darabot Ba- barczy László rendezi. A főbb szerepekben Kulka Jánost, Kisvárday Gyulát, Bacsa Ildi­kót, Bezerédi Zoltán láthatjuk. Babarczy nyolcvan szerepet osztott ki ennek a darabnak a bemutatására. Eörsi István fordításában találkozhatunk Brecht klasszikus művével, a kaposvári előadás érdekes­sége, hogy zenéjét a francia Paul Desson szerezte. Folynak a próbái a Szélkötő Kalamona című gyerekdarab­nak is. A nagyszínházi elő­adások sorában láthatjuk majd a Csárdáskirálynő című Kelemen József az emlékgyürűvel nagyoperettet, a Rómeó és Júlia című Shakespeare-hal- hatatlant, Horváth Péter Csaó, Bambino című családi revüjét, illetve a stúdióban Georg Büchner Woyzeck című tra­gédiáját és egy Gorkij-drámát. Az elmúlt évadban bemutatott Mizantróp, Kakuk Marci, My fair Lady, Paraszt Hamlet, a Diótörő, a Hazudj inkább, kedvesem és a Yerma ismét színre kerül. A Kaposvári Csiky Gergely Színház a budapesti Vígszín­házban is vendég- szerepel és (Fotó: Király J. Béla) két jelentős külföldi meghí­vásnak tesz eleget, Strassbo- urgban és Stutgartban mutat­koznak be jövőre. Kedves eseménye volt az évadnyitó­nak, amikor Babarczy László a társulat tagjainak kezdemé­nyezésére gyűrűt adott át a nyugdíjba vonult Nemlaur Imre világosítónak. 1975-ben adták át első alka­lommal a korábbi szinidirektor, Komor István emlékére alapí­tott vándorgyűrűt. A tegnapi évadnyitó társulati ülés hu­szonhat jelölt közül választotta meg a Komor-gyűrűre érde­mes kollégát. Kelemen József vette át a színházigazgatótól. A Komor-gyűrű idei birto­kosa nemcsak a színházi kol­légák között ismert és nép­szerű, a közönség is emlé­kezhet rá a Hegedűs a házte­tőn, a Paraszt Hamlet, a Dió­törő, a Mizantróp előadáson nyújtott alakításáért. Különö­sen megfogott engem a He­gedűs a háztetőn karakterfigu­rája, amelyet plasztikusan je­lenített meg Kelemen József. Mintha még mindig ott hege­dülne a háztetőn... — A főiskola 3.4. évében a gyakorlatot a budapesti Ma­dách Színházban töltöttem. Babarczy László ugyan nem tanított engem, de egy vizs­gaelőadásban meghívott egy kisebb szerepre. Kaposvárra is ő hívott. — A budapesti főiskolai évek után Kaposváron „vidé­ken” érzi magát? — Életem legnagyobb ré­szét a színházban töltöm. A Csiky Gergely színház nem vidéki színház, az ország egyik legjelentősebb műhelye. Sajnos innen kevés helyre ju­tok el előadásokat nézni, mert sok az elfoglaltságom. Kapos­várt egyébként vidéknek tar­tom. — Milyen szerepre készül az új évadban? — Mindjárt az elején kap­tam szerepet Brecht A kauká­zusi krétakör című drámájá­ban. Egy rendőrt alakítok benne. — Milyen rendőr lesz? — A darabot ismerem, de a rendező elképzelését még nem. A színésznek lehet ugyan elképzelése, hogy mi­lyen figurát szeretne terem­teni, de a megvalósítást a próbák formálják. Horányi Barna A prekolumbián művészet gyönyörű alkotásait bemutató tárlat Az ősi Mexikó kincsei címet viseli. Azokról az esz­tendőkről szól, amikor az idő­számítás előtti évezredektől 1521-ig tartó a sajátos, sok összetevőjű művészet kiala­kult. Ebben az időszakban há­rom történelmi és kulturális periódust különböztet meg a történetírás. A Krisztus előtti 1800-tól az időszámítás utáni 100-ig tartó preklasszikus kor a mezo-amerikai kultúrák kia­lakulásának időszaka. S jelen van benne az olmék, a kö­zépső Veracruz, a vasztek va­lamint Nyugat-Mexikó ősla­kosságának művészete. Klasszikus vagy városi kor­szaknak nevezik az i.e. 100-tól 800-ig tartó évszáza­dokat, amely kor Teotihuacan városközpontjának megépü­lésével vette kezdetét. A vi­lágszerte legismertebb maja kultúra fejlődése is ekkor érte el tetőpontját. Kimagasló épí­tészetük, hieroglifikus írásuk, számrendszerük tanúsítja az ősi eredetet. Ezen a kiállítá­son maja öltözetű és festett alakos agyagszobrokkal van­nak képviselve. A klasszikus korszakot posztklasszikus kö­vette 900-tól 1521-ig. Ekkor érte Mexikót az északról más életformájú törzsek beáram­lása, új lendületet adva a kul­túrának is. (Merthogy Mexikó­ban különös módon mindig is érvényesült a kulturális tole­rancia és kontinuitás. így le­hetséges, hogy a 3500 éves kultúra máig hatóan magába olvasztotta Mexikó sokféle Szobor az ősi Mexikóból népének és korszakának mű­vészetét. E korszakban virág­zott a tolték állam, új filozófiai iskoláival, új építészeti mó­dokkal. Ekkor teljesedett ki az aszték művészet, ekkor alapí­tották a spanyol hódítókat a lenyűgöző Mexikó-Tenoctitlán városát. Ötvennyolc agyag és terrakotta szobor, istenek, nö­vények, állatok ábrázolataival, kultikus és használati tárgyak, sírmellékletek, ékszerek, ur­naedények sorakoznak a mú­zeum dísztermében. Vala­mennyi tárgy a rendkívüli gaz­dag Mexikói Antropológiai Múzeum tulajdona. A mexikói múzeum pompás gyűjtemé­nyével is megismerkedhetnek a látogatók, két videofilm se­gítségével, amelyeket a kiállí­tás ideje alatt vetítenek. (kádár) Hét bemutató a színházban Somogy díjasai A pálya, közepén Vékony, sportos külsejű fia­talember fut elém az állatte­nyésztési kar kapujához, hogy dolgozószobája felé kalauzol­jon. Dr. Csapó János vegyész, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa. A folyosón jellegzetes vegyszerszag árulkodik a laboratóriumok közelségéről. Beszélgetőtár­sam ismert vegyész. 42 éves korára 170 publikációja jelent meg magyar és külföldi tudo­mányos folyóiratokban. — Nem nehéz kémiával fog­lalkozni egy agrár felsőokta­tási intézményben? — Sikeresebb az ember, ha valahol a kémia és az állatte­nyésztés határterületén dol­gozik. A doktori disszertációm ugyan tele van kémiával, mégis érdekes egy állatte­nyésztő számára is: hogyan alakul a tejösszetétel akkor, ha a magyar tarkát új fajtával keresztezik... — 1985 óta végzi kutatói munkáját a tudományszerve­zéssel, tudományos munkával kapcsolatos teendőket a me­gyében. Szervezői munkájá­ban mit tart a legsikeresebb­nek? — Nagyon fontosnak tar­tom, hogy sikerült megalakí­tani a somogyi alkotó értelmi­ségiek klubját. A kutatók mun­kájában komoly segítséget je­lent a Tudományos Eletért alapítvány létrehozása, amelyben egyaránt félmillió forinttal járult hozzá a városi önkormányzat és a megyei közgyűlés. — A kívülálló azt hinné, ha egy tudóst meghívnak egy ta­nácskozásra előadást tartani, vagy leközlik valamelyik szak- folyóiratban a cikkét, ez az er­kölcsi elismerésen túl anyagi megbecsüléssel is jár. — A konferenciák nyugaton teljesen üzleti szellemben folynak. A rendező cég nyere­ségre törekszik a részvételi dí­jakból, az étkezési és szállás­díjakból. Ha valaki el akar menni elő­adást tartani Münchenbe vagy Párizsba, mert meghívták arra a tanácskozásra, az 100 ezer forintjába kerül. Csak a konfe­rencia részvételi díja: 300- 600 dollár. Ha nem lennének olyan alapítványok amiket pá­lyázat útján fel lehet osztani a kutatók között, akkor ki sem tudnának mozdulni. Pedig a kutatónak minden­képpen el kell jutnia külföldi tudományos ülésekre, mert csak így ismerik meg a tudo­mányos munkáját, itt tud kap­csolatot teremteni, újabb kuta­tásokat szervezni. A publikáció is lényegesen többe van az embernek mint amennyit kap érte. Jó ha a magyar honoráriumok fedezik a gépírás költségeit. A külföldi folyóiratok nemhogy honorári­umot nem adnak, hanem ne­kem kellene fizetnem 40-50 dollárt azért, hogy a cikkem megjelenjen. Alapítványi tá­mogatás nélkül a magyar ku­tatók alig tudnának publikálni. — Csapó János neve nem­csak a tudományos életben éve labdarúgó játékvezető. — Szeretem csinálni, jót tesz a kondíciómnak. Amikor felkészülési időszak van, reg­gelente a Bem utcából futva teszem meg az utat az egye­temig. Futás közben el szok­tam mondani az előadásaim szövegét angolul. Jó agy­torna. — Hogy bírja a szurkolók bekiabálásait? — Nem zavar. — Mit szeretne elérni a tu­dományos életben? — Most készítettem el az akadémiai doktori disszertáci­ómat. Ha minden sikerül, ak­kor én leszek a negyedik So­mogy megyében, aki megsze­rezte ezt a tudományos foko­zatot. Szeretnék többet oktatni a kutatás mellett. — És a hétköznapi életben mi a vágya? — Egy Porsche 928-as. Az­zal szeretném repeszteni a betont a Bem utcában. De ta­lán elérhetőbb lesz egy Lada Samara. Jobban kéne tudnom hasznosítani a kutatási ered­ményeimet: „pénzcsinálás­ban” például gyönge vagyok. Ha vége a kutatásnak már egy új téma foglalkoztat. Ha meg­jelenik egy cikkem valamelyik külföldi folyóiratban, vagy ka­pok egy lapot Amerikából, amiben kérik, hogy küldjem el egy publikációm szövegét, annak jobban tudok örülni, mint bármi másnak. S. Pap Gitta Larry Lurex Ki az a Larry Lurex? Nem más, mint Freddie Mercury, egyik régi művésznevén, még a Queen előtti időkből — ezt a saját kárán tanulta meg John Boylan angol kőműves Liver­poolban. A 39 éves mester egy tanácsi házsor renoválá­sánál egy padláson mintegy ezer ócska lemezt és több magnószalagot talált az isme­retlen Larry Lurextől, aki azo­nos a Queen tavaly elhunyt sztárjával. Az ötgyermekes családapa Boylan most azt tervezi, hogy a lemezeket és a szalagokat a Sotheby’s árve­rési cég útján értékesíti. Sza kértők szerint 200 ezer dol­lárra számíthat. Kolibri fesztivál Vasárnap délelőtt jelme­zes-gólyalábas felvonulással, zeneszóval vette kezdetét a két napig tartó I. Nemzetközi Kolbri Utcai Bábjátékos Fesz­tivál Budapesten. A résztve­vők a Vörösmarty térről a Jó­kai téri anyaszínházba vonul­tak, ahol a fesztivál fővéd­nöke, Marschall Miklós, Bu­dapest főpolgármester-helyet­tese köszöntötte őket. Bluestalálkozó Reneszánszát éli a zene vi­lágában a blues, azaz az ame­rikai néger népzene panaszos hangú típusa. A hétvégén Ta­tabányán megkezdődött a II. nemzetközi bluesfesztivál, amely a résztvevők magas száma miatt immár kétnapos rendezvénnyé vált. (Fotó: Gyertyás László) ismert, hanem a futballpá- lyák környékén is: 13

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom