Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám

1992. augusztus 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Cofi: a „névrejtő” névadás Francia festő Csurgón Mintha csak pótolni akarná Csurgó a korábbi kényszerű, egykor a határsávból adódó elzárkózottságát, az itteni pol­gárok számára is robbanás­szerűen nyílt ki a világ. A tár­sakat kereső kéz messzire nyúlt; Székelykeresztúr, Hol­landia és Nyugat-Franciaor- szág, Normandia irányába. A Hargita megyei városból júli­usban fafaragó dolgozott, most egy francia festőművész, Bemard Bonniord Cofi képei közvetítik a francia táj üzene­tét. A franciául jól beszélő mindenképpen elrontja a név kiejtését, kivéve azokat a csurgóiakat, akik tudják, hogy az utótag itt ragadt rá, még az idén, februárban. Egy játékos vetélkedősorozat egyik látvá­nyos állomásaként egy francia pár újra hűséget esküdött Csurgón. A győztes postás ’’Fekete Hollók” csapatának szókimondó tagja, Varga Im- réné a fiatal festőművészt há­tul gondosan összekötött haja, „copfja” után következetesen csak Cofinak szólította. A mű­vésznek annyira megtetszett a ráragadt név, hogy képeit azóta már csak ezen a néven szignálja. Az év elején a pol­gármesteri hivatalnak ajándé­kozott képet, júliusban kint Franciaországban a „Fekete Hollókat” lepte meg eggyel, amely azóta a postahivatalt díszíti. Állandó témája a ten­ger. Kezdetben rajzolt, majd az akvarelltechnikánál állapo­dott meg. Kiállítását augusz­tus 23-án, vasárnap este Paul Blin, a Franciabarát Közössé­gek Társaságának elnöke nyi­totta meg, ő, aki hat évvel ez­előtt Csurgó és a normandiai kisváros, Aumale kapcsolat- felvételét elindította. E város vezetői, élükön a polgármes­terrel, a múlt hét végén jártak Csurgón. Cofi kisfiával már két hete a városban tartózkodik. Ismerkedik a tájjal, a somogyi emberekkel. Jól érzi magát. A kapcsolat tehát kölcsönös, ré­góta több a formalitásnál. Horváth József Spiró — Kaposvár után Kilenc bemutató és konzultációk Az új színi évadban kilenc bemutató, köztük négy magyar szerző műve szerepel a szol­noki Szigligeti Színház műso­rán — közölte pénteki évad­nyitó társulati ülésen Spiró György igazgató. A színház az új évadban is mentora kíván' lenni a honi drámairodalomnak azon az áron is, hogy „kassza­töltő” operett nem szerepel a repertoárban. Az 1992/93-as évadot Fábri-Gallai: Rinaldo Rinaldini- jének bemutatójával nyitja meg. A darab rendezője He­gedűs D. Géza. Ősbemutató lesz Pozsgai Zsolt: Szeretlek cirkusz című műve. Színre viszik Shakes­peare IV. Henrikjét, Moliére: Tartuffe-jét, Gábor Andor Dol­lárpapa című művét és T. Wil­liams: Üvegfigurák című drá­máját. Az ülésen az igazgató bemutatta az új tagokat. Mold­vai Kiss Andreát, Bíró Kriszti­nát, Gazsó Györgyöt, Mihályfi Balázst, Nyakó Julit, Kocsis Ágit, Varga Katát, Szegő Györgyöt, Matuz Jánost. Né- hányan már játszottak a Ti- sza-parti városban. Törőcsik Mari és Kozák András az új évadban is Szolnokon játszik. Spiró György tervezi ren­dező-szakos főiskolai hallga­tók meghívását és rendsze­ressé kívánja tenni számukra a művészi konzultációkat, me­lyek évekkel ezelőtt igen sike­resek voltak a Kaposvári Csiky Gergely Színházban. Az első bemutatót október 2-án tartják. Városnépszerűsítés levegőből Németország leggyorsabb mozgó hirdetőoszlopai egyenként 167 tonnát nyom­nak. Tulajdonosuk a Luft­hansa légitársaság. Hét Jumbo-Jet repülőgépről van ugyanis szó, amelyek Frank­furtot és hat másik német nagyvárost reklámozzák. Tör­zsükön jól látható az illető vá­ros neve és címere, pilótájuk pedig indulás előtt lelkiismere­tesen közli a helység nevét. Még az utastérben is ott a név és a címer, emlékeztetvén az utast, hogy a Hamburg, a Ber­lin vagy a München fedélzetén repül. Ami a hatvanas években a központi nagyvárosokkal és a német szövetségi tartomá­nyokkal kezdődött, mára már kevésbé jelentős helységek számára is presztízskérdéssé vált. A Lufthansa 200 utasszál­lító repülőgépe viseli német városok nevét. A légiflotta azonban nem elég nagy, hogy a repülőgép-keresztapaság iránti minden igényt kielégít­sen. Mintegy 60 helység van várólistán. A gépparkot azon­ban csökkentik, így nem sok a városatyák esélye, hogy tele­pülésük nevét egy Boeing 737-es törzsén lássák viszont. Istengyermekség és embertestvériség Dr. Baráti János apátplébános az egyház szerepéről A leeresztett redőnyök gon­dosan állják a meleg útját — feszület, könyvek, kegytár­gyak és a kereszthalált halt Názáreti Jézus szenvedését megörökítő festmény teszi meghitté a Nagyboldogasz- szony plébánián dr. Baráti Já­nos apátplébános otthonát. Különös, megkapó légkör a vi­lági embernek is. — Apát úr, a szabadság hi­ánya kellemetlen érzés, de tudvalévő a megoldás: ki kell vívni. Ám a megharcolt sza­badság, így a vallás szabad­sága sokkal nehezebb kérdést vet fel: hogyan tovább? — Akik eddig is gyakorol­ták a vallásukat, azoknál most van egy olyan örömér­zet, hogy szabadon tehetik, és ez a felszabadultság-ér- zés még intenzívebbé teszi az ő vallásgyakorlatukat. Nagyon sokan vannak, akik lehetőség híján nem is is­merték meg a vallást. Mi, ezen a plébánián éppen ezért sok lehetőséget kíná­lunk, és a tavalyi év volt az, amikor már eredményeket is fel tudtunk mutatni. Persze áldozatokat is, mert mindig áldozattal jár, amikor az ugarra kell a magot szórni, amikor az ugart fel kell törni. 1950-ben vették el először a hitoktatási engedélyemet, azért mert a gyerekeket nem tudták lemorzsolni, amikor 53-ban Nagy Imre minisz­terelnök lett, akkor kaptam vissza. Most is megfigyel­hető, hogy milyen nagy számban kíváncsiak a ke­resztény életszemléletre, a .vallásos életre. Csak a tava­lyi évben közel ezer gyer­mek járt iskolai hitoktatásra. — Mik azok az erkölcsi el­vek, amit szeretnének átadni? — Szeretnénk mind több emberrel éreztetni azt a sze- retetet, amely az evangéli­umból árad, a lelki egyen­súlyt megadni, hitben meg­alapozni, hogy erkölcsi tar­tásuk legyen. Mert hiszen ez a záloga a boldog személyi­ségek kibontakozásának, de a boldog család életének is. Ezen fáradozunk, ennek ér­dekében elindítottuk a Kato­likus Gimnáziumot, amely-, ben az idén a tavalyi kettővel szemben már három elsős osztály kezdi meg tanulmá­nyait. Szeretnénk megértetni a gyerekekkel a katolikus nevelés szellemében az er­kölcsi elveinket, azt hogy is­tengyermekségük mit jelent: ők Jézus Krisztus testvérei, a Mennyei Atyának gyerme­kei és a Mennyország örö­kösei. Ha ezt tudja az em­ber, akkor már megismeri a másikban az embertestvért. — Ebben a helyzetben mi még az egyház feladata? — Seregi érsek úr egy íz­ben azt mondotta: negyven év kell ahhoz, hogy helyre zökkenjen minden, hogy mindenki a saját belátása szerint döntehessen a vallá­sos élet mellett, vagy eset­leg egy más életfelfogás szerint éljen. Ehhez föltétle­nül az kell, hogy az ember megismerje a lehetőségeit, miből lehet választania, mert csak ezek ismeretében tud dönteni. Egy a lényeg, hogy nem szabad erőszakosan közelíteni senkihez, egyik vi­lágnézet részéről sem. Mi azt mondjuk, hogy a munka, az önfegyelem, a lemondás, az önmegtagadás formálják igazán az ember életét, mert ha az ember le tud mondani arról is amit megtehet, akkor már könnyebben meg tudja tagadni azt, amit nem sza­bad. A keresztény életszem­lélet nem úgy csábítja az embert, hogy ha ezt te meg­teszed, akkor az a te érzéke­idnek lesz az kedves, de utána jön a belső nyugtalan­ság, esetleg önvád. Hanem, ha vállalod a jót, az ugyan az első pillanatban nehéznek látszik, mert áldozatot kíván, de azután lesz egy benső örömöd, lelki békességed. És mint ahogy Szent István is megélte, látod magad előtt a célt, és vállalod érte az ön­fegyelmet, a másokért való élést. Dr. Baráti János apátplé­bános életútja elismerése­ként megkapta a Somogy Polgáraiért díjat. Balassa Tamás Dr. Baráti János apátplébános (Fotó: Gyergyás László) Somogy díjasai Kiállítás a Széchényi Könyvtárban Gordon György, 35 éve Angliában élő festőművész al­kotásaiból nyílik kiállítás ma, az Országos Széchényi Könyvtár Ars Librorum soroza­tának programjában. A retros­pektív tárlaton a művész Ka­rinthy Frigyes, Cirkusz című novellájához készített és saját kezűleg nyomtatott litográfia sorozata mellett mintegy 60 rajza és festménye tekinthető meg. A bemutatón Nagybá­nyán, valamint Wakefieldben, — angliai .otthonában — ké­szült alkotások egyaránt látha­tók. Gordon György 1924-ben született. A Képzőművészeti főiskolán Bernáth Aurél tanít­ványa volt, 1953-ban diplo­mázott. 1957-től él Angliában. Kiállítása október 24-ig tekint­hető meg. Népzenei est Tiszta forrásból címmel népzenei fesztivált rendez hét­főn a Gyulai Várszínház. Az esten, amely a Körös-parti nyári színházi évad utolsó műsora, föllép a budapesti Ka­lamajka Együttes, a szintén budapesti Falkafolk Együttes, a pozsonyi Varsányi Együttes, a gyulai Téglás Együttes, a Méhkeréki Együttes, vala- mintSebestyén Márta népdal­énekes és Juhász Zoltán nép­zenész; a műsort Halmos Béla állította össze. A Gyulai Vár­színház kétévente rendez néptáncfesztivált; az idén kí­sérletképpen ennekpárjaként kerül sor a n épzenei feszti­válra. Balett kurzus Nemzetközi tánckurzus kezdődött a táncművészeti fő­iskolán augusztus 22-től. A hatodízben megrendezett szakmai találkozó iránt nagy az érdeklődés, tizenkét or: szágból 60 balettnövendék ak­tív táncos és pedagógus érke­zett a kurzusra., A szakmai programban klasszikus balett, repertoár, modern tánc és jazz szerepel. Az előadók, meghí­vott és magyar szakemberek: Judy Williams amerikai jazz-professzor, Ludmilla Malgina, Borisz Nadtocsij orosz balettmesterek, Kun Zsuzsa Kossuth-díjas, kiváló művész, Lőrinc Katalin, Koren Tamás és Éhn Éva. A kurzus szeptember 3-án szakmai bemutatóval zárul. A Budapest Gyermekkórus — Kanadában Vasárnap Kanadába utazott a Budapest Gyermekkórus. Botka Valéria és Csányi László együttese a néhány napja befejezett sikeres japán turné után, most a torontói nemzetközi kiállításon ad koncerteket. Az ország fennál­lásának 125. évfordulója al­kalmából rendezett bemutató külföldi vendége Magyaror­szág, s a várhatóan többmillió látogató ötezer négyzetméte­res területen ismerkedhet meg hazánk gazdaságával, kultúrá­jával, népművészetével. Hősi emlékmű Kemeneskápolnán II. világháborús, hősi em­lékművet avattak vasárnap a Vas megyei Kemeneskápol­nán. A mindössze 130 lelkes falucska ünnepén előbb Gömbös Ferenc országgyű­lési képviselő, majd Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom