Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-22 / 198. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. augusztus 22., szombat Információt is alig lehet kapni róla Alapkőbe ragadt természetvédelmi központ Benkes László: Mi mesztegnyőiek kigondoltunk egy koncepciót Március 15-én a mesztegnyői faluház udvarán írták alá a tájvédelmi körzet alapító okiratát és ünnepélyesen elhelyezték a leendő természetvédelmi információs központ alapkövét. Benkes László Mesztegnyő polgármestere akkor több dolgot is kezdeményezett. Elvállalta, hogy megszervezi az érintett községek polgármestereinek, illetve a természet- védelmi szervezetek képviselőinek találkozóját. A megbeszélés elmaradt. — Haladt-e a mesztegnyői tervek megvalósítása?— kérdeztem most a polgármestert. — Sajnos nem. A kivitelezési tervek elkészültéről sincs tudomásom. Az építkezés eddig gyakorlatilag az alapkő letételéből állt. Mi, mesztegnyőiek kigondoltunk egy koncepciót, eszerint a központ épülete a faluház kertjében épülne fel, külön kijárattal az utcára. így valamelyest független lenne az ott folyó más természetű munkától. Az információs központ egyrészt dokumentációs bázisa lenne a tájvédelmi körzet kutatóinak, vendégeinek, másrészt kis múzeumként bemutatná az itteni állat- és növényvilágot. Harmadrészt: kirándulásokat is szervezne a turistáknak. Vagyis: szolgálná a tudományos munkát, a hagyományos és a falusi turisztikát. Nagy lehetőségeket kínálna. Ez a három dolog remekül kiegészíti egymást. Egy olasz cég, mely kidolgozta Somogy idegenforgalmának fejlesztési tervét, ugyancsak követendőnek tartotta ezt a koncepciót. így az újjászervez« természetjárás gerincét Mesztegnyőben a falusi turisztika alkotná. Erre épülne a hagyományos és az agrár turisztika. A már létező, erdei kisvasúinak fontos szerepe volna ebben is. — Ha felépül majd a tervezett központ, illetve létrejön a természetjáró bázis, mi következik? Milyen beruházásokra kerül sor és milyen pénzekből? — A beruházás egyelőre csak az épületre terjed ki. Erre a célra tartogatjuk a hesseni természetvédők által akkor adományozott ötezer márkát. Falunk önkormányzata sem zárkózik el a támogatástól, a lakosság is segít például az alapok kiásásával. A szándék tehát mindenképpen létezik, mivel tudjuk, hogy Mesztegnyő profitál ebből. A terv fontos eleme a megélhetési lehetőségek kiterjesztésének. Kívánatos tehát az ütem gyorsítása. — A tájvédelmi körzet nemcsak Mesztegnyőre, hanem más falvakra is kiterjed (Bo- ronka, Nagybajom, Böhönye, Fájsz stb.) Ok hogy viszonyulnak a terveikhez? — A tény, hogy itt van az alapkő, nem jelenti azt, hogy a többi falu nem jut szerephez. Mindegyiknek megvan a maga sajátos vonzása. Amit tud Nagybajom, azt nem tudja Böhönye, amit tud Fájsz, azt nem tudjuk mi és fordítva. Nem vetélkednünk kell, hanem kiegészítenünk egymás tevékenységét. Mindazonáltal szükség van egy megfelelő információs hálózatra, hogy a kellő időben tájékoztatni tudjuk egymást, egyeztethessük terveinket. És, hogy ha majd elkezdődik a tényleges munka, ne egymást licitáljuk túl, ne hiábavaló versengésre fecséreljük erőinket, energiáinkat, hanem okos, megfontolt együttműködéssel egészítsük ki egymás munkáját — a közös érdekek szem előtt tartásával. Nagyon szeretném, ha mozdulna valamit ez a dolog. Mert majdnem eltelt a nyár és nem történt még semmi. Márpedig ennek a központnak minél előbb el kell készülni. Szerintem a tájvédelmi információs központ létrehozása az egész térség közös ügye, nem csupán Mesztegnyő „bel- ügye". Metz A. Márton PROGRAM MÉG NINCS, DE ELŐKÉSZÍTÉS FOLYIK Palotás pártot alapít? A csokornyakkendős vállalkozó úgy tűnik egyre kevésbé éri be gazdasági sikerekkel, mind inkább politikai babérokra vágyik. A parlamenti függetlenség talán a kelleténél kisebb mozgásteret enged a nyíltszavú honatyának — ezért úgy döntött — pártot alapít. Igaz a hír? — kérdeztük magát Palotás Jánost. Erősebb versenyre számíthatunk Az észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás életbe lépése, 1994-től az eddiginél erősebb verseny- helyzetet teremt a magyar export számára az amerikai piacon. A mexikói termékek is konkurensei lesznek, s emellett az amerikai tőke érdeklődése Közép-Európáról saját kontinense felé fordul majd. Új Tisza-híd A Tiszán átívelő új Szent István-híd, amelyet az ünnepre avattak fel, a hozzá vezető útszakasszal együtt 687 méter hosszú. Jelentősen mentesíti Szolnokot a nyomasztó gépjármű-forgalomtól; a régi hídon ugyanis naponta több mint 30 ezer autó haladt át. Az új hídon az autóknak épített két nyomsáv mellett kerékpárút és gyalogjárda szolgálja a forgalom biztonságát. A főváros felöli új 4-es útszakaszt októberban adják át. Napraforgó-vetőmag kísérletek Szegeden Amerikai-magyar együttműködésben étkezési napraforgó-vetőmagot kísérleteztek ki Szegeden. A szuperkorai kategóriában elsőként minősített EX 399-es hibrid az északi területekre is ajánlható; erre és a francia-magyar fejlesztésű U 55, U 74 E hibridekre is jellemző a magas olajhozam, s ellenállás. A középérésűéi közül a Master számít újnak. 80 milliárd forint plusz bevétel A kétkulcsos ÁFA-rendszer a tervezett módosítás közvetett módon hozzájárul az infláció fékentartásához; bevezetése már a jövő évben mintegy 80 milliárd forint plusz bevételt jelenthet az államháztartásnak; ez mérsékelheti a vállalkozási nyereségadó-bevétel további csökkenése okozta hiányt. Ha a kétkulcsos ÁFA- rendszer bevezetéséből nem lenne bevétel, az tovább növelné a költségvetési hiányt. — Igaz is, nem is. Igaz, mert valóban megbíztam egy csapatot azzal, hogy vizsgálják meg, hogyan, milyen feltételekkel lehetne megszervezni egy új pártot, másrészt mindaddig nem igaz, amíg nem tudok egyértelmű programot is mondani, amíg nem tudom körülírni, hogy pontosan kikre, melyik társadalmi rétegre építem a szervezetet. Még azt sem tudjuk, hogy választási pártot, vagy tömegprátot sze- retnénk-e. Sőt, az sem világos előttem, a tanácsadóim előtt, hogy a kitűzött cél eléréséhez egyáltalán pártra volna-e szükség? Néhány héten belül a nyitott kérdésekre is választ adhatok majd. » — Mégis megfordult a fejében a pártalapítás gondolata. Miért? — A mai magyar társadalomban — úgy érzem — egyfajta politikai vákum van, s ez ellentmondásokat szül. Az egyik oldalon elégedetlenséget tapasztalni, a másikon politikai apátiát, ami azt mutatja, valami nincs a helyén. Ha az állampolgárok a felkínált alternatívák egyikét sem választják, akkor a kínálat nem az igények szerint van. — Ha jól értem, a politikában is a piaci törvényeket veszi alapul... — Miért ne volna igaz e téren is a keresket-kínálat törvénye? A demokráciában természetes, hogy időről időre jelentkezzen egy új erő, amelyik megvizsgálja, hogy az előző választási ciklusban mit tudtak megvalósítani és mit nem a politika porondján szereplők, és ha hézagot talál az ígéretek és a lehetőségek között, rácsap a kiszemelt területre. Majd a választók döntik el, igényeik szerint való-e ez az új politikai tényező, vagy sem? Éngem is ez motivál. — Mai politikai fogalmaink szerint az új párt az ellenzéket erősíti majd. Vagy nem lehet, hogy éppen megosztja, gyengíti? — Ha nem vagyok elégedett a mai koalícióval, nyilvánvalóan ellenzékivé kell lennem. Bár még ez is vizsgálat tárgya. Abból indultunk ki, hogy a mai koalíció tagjai jobb-közép pártok, ami persze még nem zárja ki egy újabb, hasonló beállítottságú szervezet létjogosultságát sem. Sokan elégedetlenek a mai jobb-közép pártokkal és biztosan lesznek közöttük, akik talán majd újabb „jobb-pártra” voksolnak a jobb reményében. Azt számolgattuk, hogy a választásokon a mai koalíció mintegy 60 százalékot kapott, ma viszont alig 10-15 százalékot tudhat maga mögött... — Miből következtet ezekre a számokra? — Hiszek a közvélemény- kutatásdknak és a tények is ezt támasztják alá. — Szinte már a nyakunkon vannak a következő választások. Elegendő idő maradt egy új párt megszervezéséhez? — Azt hiszem igen, bár ha végül mégis pártot alapítunk, akkor nincs egyetlen elpazarolható napunk sem. 1990-ben a pártok programja még nem alakult ki, a választók sem azt tudták mire szavaznak, csak azt, hogy mire nem. A következő választásokon más lesz a helyzet. A választók többsége nemcsak a programot, az ígéretet fogja számon kérni a pártokon, hanem a gyakorlatot is. Nehéz helyzetben lesz, aki az utolsó pillanatban és csak ígéretekkel tud kilépni a porondra. Számunkra ma ez a legnagyobb veszély. — Milyen szervezeti felépítésen gondolkodnak? Van valami új e tekintetben is Palotás János tarsolyában ? — Ötletünk erre is van, de még nem gondoltuk teljesen végig. Miután Magyarországon nem kizárólag listás választás folyik, nem lehet és nem is szabad tisztán választási pártot szervezni. A pártoknak szoros kapcsolatban kell állniuk a választókkal, ehhez pedig a választási körzetekhez igazodó szervezeti háttérre van szükség, azaz mintegy 180 körzeti egységet kell kialakítani. — Ha programjuk még nincs is, az alapelvek talán már körvonalazódtak... — Az üzleti életben régen gyakorlom, remélem, a politikában is beválik: olyan programot szeretnék kínálni, amit a magam mércéje szerint állítok össze. Nem fogom soha azt hangoztatni, hogy máshoz képest mit szeretnék megvalósítani, de még a múltra sem akarok hivatkozni, másokat hibáztatni. Lehet, hogy éppen ellenkezőleg: ki fogjuk elemezni a múlt értékeit és arra építünk. Vállalkozóként is a munkám megítélését a munkatársaimra bízom, politikusként ez a választók dolga lesz. — Ami az elveket illeti? — Fontosnak tartom, hogy ne vállaljon politikai vezető funkciót olyan ember, aki nem tud a kihívásokra megoldást találni. Elfogadhatatlan az olyan pártprogram, amelynek nincs egyszerre társadalom és gazdaságfejlesztő elképzelése. Számomra elképzelhetetlen az olyan gazdasági „diktatúra” is, amely csak azt mondja meg a választóknak, hogyan kell megélniük és nem azt, hogyan kell leélniük az életet. Helytelennek tartom azt az álláspontot is, miszerint ha majd jól megy a gazdaság szekere, akkor lehet csak foglalkozni az életminőség javításával. Nem tudom elfogadni az olyan gazdaságpolitikát, amelyik ha nem talál megoldást valamely ágazat gondjára, inkább hagyja tönkremenni azt. Koós Tamás Balesetveszélyessé vált Kaposváron a Honvéd utcai általános iskola előtere. A napokban megkezdték a széttöredezett betontér helyreállítását; új lépcsőfeljárót és betonburkolatot építenek be. A munka anyagi fedezetét a városi ön- kormányzat biztosította. (Fotó: Gyertyás László) Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Kárpótlási jegyért — részvényt? Sokan már megkapták, mások még csak ezután vehetik kézhez a kárpótlási jegyüket, s akik nem kívánnak rajta földet vásárolni, bizony, törhetik a fejüket, mit is kezdjenek ezzel az értékpapírral. A kormány a nyár elején foglalkozott a kérdéssel és úgy döntött, hogy a kárpótlási jegyeket a részvénypiacon — egyelőre csak korlátozott körben, kijelölt cégek részvényei esetében — törvényes fizető- eszközként fogadja el. Új befektetési lehetőség teremtődött, amelynek előnyeiről, hátrányairól meglehetősen keveset tud a részvénypiacon járatlan ember. Jelenleg az OTP és a Inter-Europa Bank részvényeit árusítják az akció keretében, a piacon az eddig állami tulajdonban levő papírokból teremtettek kínálatot. Szokatlan helyzetet teremtett ezzel az állam, a két nagy bank főrészvényese. Vállalta, hogy e jelentős pénzintézetek irányításában mérséklődik a befolyása, s egyben jelentős engedményre is elszánta magát: a piacon jó árfolyamon jegyzett értékpapírokat névértékükhöz képest is csökkentett áron kínálja e speciális vevőkörnek. Miért elfogadható ez a különös akció az amúgy is forráshiánnyal küzdő költségvetésnek? Mindenekelőtt azért, mert ezzel elejét vehetik a kárpótlási jegyek elértéktelenedésének, a pénzpiacon hirtelen megjelenő vásárlóerővel szemben kínálatot tudnak teremteni, ugyanakkor e papírok gyors visszaforgatására is mód nyílik. Ez pedig — közvetve ugyan, de — újabb forráshoz juttatja a költségvetést. Miért járhatnak jól a kárpótlásra jogosultak? Ebben egy viszonylag egyszerű matematikai példa talán eligazíthatja az érintetteket. A számok természetesen csak példaértékűek, de így is segíthetnek a döntésben. Induljunk ki abból, hogy — mondjuk — az állam a tulajdonában levő részvényeket a névérték 80 százalékáért kínálja fel, így 100 ezer forintért mindjárt 125 ezer forint értékű részvényt kaphat a vásárló. A felhasznált papírok értéknövekedése máris 25 százalékos. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a most forgalomba hozott részvények piaci értéke a tényleges névérték fölött van, a vevő haszna tovább nő. Ha a papírokat — mondjuk — 120 százalékon jegyzik, akkor a 100 ezer forintjáért 125 ezer forintnyi részvényhez jutott vásárló — ha azonnal eladja a papírjait, máris 50 százalékos hasznot mondhat magáénak... A részvényvásárlás azonban bonyolult gazdasági „manőver”. Nem olyan befektetés, ami általában egyik napról a másikra pénzt fial. Jelenleg a vállalati részvényekből remélhető osztalék összege — az esetek többségében — elmarad a banki kamatok mértékétől. Ám ha a mai tendenciák folytatódnak, a következő 2-3 évben kiegyenlítődhetnek a különbségek. Mindezek után mit tanácsolhatunk kárpótlási jegyek tulajdonosainak? Ne feledjék: a részvény jó befektetés, de mielőtt bárki vásárlásra szánná magát, informálódjon a kiválasztott cég piaci helyzetéről, stabilitásáról. Ha úgy találja, hogy a helyzete kedvező — ne féljen belevágni! Feltéve persze, ha nem kívánja azonnal aprópénzre váltani tőkéjét... Mert nem szabad elfeledni: a részvények többsége a hosszú távú befektetőknek kedvez. A pillanatnyi hasznot másutt kell keresni. Bohné Keleti Katalin
