Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19 / 196. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. augusztus 19., szerda Szakambulanciai rendelésekre alkalmas helyiségeket alakítottak ki a mosdósi tüdő- és szívkórházban, s az átalakítás szükségessé tette, hogy a betegek és a látogatók számára új fogadó-váró helyiséget építsenek. Elkészült az impozáns épület amely társalgói funkciót is betölt. Helyet kap benne az újság- és könyvárusító stand, illetve a büfé. Az épületet, a műszaki átadás után, augusztus 20-án nyitják meg. (Fotó: Kovács Tibor) Kevesebb a turista, több az átutazó A KISEBBSÉGEK KÉPVISELETE Jogok és illúziók Magyar cégek a radgonai vásáron Nyolc Vas megyei, mezőgazdasági termékeket előállító vállalat vesz részt az augusztus 22-30. között megrendezendő radgonai nemzetközi mezőgazdasági-élelmiszeripari vásáron. A rendezvényen egyebek között a Vasi Tejipari Vállalat, a Kertész Tsz, a Zalahús és a kaposvári Mőbius húsipari cég mutatkozik be termékeivel. Új reklámügynökség Vegyesvállalatot alapított az osztrák Neumayr Marketing GmbH Wien és a magyar Hungaluker Kft. A 4 millió forintos alaptőkével létrejött cég Neumayr Marketing Kft néven főként a Hungalu reklámját irányítja, de emellett vállalkozik a Bosch, a Kaps, a Casio, illetőleg más világcégek magyarországi reklám- és marketing-tevékenységének ellátására is. Erdőtűz pusztított Negyvenhat hektárnyi fenyveserdő vált a lángok martalékává a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéd térségében. A tűz 20 hektárnyi hároméves, és 26 hektárnyi 20 éves fenyő-telepítést pusztított el. A kár több millió forint. A tűz keletkezésének okát vizsgálják. Adómentes bolgár fuvarengedély? A magyar fél megismételte a 2000 adómentes fuvarengedély kölcsönös cseréjére vonatkozó korábbi javaslatát a bolgár közlekedési miniszterhelyettes vezette küldöttségnek. Erre azon a tárgyaláson került sor, amelyet a magyar-bolgár közúti árufuvarozási problémák feloldására tartottak Budapesten. A 2000 engedély már július óta Szófiában — a kölcsönösség feltételével — a bolgár fél rendelkezésére áll. Új pénz: a manat Azerbajdzsán a napokban bevezeti nemzeti valutáját, a manatot. Ezzel már ötre gyarapodott azoknak a volt szovjet köztársaságoknak a száma, amelyek vagy már bevezették nemzeti valutájukat, vagy a közeljövőben tervezik a bevezetést. Egy manat tíz rubelt ér majd. A manatot Franciaországban állították elő és 16 olyan titkos jelet helyeztek el rajta, amely megnehezíti a pénzhamisítást. Hazánkba összesen 12 millió 594 ezer külföldi látogatott az első félévben, és 5 millió 608 ezer magyar állampolgár utazott határainkon túlra. Az adatok lényegében megegyeznek a múlt év hasonló időszakában regisztráltakkal, bár a külföldi látogatók száma kismértékben, azaz 1,1 százalékkal visszaesett. Az eltérések inkább a látogatók megoszlásában jelentkeznek, az idén ugyanis 21,5 százalékkal több volt az átutazó, viszont 5,3 százalékkal kevesebb a turista — így ösz- szegezte a Központi Statisztikai Hivatal a legújabb tapasztalatokat. A hazánkba érkezők — a múlt év hasonló időszakához képest — kevésbé vették igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, viszont a szállodákban töltött vendégéjszakák száma valamelyest emelkedett. A legtöbben a jugoszláv utódállamokból érkeztek: 2 millió 903 ezren. Romániából 2 millió 670 ezer látogató jött. Ausztriából 2 millió 242 242 ezren, Csehszlovákiából 1 millió 470 ezer. Legnagyobb mértékben a Hollandiából érkezettek száma nőtt, körükben 35,6 százalékos emelkedést regisztráltak; őket a délszláv országokból érkezők követik 31,6 százalékkal. Az 1991-es adatokhoz képest jelentős, 28,8 százalékos növekedést mutat az Olaszországból érkezők száma, de mintegy 24 százalékkal többen jöttek az USA-ból, Kanadából és Franciaországból is. Szinte ugyanaznap, amikor az Alkotmánybíróság elmarasztalta az Országgyűlést, amiért nem alkotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, a kormány benyújtotta a parlamentnek a törvény tervezetét, s azóta már elkészült a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó javaslat is. Az Alkotmánybíróság több mint egy éve kezdett foglalkozni az üggyel, Tabajdi Csaba szocialista képviselő indítványára. (Tabajdi a rendszerváltás előtt a Né- meth-kormány mellett létrehozott kisebbségi titkárság vezetője volt.) Új törvény- javaslat A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a nemzetiségi szervezetekkel együtt már tavaly ősszel kidolgozott egy tervezetet. Az érdekeltek mind a közös törvényalkotásra, mind a dokumentum tartalmára nagyon büszkék voltak. Olyannyira, hogy azt — közép-európai példa gyanánt — eljuttatták Strassbourgba,, az Európa Tanácshoz is. A kormány büszkén söpörte be az elismerését, majd visszavonta a tervezetet, és februárban egy új törvényjavaslattal állt elő. Ezt a nemzetiségi szervezetek elutasították... Sérelmezték a konszenzus felrúgását és súlyos tartalmi kifogásaik is voltak. Elfogadhatatlannak tartották például, hogy a kormány különbséget tesz nemzetiség és etnikum között, ez utóbbi kategóriával „lefokozva” a cigányokat, a zsidókat, az örményeket. A kisebbségi kerekasztal általában is kifogásolta, hogy egyszer s mindenkorra törvényben határozzák meg, hogy mely népcsoport nemzetiség és melyik nem. Ezen túlmenően elfogadhatatlannak tartották a nemzetiségi önkormányzat szabályozását, és hiányolták a törvényből az anyagi garanciákat. A nyilatkozatháborút csönd, majd újabb tárgyalások követték, s ennek eredménye a két új törvényjavaslat, amely azonban — legalábbis az eddigi nyilatkozatok szerint — távolról sem elégíti ki a kisebbségi szervezeteket. Kérdés viszont, hogy ősszel a — kétharmados támogatást igénylő — tövény tárgyalásakor a kormánypárti és ellenzéki képviselők számára a nemzetiségek konkrét részleteket illető kifogásai lesznek-e a fontosabbak vagy a törvény remélt nemzetközi hatása. Nem a többség adománya A nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló törvény ugyanis tartalmazza mindazokat az elveket, amelyeket a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek jogaiként szeretnénk érvényesülni látni. Ilyen az, hogy — megismételve a alkotmány kitételét — államalkotóként ismeri el a nemzetiségeket, hogy nemcsak egyéni, hanem közösségi jogokról is beszél, s leszögezi: „ezen jogok ösz- szessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga”. A törvényjavaslat elutasítja az asszimilációt és elismeri a kisebbségek nyelvi, kulturális, történelmi identitását. Biztosítja jogukat a szülőfölddel való kapcsolattartásra (szülőföldön értve nemcsak a saját születési helyét, hanem a szülők, az ősök származási helyét is.). A törvényjavaslat a korábbi viták ellenére — az ellenvetéseket is figyelembe véve — ismét kísérletet tesz a kisebbségek felsorolására, azon az alapon, hogy nemzeti és etnikai kisebbségnek tekint minden olyan, Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoportot, amely a lakosság körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, a lakosság többi részéről saját nyelve, kultúrája, hagyományai megkülönböztetik és van „összetartozás-tudata”. Ennek alapján honos népcsoport — megkülönböztetés nélkül — a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A februári tervezethez képest — a magyarországi zsidó hitközségek tiltakozására — kimaradtak a felsorolásból a zsidók, bár a törvény kimondaná, hogy ha bármely további kisebbség legalább ezer tagja azt kéri — s a kritériumoknak megfelelnek —, akkor kezdeményezhetik nemzetiségként való elismerésüket. Ami a további vitatott pontokat illeti: az új tervezet is csak a települési önkormányzatok — speciális jogokkal rendelkező — részének ismeri el a kisebbségi önkormányzatokat (ahol a testület több mint fele egy kisebbség képviselője), illetve az önkormányzati csoportokat (legalább 30 százalék egyazon kisebbség jelöltje), az ennél kisebb arányú képviselettel rendelkező kisebbségeket gyakorlatilag kizárja a nemzetiségi önkormányzati rendszerből. Az anyanyelv oktatása Az, hogy Magyarországon néhány évtized múlva lesznek-e egyáltalán még saját nyelvvel, kultúrával rendelkező nemzetiségek, elsősorban attól függ, miként érvényesül a minden szintű anyanyelvű, illetve anyanyelvi (amikor nem minden tárgyat oktatnak anyanyelven, illetve a nemzetiségi anyanyelv külön tárgy) oktatás joga, azok után, hogy a hatvanas években lényegében felszámolták a kevés önálló nemzetiségi óvodát, iskolát. A törvényjavaslat szerint a kisebbségi közösségeknek joguk van kezdeményezni az oktatáshoz szükséges feltételek megteremtését, illetve kialakítani saját oktatási, kulturális és tudományos intézmény- hálózatukat. Az állam ehhez kiegészítő anyagi támogatást is nyújt egy Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alap segítségével, amelynek működéséhez a költségvetés biztosítja a pénzügyi fedezetet. A kisebbségi kérdések nyilvánvalóan majd a mindennapi konkrét harcokban dőlnek el, kívülálló — elsősorban liberális — megfigyelők óvnak az 1994-től megvalósuló parlamenti képviselethez fűződő nemzetiségi illúzióktól. Egy-egy kisebbségi képviselőnek nem lesz sok befolyása a törvényalkotásra, mondják, ezért talán helyesebb lett volna megkerülhetetlen érdekképviseletek intézményesítésére törekedni. Hajdú András Kétmillió rekesz sör Az év hátralevő részében ötmillió dollár értékben kétmillió rekesz sört szállít egy amerikai cég Oroszországba. A megállapodást nemrég írták alá, s az „American” nevű sör első szállítmányának behajózása már meg is kezdődött. Bábolnai kukorica kazah földön Jól fejlődik a bábolnai IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság szakembereinek irányításával tavasszal, elvetett kukorica a Kazah Köztársaságban. Az IKR Rt szakemberei határszemléjük során megállapították, hogy az idén kísérleti jelleggel háromezer-ötszáz hektáron megkezdett kukoricatermelés minden bizonnyal eredményes lesz a távoli országban. A kazah partnerek maradéktalanul betartották a technológiai előírásokat. Fejvadász-fegyverzet: adatbank, teszt, mélyinterjú Kereskedelmi igazgatók, bankárok a „nagyvaközött Mind többen ismerik fel, hogy a vállalkozások sikere nagyban függ a vezető szakemberek képességeitől és rátermettségétől. A személyi döntés kockázatát ma már a tulajdonosok növekvő hányada úgy csők- • kenti, hogy a kiválasztás specialistáinak, az úgynevezett fejvadászoknak a segítségével keresi meg a számára legalkalmasabb embereket. Valóczi Péter pszihológust, az egyik vezetői tanácsadó iroda munkatársát ennek a sajátos „sportágnak” a módszereiről, eszközeiről kérdeztük. — Többféle metódus alkalmazható. Vannak, akik az adatbankok iránytűjével orientálódnak, mások pszichológiai tesztek, megint mások személyes interjúk alapján keresik és választják ki a legjobbnak ítélt szakembereket. A meghatározó természetesen az, hogy milyen igényeket támaszt a megrendelő. Minél magasabb beosztású munkatársat keres, annál komplexebb vizsgálatoknak vetjük alá a jelölteket. Az ugyanis, hogy ki milyen szakmai végzettséggel rendelkezik, kiolvasható a bizonyítványból. De az, hogy milyen a kreativitása, munkabírása, alkalmazkodó képessége, habitusa — arra nekünk kell magtalálnunk a hiteles választ. — Hogyan cserkészi be a fejvadász a „zsákmányt”? — Jómagam, mivel klinikai pszihológusként sok tapasztalatra tettem szert, természetesen elsősorban a személyes beszélgetések „fegyverével”. Tudom azonban, hogy önmagában egyetlen módszer sem tekinthető csalhatatlannak. Ezért gyakran igénybe veszem például grafológusok segítségét is. A kézírás ugyanis a vérmérséklettől a kompromisz- szumkészségig és az egészségi állapotig sok réjtettebb személyiségvonásról is árulkodik. Még az is megállapítható, hogy az illető igazat mond-e vagy szépíti a valóságot. — Előfordul, hogy más eredményre jut a pszihológus, mint a grafológus? — Ritkán, mert ha mindketten alaposan, jól dolgozunk, nincs eltérés következtetéseink között. Ha megsem egyezik a véleményünk, mélyrehatóbb vizsgálatokba kezdünk: a teljes körű személyiségvizsgálat révén még annál is jóval több információhoz juthatunk, mint amennyire valójában szükségünk van. — Kik a legkeresettebbek? — A vállalkozások gyarapodásával párhuzamosan főként az idegen nyelveket beszélő kereskedelmi igazgatókat, menedzsereket, titkárságvezetőket, a bankszakma kvalifikált képviselőit, az új számviteli törvény paragrafusai között is jól eligazodó pénzügyi, valamint a műszaki szakembereket keresik. Általában vegyesvállalatok tulajdonosai fordulnak hozzánk segítségért, s hirdetéseinkre zömmel olyan jól képzett szakemberek jelentkeznek, akiket ( jelenlegi munkakörük nem elégít ki, s úgy érzik, nagyobb feladatokkal is sikeresen meg tudnak birkózni. Mi egyébként mindig több személyt javasolunk egy állásra — a döntés tehát végülis a megbízó kezében van. — Önök tehát mossák kezüket...? — Nem, a felelősség közös. A megbízónak főként abban van felelőssége, hogy pontos információt adjon a szakmai követelményekről, saját várakozásáról. Mi viszont garanciát vállalunk az általunk javasolt személyekért. Ha nem válnak be, három hónapon belül díjmentesen újakat keresünk helyükre, de azokat a megbízókat sem hagyjuk cserben, akiknél 3 hónap után derül fény különféle problémákra. — Volt ilyenre példa? — Tavaly, 130 megbízásból két esetben. Domi Zsuzsa
