Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. augusztus 17., hétfő Történelem — díszpolgárokban elbeszélve Kohl lesz Berlinben a századik Moszkva — a puccs évfordulóján Kérdés-torlasz a Kreml előtt Fogolycsere horvát Baranyában Az Eszék melletti Nemetin- ben a hétvégén megtörtént az első jelentősebb fogolycsere Horvátország és Jugoszlávia között. A horvátok által felajánlott 406 személy közül 250 tért vissza Jugoszláviába, míg a horvátoknak 722 foglyot adtak át. A fogolycseréről egy hete állapodott meg Panic jugoszláv és Greguric akkori horvát kormányfő. Menesztették az afgán kormányfőt Burhanuddin Rabbani afgán elnök menesztette Usztad Abdul Farid Szabur kormányfőt. Az afganisztáni koalíciós kormányban Szabur a szélsőséges muzulmán eszméket hirdető Hezb-i-lszlámi csoportosulás képviselője volt. Új dinár Boszniában Bosznia-Hercegovinában mától bevezetik a köztársaság nemzeti valutáját. Az új pénz 10, 20, 50, 100, 500 és 1000 dínáros címletekben kerül forgalomba, s árfolyamát a német márkához igazítják: 350 boszniai-hercegovinai dinár ér egy német márkát. Elhunyt az „olasz Wallenberg” A német egység napján, október 3-án avatják Berlin századik díszpolgárává Helmut Kohl kancellárt. Százegyedikként pedig egy nem akármilyen külföldi személyiség követi: Mihail Gorbacsov, s az alkalom november 9-e, a berlini fal ledöntésének harmadik évfordulója lesz. A díszpolgárság nemcsak az ünnepélyes bejegyzést jelenti a város aranykönyvébe, de a kitüntetett azontúl meghívott minden jelentős rendezvényre; tiszteletpéldányt kap a városi kiadványokból, szabadjegyet az összes tömegközlekedési eszközre, s ha méltánytalan anyagi körülmények közé kerülne, Berlin támogatásában részesül. Az akkor még nem német főváros első díszpolgára, a múlt század elején, a napóleoni háborúk idején Ribbek esperes, III. Frigyes Vilmos porosz király udvari tanácsosa volt. Kihallgatást kérve az uralkodónál ő vitte keresztül annak a rendelkezésnek felfüggesztését, amely korábban betiltott minden népfelkelést, s így a berliniek hivatalosan is megmozdulhattak a császári hadak közeledtére, 1813-ban. Másodiként Falkenberg kamarás jutalma volt ez az elismerés, őt Blücher herceg követte... A történelem éppen elég fordulatot vett az Európa szívében fekvő nagyváros körül, s ezektől a díszpolgárok bővülő listája sem függetleníthette magát. (Ráadásul a város kettéosztott- ságának évtizedeiben mind Nyugat-, mind Kelet-Berlin- ben osztogatták a címeket, ez egykor NDK egykori fővárosa például 24 alkalommal ítélt oda díszpolgárságot.) Eddig öt nevet töröltek a névsorból, még 1948-ban: Hitlert, Göringet, Göbbelset és Fricket, s már az egyesítés után Wilheim Picket, az NDK alapító elnökét. Ma már históriát idéznek az olyan díszpolgár-nevek, mint Bismarck, Moltke és Hindenburg. A festő és politikus Max Lieberman a művészeti életben végzett tevékenységéért részesült elismerésben. Az orvosok közül Virchow és Koch lett díszpolgár, s a cím birtokosa Paul Lincke zeneszerző és Herbert von Karajan karmester is. A második világháború utáni politikusok sorában Berlin tisztelete illette Adenauert, az NSZK első kancellárját, Willy Brandtot, aki bonni pályafutása előtt Nyugat-Berlin legendás főpolgármestere volt és nemrég 93-ként a listán, Richard von Weizsäcker német szövetségi elnököt. Gorbacsov nem lesz az első orosz a névsorban: díszpolgár volt Miklós cár is, aki annakidején megvásárolta azt a tekintélyes telket az Unter den Lindenen, ahol ma az orosz (volt szovjet) nagykövetség palotája áll. A díszpolgárok száma a közeljövőben valószínűleg megcsappan, mert még nem zárult le a vita a Kelet-Berlin által adományozott elismerések jogosultságáról. Akik valószínűleg maradnak: Anna Seghers írónő, Heinrich Zille festő, Wieland Herzfeld kiadó és Bikovszkij űrhajós. Siegmund Jähn keletnémet kozmonauta esetében nincs egyetértés, míg Szokolovzskij marsalltól Ab- raszimovig, a Berlin ügyében tárgyaló szovjet nagykövetig több törlés várható. Ők amúgy sem gyakran vették igénybe a szabadjegyet a berlini tömegközlekedési eszközökre. Réti Ervin Megint tízezreket lát maga körül a moszkvai Fehér Ház. Ismét tízezrek jönnek falaihoz, hogy Jelcint éltessék. Tavaly is itt voltak, tavaly is ökölbe szorított kézzel skandálták: vesszen a diktatúra! Együtt döntötték le Dzser- zsinszkijt, Szverdlovot és Ka- linyint, közösen építettek a barikádokat a parlamentnél... Torlaszok most nincsnek, tankok sem. Van viszont nagyon sok kérdés: ki győzött, mi változott, merre tartanak? Van-e remény, jönnek-e a konzervatívok; tényleg 70 rubel lesz-e egy kiló kenyér és hazajön-e végre a katonafiú? Hogy ki győzött? A demokraták. De kik azok a demokraták? Mindenki annak mondja magát, csakhogy másnak lássák, csakhogy különbözzön a kommunistáktól. A hithü marxisták egyértelműen beszélnek. A győztesként tetszelgőknél nem lehet tudni, ki kivel tart. Demokrácia, vállalkozás, privatizáció, szabad sajtó — ezt könnyű megtanulni, csak variálni kell a körítést. Mi változott? Nincs már szovjet birodalom, van viszont egy újraszülető Oroszország. Van zászló, himnusz, hadsereg és határőrség, de nincs több lábon nyugvó politikai rendszer. Állítólag puccsveszély sincs, a katonák visszahúzódtak. Helyettük azonban hadba léptek a gyárigazgatók és a törvény- hozás ipari lobbyja. Ősszel akarnak keresztet vetni a Gajdar-kormányra. Á tömeg elfordult a politikától. Gyűlésezni nincs ideje, inkább az üzleteket rója. Árut nem nehéz taláni, mert itteni mértékkel mérve roskadoznak a pultok. A cédula azonban a többségnek nagyon fáj. Mondják, a kenyér ára hamarosan eléri a csillagos eget: 70 rubelt kérnek majd érte. S hol vannak a katonák? Még Németországban, Ka- rabahban, Grúziában, Mol- dovában és a Baltikumban. Gyors hazatérésükre nincs sok remény, hiszen sem fedél, sem állás nem várja őket. Van Moszkvának egy hírhedt tere, a Lubjanka. Közepén egykor Félix Dzser- zsinszkij nézett a Kreml felé, háta mögött a KGB zord épülete jelezte hatalmát. Az épület még ma is ott áll, Félix viszont egy szobortemetőben várja sorsát. Helyére kápolnát építenek a KGB áldozatainak emlékére. Ott lesz csak igazán nagy a tömeg, minden év augusztusában. (Mester) Háromszínü elefánt a 76 ezer személyes csarnokban Republikánus kongresszus Texasban Padovai otthonában a hétvégén elhunyt Giorgio Per- lasca, aki 1944-ben több mint ötezer embert mentett meg a biztos haláltól Budapesten. Az „olasz Wallenberg-ként” is emlegetett Perlasca spanyol diplomatának adva ki magát 5200 zsidót mentett meg menlevelekkel a koncentrációs tábortól, illetve a kivégzéstől. Megmenti Honeckert a májrák? Erich Honecker ügyvédei a védencük elleni per leállításáért és a letartóztatási parancs visszavonásáért folyamodtak a berlini Moabit börtönben végzett orvosi szakértői vélemény alapján, amit szerint a 79 éves politikus súlyos májrákban szenved. Ha meg kell műteni, Honecker az operáció miatt hónapokig nem állhat a bíróság elé. A houstoni republikánus párt- kongresszus több ezer küldöttét többek között egy mázsás csokielefánt és egy élő üdvözli a helyszínen, az Astrodomban. Az elefánt a párt jelképe, s a tikkasztó hőség sem árt nekik. A híres — idén 27 éves — sportaréna ugyanis az első ilyen méretű építmény volt a világon, amelyet légkondicionáltak. Igaz, utóbb a mesterséges fény miatt kihalt a fű, de helyére feltalálták a műanyag astroturfot, amely azóta vi-, lágszerte hódít. A csarnok még amerikai méretekben is óriási: labdarúgó-mérkőzéseken 62 ezer, koncerteken 76 ezer embernek ad helyet, eltörpül mellette a híres New York-i Madison Square Garden, a demokrata pártkongresszus színhelye. Elsősorban a sporté a csarnok, de rendeznek itt rodeót, marhavásárt, szerepelt Elvis Presley, Olga Korbut és Billie-Jean King. Az első houstoni óriás politikai showt kiváló hollywoodi szakemberek s a legjobb tv-szakértők tervezték, hiszen a résztvevők nagyjából egyetértenek: minden attól függ, hogy a naponta többórás tv-köz- vetítések révén meg tudják-e győzni a kételkedő választókat, hogy érdemes újraválasztani George Bush elnököt. Bush ugyan északkeletről származik, de hosszú évekig élt Texasban, ott szerezte — az olajiparban — saját vagyonát. Az olajipar azonban, vele a texasi gazdaság, súlyos gondokkal küzd, így a helyszínt aligha a legszerencsésebben választották meg. A kongresszus mindenesetre némi pénzügyi injekciót jelent, hiszen az óriási tanácskozásra 11 millió dollárt adnak ki. Mindkét párt ennyit kap az adófizetők pénzéből — de ez nem kötelező: az éves adóbevalláson fel kell tüntetni, ha valaki a választási alapot támogatni kívánja. A pénzből sokat felemésztett az óriási kiterjedésű és tisztának épp nem nevezhető déli metropolisz „nagytakarítása”. Sok pénzt visznek el a megerősített, túlórázó rendőri erők, hiszen jó köz- biztonságról ebben a nagyvárosban sem lehet beszélni — most pedig az egész kormányra, a fél törvényhozásra és más fontos emberek ezreire kell vigyázni. E közhangulatban nem árad túl a helyi érdeklődés, a lelkesedés a kongresszus iránt. Akik viszont odafigyelnek, azok a tanácskozás plakátját kifogásolják: azon egy rodeózó cowboy látható, a houstoni felhőkarcolók előtt. Ez jelképezné azt a várost, ahol Debakey utat nyitott a szívátültetésekhez, ahol csúcstechnikát fejlesztenek elektronikai óriásvállalatok, ahonnan (a Johnson-köz- pontból) az űrutazásokat irányítják? — kérdik a felháborodók. Valószínűleg joggal. A legújabb houstoni találmányt a kongresszuson próbálják ki: miután a reflektorokkal szemben álló szónokok általában a smink ellenére izzadni kezdenek, ami sokat ront a hatáson a tv-ben, a légkondi mellett ötletes pót-hűtő- berendezést szereltek fel számukra. Több irányban fújják a hűvös levegőt a szónokra, aki így szebb és hatásosabb lehet, mint Houstonban bárki. Az amerikai délen, a Mexikói-öböl közelében ugyanis az augusztusi hőmérséklet 35-40 fok, 90-100 százalékos páratartalommal. Heltai András EZT A LAPOT osztják — hanem VESZIK! Naponta 60 ezren Fizetnek érte! Ők tudják miért! SOMOGYI HÍRLAP Kassa városállam lesz? Több állampolgári kezdeményezés aláírói azt szeretnék, hogy Kassa a jövőben önálló városállam Jegyen. A Domino című kassai lapban megjelent felhívásukat szinte kivétel nélkül ismertetik a pozsonyi és prágai lapok. „A Szuverén Kassáért” nevű polgári kezdeményezéshez csatlakozott a Független Kassai Közgazdászok Szövetsége, a Kmen (Gyökér) nevű csoportosulás és a Kassa Hiteles Arcáért nevű újságíróklub is. A felhívás élesen bírálja az ország Pozsony-köz- pontú irányítását, amely mellőzi a kelet-szlovákiai metropolisz érdekeit és nem veszi figyelembe a város sajátos szempontjait. A kezdeményezés egyik szóvivőjének nyilatkozata szerint az elképzelés a németországi Hanza-vá- rosok jogállását, az olaszországi San Marinót, esetleg Szingapúrt tekinti példának. Megfigyelők szerint a kezdeményezés azzal is összefüggésbe hozható, hogy a jelenlegi szlovák kormányzat nem az elvárt mértékben élvezi Kassa és a környék rokonszenvét. A Somogy megyei TIT augusztus végi kezdéssel 300 órás német nyelvtanfolyam tanításához Tab környéki nyelvtanár jelentkezését várja Cím: Somogy megyei TIT, Kaposvár, Dózsa Gy. u. 18. Tel.: 20-621, 20-165. (218141) A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola angol és német egyszakos nyelvtanári, valamint idegenforgalmi szakra nappali tagozatos előkészítő évfolyamot indít A beiratkozás feltétele: középfokú nyelvtudás Jelentkezés: Comenius Társaság, Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Tel.: 22/10-340, 15-520. (218140) Tüntetés Temesváron Monarchista tüntetés volt Temesváron, ahová szombaton kellett volna megérkeznie a volt román királynak. A Nagyboldog- asszony-napi istentiszteletről távozók zászlókkal és I. Mihály képeivel a prefektúrához vonultak, s lliescu-ellenes és királypárti jelszavakat skandáltak. Uj választási és amnesztiatörvény Várady Tibor nyilatkozata Az új választási törvény tervezetét kidolgozó személyek szakemberek és a tudományos élet képviselői, akik nem állnak kapcsolatban politikai pártokkal — jelentette ki a vajdasági Dnevnik című lapnak nyilatkozva Várady Tibor jugoszláv igazságügy-miniszter. A magyar etnikai kisebbséghez tartozó politikus közölte, hogy a törvénytervezet kidolgozói csupán egyetlen útmutatást kaptak: próbáljanak olyan szabályozást megalkotni, amely az összes párt részvételét lehetővé teszi a december 31-i választásokon. — Feladatunk, hogy olyan választási törvényt hozzunk létre, amelyet tiszta lekiisme- rettel egyetlen párt sem tud bojkottálni — idézi a lap Vá- radyt. A tervezet első legnagyobb próbája a hatóságok és az ellenzék kerékasztal-tárgyalásai lesznek, amelyeket a szövetségi kormány szervez. A készülő amnesztiatörvény tervezetével kapcsolatban Várady sajnálkozását fejezte ki, hogy az nem készült el a nemzetgyűlés augusztus 11-i ülésére, mivel ennek elfogadása — a miniszter szavai szerint — „javíthatná Jugoszlávia helyzetét a londoni konferencián”. Az amnesztia csak azokra vonatkozik majd, akik semmi egyebet nem csináltak, csupán részt vettek a fegyveres harcokban, vagy megtagadták a részvételt. A hadsereg javaslata alapján nem bocsátanak meg azoknak, akik nem engedelmeskedtek a behívó- parancsnak, majd később a másik oldalon harcoltak.
