Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-14 / 192. szám

1992. augusztus 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Francia gondolatok a Freinet-ről A játék is munka A Freinet-pedagógiai Ala­pítvány és a kaposvári tanító­képző főiskola támogatásával, a francia nyelvű óvoda létre­hozói és munkatársai — Ta­kács Katalin és Camara Djiba. valamint Székelyné Kováts Eszter pszichológus-konzu­lens — szervezésében Frei­net-pedagógiai napokat tartot­tak Kaposváron a Gyergyai Albert Kollégiumban. A há­romnapos rendezvény célja a Freinet-elemeket tartalmazó pedagógiai módszer szemlé­letének tökéletesítése, illetve az arról való együttgondolko­dás volt. A fórumon neves francia vendégek is közreműködtek: Bertrand Renard munkanélkü­liek átképzésével foglakozik, eredményesen használva a felnőttekkel is a pedagógiai elemeket. Mireille Renard egy dél-franciaországi iskola ta­nára, amelyet maga Freinet alapított, mi több édesapja Freinet közvetlen munkatár­saként tevékenykedett. így a részt vevő majd negyven óvo­dapedagógus, tanító, tanár és főiskolai hallgató a lehető leg­hitelesebb forrásból hallhatta a már hazánkban is egyre in­kább teret nyerő módszer lé­nyegét, ahogy azt a franciák tudják. S mi az ő tudásuk? Gyerekeket és felnőtteket a gondolatok felszabadítására, a saját tapasztalokon keresz­tül való aktív tanulásra igye­keznek rávezetni. Rendkívül odafigyelnek a gyermek belső fejlődésére, minden elemmel az önálló, logikus gondolko­dásra, saját szabályok kidol­gozására, és mégis a fegyel­mezett magatartás kialakítá­sára sarkallják őket. Hitük, hogy a játék is munka. (Fotó: Csobod Péter) A Freinet-elemeket tartal­mazó pedagógiai módszer testvérkapcsolatok kialakulá­sához is vezetett: így a Freinet magyar művelői egy németor­szági csoporttal tartanak kap­csolatot, míg a kaposvári fran­cia-nyelvű óvoda csöppségei a dél-franciaországi gyerme­kekkel leveleznek, s küldenek egymásnak saját munkákat, ajándékokat. B. T. A lakosság akarta így Nagyobb lesz a kányái iskola A kányái önkormányzat a lakossági közvélemény-kuta­tás eredményére építve fo­galmazta meg fejlesztési ter­vét. Egészséges ivóvizet ka­pott a község, felújították, murvával látták el a Petőfi és a József Attila utca burkolatát, kicserélték a napközi otthonos óvoda és a kultúrház elavult tetőszerkezetét... — Az idén fejlesztésre és felújításra hatmillió forintunk van — tájékoztatott dr. Farkas Lajos, a polgármester helyet­tese. — Intézményi felújítá­sokra — benyújtott pályázata­ink alapján —, három és fél miliő forintot nyerünk. Állami céltámogatásból elkezdtük az alsó tagozatos összevont álta­lános iskola épületének felújí­tását és bővítését. A kétszin­tes új szárny emelésével megoldódik a központi fűtés, a szertár és az iskolai könyvtár gondja. Mindez 2,5 millió fo­rintba kerül. A szeptemberi tan­évnyitón tehát már a felújított és korszerűsített iskola várja a tanulókat. A településen a hó­nap közepén a siófoki Ökobau Kft kivitelezésében — hat pá­lyázó közül nyerték el a mun­kát — megkezdik a temetőhöz vezető aszfaltút kiépítését, il­letve ott egy parkoló kialakítá­sát. (Krutek) (Sebők Dezső felvétele) Kistelepülések nagy gondjai Kevés a pénz az iskolák működtetéséhez A kormány 39 önkormányzatnak 325 millió forint soron kívüli támogatást hagyott jóvá. Ezt az összeget oktatási in­tézményeik felújítási munkálatainak befejezéséhez kérték az önkormányzatok. De vajon hogyan kerülhet­tek az érintett területek isko­lái ilyen lehetetlen helyzetbe a tanév megkezdése előtt? — kérdeztük dr. Sivák József­től, a PM Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztá­lyának vezetőjétől. Önhibájukon kívül — Ez a támogatás az ön- kormányzatok egy részét érinti, amelyek önhibájukon kívül kerültek az alapellátási feladataikat veszélyeztető helyzetbe. Ide tartoznak azok a települések, amelye­ken életveszélyessé vált az iskola, de saját erő hiányá­ban nem kaphattak céltá­mogatást: a szétváló telepü­lések, amelyekben például az évek óta nem használt is­kolaépületek szorulnak fel­újításra: valamint ahol a fo­lyamatban levő beruházáso­kat 1990-ig a megyei taná­csok saját hatáskörükben anyagilag is támogatták, de a rendszerváltás után a ta­nácsokkal együtt megszűnt ez a támogatás is, és így félbe kellett hagyni az épít­kezéseket. Ezeket az önhi­bájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormány­zatokat segíti a kormányzat ezzel az egyszeri támoga­tással. Három évre tervezik A támogatandó önkor­mányzatok körét a Művelő­dési Minisztérium, a Bel­ügyminisztérium és a Pénz­ügyminisztérium közös ja­vaslatára határozta meg a kormányzat. — Ez azt jelenti, hogy a jö­vőben nem dobnak hasonló mentőövet a szükséget szen­vedő településeknek? — A már jóváhagyásra be­nyújtott, illetve készülő tör­vénytervezetek szerint alapo­san megváltozik mind a cél- támogatási, mind az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok meg­segítésére kiírt támogatási rendszer. A céltámogatásokat három évre tervezzük — az eddigi egy év helyett —, s azokat az életveszélyessé vált iskolák felújítására is kiter­jesztjük. De a szóban forgó 325 milliós támogatás sem csupán mentőöv, mivel az ön­hibájukon kívül pénz szűké­ben lévő önkormányzatok tá­mogatását szabályzó idei tör­vény szerint a szétvált, illetve az ezer lakosnál kisebb tele­pülések lélekszám-arányosan részesedhetnek kiegészítő támogatásból. Ezerháromszáz önkormányzat Ebbe a kategóriába az or­szág 3200 önkormányzatá­ból mintegy 1300 tartozik, amelyek között 1 millió 600 ezer forint osztható fel. Azt reméljük tehát, hogy a 325 milliós rendkívüli támoga­tással tiszta helyzetet terem­tünk, s az 1993-tól működő új cél-, illetve kiegészítő tá­mogatási rendszerrel hosz- szú távon menedzselhető lesz az alap- és középfokú oktatás. — Az oktatás finanszírozá­sából mekkora részt vállal je­lenleg az állam? — Az önkormányzatok ta­valy 126 milliárd forintot köl­töttek oktatási célokra. Tanulóként harmincezer A normatív támogatás az általános iskolában gyerme­kenként 30 ezer forint volt. A zárszámadásokból kiderült, hogy az iskolák többségénél ez az összeg nem fedezte a működési költségeket. Az önkormányzatok így kénytelenek voltak a saját költségvetésükből kigazdál­kodni a hiányzó részt. A végeredmény: megyei szin­ten a normatív támogatás Tolnában bizonyult a legke­vesebbnek, ahol a működési költségeknek csupán a 60 százalékára volt elég. Ez abból adódik, hogy a kistelepülések iskolái keve­sebb gyerek után kapják a normatív támogatást, mi­közben a pedagógusok fize­tése, az épület állagának megóvása ugyanannyi kia­dással jár, mint a városok­ban. Ferenczy-Europress KIÁLLÍTÁS A LUDOVIKÁRÓL A hazáért mindhalálig! A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia 120 éves fennállásának tiszteletére A hazáért mindhalálig címmel kiállítás nyílt a Hadtörténeti Múzeumban. Az 1872-ben megnyílt Lu­dovika Akadémián végzett, a kor követelményeinek megfe­lelően, magas színvonalon művelt, nagy tudású, a hazá­jukat szerető tisztek az első és a második világháború had­színterein becsülettel, mindha­lálig szolgálták a haza ügyét. Az 1945 után emigrációba kényszerült ludovikások kül­földön is ápolták az akadémia emlékét, a ludovikás anyago­kat felkutatták, összegyűjtöt­ték és megőrizték. A magyar- országi politikai és társadalmi változások lehetővé tették az anyag hazakerülését. Most a Hadtörténeti Múzeum törzs­anyagát kiegészítve ez a kiállí­tás méltó emléket állíthat a magyar katonahagyományok­nak, s ez a hadsereg nemzeti jellegének megváltoztatásánál a magyar honvédtisztek előtt példaként szolgálhat. A kiállí­tás gazdag tárgyi és fotó­anyaggal mutatja be az alma matert, az akadémiai oktatást és képzést, az intézmény sport- és kulturális életét, hét­köznapjait és ünnepnapjait, megemlékezve volt oktatókról és parancsnokokról. Ä tárlatot Kalawszky Györ­gyi tudományos főmunkatárs Ludovika-album című könyve egészíti ki, amely katonai és hadtörténelmi tárgyú fényké­peken mutatja be a magyar katonai tisztképzés hét évti­zedét. Egyházzenei fesztivál Az 1100 éves magyar egyházi zeneművészet tisz­teletére szeptember 2-13 között Egyházzenei feszti­vált rendez a Budavári Ze­neművészeti Alapítvány. A rendezvénynek történelmi, egyháztörténelmi szem­pontból kiemelkedő városa­ink: Budapest, Eger, Eszter­gom és Székesfehérvár ad­nak otthont. Bányász-író sikere Bányászból lett pécsi író nyerte a Mantova Szépiro­dalmi Társaság idei nemzet­közi regénypályázatának fő­díját a krimi kategóriában. Sárai Dezső „Halálharc” című tudományos-fantaszti­kus bűnügyi kisregényét negyvenhárom pályamű versenyében ítélte legjobb­nak az olasz zsűri. A pálya­díj: a könyv magyarországi kiadási költségeinek megté­rítése, s mellette még Olaszországban is megje­lentetik húszezer példány­ban. Vámtanácsadó Vámtanácsadó címmel új, havonta megjelenő szakmai hírlapot ad ki a West End Kft. A tizenkét oldalas kiad­vány mindenki számára kö­zérthetően ismerteti a vám- jogszabályok legújabb válto­zásait. A szeptember elején megjelenő első szám az azonnali vámfizetést előíró vámjogszabály módosításá­ról, a bérmunka, a konszig­nációs raktár, a lízing, a fo­gyasztási adó és a vámsza­badterület témakörében kö­zöl cikkeket. Gyógyvízből koncentrátum Zalakaros európai hírű gyógyvizének újabb, több­célú hasznosítási módjára dolgoztak ki eljárást az MTA Műszaki-kémiai Kutatóinté­zet és a fürdő szakemberei. A számos nyomelemet, ol­dott sókat kristályosítva, koncentrátumok formájában nyerik ki a vízből. Az egyik legértékesebb kristályból, a kalciumkarbonátból többek között kalciumpótló tabletta és granulátum, természetes szappan és fogkrém készül. Ezek sorozatgyártását még az idén megkezdik. "• \ Hagyományőrzők találkozója A Magyarok Világkong­resszusának keretében hol­nap kezdődik a hagyomá­nyőrzők testvértalálkozója Sárospatakon. Ez lesz az első alkalom, hogy a ha­zánkban és a határainkon túl élő magyar hagyományőrző gyerekek találkozhatnak — mondta Rakó József, az eseményt szervező Ma­gyarország Felfedezői Ha­gyományőrző Szövetség el­nöke. Gyilkol a maszlag Azonnali hatállyal betiltották Franciaországban a maszlag — latin nevén datura — fel- használásával készült gyógy­szerkészítmények forgalma­zását, mert az azokból házilag előállított, kábító hatású főze­tek több fiatal halálát, illetve súlyos kábítószermérgezését okozták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom