Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-14 / 192. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. augusztus 14., péntek „Az átalakulást végigvisszük...” (2.) Azok kezében a döntés, akiket érint Néhány hónappal ezelőtt sokan megkongatták a vészharangot a mezőgazdaság felett. Most, a nyár derekán, amikor javában tart a betakarítás, már világosabb kép rajzolódik ki a valóságos helyzetről. Hogyan látja az agrárgazdaság gondjait, eredményeit a politikus szakember? Ötleteket várnak az Expót kísérő rendezvényekre A vidék is pályázhat Sárossy Lászlóval, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárával az idei várható termésátlagról, az agrárexport lehetőségeiről, a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmi viszonyairól és a szövetkezeti törvény végrehajtásának tapasztalatairól beszélgettünk. — Védenünk kell hazai termelőinket és termékeinket a beáramló importtal szemben. Szokatlan, de a saját piacunkon is versenyhelyzetbe kerültünk, mert a körülöttünk lévő országok megpróbálják a magyarpiacot is megcélozni... Termékeink védelme — Valóban így van. Hamarosan a kormány elé terjesztjük a Pénzügyminisztériummal és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával közösen készített javaslatunkat az agrárgazdaság importvédelmének új rendszeréről. Ebben kidolgoztunk egy lehetséges stratégiát, amellyel belföldi termelőinket védeni tudjuk. Őszintén szólva, a belföldi termelés és importvédelem nemzetközi szempontból is kényes terület. Meglehetősen kemények a feltételek, szigorú szabályok írják elő, milyen mértékű importvámot lehet alkalmazni, milyen módon lehet a külső termelők áruforgalmát gátolni. Meg kell találnunk azt a mozgásteret, ahol belföldi termékeink védelmét biztosítani lehet. A Pénzügyminisztériumot termeléspolitikai érveinkkel remélhetőleg meg tudjuk győzni. Nehezebb lesz a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával való tárgyalás. A külkereskedőknek ugyanis üzleti tevékenység az export is, az import is. Szeretnénk, ha rövid időn belül kormányzati döntés születne az ügyben. — Evezzünk vissza belvizeinkre. Milyennek látja a mező- gazdaságban dolgozók jövedelmi viszonyait? — Statisztikailag szinte ki- mutathatlan a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme. Lehet számokkal dobálózni, adott esetben esküdni is rá, hogy a borítékban ennyi meg annyi van. Azt azért tudni kell: más jövedelmi helyzetben van a panellakásban élő ipari munkás, mint az a falun élő mezőgazdasági dolgozó, aki háztáji vagy egyéb kisegítő tevékenysége folytán kiegészítő jövedelemre tehet szert. Ezzel együtt az utóbbi években még jobban eltolódtak a bérek az ipari munkások javára. Hosszú távon ez rendkívül kellemetlen és előbb utóbb jogos társadalmi feszültséget okoz majd. Középtávon szinkronba kell hozni az ipari és a mezőgazdasági kereseteket. Árak és keresetek És itt engedje meg, hogy visszakanyarodjak egy gondolat erejéig a Közös Piachoz. A közösségi agrárpolitika a közös kasszából finanszírozza az ilyen kiadásokat. Tehát a bajor gazdálkodó azért tud annyi jövedelemre szert tenni, mint mondjuk a müncheni BMW-gyár munkása, mert a Közös Piac olyan felvásárlási árakat és támogatást tud biztosítani a mezőgazdasági termelőknek, amely képes ezt a különbséget kompenzálni. De van az éremnek egy másik oldala is. Nálunk az elmúlt évtizedekben szociálpolitikai szempontok figyelembevételével alakították ki az élelmiszerárakat. Abban a pillanatban, ha mondjuk holnaptól maradéktalanul meg kellene térülniük a ráfordításoknak és a költségeknek az értékesítéskor, a csillagokba szöknének az élelmiszerárak. Keserves folyamat lesz, amíg eljutunk oda, hogy egy kiló hús ára valóban tükrözze a sertéshizlalás valamennyi költségét és jövedelmet is biztosítson a sertéstartónak. Ehhez azonban hozzá kell majd igazítani a kereseteket, különben nem lesz vásárlóerő. De mikor lehet növelni a kereseteket? Akkor, ha a teljesítmények is emelkednek. Ördögi kör ez! Én nem állítom, hogy az ózdi kohászok nem dolgoztak inuk szakadtáig, valójában még csak arról sem tehetnek, hogy nem kell a világpiacon az, amit termelnek. De miből lehet megfizetni azt az embert, aki olyan dolgot termel, amire nincs szükség? És ez igaz a mezőgazdaságra is. — Milyennek ítéli a szövetkezeti és az átalakulási törvény végrehajtásának tapasztalatait? Egyáltalán a tulajdonváltás mennyire viseli meg a mezőgazdaságot? Nem veszítünk-e többet a réven, mint amennyit nyerünk a vámon? A tulajdonváltás hatása — Az átalakulás pozitív eleme, hogy azok kezébe került a döntés, akik szereplői ennek a játszmának. Sajnos, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közgyűlések nem egészen alkalmasak nagy horderejű döntésekre, mert hiányos az emberek felvilágosítása, tájékoztatása. Ahová eljutottunk — jómagam is vagy száz fórumot tartottam — ott hosszú órák után nem maradt megválaszolatlan, nyitott kérdés. Csakhogy a helyi érdekek ütköznek. Mert más érdeke van az aktív korú tsz-tagoknak és más a nyugdíjasoknak. Az egykori tagok és az örököseik is más-más módon érdekeltek. Néhány menedzser vagy vezető a pozícióját kívánja konzerválni. Az ilyenek meg tudják félemlíteni a nyugdíjasokat, mondván, hogy elvesztik a nyugdíjukat, nem lesz földjáradékuk, s még aktív korú tagokat is nyugtalaníthatnak azzal: „ha ugrálsz komám, holnaptól veheted a munkakönyvedet!”. Sorolhatnám az eseteket. Mindezek ellenére meggyőződésem, hogy az átalakulásnak egyértelműen pozitív lesz az egyenlege. A mezőgazdaság megrázkódtatásait eddig is sikerült kezelni és sikerülni fog a jövőben is. Úgy gondolom, hogy a tulajdonváltás jelentős hatással lesz az ágazatra. Szembe kell néznünk azonban azzal, hogy a korábbi rejtett munka- nélküliségből még sok és meglehetősen bonyolult foglalkoztatási problémánk adódik a jövőben. Elsősorban ott, ahol rossz volt a termékszerkezet és ráfizetéssel gazdálkodtak. Másolás nélkül Vallom, hogy amit léptünk, az példanélküli, nem volt kit másolnunk. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy nem követtünk el és a jövőben talán nem is fogunk elkövetni hibákat. Egy biztos: az átalakulást végigvesszük és nem hagyjuk magukra ennek az átalakulásnak a főszereplőit, azokat az embereket, akik a mezőgazdaságban akarják megtalálni a boldogulásukat. Újvári Gizella (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen szempontokat tartottak szem előtt a pályázati kiírás összeállításánál? — kérdeztük Kassai Ottót, a Tanácsadó Testület tagját, a pályázati bizottság tagját. — A bizottság nem óhajt rangosorolni, csupán azt dönti el, hogy melyik eseménynek, rendezvénynek, beruházásnak ítéli oda azt a jogot, hogy magát a világkiállítás kísérő- rendezvényének nevezze. A sikeresen pályázók megszerzik maguknak azt a lehetőséget, hogy bekerüljenek a hivatalos programot tartalmazó prospektuscsomagba is, amely a világ minden részén az Expót és a hozzá kapcsolódó rendezvényeket népszerűsíti. Azt tartjuk a pályázat elsődleges feladatának, hogy a százötven nap alatt mindig legyen valahol színvonalas kísérő esemény. — Mit kell majd tartalmaznia a pályázati kérelmeknek? — Elsősorban a rendezvény témáját és helyszínét, az abban érintett szervezetek vagy vállalatok nevét, a rendezvény anyagi hátterét, a várható látogatottságot, időpontot és a rendezvénnyel érintett önkormányzat véleményét. Ezek alapján el tudjuk majd dönteni, hogy technikai és anyagi szempontból megalapozott-e a vállalkozás. — Kik pályázhatnak? — Mindenki. Természetes személyek, vállalkozások, de A magánvállalkozók továbbra sem érdeklődnek különösebben a pénzváltás iránt. Január óta összesen három magánvállalkozás kapcsolódott be ebbe az üzletágba, mégpedig az év közepén júliusban. Emellett ketten várnak engedélyre — mondták a Magyar Nemzeti Bankban. Az MNB által kiadott engedélyek száma eléri a 300-at. Az engedéllyel rendelkező kereskedelmi bankok önállóan ezer, szerződéses alapon pedig 350 pénzváltóhelyet üzemeltetnek. Aktívak ebben az üzletágban az utazási irodák is, önállóan 1200 beváltóhelyet tartanak fenn, és emellett szerződéses alapon további 250-et. A magánvállalkozók többsége már január előtt bekapcsolódott a pénzváltásba, ám nem önállóan, hanem valamelyik kereskedelmi bankkal, utazási irodával szerződést kötve. Ebben az esetben ugyanis kevésbé szigorúak a feltételek és a felelősséget is a háttérben meghúzódó pénzintézet, illetve utazási iroda vállalja. A Magyar Nemzeti Bank külföldiek is. Velük kapcsolatban egyetlen megkötés van: ha elnyerik a pályázatot, valamilyen magyar vegyesvállalatot kell alakítaniuk. Ha magánszemély pályázik, megalapozott anyagi és technikai háttérrel kell rendelkeznie. — Várhatóan mikorra bírálják el a pályamunkákat? — Terveink szerint legkésőbb januárig mindenki megkapja az engedélyt vagy az elutasító választ. — És a később jelentkezők? — A pályázat folyamatos, ha valakinek jövőre támad egy jó ötlete, akkor is beadhatja javaslatát. — Hogyan foglalnak állást, ha mondjuk ugyanazzal az ötlettel többen is jelentkeznek. Például ha bor-világkiállítást kíván rendezni, egy időben Tokaj, Eger és Villány is? — A pályázati bizottság nem rangosorol, legföljebb a két azonos tárgyú rendezvény idejét próbáljuk majd össze- gyeztetni. — Várhatóan több száz javaslat érkezik majd be, többségük megkapja az engedélyt. Lesz-e energiájuk, hogy a rendezvények előkészületeit is ellenőrizzék? — Reméljük, hogy lesz. De ha úgy látjuk, hogy valahol csak a sikertelenségre van „remény”, akár vissza is vonhatjuk az engedélyt. Reméljük erre nem kerül sor. (koós) nem rendelkezik teljes körű adatokkal a forgalomról, mivel a pénzváltóhelyek egy része nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. A 300 érdekelt cég közül csupán 180-an, vagyis az érintettek 60 százaléka szolgáltatott adatot az MNB-nek minden további nélkül. Felszólításra további 60 cég közölt adatokat. Ezek szerint az első öt hónapban Magyarországon 21,8 milliárd forintnak megfelelő külföldi valutát váltottak át hazai pénzre. Júniusban jelentősen nőtt a forgalom, ekkor a pénzváltás összege elérte a 7 milliárd forintot. így összesen az első félév során a pénzváltóhelyek 28,8 milliárd forintnak megfelelő külföldi valutát vásároltak meg. A Magyar Nemzeti Bank sorra megvizsgálja, hogy mely cégek nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ha ezek a vállalkozások továbbra sem teljesítik a pénzváltással kapcsolatos feltételeket, akkor az MNB kezdeményezi a bankfelügyeletnél az engedélyek felülvizsgálatát, illetve azok visszavonását. HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleté 7-13-ig. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 14-024. Mernye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Kadarkút, Fö u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Siófok, Semmelweis u. 0. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Fogászat a kórházban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30, Igái (rend.), Tel: 72-053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, Tel.: 13-440., nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tél.: 50-640, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csütörtökig 8-12.30-ig, pénteken 812- ig, szombaton 8—14-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. Balatonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14-ig. páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel.: 56., nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61- 322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 10-005., nyitva 7.30- 19.30-ig, szombaton és vasárnap 7.30-19.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30- 13.30-ig, szombaton-va- sárnap, munkaszüneti napokon 7.30- 13.30-ig. A nyitvatartási időn túl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Zamárdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8-19-ig, szombaton 8—13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerületxir. Kadlec András, Kadarkút (tel: 52), dr. Hild József, Szentgáloskér (tel: 2), dr. Matavovszky L?ászló, Fonó (tel: 76-217), dr. Szokolics Gyula, Kaposvár, Tompa M. u. 10. (tel: 15- 486), dr. Papp Mária, Somogyjád (tel: 27), dr. Készéi Tibor, Nagyberki. Marcali kerület: dr. Kardos Lajos, Marcali, Dózsa u. 7., dr. Tóth Tibor, Pusztakovácsi (tel: 16), dr. Bánkuty József, Kéthely (tel: 39-258), dr. Szilvássy Györk, Balatonfenyves (tel: 61729). Nagyatádi kerület: dr. Vasvári Miklós, Görgeteg (tel: 7), dr. Lajos Balázs, Gyékényes (tel: 282), dr. Mándó István, Barcs, Kiss u. 13. (tel: 663), dr. Soós Gyula, Csurgó, Petőfi u. 14. (tel: 260).Siófoki kerület: dr. Szigethy László, Siófok, Szépvölgyi u. 21. (tel: 11-494), dr. Gaál Antal, Bal- tonlelle, Dobó K. u. 6. (tel: 50- 419), dr. Mikola József, Karád (tel: 6), dr. Kiss Pál, Tab, Kossuth u. 44. (tel: 20-747). Az ügyelet augusztus 15-én reggel 8 órától augusztus 17-én reggel 8 óráig tart. Új útburkolattal látják el Kaposváron a Vasvári Pál utcát. A több mint háromszáz méter hosszú, négy méter széles utat szeptember közepéig építik ki több mint ötmillió forintos költséggel. (Fotó: Kovács Tibor) A létminimum 10 ezer forint Az Újpesti Családsegítő Központ munkatársainak véleménye szerint nem megalapozott az az állítás, amely szerint az energiaár emelése szociális szempontokat is figyelembe tudott venni. Egy átlagos budapesti fogyasztó esetén 32 százalékkal nő a villamosenergia-fogyasztás költsége. Ehhez járul a melegvíz, a távfűtés, és a városi gáz árának emelkedése, aminek következtében egy 48 négyzetméteres lakás fenntartási költsége több mint 9000 forintra nőtt, miközben a minimálbér 8000 forint. A létminimum meghaladja a kritikus 10 ezer forintos határt: egy négytagú családban az egy főre eső létminimum 10 051 forint. Pénzváltóhelyek Magyarországon
