Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-13 / 191. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1992. augusztus 13., csütörtök Magyar tőkekivitel Ez év első felében 197 külföldi székhelyű, magyar érdekeltségű gazdasági társaság alakult, és a magyar tőkekivitel értéke 837 millió forint volt. Július végén 801 magyar részvételű vegyes vállalat működött külföldön, összesen 8,6 milliárd forint — 110 millió dollár — magyar tőkével. Új vámparancsnok Kupa Mihály pénzügyminiszter tegnap Arnold Mihályt nevezte ki a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokává. Általános helyettese: Soós László Károly lett. Arnold Mihály április óta megbízottként látta el a parancsnoki teendőket, a pénzügyminiszter ugyanis váratlanul leváltotta Balogh Györgyöt, a korábbi parancsnokot. Jönnek a szakértők A korábbi jelzéseknek megfelelően augusztus közepén ismét Magyarországra jönnek a Nemzetközi Valutaalap szakértői. Általában februárban és augusztusban végzik el az úgynevezett szokásos évközi áttekintést. Ekkor vizsgálják meg, hogy Magyarország hogyan teljesíti a nemzetközi Valutaalappal kötött hároméves megállapodásban foglaltakat. Az MNB alenöke, Hárshegyi Frigyes szerint az augusztusi megbeszélésen nem elsősorban az ez évi költségvetés alakulása lesz a legnehezebb téma, hanem sokkal inkább a költségvetés jövő évi helyzete. Hamburgerfesztivál Hússal töltött zsemlyék repültek, hosszútávugrók ketchup-patakon siklottak át és tízezer ingyen adagot osztottak szét abban az amerikai városkában, amely azzal dicsekszik, 107 évvel ezelőtt ott sütötték az első hamburgert. A Wisconsin állambeli Seymour négy év óta minden esztendőben fesztivált rendez a nagy esemény emlékére. Előbb lesz szüret A meleg időjárás következtében az idén 2-3 héttel előbb kezdődhet a szüret hazánkban, mint más években. Ez azt jelenti, hogy a szőlő szedését már szeptember elején meg lehet kezdeni. A Földművelésügyi Minisztérium szakembereinek előzetes becslése szerint mintegy 800 ezer tonna szőlőtermésre lehet számítani. Ez a mennyiség a tavalyinál mintegy 3 százalékkal, az utóbbi 5 év átlagánál pedig 13 százalékkal több. Ipartestületi vámgarancia-alap Együttműködési megállapodást kötött tegnap az Iparbankház Rt és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete. A szerződés értelmében az Iparbankház készfizető kezességet vállal az ipartestület tagjai számára vámgarancia biztosítására a következő két hónap idejére. Ez idő alatt ugyanis létrehozzák az ipartestületi garancia-alapot, amelyet az Iparbankház foga kezelni. Tiltakozó cukorbetegek A cukorbetegek Budapesti Egyesülete az intenzív konzervatív inzulinkezelésben részesülő cukorbetegek nevében tiltakozik a Népjóléti Minisztérium augusztus 17-én hatályba lépő rendelete ellen, amelyben megszünteti az inzulinpatronok támogatását. Saját nyomdát üzemeltet a kaposvári kórház. Elsősorban a betegellátáshoz szükséges nyomtatványokat készítik itt, aztán a Kórházi Híradó című újságjukat. A nyomda megrendelésre is dolgozik. Fotó: Kovács Tibor Ki kaphat baleseti járadékot? Sajnos változatlanul sok embert érintenek azok a paragrafusok, amelyek meghatározzák, hogy kik tarthatnak igényt baleseti járadékra és milyen mértékű juttatásra jogosultak. Az előírások szerint az tartozik a jogosultak körébe, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent'— de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Sok félreértés és vita előzhető meg, ha tudjuk: az a baleset minősül üzeminek, amely a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet közben éri a biztosítottat. Üzemi balesetnek számít az is, amely társadalmi munka közben vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során fordul elő. A foglalkozási betegségeket szintén üzemi balesetként kezelik! Ha a munkaképesség csökkenése a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb 2 éven át fizethető. Ha meghaladja, korlátozás nélkül jár mindaddig, amíg a munkaképesség-csökkenés fennáll. A baleseti járadék mértéke, azaz a havi átlagkeresethez viszonyított százaléka attól függ, hogy milyen fokú a munkaképesség csökkenése. A 16-25 százalék közötti mérték az első, a 26-35 százalékos a második, a 36-49 százalékos a harmadik, az 50-66 százalékos pedig a negyedik baleseti fokozatba tartozik. A járadék a havi átlagkeresetnek — a fokozatok sorrendjében — 8, 10, 15, illetve 30 százaléka, amit egyébként a balesetet közvetlenül megelőző 1 év keresete alapján számítanak ki. (A foglalkozási betegség miatt járó juttatást hasonló módon számolják, de itt a betegséggel veszélyeztető munkahelyen kapott utolsó 1 évi kereset a számítási alap.) Az üzemi baleset utáni járadékot a főfoglalkozásban elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg akkor is, ha a mellék- foglalkozásban vagy másodállásban végzett munka közben történt az egészségkárosodás. Akinek a főfoglalkozáson kívül bejelentett mellékfoglalkozása is van, s fő munkahelyén a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél kevesebb órára alkalmazták, annak — baleseti járadéka kiszámításakor — a mellékfoglalkozásban eltöltött munkaidejéből annyi órát vesznek figyelembe, amennyi főállásában a törvényes munkaidőből hiányzott. A baleseti fokozat változása esetén az új fokozatnak megfelelően módosítják a járadék összegét, s megszűnik a jogosultság, ha a munkaképesség csökkenése a 15 százalékot már nem haladja meg. Szatmári Gábor Német környezetvédők Tizennyolc németországi egyetemista és iskolás diák érkezett Somogyfajszra, Gabriel Schwaderernek, az Európai Természetvédő Alapítvány munkatársának vezetésével. Egyhetes ott-tartózkodásuk alatt a fekete kökörcsin terméshelyein, illetve a somogy- fajszi „őslegelőn” végeznek tisztítást, s a falu igényeinek megfelelően egyéb környezet- védelmi munkákat is végeznek. Saját programjuk keretében tanulmányozzák a fekete gólya és a rétisas életmódját. Ez utóbbi madárfajból Magyarországon 35-40, ezen a területen pedig két (!) pár fészkel. Várható a módosítás Elavult a reklám szabályozása Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője szerint az év vége felé várható a belkereskedelmi törvény reklámozással kapcsolatos rendelkezéseinek módosítása. A törvény még ma is az 1978-as állapotoknak megfelelően működik, így nem alkalmazkodik az azóta jelentősen megváltozott piaci viszonyokhoz. Áz intézkedések szerint tilos a szeszes ital és dohányáru fogyasztásra ösztönző reklámozása. Ennek ellenére a város számos pontján és az újságokban is megjelentek a cigarettareklámok. A törvény módosítására két lehetőség van: oldani, megszüntetni a korlátozást vagy szigorúbb megtorló intézkedéseket hozni, hiszen szabálysértés esetén a jelenlegi bírság mindössze 3000 forint. Az, hogy milyen irányú változás várható, még egyelőre nem lehet tudni. A joganyagot folyamatosan vizsgálják a szakemberek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleménye és törekvései szerint érvényt kell szerezni a jelenleg hatályos törvénynek. Azonban a főfelügyelőség szerint a törvény értelmezése is érdekektől függően változhat. Nehéz azt eldönteni, hogy melyik reklám ösztönzi fogyasztásra a vásárlókat és melyik nem. A törvény meghatároz kivételeket is, amelyek nemzetközi sporteseményeken, üzletek belterületén stb. engedélyezik e javak egyébként tiltott hirdetéseinek elhelyezését, így viszonylag könnyű megtalálni a kibúvókat. Garam- szegi Gábor, a Philip Morris vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta: a dohányáruknál készek a kompromisszumra. A reklámokat csak felnőttek által olvasott sajtóban helyeznék el, a televízió és a rádió nyilvánosságát is mellőznék, így a szabad akaratukból nem dohányzókat továbbra sem ösztönöznék arra, hogy most kezdjenek el hódolni ennek a szenvedélynek. A plakátokon látható a Philip Morris által elhelyezett cigarettahirdetések célja egy új termék image-nek a kialakítása, ami ellen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek egyelőre nem volt kifogása. „Az átalakulást végigvisszük... (I.) A mezőgazdaság talpon maradt Néhány hónappal ezelőtt sokan megkongatták a vészharangot a mezőgazdaság felett. Most, a nyár derekán, amikor javában tart a betakarítás, már világosabb kép rajzolódik ki a valóságos helyzetről. Hogyan látja az agrárgazdaság gondjait, eredményeit a politikus szakember? Sárossy Lászlóval, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárával az idei várható termésátlagról, az agrárexport lehetőségeiről, a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmi viszonyairól és a szövetkezeti törvény végrehajtásának tapasztalatairól beszélgettünk. Megtermett a gabona — Államtitkár úr, milyennek ítéli a mezőgazdaság idei eredményeit? — Az ország gabona- és takarmányszükséglete biztosított, sőt még exportra is jut a belföldi ellátás veszélyeztetése nélkül. Aggodalomra nem látok okot. Kalászos gabonából 5,2-5,5 millió tonna termett, a búza termésátlaga 4,1-4,2 tonna. Örvendetes, hogy rendkívül jó minőségű az idei búza. Óvatosan kalkulálva is azt mondhatom, hogy ez az értékesítés során kárpótolja majd a gazdákat a közepes termésátlagért. — Az állatállomány helyzetéről sok aggódó vélemény lát napvilágot. Jogosnak érzi az aggodalmakat? — A baromfi és a sertésállomány rugalmasan, a piacnak megfelelően változtatható. Nagyobb gondot jelent az évről évre csökkenő szarvasmarha-állomány. Tavaly a tejtúltermelés nehézségei miatt ösztönzésként tehénkivágási prémiumot adtunk. Tudomásul kell vennünk, hogy az országban évente megtermelt 2,5-2,6 milliárd liter tej belföldön nem helyezhető el, külpiacokon pedig csak hatalmas exporttámogatással lehetne értékesíteni akár a sajtot, akár a tejport, így hazai viszonylatban a piaci lehetőségekhez kell igazítani a termelést. A szarvasmarha-állomány mai szintje gyakorlatilag beállt, bár egyes területeken még számíthatunk az állomány további csökkenésére. A helyzet alakulását folyamatosan szemmel tartjuk, hogy ha kell, azonnal be tudjunk avatkozni. Elsődleges a belföldi ellátás zavartalanságának biztosítása. Rugalmas export Ismerve exportlehetőségeink korlátáit, úgy gondolom kár volt az ország lakosságát riogatni éhínségről, élelmiszer- és húshiányról szóló rémhírekkel. Ezzel persze korántsem akarom elbagatellizálni azokat a kétségtelenül nehéz körülményeket, amelyek mezőgazdaságunkat ma jellemzik. A gyökeres átalakulást zavarmentesen, drasztikus terméscsökkenés és termelésvisszaesés nélkül egyetlen volt kelet-európai ország sem úszta meg. Úgy vélem, hogy egyetlen magyar agrárpolitikusnak sem kell lesütnie a szemét: az ágazat működőképességét ebben a nehéz időszakban is fenn tudtuk tartani. — Hogyan alakul a mező- gazdaság idei exportja? — Várhatóan 2,5 milliárd dollár értékű lesz az idei kivitelünk. Az év eddig eltelt időszakának exportteljesítményét tekintve nem túlzó ez a prognózis. Elismerésre méltó, hogy a világpiaci hatásokra megfelelően tudott reagálni a magyar mező- gazdaság. A keleti piac ösz- szeomlását eredményes piacváltással sikerült ellentételezni és növelni tudtuk exportunkat a túltermelési válsággal küzdő nyugat-európai piacokon is. A minőségi változással és a termék- szerkezet átalakításával reális esélyünk lehet arra is, hogy ezt az eredményt tovább fokozzuk. Kihasználható előnyök — De vajon termékeink áll- ják-e a versenyt az agyonszubvencionált nyugat-európai mezőgazdaság termékeivel szemben? — A támogatási versenyben abszolút vesztesek vagyunk. Esélyünk sincs arra, hogy belátható időn belül a nyugati országokhoz hasonló mértékben támogathassuk exportunkat. De azért jelentős előnyökkel is rendeíkezik ez a mezőgazdaság. Ilyen előny például az optimálishoz közeli tőkefelhasználás, a jó gépkihasználás, az alacsony bérköltség, a jól felkészült szakembergárda. Mindezek némiképp kompenzálják azt a többletet, amellyel a közös piaci országok támogatják az agrárexportot. És az sem elhanyagolandó szempont, hogy az idő is nekünk dolgozik. Nyugat-Európa ugyanis fokozatosan csökkenti export- támogatásait, hiszen már a Közös Piac kasszája sem győzi azt a hatalmas összegű dotációt. Ráadásul a közösségen belül is komoly feszültség forrása a támogatás mértéke, hiszen mást jelent a francia, a dán vagy az ír nemzetgazdaságnak, amelyek egyértelműen haszonélvezői ennek az agrárpolitikának, mint mondjuk a brit, a belga vagy a német gazdaságnak, amelyek viszont befizetői a rendszernek. Ha a GATT-tárgyalások kompromisszumos megegyezéssel zárulnak, akkor várhatóan drasztikusan csökken majd a szubvenció is. Fontos a tárgyalás Őszintén szólva hazánk skizofrén helyzetben van. Egyrészt Magyarország 1992. január elseje óta társult jogi státuszt nyert a Közös Piacban, amely a tárgyalások során szeretné konzerválni a meglehetősen diszkriminatív agrárpolitikáját. Ugyanakkor résztvevői vagyunk az uruguayi GATT-tárgyalások indítócsapatának is, amelyik viszont szeretné ezt a diszkriminatív agrárkereskedelmet leépíteni, de legalábbis mérsékelni. (Folytatjuk) Újvári Gizella fa ' V ? ' <, Sy ~ \ K i
