Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

1992. augusztus 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Kiegészítésként vállalkozás T üzoltó-zenekarok Felújítják a kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szaközépiskola épületét. A városi önkor­mányzat által finanszírozott munkákat több szakaszban végzik. A tanévnyitóra kész lesz az épület Kossuth téri homlokzata. (Fotó: Kovács Tibor) Az SMK segít magán Bár már igazán megszok­hattam volna, mégis mindig egy kis szomorúság fog el, ha azt hallom, hogy kulturális in­tézmények anyagi terheiket enyhítendő üzleti vállalkozá­sokba fognak. Mégha csak annyiról van is szó, mint pél­dául a Somogy Megyei Műve­lődési Központ esetében, hogy a szabad kapacitását ajánlja föl a köznek. Pedig tu­dom, jó darabig nem számít­hatunk másra, s tudom azt is, sok ember szemében szomo­rúságom csak a kultúrával fog­lalkozó finnyássága, s szerin­tük ezeknek az intézmények­nek is törekedniük kell a — ha nem is a minél nagyobb, de mindenképpen „tisztes” — profitra. Hogy melyik nézet a helyes, nem az én dolgom eldönteni. S hiába is dönteném, attól még ugyanúgy rákényszerül­nek a pénzkeresésre, mert eszközöket kell vásárolniuk, rendezvényeket kell szervez­niük valamiből. S ha nincs más, autóbuszaik bérbeadá­sából, nyomdai, grafikai, asz­talosipari bérmunkából kell előteremteni a hozzávalót, mint ahogy az SMK is teszi. Mindenesetre némiképp vi­gasztaló, hogy — miként azt Károly Irma, az intézmény ve­zetője elmondta — az így be­jött pénzből olyan rendezvé­nyeket is tető alá tudnak hozni, amelyekre másképp nem futná, és sok kisebb in­tézmény, vidéki művelődési ház kulturális rendezvényeit is támogathatják. N. L. TESTBEN, LELEKBEN ÉPÜLVE A fiatalodó Kaposgyarmat A nyugdíjas tanítónő aktív polgármester Takaros falu Kaposgyarmat. A Kaposvárról 17 kilométerre fekvő települést 140-en lakják. Gondozott udvarok, előkellek fogadják az odaérkezőt és a közterületek is tiszták. Egyetlen omladozó épület sem éktelen­kedik. Sok az aprónép, s két új ház is épül. Az egyikre most emelik rá a betongerendákat. Kaposgyarmat fiatalodik; né­hány új család telepedett le, s ha még jönnének ifjú házasok, nekik is bőven jut hely. Balogh Józsefné polgármes­ter három képviselőtársával vál­lalta magára a falu minden gondját-örömét. A nyugdíjas tanítónő büszkén újságolja: nagy egyetértésben születnek a döntések. Az önkormányzat­nak, a lakóknak egyaránt érde­kük, hogy fejlődjön a parányi te­lepülés. Tesznek is ezért sokat: ásnak, cementeznek, s mindezt pénz nélkül. Nemrég .márvány- táblát avattak, kereszteket ál­dott meg a szentbalázsi plébá­nos. És a lurkókat szép játékok várják a játszótéren. Tizenhárom iskolást és nyolc óvodást szállít a busz Szentba- lázsra. A szülőknek azonban nem kell sem utazási, sem ét­keztetési költségeket fizetniük, és a tankönyveket is az önkor­mányzat veszi meg. Az óvoda- és iskola fenntartásához másfél millió forinttal járul hozzá. Ez elég tetemes összeg a négymil­liós költségvetéshez képest, de azért sok mindenre jut pénz. A közelmúltban négyszáz- ezerért tisztíttatták ki a haj­dani, faiskolakertet és árkot. A néhai tanító úr egykor itt mu­tatta meg a legényeknek, hogy kell szemezni, oltani. S akkor — évtizedekkel ezelőtt — tiszta volt a környék. Sokáig várt gazdára e terület, miközben nőtt a sás, a nád. Teljesen el- mocsarasodott. Mesélik, egy­szer beleveszett egy bika és húsz kacsa sem menekülhetett meg. Most nincs ilyen veszély. Készül a zsilip, s három forrás táplálja a tavat. Talán egyszer fürdeni is lehet majd itt, és igazi horgászparadicsom hívogat­hatja a vendégeket. Alakul a „sportcentrum” is. Készül a pá­lya, amelyet még ebben a hó­napban szeretnének felavatni. Amolyan népünnepélyt, utca­bált szervez e napra a polgár­mesterasszony. S ha megérke­zik Gyarmatra a gáz, akkor is ez „dukál” majd. Jövőre kez­dődnek el a gázbevezetési munkálatok. Az önkormányzat mentesítené szeretné a falu la­kóit a költségektől. © A közelmúltban gázcserete­lep épült, és a temetőét fele szi­lárd burkolatot kapott. Egymillió forintra rúgott a fél kilométer. Ezt akarják mielőbb befejezni. Szerencsére kaptak 690 ezer forint kölcsönt, amelynek kama­tát a megyei önkormányzat vál­lalta át. Most azon tanakodnak, hogy teremthetnék elő a mara­dék összeget. Százezer forintnyi gyógy­szert is vásároltak kézipatika gyanánt. Egy kaposvári út ugyanis majdnem egy százas oda-vissza. A megszépült or­vosi rendelőbe új felszerelések kerültek. Hetente egyszer ren­del Kaposgyarmaton a szentba­lázsi orvos. Nemcsak az egészség, a lélek is épülhet, hiszen a régi iskolaépületben havonta kétszer miséz a szent­balázsi plébános. Hogy az is­tentiszteleteken kényelmesen hallgassák az igét, ötven szé­ket vásárolt a polgármester­asszony, aki szeretné mielőbb leparkettáztatni a helyiséget, és felújítani a színpadot. © Amikor arról faggatom Ba­logh Józsefnét, mennyi mun­kanélküli él a faluban, felcsillan a szeme. Voltak jópáran, de számuk csökkent. Az erdészet „felszippantotta” őket. Akik to­vábbra is kenyér nélkül marad­tak, reménykednek, bár a falu­ban nem létesül új munkahely, és közhasznú munkára sincs alkalom... Kaposgyarmat éli mindennapjait. A saját útján jár, igaz apró lépésekkel. A hajdan hátrányos településnek kikiál­tott kisközség mindent megtesz azért, hogy fennmaradjon. Egy-egy új létesítmény átadása mellett azonban az a legna­gyobb öröme, ha a takaros por­ták csendjét gyerekzaj töri meg... Lőrincz Sándor Kovács József itthoni álmai LASSAN ÉRIK A SIKER — EGY ÚJ KONCERTSOROZAT Amikor egyszerű munkásfiúként fel­lépett a táncdalfesz­tiválon, a hozzáértők nagy jövőt jósoltak neki. Csiszolatlan gyémánt van a tor­kában, mondta róla az akkori zsürielnök, és mára tudjuk, igaza volt. Kovács Józsefből nemzet­közileg elismert opera- és operett­énekes lett. — Mi történt Önnel a táncdalfesztivál óta? — Öt évig az Ope­rettszínház tagja vol­tam, de úgy éreztem, szűk nekem mindaz, amire ott lehetőségem nyílik. Ezért 1976-ban elszerződtem Ausztriába, ahol már nemcsak operettszerepeket, hanem rendkívül rangos operai meg­bízásokat is kaptam. Tizenöt évig dolgoztam külföldön, ha­zatértem és belevágtam egy vállalkozásba. Megalakítottam az Interoperett Kft-t. — Miért fordított hátat a színpadnak egy sokkal kocká­zatosabb vállalkozás kedvé­ért? — Mindössze annyi történt, hogy nem írtam alá újabb szerződést, de ez azért még nem jelenti a pályafutásom végét. A német és az osztrák televízió műsorainak rendsze­res vendége maradtam. De rá­jöttünk arra, hogy Budapesten az idegenforgalmi szezonban minden kulturális rendezvény- sorozat kötődik az időjárás­hoz. A színházak zárva van­nak, a szabadtéri színpadok pedig ki vannak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek és jószerével csak a „gulyaspar- tik” köthetik le az idelátogatók szabadidejét. — Nem volt túlságosan nagy a vállalkozás kockázata? — Az első évben negyvenöt előadást kötöttünk le. Azt sze­rettük volna, ha a nézők azzal a maradandó élménnyel tér­nek haza, hogy megérte be­ülni a nézőtérre. Az elképze­lés bevált, egy évvel később már meg kellett duplázni az előadások számát. A Vigadó kitűnő otthonunk lett, a szín­vonalra senki sem panaszko­dott. Ezen felbuzdulva hatá­roztuk el, hogy szilveszterkor is rendezünk egy nagy koncer­tet. Nem titkoltuk azt sem, hogy a hagyományteremtés szándékával vágtunk a szer­vezésbe. Ma már szerződé­sünk van hat évre, hat külön­böző tévéállomással a koncert egyenes — műholdas — köz­vetítésére. Természetesen a Magyar Televízió is adja a műsort. A legnagyobb sikert abban látom, hogy az újévi koncertek ha­gyományával rendel­kező Ausztria is meg­vette a közvetítés jo­gát. — Amikor a vállal­kozásáról beszél, aka­ratlanul is mindig töb­besszámot használ. Kik a társai? — Elsősgrban a fe­leségem. Ő volt az, aki a kezdeti elbizony­talanodásaimat min­dig ellensúlyozni tudta és lelket öntött belém. Az első újévi koncert anyagi veszteségein az ő optimizmusa se­gítségével tudtam magam túltenni. — Olyan nagy volt a ráfize­tés? — Nem annyira, de 300 ezer forint mégiscsak pénz. Rá kellett jönnöm, hogy anyagi sikerre ebben a „mű­fajban” csak fokozatosan számíthat az ember. — Kapnak valahonnan tá­mogatást? — Az újévi koncerteknek vannak szponzorai, de in- gyenypénzt senkitől sem ka­punk. Nem akadályozza, de nem is segíti senki a munkán­kat. Pedig mi is azért dolgo­zunk, hogy vonzzuk a turistá­kat, gondolom az idegenforga­lom ebből nem két forint ha­szonra tesz szert. — Véglett kikötött az operett műfajánál? — Úgy tetszik, egyre na­gyobb igény mutatkozik szín­vonalas operaelőadásokra is, ezért kísérletképpen augusz­tustól októberig rendezünk ilyet is. Remélem, ezzel sem fogunk megbukni. k. t. fesztiválja Harmadik alkalommal ren­dezi meg a tűzoltó-zenekarok nemzetközi fesztiválját a Tűz­oltóság Országos Parancs­noksága és a gyulai tűz­oltó-parancsnokság. A tizen­két hazai és két külföldi zene­kar részvételével sorra kerülő találkozó augusztus 17-től 19-ig tart. Augusztus 17-én, hétfőn este a városban zenés felvonulással, majd a vár előtti ünnepélyes megnyitóval kez­dődik, kedden lesz a nyilvános minősítő verseny, szerdán este gálaest és eredményhir­detés lesz, amelyet tűzijáték követ. Új könyv kismamáknak A gyermekvárás, az élet hordozása a nő legnagyobb, semmihez sem hasonlítható boldogsága, amelynek fénye, öröme kisugárzik családjára, környezetére is — olvasható Barbara Dale és Johanna Ro- eber Kismamatorna című könyvének ajánlásában. A kö­zelmúltban a Holistic Kiadó gondozásában megjelent ki­advány célja, hogy a gyer­mekvárás örömét teljesebbé tegye, segítse a kismamák kondíciójának megőrzését, a harmonikus szülést. Nagyító fény Novemberben lesz ötven­éves a nagyberki születésű Oláh János költő, író. A Szép­halom Könyvműhely Nagyító fény címmel adta ki a költő vá­logatott verseinek gyűjtemé­nyét, mintegy keresztmetsze­tet adva az eddigi életműből 1959-től 91-ig. Szemléletmód­jához sokszor érzéki tapaszta­lat kapcsolódik, s erős vonzó­dás a kétkezi munkához. Tíz év késéssel Király Béla Az első háború szocialista országok között című könyvét adta ki a Magyar Öregdiák Szövetség Besse­nyei György Köre a Tanúk — korukról sorozatban. A kötet személyes visszaemlékezé­seket tartalmaz az 1956-os magyar forradalomról. Az USA-ban tíz éve megjelent könyv csak most jutott el hoz­zánk. Jókai kell Kaposváron Egyre kevesebb jut köny­vekre a növekvő megélhetési költségek miatt. Azért vannak olyan művek, amelyek nehéz körülmények között is számít­hatnak az olvasók érdeklődé­sére és pénzére. Ezek közé tartoznak Jókai regényei. A kaposvári József Attila köny­vesbolt vezetőhelyettese Szücsné Szabó Mária szerint a Jókai-sorozat — annak eile nére, hogy egy-egy kötet ára 450 forintba kerül — már elő­jegyzésben elkelt. Elhalasztott Johanna A Bastille Opera válsága Változatlanul tart a párizsi Bastille Opera válsága és előre vetíti árnyékát a követ­kező évadra is. Ismeretes, hogy az opera- társulat sevillai vendégszerep­lésekor Verdi Otellójának egyik próbája közben július 16-án leomlott a kulissza egy része. A kórus egy nőtagja életét vesztette, több énekes és színpadi technikus — rész­ben súlyosan — megsebesült. Röviddel azelőtt, hogy meg­kezdték volna a szerencsét­lenséggel kapcsolatos per bí­rósági tárgyalását, az opera több vezetője lemondott, il­letve leváltották őket. A dalszínház költségveté­séért felelős Philippe Beiaval főigazgató azért mondott le, mert „teljes a nézetkülönbség” közte és Pierre Berge, a fel­ügyelőtanács elnöke között. Ugyanakkor Beiaval írásban azzal vádolta a Bastille Opera zenei vezetőjét, a koreai Mjung Vhun Csüng karmes­tert, hogy az ő (Beiaval) el­mozdítására törekedett, mert egymaga akarja döntéseit meghozni. A főigazgató lemondásában a párizsi sajtó a Bastille Ope­rában hosszú ideje uralkodó „káosz” (Libération) és a „fő­nökök egymás közötti harcá­nak” (Le Figaro) jelét látja. Elbocsátották viszont azo­kat, akik a vezetésben Bela- valhoz közel álltak, mint Jean-Pascal Labbe, személy­zeti igazgató, Georges Cheva­lier színpadi igazgató és Lau­rence Herszberg asszony, producer. Az operaház mű­szaki igazgatója, Jean-Michel Dubois már a sevillai szeren­csétlenség után benyújtotta lemondását. Az 1992/1993-as évad első felújítása, Honegger Johanna a máglyán című drámai orató­riuma bemutatójának időpont­ját szeptember 23-ról máris október 9-re halasztották. Az oratóriumban igen jelentő; szerepe van a kórusnak. A francia forradalom 200 évfordulója tiszteletére építeti Bastille Opera már 1989-e megnyitása előtt a lapok cím oldalára került azzal, hogy „kihajították” az izraeli szár mazású karmestert, Daniéi Barenboímot. (A DPA alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom