Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

1992. augusztus 10., hétfő 10 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS Rendőrtiszt és pedagógus A vakáció veszélyeiről Törzskönyvezett gépkocsik, új rendszámok + * VEGE A RENDSZAMTABLA KÁOSZNAK? Még mindig előfordul, hogy szabályosan átíratott kocsi­jáért az eladó kapja a szabálysértési bírságról az értesítést. Mikor lesz hibátlan a gépjárművek nyilvántartása? — kér­dezzük dr. Mándi Sándor rendőr őrnagytól, az ORFK illeté­kesétől. Eddig is nehezen találtak a szülők megfelelő foglalatos­ságot vakációzó gyerekeik­nek, de az idén a szokottnál is nagyobbak az iskolások elhe­lyezésének, foglalkoztatásá­nak gondjai. A munkahelyek többsége nem tud a nyári hó­napokban diákokat alkal­mazni, a fiataloknak progra­mokat szervező művelődési házak és egyéb intézmények pedig híján vannak az anyagi­aknak. — Ez évben, sajnos a sok­évi átlagnál is több a „kulcsos” gyerek — erősíti meg dr. Kiss Ernő rendőr alezredes, az Or­szágos Rendőrfőkapitányság bűnüldözési osztályának ve­zetője. — A kisfiúk, kislányok egy részénél van valamilyen igazolvány is, ami persze he­lyes. Ám abból a szempontból veszélyes, hogyha elszedik tő­lük a kulcsot is, az igazolványt is — minden együtt van a be­töréshez, a lakás kirámolásá- hoz. Tapasztalataink szerint a programnélküliség más veszé­lyekkel is fenyeget. Az unat­kozó, lézengő, ide-oda csa­pódó gyerekek gyakran épp a vakáció idején próbálják ki először a cigarettázást, újab­ban a drogot, s kapnak rá a csavargásra. Az utca egyéb­ként is lassan „veszélyes üzemmé” válik, mert nemcsak a közbiztonság, hanem a köz­lekedési morál is mélyponton van. Az elguruló labda, az ut­cai fogócska, az úttesten zajló focimeccs manapság gyer­mektragédiák sokaságával fenyeget! A pedagógus, dr. Budai Ta­kács György úgy véli: a szü­lőknek egyre kisebb hányada van abban a helyzetben, hogy megtervezze és megszer­vezze gyerekei nyári szabad idejét. A tehetősebbek rend­szerint abba a hibába esnek, hogy tizenéveseiket „túlhal­mozzák” a nyár örömeivel: vi­torlás tanfofyamtól a külföldi utakig, teniszpartiktól az in­tenzív nyelvtanulásig mindent belezsúfolnak a nyári szabad­ságba, amiből éppen ezért a „névadó”, a szabadság hiány­zik. — Az igazán szorongató gond azonban a kispénzű csa­ládok fiatalkorú tagjainak nya- raltatása. Ha nincs tábor, nincs utazás, a szülők üljenek le gyerekeikkel és együtt ter­vezzék meg a vakáció hátra­lévő részének programját. Abból induljanak ki, hogy csak olyan elfoglaltság jó, ami le­köti, szórakoztatja a gyereke­ket, s megadja számára az ér­telmes, tartalmas cselekvés lehetőségét. Segíthet a program kialakí­tásában az, ha a hasonló ci­pőben járó családok, a nagy­jából azonos korú gyerekek szülei összefognak, és meg­próbálnak egymást váltva fel­ügyeletről gondoskodni. így a közös kirándulás, strandolás és játék veszélyei minimálisra csökkenthetők, s részesei szép élményekkel is gyara­podhatnak. Bármilyen korú és nemű gyerekekről van szó, nagyon fontos, hogy az édesapák, édesanyák talájanak alkalmat a „felvilágosításra”. Mondják el, hogy vannak beteges haj­lamú emberek, akik az ő kor­osztályuk tagjaira vadásznak. Vannak, akik visszaélnek a gyermekek felnőttek iránti bi­zalmával, s éppen ez az oka annak, hogy a nyári hónapok­ban a bűncselekményeknek leggyakrabban a legfiatalab­bak az áldozatai. Végül még egy tanács: a vakációban az elsőbbség a pihenésé, a játéké és a szóra­kozásé. Ennek azonban nem mond ellen, hogy rendszere­sen adjunk feladatot, ha úgy tetszik munkát, megbízatást a gyermeknek. Ferenczy Europress — A gépre vitellel, sajnos jó másfél hónappal el vagyunk maradva. Ez a mi hibánk. De azért azt se feledjük: nem minden új tulajdonos rohan a frissen vett kocsiját átíratni. Amikor áttértünk az új rend­számok bevezetésére, folytat­tuk a centralizált gépjármű­nyilvántartás rossz hagyomá­nyait: mindenről mindent egy helyen összpontosítani. A fej­lett országokban régen területi rendszámok vannak, mögöt­tük pedig területi nyilvántartás. Kicsit leegyszerűsítve: nem egy nagy számítógépbe akar­nak bezsúfolni mindent Nyu- gat-Európa országaiban, ha­nem ott tartják nyilván a kocsi­kat, ahol vásárlóik élnek. Megbízható információs ösz- szeköttetés van viszont a vá­ros, a megye (tartomány) és az országos központ között oda-vissza. Az ilyen adatbázi­sok naprakészek, jól kezelhe­tőek. Nekünk is ilyen irányban célszerű fejlődni. — Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — A3 betű, 3 szám Ma­gyarországon 50 évre elég. Az viszont elképzelhető, hogy ezeken túl a rendszám- táblán még két betűvel vagy számmal jelezzük a helyi ho­vatartozást, megkönnyítve a területi elvre való átállást. Ez az egyéni véleményem, a vég­leges megoldást szakbizott­ság bevonásával terjesztjük elő jóváhagyásra. Az átállás mindenképpen folyamatos lesz, de egyszer el kell kez­deni. ■— Rendszámhamisítás? — Számoltunk ezzel is. A rendszámot a gépjármű-ke­reskedő is adhatja, de annak érvényesítését a jövőben kizá­rólag a rendőrség végezheti. A nemzetközi autósmaffia bá­natára az érvényesítés hami­sítása szinte kizárt dolog. Vál­toznak a forgalmi engedélyek is: védve lesznek a színes másológépek ellen, vízjellel is el lesznek látva. — Mi az E-rendszám vissz­hangja? — Darabja 1350 forint, 15 napig érvényes, és egy alka­lommal újabb 15 napra meg­hosszabbítható. Ezt veszik meg azok, akik egyénileg hoznak be kocsit. Zokszó nél­kül fizetnek érte a határon — a kivihető forintból telik rá —, s a magyar ember jó szokásának megfelelően immár nyugodt lélekkel, ideiglenes rend­számmal közlekedve mutat­hatják meg az új szerzeményt a családnak, barátoknak, míg a vámot kifizetve, a kocsit le­vizsgáztatva megkapják a végleges rendszámot. — Elegendő lesz az új for­galmik bevezetése az itthon vagy külföldön lopott gépko­csik adásvétele, az átütött mo­tor- és alvázszámok ellen, amelyeket csak komoly mű­szeres vizsgálattal lehet ész­revenni? — Az országban 2,2 millió személygépkocsi van forga­lomban. Ilyen nagyságrend mellett nem lehet egy csa­pásra megoldani az új rend­számok, az új forgalmik kia­dását. De hozzákezdünk. Tel­jesen új kezdeményezésünk viszont az a gépjárműtörzs­könyv, amelyet szándékaink szerint 1993. január elsejétől fogunk bevezetni. — A forgalmi mellett még egy gépkocsiokmány? — Igen. De ezt senkinek sem kell magával hordania. A törzskönyv feladata a tulaj­donviszony egyértelmű bizo­nyítása lesz. Nyugodtan fek- het a szekrényben, az íróasz­talban, a rendőr nem fogja kérni. Csak akkor van rá szük­ség, ha a kocsit vesszük vagy el akarjuk adni. Ha újonnan vesszük, akkor a kocsi gyár­tója vagy a márka fő importőre adja, s a vételt a rendőrség igazolja. Ha eladjuk, akkor — így tesz a francia állampolgár is — el kell menni a rendőr­ségre, ahol a személyazonos­ság hiteles igazolása, a gép­jármű tehermentességének el­lenőrzése és az eladási szán­dék bejelentése után a rend­őrség igazolja, hogy a kocsi eladható. Ez az engedély 30 napig érvényes. Az új tulajdo­nosnak a vétel tényét — az eladóval együtt ismét megje­lenve a rendőrségen — a törzskönyvbe hivatalosan be kell jegyeztetni. Tudom, hogy ez így elmondva kicsit mace- rás eljárásnak tűnik, de hát ez nem egy már megjelent rende­let precíz végrehajtási utasí­tása. Konkrét terv, de mégiscsak terv. Ami pedig a macerát il­leti: a kétszáz éves demokra­tikus hagyományokkal rendel­kező francia állampolgár zok­szó nélkül ugyanígy cselek­szik. És azt hiszem, hogy az a magyar ember sem fog zúgo­lódni, aki szereti a tiszta adás­vételt, és nem akar véletlenül is orgazda lenni. Hiszen*saját kocsiját is védi, amikor meg­nehezül a lopott kocsik, adás­vétele. — És mi védi azokat, akik­nek az új kocsi csak a jövő zenéje? — Egyszer minden új kocsi használt lesz. Az értelem azt diktálja, hogy az újakon kezd­jük a sort. Némethy Gyula A vizsgálat még tart Egy hónapja már hogy baleset történt Beleg és Somogyszob között: július 1-jén egy munkavonat ütkö­zött egy személyvonattal. A motor- és szerelőkocsiból álló munkavonaton ketten utaztak, s kiugrottak az üt­közés előtt. A személyvonat villanymozdonyához kap­csolt hét személykocsi uta­sai közül hárman könnyű sé­rülést szenvedtek. A MÁV Pécsi Igazgatóságának szakemberei szerint a jár­művekben és a pályában több mint félmillió forintos kár keletkezett. A balesetet föltehetően az egyik forgalmi szolgálattevő mulasztása okozta. A szerencsére ritkán előforduló „vonatkarambol” körülményeit szakértők be­vonásával még vizsgálja a nagyatádi rendőrkapitány­ság közlekedési osztálya. Szóváltás után öltek Nagybajomtól nem mesz- sze, egy kukoricás közelé­ben Kuti Gyula és Tóti Zol­tán megölte Csek László 46 éves nagybajomi lakost. Előtte a két 19 éves — szin­tén nagybajomi — fiatalem­ber együtt járta a kocsmákat a későbbi áldozattal, majd egy szóváltást követően leü­tötték, s a már magatehetet­len férfit összerugdosták. A már mozdulatlan áldozat holmiját szétszórták és elvet­ték kétszáz forintját. Tettüket az alkohol hatásával próbál­ták magyarázni. Köszönet a rendőröknek A Somogyi Hírlap 1992. július 11-i számában meg­jelent cikkre hivatkozással ezúton mondunk köszöne­tét a rendőri állomány érin­tett tagjainak, akik felderí­tették a buzsáki temetőben nyugvó drága halottaink sír­jának meggyalázóit. Kíván­juk, hogy erőfeszítéseiket a jövőben is siker koronázza. A gyászoló Karádi család Nem a „feledékeny” autós napja volt BÓKA JÓZSEF: SZERETEM A NYARAT, DE NEM AZ AUTÓBAN A kánikulában senkinek sem könnyű, annak a rendőrnek sem, aki napi 8-12 órát tölt vagy az au­tóban — legalább negyven foktól „körülölelve” —, vagy pedig sap­kában a tűző napon. Bóka József törzsőrmester és Horváth János tizedes mellé dél­után fél háromkor ültünk a rend­őrségi Ford Escort kombiba, ám mögöttük már kilenc órai munka állt. A „csapat” nagyon fiatal; Ősz István, a kaposvári kapitányság közlekedési osztályának vezetője sem éri el a harminc esztendőt. S ezzel a korral szinte doyenként említhető: az átlagéletkor ezen az osztályon alig 25 év. A járőrkocsi „személyzetétől” megtudtuk: ma senkit nem bírsá­goltak meg, öt személyt azonban feljelentettek. — Hogy milyen kánikulában ez a munka? — kérdeznek vissza. — A betonon, amely sugározza a meleget, szinte elviselhetetlen. — Nagyon szeretem a nyarat, de nem az autóban — válaszolja Bóka József, aki már több mint öt éve „tűri” rendőrautóban a nyár forróságát. — 8-12 óra autóban nem az igazi — fűzi hozzá a 26 éves Horváth János. Nyolc hónapja dolgozik járőrként; a rendőrség volt az egyetlen cég, amely segí­tette tanulmányai befejezését. — Tehát nem gyerekkori álom volt az egyenruha? — Nem. Keveseknek adatik az meg, hogy azt csinálja, ami a hobbija. — Miért? Mi a hobbija ? — Az autószerelés. De nem bánom, mert ebben a közösség­ben nagyon jól érzem magam. — Alig néhány hónapja még — ahogy minden autós — tartott a rendőröktől, most pedig már „azon"az oidaion áll... — Soha nem féltem, hiszen egyetlen egyszer bírságoltak meg gyorshajtásért. Akkor pedig igazuk volt. Bóka József leszerelt a hon­védségtől és mindjárt a rendőr­séghez került. Kaposfüreden já­runk, hirtelen megállítja az autót és dudál. Két srác tolja a kismo­tort, most szálltak le róla. — Még hányszor kell feljelen­teni benneteket?! — kérdezi megrovóan őket, majd később magyarázatként elmondja: — Ve (Foto: Király J. Béla) lük már találkoztunk, akkor is ket­ten ültek a kismotoron... A fiúk eliszkolnak. — Szeretnek autót vezetni? — Nagyon! — vágja rá Horváth János. — Elmegy... de fárasztó — vá­laszolja a törzsőrmester úr. — Mi egy Golffal járunk, ezt az autót csak mára kaptuk meg, s a Volkswagen ülése rettenetesen kényelmetlen, az ember háta le­szakad. Nagy hátránya az is, hogy alacsony, tehát földes úton szinte használhatatlan. — S ha valakit üldözni kell? — Ha nincs jobb autója, elkap­juk. — Hány kilométert mennek naponta? — Nyolc óra alatt 80-120-at. — Milyen érzés büntetni? — Eleinte furcsa volt, szinte lelkiismeretfurdalással küszköd­tem— mosolyog Horváth János. — Ám amikor látom, hogy szá­mos esetben a vétlen autós szenved mások szabályszegése miatt, tudom, hogy van értelme. S hogy a rendőr lehet szimpa­tikus, akár kedves „froclizás” tár­gya is, bizonyíték a Castrol kútnál elhangzott szóváltás. — Mi van, ti vagytok a leg­szebbek? — kiáltja ki az egyik benzinkutas, látván a fotózás té­nyét. — A legjobbak is! — és nevet­nek... — Mennyire tisztelik a rendőr­autót? — Nem nagyon. Inkább az, akinél minden rendben van — így Bóka József. Annál a fehér szépséges autó­nál azonban nem volt minden rendben, amelynek közeledtére elkezdett valami sípolni a rendőr­autóban. A fiatal rendőrök arcáról a mosoly el, a sziréna be, a vil­logó kék ki, nagyobb sebesség rá... Az autó megáll, a két fiatal rendőr udvariasan köszön, bemu­tatkozik, majd kéri az iratokat. Mint utóbb kiderült, az autót tulaj­donosa vezette, csak elfelejtette kikapcsolni az autótolvajok ellen beszerelt adót. Ennek jelzéseit érzékelte a rendőrautó vevője. S akkor előkerült a szonda. Ez a nap nem a „feledékeny” autós napja volt... Tamási Rita Tizenkét jó tanács a zsebtolvajlás és a fürdőhelyi lopás megelőzésére 1. Azokon a nagy forgalmú helyeken, ahol gya­kori a zsebtolvajlás, az illetékesek folyamatosan tá­jékoztatják a veszélyről. 2. A magánál hordott értékeit, iratait mindig ne­hezen hozzáférhető, biztonságos helyen tartsa. 3. Nagy tömegben az önnél levő táskát, csoma­got zárt állapotban, lehetőleg a testéhez szorítva védje. 4. Pénztárcáját bevásárláskor ne tegye a bevá­sárlókosárba. 5. Nagy forgalmú helyen lehetőség szerint kí­sérje figyelemmel környezetét. Ha ugyanazokat a személyeket hosszabb időn keresztül maga körül látja, az már figyelmeztető jel is lehet. 6. Figyeljen fel az úgynevezett „meredek lepillan- tású” személyekre, ugyanis a zsebmetsző több­nyire lefelé, a zsebekre, táskákra tekint, hogy meg­tudja, ki hol tartja az értékeit. 7. Mindig legyen tisztában az önnél tartott dolgok azonosításra alkalmas jellemzőivel (külső jellegze­tességek, gyártási szám, pénz esetén pontos ősz- szeg, címletek). 8. A tolvaj esetleges tettenérésekor ezek az is­meretek bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy az ellopott dolgok az ön és nem a tolvaj tulajdona. 9. Vegye igénybe a fürdők értéktárgymegőrzőit. 10. A strandra, a partra csak a szükséges tár­gyakat vigye magával. 11. Napozás, fürdés közben ne hagyja felügyelet nélkül ruházatát és más értéktárgyait. 12. Holmija őrzését csak az ön által ismert, meg­bízhatónak tartott személyekre bízza. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom